Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1027 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Szijjártó semmit sem tud a Pegasusról

Szijjártó mossa kezeit, sőt az izraeli cég nevét sem tudja, és talán még azt sem sikerült megtudnia, hogy hová tűnt Damon Hill.

„Az információs hivatal nem vásárolt ilyen szoftvert, nem üzemeltetett és jelenleg sem üzemeltet ilyet”

– közölte a külügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Szijjártó, aki hivatalból felügyeli az információs hivatalt, azt is hozzátette,  hogy kezdetben azt sem tudta, hogy mi az az NSO (ez az az izraeli cég, amely eladta a szoftvert Magyarországnak). Akkor ki vette meg a Pegasust és ki üzemelteti? Szijjártó cáfolata nagyon súlyos kérdést vet fel hiszen a szoftvert elvileg külföldi terroristák ellen adja el az izraeli cég, amely különben már levette Magyarországot az engedélyezett partnerek listájáról.

Völner Pál adta ki az alkalmazási engedélyt

Ezt maga Varga Judit igazságügyi miniszter közölte a sajtóval. Csakhogy a lehallgatási célszemélyek egyáltalán nem külföldi terroristák voltak – ahogy azt akaratlanul Szijjártó Péter is megerősítette – hanem magyar ellenzéki személyek. Vagyis a hazai titkosszolgálat használta és minden bizonnyal ma is használja a Pegasust, de milyen alapon? Hogy adhatott engedélyt a magyar igazságügyi minisztérium államtitkára hazai ellenzéki személyiségek és újságírók lehallgatására?

A törvény szerint a belpolitikai harcban a titkosszolgálatok felhasználása szigorúan tilos és csak különleges esetekben engedélyezhető.

Anonymus hangfelvételei bizonyítják: él is ezzel az eszközzel a kormány és a titkosszolgálat. Gansperger Gyula lehallgatott telefonbeszélgetései az ellenzék külföldi kapcsolataira utalnak. Kövér László nemrég kiszivárogtatott beszéde már másfél évvel ezelőtt is nyíltan első számú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Orbán irányítja a titkosszolgálatokat

Ez eddig sem volt titok, de Szijjártó bejelentése után nyilvánvalóvá vált: a miniszterelnök közvetlenül dönt fontos titkosszolgálati ügyekben például a Pegasus megvásárlásáról. Izraelben ugyanis fotó készült arról, hogy Czukor József  a titkosszolgálat tábornokát – Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját – fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki személyesen engedélyezte a Pegasus eladását Magyarországnak.

Czukor József tábornok, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián tanulta meg a szakmát, az információs hivatal élén folytatta, ahol Szijjártó szerint soha nem használtak Pegasust. 

Most pedig Czukor József tábornok svájci nagykövet, és ő képviseli Magyarországot abban a Berni Unióban, ahol az USA a szövetséges államok titkosszolgálataival a kapcsolatot tartja. Csakhogy Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra vagyis az USA már nem tartja őt olyan nagyon megbizható szövetségesnek.

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Az uniós pénzügyminiszterek idei utolsó tanácskozása után az Európai Unió alelnöke jelezte: nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország hamarosan megkapja a helyreállítási alapból neki járó pénzt. 2.511 milliárd forint érkezne Brüsszelből, és ennek előleget lenne a 326 milliárd, amelyre a magyar kormány számított, de a helyzet úgy fest hiába.

Valdis Dombrovskis alelnök a brüsszeli bizottság egyhamar nem hagyja jóvá a hatalmas összeg átutalását. Így a 13%-os előleg kifizetése sem várható a közeli jövőben.

A brüsszeli Bizottság helyzetét erősíti a vitában, hogy az Európai Bíróság főtanácsosa úgy foglalt állást: joga van a testületnek megvonni az uniós pénzt, ha egy tagállam szembemegy az Európai Unió normáival. A lengyel kormánynak elsősorban az igazságügy függetlensége elleni támadásokat róják fel Brüsszelben míg az Orbán kormány esetében a korrupció miatt nem bíznak abban, hogy az uniós pénzek nem a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebében köt ki majd. Varga Mihályt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy remélik: meg tudják győzni a brüsszeli bizottságot.

