Az MSZP vasárnapi kongresszusán megválasztották a párt új elnökét. A két jelölt, Tóth Bertalan és Mesterházy Attila közül a némileg esélyesebbnek tartott Tóth Bertalant szavazták meg a küldöttek.
Nem sokkal tíz óra után kezdődött az MSZP tisztújító kongressza 80 százalék fölötti küldötti jelenléttel. Fél 11-től a kongresszus zárt ülésen folytatta munkáját. AZ MSZP honlapjának tudósítása szerint beszédet mondott Karácsony Gergely, aki megerősítette, hogy pártja, a Párpeszéd készen áll arra, hogy az MSZP-vel szövetségben folytassa a munkát.
11 óra után kezdődött el maga a tisztújítás, az elnökjelöltek közül Tóth Bertalan frakcióvezető beszélt először, őt követette Mesterházy Attila, aki 2010-2014 között volt már az MSZP elnöke. Ezután Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnökjelöltje beszélt (aki korábban visszalépett attól, hogy induljon az elnökségért), majd az MSZP elnökhelyettes-jelöltjei, Ujhelyi István és Szakács László, majd alelnökjelöltjei Bangóné Borbély Ildikó, Hegyi Gyula, Komjáthi Imre, Szanyi Tibor mondták el programukat.
Ezután megkezdődött a szavazás, melynek végén
a küldöttek 54 százalékának támogatásával Tóth Bertalant választották meg.
Elnöki beszédében Tóth Bertalan a helyi szervezetek megerősítéséről beszélt az önkormányzati választások előtt. Az is mondta, hogy a Parlamentben az MSZP „szembesít, képvisel és védelmet nyújt”, de jól tudják, hogy nem ezen keresztül vezet az út a kormányváltáshoz. A párton belüli információáramlást is javítani kell, és fellépni azok ellen, akik a párt jövőjét veszélyezteti – mondta. Az új elnök kitartó és szisztematikus munkát is ígért, amelyet azonnal meg akar kezdeni.
Elnökhelyettesnek Szakács Lászlót, Mesterházy Attila volt kabinetfőnökét választották meg.
Hegyi Gyula, Komjáthi Imre és Szanyi Tibor lett a három alelnök.
A választások után Molnár Gyula és a teljes MSZP-pártvezetés lemondott, az elmúlt hetekben öt politikus jelentkezett be elnöknek. Hárman közülük visszaléptek: Szanyi Tibor és Bródy Gábor után múlt héten Kunhalmi Ágnes is, aki úgy döntött, hogy inkább a választmányi elnökségért indul – egyedül. Kérdés volt, hogy Kunhalmi támogatói kire szavaznak majd Tóth és Mesterházy közül, hiszen Kunhalmi nem nevezte meg, kinek a javára lép vissza. Azt azonban tudni lehetett, hogy nem Mesterházyt támogatja a küzdelemben.
A hírt először a Der Standard című baloldali lap közölte, de ezt követően Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette egy rendkívüli sajtóértekezleten, hogy a német szövetségi hírszerzés igen intenzíven kémkedett Ausztria területén.
Nemcsak az osztrák intézmények érdekelték a németeket, hanem az Ausztriában működő amerikai, izraeli, líbiai nagykövetségek is. Ezenkívül a Bécsben levő nemzetközi intézmények is a célkeresztbe kerültek: különösen az OPEC és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
Több mint 2000 célpontot figyelt meg a Bundesnachrichtendienst (BND) 1999 és 2006 között
– hangsúlyozta a kancellár, aki természetesen sietett tiltakozni emiatt Berlinben. A németek azt igérték, hogy hivatalosan a jövő héten válaszoltak. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nem volt tudomása a dologról.
2015-ben már volt egy hasonló botrány. Akkor az derült ki, hogy a BND a CIA megbízásából intenzíven kémkedett Ausztriában és néhány más európai államban. Például Franciaországban a CIA a BND segítségével hallgatta le azokat a beszélgetéseket, melyek az Élysée palotában folytak. Mindez úgy derült ki, hogy Edward Snowden dezertált, és külföldön elmondta: az USA a szövetségeseit is lehallgatja.
Barack Obama amerikai elnök akkor megígérte, hogy a jövőben erre nem kerülhet sor, de kevesen adtak hitelt nyilatkozatának. A CIA és a BND között igen jó a kapcsolat, hiszen az Egyesült Államok 1945 után döntő szerepet játszott a titkosszolgálatok újjászervezésében az akkori Nyugat-Németországban. 1945 és 1955 között Ausztria is megszállt ország volt. Ekkoriban Bécs a kémek egyik legfőbb központjává vált Európában.
34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára a pekingi kereskedelmi minisztérium.
Közölték: még 16 milliárd érkezik, mert pontosan ugyanakkora csomagot küldenek vissza az Egyesült Államokba, mint amekkorát onnan kaptak.
Pekingben hangsúlyozzák: nem akarnak kereskedelmi háborút, de hogyha Donald Trump rövidlátó módon erre törekszik, akkor megadják neki a választ.
Kína ugyanazt a módszert alkalmazza mint az Európai Unió: igyekszik olyan termékeket büntetni, amelyeket Trump kedvenc déli államaiban állítanak elő. Így a kínaiak csomagjában is benne van a szója, a whisky, a narancs és a szivar.
Maga Trump azzal indokolta meg a kínaiakkal szemben bevezetett vámokat, hogy a Szilícium-völgyben felfedezett amerikai találmányokat hírszerzők révén megszerzik a kínaiak, akik ily módon jogtalan előnyhöz jutnak a globális piacokon.
Sokan Trump keménykedését sokan PR akciónak tartják, melynek célja a novemberi választásokon a republikánus többség megtartása a Kongresszusban. Jelenleg még mindkét fél kíméli a másik alapvető érdekeit hiszen a két óriás, az USA és Kína nehezen sebezheti meg úgy a másikat, hogy közben magának is kárt ne okozzon.
A megkérdezettek 16 százaléka mondta, hogy nem szereti a zsidókat, amely a teljes, 80 milliós lakosságra vetítve 13 millió embert jelent – állapítja meg egy friss felmérés.
A központi zsidó tanács szerint, amely nem egészen negyedmillió embert képvisel Németországban, kétféle antiszemtizmus van jelenleg az országban.
Az egyik a hagyományos antiszemtizmus, melyet a neonáci szervezetek képviselnek. Ez a német antiszemitizmus, mely elsősorban az idősebb nemzedéket fertőzte meg. Főként a kisebb városokban és falvakban érezhető ez. Különösen olyan államokban, mint Bajorország, ahol a nácizmusnak különösen mély gyökerei vannak.
A másik antiszemtizmus az, melyet a bevándorolt muzulmánok képviselnek. Radikális csoportjaik izraeli zászlókat égettek el Berlin utcáin, miután Trump elnök bejelentette: az USA Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának. Az ynetnews izraeli portál azt is megírja, hogy nemrég két muszlim rapper, Kollegah és Farid Bang, akik rendszeresen holokauszttagadó számokat adnak elő, nemrég fontos díjat is kaptak Németországban, ami hatalmas felháborodást váltott ki. Az iszlamista antiszemiták a szólásszabadságra hivatkoznak, amikor bírálják Izraelt vagy tagadják a holokausztot.
Josef Schuster, a Németországban élő zsidók tanácsának elnöke a felmérés kapcsán viszont inkább azt hangsúlyozta: a Németországban élők több mint 80 százaléka nem antiszemita. Ennek ellenére korábban azt javasolta a zsidóknak, hogy ne hordjanak kipát olyan lakónegyedekben, ahol sok a muszlim, mert atrocitásoknak tehetik ki magukat.
Az antiszemitizmusról készült felmérés furcsa hátteret ad a migránsvitához Németországban. Bajorország exminiszterelnöke, aki jelenleg az ország belügyminisztere, azon az állásponton van, hogy meg kell állítani a migránsok bevándorlását. Amíg Angela Merkel kancellár európai megoldást szorgalmaz, Horst Seehofer belügyminiszter német-osztrák-olasz együttműködést szeretne.
Ne gondoljátok, hogy nem vagytok fontosak. Az orosz hírszerzés hekkerei mindenkit célba vehetnek – figyelmeztette az amerikai szurkolókat a kémelhárítás feje.
William Evanina szerint a 32 napig tartó futball-világbajnokság pompás alkalom arra az orosz hírszerzésnek, hogy letöltsék a külföldi szurkolók adatbázisait. Elsősorban persze a kormányzat embereire és az üzlet emberekre utaznak az orosz hírszerzés hekkerei, de mindenki célpont lehet.
Ugyanerre figyelmeztetett a brit kémelhárítás is: okostelefon, I pad, laptop minden célpont lehet. Védekezésként Evanina azt javasolta, hogy ne vigyék magukkal a szurkolók az otthon használt okostelefonjukat vagy laptopjukat.