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Orbán Viktor úgy költekezik mintha az uniós pénzek hamarosan megérkeznének – csak épp hitelből. Gyorsan nő az államadósság és a költségvetés hiánya. A miniszterelnök meg akarja venni a választókat míg Brüsszel pontosan ezt akarja megakadályozni. A választások után jöhet el az igazság pillanata: ha Orbán győz, akkor Brüsszel tőle szigorúan számonkéri majd a pénzügyi egyensúlyt. Ellenzéki győzelem esetén elnézőbb lehet hiszen az új kormány érvelhet azzal: nem igazán felelős elődje felelőtlen politikájáért.

Végül Scholz dönt

Orbán Viktor elsiratta a Merkel kancellárnak megkötött paktumot, mely lehetővé tette számára a nemzeti együttműködés rendszerének uniós finanszírozását. Olaf Scholz kancellár aligha köt ilyen paktumot Orbán Viktorral. A német külügyminiszter, aki a zöldek társelnöke, máris kijelentette: érték alapú diplomáciára törekszik. Ez semmi jót nem ígér Orbán Viktornak, aki nyíltan semmibeveszi az Európai Unió értékrendjét. Uniós pénzek nélkül viszont nem működik a nemzeti együttműködés rendszere. Ezt a nem épp könnyű feladványt kell megoldania Orbán Viktornak, aki a német nagyipar támogatásában bizakodhat. A nagy német cégek mindent megkaptak Magyarországon amit csak kívántak hála Orbán Viktor szuverén kormányának. Erre hivatkozhat a magyar miniszterelnök, akinek azonban látnia kell: a pragmatikus német óriások a következő magyar kormánnyal is megtalálják a közös hangot. Az értékrend kevéssé számít, a közös érdekek annál inkább.

Indonéz útpálya díj: kínos magyar kudarc a láthatáron

300 millió dolláros tendert nyert el a Roatex magyar-indonéz vállalat Indonézia útdíj hálózatának kidolgozására. Szijjártó Péter külügyminiszter eldicsekedett a sikerrel, de mostanában Orbán Viktornak kellett közbelépnie, hogy elkerüljék a kínos kudarcot – értesült a Telex.

Ruszó Gyula tábornok lett a magyar-indonéz együttműködési projekt kormánybiztosa. Ő nem más mint Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke. Ismét kiderült: Orbán hogyha bajban van, akkor a belügyhöz fordul. A járványt is a belügy irányítja Magyarországon. A minta megvan: Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémiat. Ez ott a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kritikus orvosok kiesnek az ablakon. Magyarország még nem tart itt, de a belügy szerepe egyre nagyobb Orbán Viktor kormányzati rendszerében miután kiderült: operatív irányításra a külügy képtelen!

A tender megszerzésében kétségtelen a magyar diplomácia sikere: még Putyin barátját is kiütötték a nyeregből. Arkagyij Rotenberg pedig nem akárki: egykor Vlagyimir Putyin dzsudó partnere volt. Majd hatalom hű oligarcha lett. Putyin olyannyira bízik benne, hogy amikor Navalnij, az ellenzék vezetője az amerikai hírszerzés segítségével videót készített Putyin palota komplexumáról, akkor gyorsan Rotyenberg jelentkezett: nem Putyiné hanem az övé a dollármilliárdos birtok!

Kóka János is előkerült

Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere jó kapcsolatot ápol a nemzeti együttműködés rendszerével is. Szijjártó Péter külügyminiszterrel különösen. Cége a Cellum bizonyos helyi kapcsolati hálóval is rendelkezik Indonéziában. Kóka János úgy nyilatkozott az Telexnek, hogy a Cellumra kicsi, de fontos feladat várhat Indonéziában. Emögött valószínűleg az áll, hogy ő Szijjártó Péterrel van jóban, de most a belügy adja a kormánybiztost.