Az USA kémelhárító főnöke szerint az orosz hírszerzés a futball-világbajnokság idején csúcs járatja hekker rendszerét, mert abban bízik: a gyanútlan szurkolók megfeledkeznek a hatékony védekezésről.
Az amerikai kémelhárítás régen meg van győződve arról, hogy az orosz hírszerzés igen jól képzett, tehetséges hekkerek segítségével próbál meg információkat szerezni amerikai polgároktól. Meggyanúsították az oroszokat azzal, hogy hekkerek segítségével befolyásolták az elnökválasztást Donald Trump javára 2016-ban. Moszkva természetesen cáfol. Azonkívül pedig utal arra, hogy nem az orosz hírszerzés kezdte el ezt a háborút, hanem az amerikai.
Az amerikai kémelhárítás főnökének a szokatlanul nyílt hangvételű felhívása azt jelentheti, hogy az informatikai háború teljes mértékben a hétköznapok része lett. Közben persze Donald Trump visszahívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a nagyhatalmak elitklubjába: legyen újra G8! Az oroszokat azért zárták ki, mert 2014-ben annektálták a Krím-félszigetet.
Rövidesen kezdődő rendkívüli ülésén ellenszegülésre készül a Magyar Tudományos Akadémia amiatt, hogy a kormány elvenni tervezi tőlük a kutatásra-fejlesztésre szolgáló 28 milliárd forintot. Szerintük ez egyenlő az MTA önállóságának felszámolásával.
Rendkívüli elnökségi ülést hívott össze az MTA azután, hogy kiderült: 28,1 milliárd forintot elvonna tőlük a kormány. A pénz az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerülne, együtt más intézmények kutatás-fejlesztési forrásaival együtt. Ennek jegyében 70 milliárdos k+f-bázis jönne létre az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jegyében, átvéve a felsőoktatási intézmények erre szolgáló 29,1 milliárdját, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárdos teljes költségvetését is.
Az intézmények ezután maguk igényelhetik a támogatást a különféle projektekre.
Akadémiai forrásunk szerint az MTA megalakítása óta nem fordult elő, hogy ily mértékben csorbítsák függetlenségét. Az elvett 28 milliárdból 20 milliárd bérkeret, ha nem felszámolni akarja a kormány az MTA-t, akkor mit keres ez a pénz a Palkovics László vezette ITM-nél? – tette fel a kérdést. A maradék 8 milliárd egyéb kutatásokra és például rendezvényekre szolgálna.
Vagyis a mindenféle egyeztetés nélküli (még nem végleges) döntés
lényegében az MTA akadémiai voltának megszüntetésével egyenlő
– értékelik az intézményben a fejleményt. Ráadásul több törvényt (magát az akadémiait és az államháztartásit) is módosítani kellene.
Az elnökségi ülésen részt vesz az érintett miniszter, Palkovics László is.
A Független Hírügynökség információi szerint a CEU sorsa alapvetően attól függ, hogy sikerül-e összehozni az Orbán Viktor által áhított találkozót az amerikai elnökkel.
Forrásaink úgy tudják, hogy amennyiben igen, akkor a kormány aláírja a megállapodást New York állammal, amely lehetővé tenné az egyetem további budapesti működését.
A szerződés már szeptemberben elkészült, azóta halogatják az aláírását.
A magyar kormánynak erre elvileg 2018. december 31-ig van lehetősége, de az igazi határidő valójában nyáron jár le, különben a CEU nem tudja rendben elkezdeni a következő tanévet.
Az egyetem abban bízott, hogy június végéig meglehet a megállapodás, hiszen a bizonytalan állapot a CEU jövőjével kapcsolatban egy éve tart már. Viszont a futball vb végéig, július közepéig nemigen várható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök érdemi lépést tesz az ügyben.
A szintén Soros György által támogatott Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok irodája pedig már biztosan távozik az országból: körülbelül 100 munkatársa, akiknek nagyobb része magyar,
már meg is kezdte a költözést Bécsbe és Berlinbe.
Körülbelül 20 fő marad csak Magyarországon, akik családi okok miatt nem tudnak költözni – tudta meg a FüHü.
A Nyílt Társadalom Alapítványok 1984 óta tartott fenn irodát Budapesten.