Mindez magyar belügy: az indonézeket a végeredmény érdekli. Hogy áll a projekt? Erre az egyszerű kérdésre egyelőre nincsen válasz. Nyilvánvalóan az októberben kinevezett kormánybiztosnak kell előállnia hamarosan valamivel. Mennyire lesz ideje és energiája erre Pintér Sándor kabinetfőnökének? Kérdés. Az mindenesetre tény, hogy Orbán Viktor előtt is felrémlett: ha nem teljesítünk időre, akkor kötbért kell fizetnünk! Ezzel pedig elveszíthetjük az indonéz partner bizalmát is…

Lesz-e új varsói szerződés?

Orbán Viktor a hétvégén szeretne létrehozni egy szélsőjobboldali európai mozgalmat, amely politikai hátteret teremthet számára Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel a bevándorlást támogatja míg ezzel szemben a Fidesz és a szövetségesei a családokat. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unió egészen mást kifogásol Magyarországon és Lengyelországban. A magyar kormánynak azt rója fel, hogy lenyúlja az uniós pénzeket, a lengyeleknek pedig azt, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom ellenőrzése alá akarják vonni.

Putyin a nagy kérdőjel

12 szélsőjobboldali pártvezér vesz részt az új varsói szerződés megalkotásában, de van egy apró probléma: többségük jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, amelyet viszont a vendéglátó lengyelek ősellenségnek tekintenek. Ráadásul ez mostanában nem elvont kérdés hanem nagyon is gyakorlati: az USA azzal vádolja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát! Biden szerint erre a támadásra hamarosan sor kerülhet.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte erről az Rt.com, amely igen közel áll Putyinhoz. A magyar diplomácia vezetője ezúttal diplomatikusan csak annyit mondott, hogy Magyarország a NATO tagja, és arra törekszik, hogy ne legyen konfliktus Oroszországgal.

Ha a NATO és az EU szankciókat szavaz meg, akkor Orbán Viktornak is döntenie kell. Aligha tehet mást minthogy megszavazza a szankciókat. Szövetségesét, Matteo Salvinit figyelmeztette Mario Draghi miniszterelnök, hogy csakis úgy lehet a kormány tagja, ha kiáll az atlanti elvek mellett, és nem próbál külön alkut kötni Moszkvával. Salvini, akit Putyin futtatott fel az olasz szélsőjobboldali mozgalom élére, kapitulált. Rájött arra, hogy fontosabb a Brüsszelből érkező pénz mint a szolidaritás Moszkvával, amelynek üres a zsebe.

Az új varsói szerződés a lúzerek szövetsége?

Míg 2015-ben a nagy migráns invázió után illetve a 2016-os párizsi merénylet sorozat után a Brexittel és Trump hatalomrajutásával úgy tűnt, hogy a populista jobboldalnak áll a zászló, most megfordult a trend. A pandémia a centrum irányába terelte a szavazókat az USA-ban és Németországban. Az Európai Unió egységet mutatott és óriási pénzzel sietett a tagállamok segítségére. Ezért lépett be Salvini az olasz kormányba, és ezért szigetelődik el mindjobban Orbán Viktor miniszterelnök. Ha össze is jön a populista jobboldal új varsói szerződése, az nem feledtetheti a program teljes hiányát.

Brüsszel bírálatából nem lehet megélni, más mondanivalóval sem Orbán Viktor sem szövetségesei nem rendelkeznek.

Ráadásul Kelet és Nyugat között két szék közt a pad alá eshetnek. Igaz persze, hogy a korábbi varsói szerződés is csúfosan megbukott…

Karácsony: Orbán rendszere hibrid

Budapest főpolgármestere az amerikai honanyák és honatyák előtt fejtette ki a véleményét a visegrádi államok fővárosi polgármestereivel együtt. Karácsony elmondta, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere se nem demokrácia se nem autokrácia hanem egy hibrid, amelyben mindkettő jelen van.

Budapest főpolgármestere pontosan tudja, hogy az Egyesült Államokat nem annyira Orbán nemzeti együttműködési rendszere zavarja hanem az, hogy jó kapcsolatban áll Washington két stratégiai ellenfelével Kínával és Oroszországgal. Épp ezért Karácsony Gergely bírálta a Belgrád-Budapest vasutat, amely sokkal inkább áll Kína érdekében mint Magyarországéban. Hasonlóképp kritizálta a Paks 2 beruházást is, amelyet az oroszok kétes technológiai fegyelemmel épitenek.

Az orosz titkosszolgálat beavatkozik Magyarországon

A Városháza ügy kapcsán nemcsak Karácsony Gergely, de Bajnai Gordon egykori miniszterelnök is titkosszolgálati akcióról beszélt. A főpolgármester szerint az orosz titkosszolgálat a avatkozott be, amely Magyarország leggazdagabb családját, a Rahimkulov famíliát használta fel erre. Karácsony szerint a Rahimkulov család olyan befolyásos, hogy Putyint is el tudja érni. A következtetés, melyet Karácsony nem mondott ki: Orbán Viktort Vlagyimir Putyin támogatja! Ez nem a legjobb ajánlólevél manapság Washingtonban.

Pegasus

Karácsony Gergely arról is beszélt az amerikai honatyáknak és honanyáknak, hogy a magyar titkosszolgálat lehallgatott ellenzékieket az izraeli Pegasus program segítségével Magyarországon. Ez nagyon súlyos vád, melyet megerősít az, amit Kövér László mondott még tavaly februárban a titkosszolgálatok vezetőinek : a magyar ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre.

Földi ex ezredes: ki szivárogtatta ki Kövér beszédét?

Az egykori titkosszolgálati ezredes, aki az Orbán kormány lelkes propagandistája lett, a Magyar Nemzetben aggódik amiatt, hogy Kövér László beszéde másfél évvel később kiszivárgott a titkosszolgálatok gyűléséről. Vajon miért? Orbán emberei minden bizonnyal keresik a kiszivárogtatót, de nem biztos, hogy meg is találják, mert a nyomok eltűntetésében a titkosszolgálatok általában profik szoktak lenni.

Valójában Földi ex ezredest – éppúgy mint Orbán Viktort vagy Kövér Lászlót a titkosszolgálatok lojalitása izgatja.

Emlékeznek arra, hogy Milosevics nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát lobogtatta Hágában a nemzetközi törvényszék előtt.

Ceausescu és neje kivégzéséről az a különleges bíróság döntött, melynek élén Stanculescu tábornok állt. A katonai titkosszolgálat főnökét annak idején még maga Ceausescu nevezte ki.

Sem Ceausescu sem Milosevics sorsa nem vonza igazán Orbán Viktort…

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

Választás kontra költségvetési szigor

A Párizsban működő OECD szerint, melynek Magyarország is tagja, a GDP az idén 6,9%-al, jövőre pedig 5%-al növekedne. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdaság – a világ legtöbb országához hasonlóan – 2020-ban mínuszban volt. 2023-ban 3%-os GDP növekedés várható, ez tisztes eredmény, de a felzárkózáshoz az unió átlagához kevés. 2023-ban 4% lesz az infláció, ez viszont magasabb mint amilyenre az euró övezet számíthat.

Korábban export orientált volt a növekedés, de ez a pandémia miatt megváltozott: manapság a húzóerőt a belső fogyasztás jelenti. Csakhogy éppenséggel ez gerjeszti az inflációt is, melyet az OECD szakértői túlságosan magasnak tartanak. Először a szolgáltatások árai kezdtek emelkedni, majd ezután az iparcikkek következtek. Végül pedig az energia áremelkedés fokozta az inflációt.

Érdekes módon az OECD nem hangsúlyozta az élelmiszer árak emelkedését pedig a kiskeresetű rétegek számára talán ez a legfájdalmasabb a gyógyszerek árának növekedése mellett.

Költségvetési szigor kellene

Költségvetési  szigort javasolnak az OECD szakértői, akik nem gondoltak arra, hogy jövő tavasszal választások lesznek Magyarországon. Miután óriási a tét a hatalom számára, a szigorítás szóba sem jöhet. Sőt, tovább öntik a pénzt a piacra hiszen jövő január elsejétől 20%-al növekszenek a minimál bérek, ez pedig elindíthat egy bérinflációt. Orbán Viktor igyekszik megvenni a választókat, ezértbeveti az adóvisszatéritést, megérkezik a tizenharmadik havi nyugdíj pontosan a választások előtt. Ez mind árfelhajtó tényező éppúgy mint a forint állandó leértékelése, amely szerves része a magyar kormány gazdaságpolitikájának. Ha így nézzük, akkor a 6%-os inflációs előrejelzés még kevésnek is tűnik. Csakhát a nyugdíjak emelését a kormány a hivatalos magyar jóslathoz köti – szisztematikusan alábecsülve azt. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan felvetette, hogy a költségvetés felülvizsgálatának ötlete felmerült, de kérdés, hogy Orbán Viktor megkockáztat-e egy korrekciót a választások előtt hiszen ott úgy akar feltűnni mint akinek megint mindig mindenben igaza volt és van!…