Németország külügyminisztere határozottan elutasította Donald Trump amerikai elnök America First politikáját, mert szerinte egyetlen Twitter üzenet segítségével lerombolhatja azt, aminek felépítése évtizedekbe került.
Heiko Maas külügyminiszter arra utalt, hogy Trump a Twitteren vonta vissza az aláírását a G7 csúcs zárónyilatkozatával kapcsolatban, és ezzel Maas szerint megbontotta a nyugati világ egységét. „Szélesebb lett az Atlanti-óceán”- hangsúlyozta a német külügyminiszter, aki újra elővette az Egyesült Európa gondolatát.
„Nem kevesebb, hanem több Európa a válasz Trump America First politikájára”
– hangsúlyozta a szociáldemokrata külügyminiszter, aki szerinte az America First-re az „Egyesült Európa”, azaz az összetartás a megfelelő válasz. Maas támogatását fejezte ki Emmanuel Macron francia elnök elképzeléseivel kapcsolatban az eurozóna és általában az egész Európai Unió megreformálására.
Angela Merkel német kancellár távolról sincs ennyire elragadtatva Macron reformterveitől. A németek és a franciák egyelőre nem tudtak megegyezni arról, hogy milyen is legyen ez a reform. „Azt mindenképp el kell kerülnünk, hogy kioktassuk az EU többi tagállamát arról, hogy mit tartunk helyesnek”- fogalmazta meg elképzelését Németország külügyminisztere, aki új keleti politikát is szeretne az EU számára.
A Los Angeles-i kerületi ügyészség rövid közleményben tudatta, hogy a szexuális bűntetteket vizsgáló nyomozók újra elővették a színész ügyét.
A panaszt Santa Monicában nyújtották be még tavaly, a Weinstein-botrány kirobbanása után. Újabb részleteket most nem közöltek az állítólagos szexuális visszaélésről, amely még a kilencvenes években történt, és 2017 novemberében tettek feljelentést róla.
Stallone ügyvéde, Martin Singer közölte, hogy a színész kategorikusan tagad minden vádat. A CNN-nek kifejtette, hogy Sylvester Stallone kapcsolata a panaszt benyújtó nővel teljes mértékben közös megegyezésen alapult. Az ügyvéd felháborítónak tartja, hogy nyilvánosan bejelentették, hogy előveszik az ügyet, mert szerinte ezzel azt sugallják, hogy van valamiféle alapja, holott nincs.
Sylvester Stallone 1976-ban lett világhírű a Rocky című filmmel, melyet számos folytatás követett. Hollywood egyik legnagyobb akciósztárja lett, másik legendás szerepe, a Rambo is több folytatást megélt.
Életszerűtlennek nevezte Iványi Gábor, az Oltalom Egyesület vezetője a Független Hírügynökségnek a Fidesz elképzelését, hogy az alaptörvényben tiltanák, hogy valaki hajléktalan legyen. Ilyenre nemzetközi példa sincs.
Minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely – ezt mondta tegnap Bajkai István fideszes képviselő, amikor bejelentette, hogy a Fidesz azt kéri a kormánytól: a most zajló alkotmánymódosítás során teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy „ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Vagyis, hogy az alaptörvényben tiltsák meg, hogy a hajléktalanok az utcán legyenek.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője erről azt mondta a Független Hírügynökségnek: „A következő lépés az lesz, hogy beleírják az alaptörvénybe: tilos betegnek lenni? És akkor ezzel megoldódnak az egészségügy problémái?”
Az Alaptörvényben egyébként most egy ilyen kitétel szerepel: „Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében,
a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti
az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.”
Ez a mondat egyébként azután került az Alaptörvénybe, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Fidesz első kísérletét a hajléktalanság kriminalizálására. Akkor a szabálysértési törvénybe foglalták bele, hogy tilos „életvitelszerűen” közterületen tartózkodik, de ezt megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény módosítása után újra bekerült a szabálysértési törvénybe a tiltás. Büntetni ugyanakkor, A Város Mindenkié csoport adatai szerint, másfél éve nem büntettek senkit erre hivatkozva.
Bajkai szerint az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – kínálnak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét.
Csakhogy
egy közmunkásfizetés mindössze 53 ezer forint,
ebből viszont lehetetlen megélni és még albérletet is fizetni.
Ráadásul az sem igaz, hogy van elég férőhely Magyarországon. Tavaly decemberben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadott egy közleményt, amely szerint országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, ez az úgynevezett krízisidőszakban (vagyis télen) 1500-zal bővül.
Egy márciusban ismertetett felmérés szerint viszont egy adott nap körülbelül 14 ezer hajléktalan van Magyarországon. (A megfogalmazás azért ilyen bonyolult, mert a helyzet viszonylag gyorsan változik.) Sokan közülük súlyos betegek. A felmérés alapján akkor készült egy szakértői vélemény is, amely azt mondta ki: döntő többségüknek a jelenlegitől eltérő lakhatási és szociális támogatásra van szüksége.
Iványi Gábor MTI Fotó: Kovács Attila
Iványi Gábor szerint az sem mindegy, hogy milyen férőhelyekről van szó, hogyan számolják őket és milyen állapotban vannak. Ezek jelentős részét ugyanis
nem az állam működteti, hanem civil szervezetek.
Náluk, az Oltalom egyesületnél például mindig telt ház van, sőt, nagy hidegben sokszor a férőhelyeknél többen szeretnének bemenni hozzájuk.
Ráadásul az is fontos szempont, hogy az ilyen szállásokat este hatig el kell foglalni, vagyis ilyen esetben semmilyen esti programra, beszélgetésre nincs lehetőség – mindenki maga dönti el, hogy ezt vállalja-e.
Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója a Független Hírügynökségnek tegnap, Bajkai bejelentése után azt mondta: az is probléma a javaslattal, hogy a szociális szolgáltatások alapelve az önkéntesség, azt az érintett maga kéri vagy fogadja el – vagyis
senkit nem lehet kényszeríteni
arra, hogy bemenjen egy hajléktalanszállóra.
A nemzetközi szabályozás egyébként meglehetősen vegyes képet mutat. Több tucatnyi ország alkotmányában szerepel a méltányos lakhatáshoz való jog, de sok országban törvénnyel szabályozzák a hajléktalanok helyzetét is.
Az alkotmányban azonban sehol nem szerepel tiltás.
Belgiumban a törvény azt tiltja, hogy lakott területeken valaki sátorban aludjon, de a hatóságok általában elnézőek. Csehországban a kéregetést tiltották meg rendeletekben – a hasonló, általános tilalmat Ausztriában az alkotmánybíróság nem engedélyezte, az „üzletszerű” kéregetést viszont be lehet tiltani.
Franciaországban Nicolas Sarkozy akarta börtönbe küldeni a hajléktalanokat elnöksége idején, azonban a tiltakozás miatt le kellett tennie a tervéről. A koldulást viszont több városban tiltják. Olaszországban a városok hatáskörében vannak a döntések – több pedig úgy döntött, hogy pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki kapualjban vagy utcai padon alszik.
Horvátországban viszont pont arról van törvény, hogy a városok kötelesek támogatni a hajléktalanokat segítő intézményeket – a kéregetést ugyanakkor sok helyen büntetik.
Az utolsó közvéleménykutatás, amely azt vizsgálta, hogy Magyarországon az emberek mit gondolnak a hajléktalanokról, egy 2013-as Medián-felmérés volt. Eszerint
a lakosság 69 százaléka úgy gondolta, hogy büntetés helyett inkább segíteni kellene a hajléktalanokat,
csak 2 százalék volt büntetéspárti, és a véleményt nem befolyásolta a pártszimpátia.
Iványi Gábor szerint egyébként a mostani javaslat vagy azt jelzi, hogy a döntéshozóknál „valami nem jól működik”, vagy pedig épp az volt a céljuk, hogy felhördülést váltsanak ki. Mint mondta, lehet, hogy egy újabb blöffről van szó, de az is lehet, hogy ez egy „újabb próbálkozás, hogy üssenek a civileken”.
A Független Hírügynökség kérdésére Iványi Gábor azt is elmondta: ennek az irgalmatlanságnak semmi köze az evangéliumi értelemben vett kereszténydemokráciához (amiről a kormány újabban beszél). Az evangélium ugyanis azt mondja: ha valakit nem tudunk meggyógyítani, akkor le kell hozzá hajolni, és segíteni kell neki, nem büntetéssel kényszeríteni valamire. Az ugyanis pont az az irány, amely ellen a Biblia küzd.
Mint mondta, az „irgalmatlanság rendszerének”, a fényűzésnek, helikopteres vadászatoknak, a „szegények szemébe nevetésnek” semmi köze Jézushoz, hiszen az ő programja az önfeláldozásról, a segítőkészségről szólt, arról, hogy „aki éhes, annak enni adunk”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