Búcsú S. Balogh Évától – Az oroszbarátság nem menő Washingtonban

Ezzel a 2018-ban készített interjúval búcsúzik a FüHü szerkesztősége a hétfőn elhunyt S. Balogh Évától, a Yale Egyetem nyugalmazott professzorától, neves történésztől, aki a távolból is krónikása volt mindennapi életünknek.

Azt nem tudja, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók; ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra; nem sokat vár az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól. Választás utáni interjú S. Balogh  Évával, a népszerű Hungarian Spectrum nevű blog szerzőjével.

Meglepték-e a magyarországi választások eredményei?

A választás előtti napon még csak azt gondoltam, hogy az ellenzéknek mindössze annyira lesz ereje, hogy egy kicsit megszorongassa a Fideszt. Ellenben másnap reggel, amikor már lehetett tudni a rekordmagasságú számokról, akkor már valóban azt hittem, hogy a Fidesz elveszítheti a többségét, és hogy talán az ellenzéki pártok koalíciós tárgyalásokat kezdhetnek. Így aztán a hosszú várakozás utáni bejelentés a kétharmadról óriási meglepetés volt.

Minek lehet tulajdonítani a Fidesz újbóli sikerét: a választási rendszernek? Ha egy nagy ellenzéki gyűjtőpárt lett volna, akkor nagyobb lett volna az esélyük?

Válasszuk két részre ezt a kérdését. A választási rendszer alapjában véve nem változott 2014 óta. A rendszer adott. Akkor is kétharmadot eredményezett és most is, mégpedig annak ellenére, hogy azóta óriási számú korrupciós ügyről lehetett hallani.

Azt is tudtuk, hogy a lakosság fele kormányváltást akar, de ez sem számított.

Természetesen, ha lehetséges lett volna egy nagy gyűjtőpártot létrehozni, akkor bizony nagyon is lehetséges lett volna egy Fidesz vereség. A baj az, hogy még a kis baloldali pártok sem tudnak megegyezni, míg az LMP kivételével senki nem akar közösködni a Jobbikkal a baloldalon. Lehet, hogy a jövőben más lesz a helyzet, például a Jobbik szétesik, de most még csak találgatni lehet.

A Fidesz vidéken tarolt. Méghozzá egyetlen szóval: migráns. A félelem és gyűlöletkampány ellen létezik-e orvosság?

Azt mindig tudtuk, hogy a vidéken nagyon erős a Fidesz, csak azt nem tudom, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók. Előző felmérések szerint a Jobbik nagyon erősnek mutatkozott egyes keleti, északkeleti megyékben. Ezért aztán nagyon meglepett, hogy milyen rosszul szerepeltek.

Ami a félelmet és a gyűlöletkampányt illeti, attól félek, hogy

addig, amíg a vidéki lakosság olyan keveset tud a világról, annyira nem érdekli őket, hogy mi történik az országban és az országon kívül addig nem várhatunk mást.

A vidéki média teljes bekebelezése azt jelenti, hogy azon kevesek, akik egyáltalán olvasnak újságot csak a kormánypropagandát hallják. Ezek az emberek egyszerűen nem képesek kiszűrni az álhíreket vagy a vastag hazugságokat azokból a hírekből, amik eljutnak hozzájuk.

Ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra. Nagyon rossz ötlet volt a „politikát” az iskolából kiűzni, hiszen ott kellett volna beszélni olyan dolgokról, mint a demokratikus intézmények, a politikai pártok szerepe és fontossága és megvitatni azt, hogy az állampolgárok joga és kötelessége akti van részt venni az ország fontos dolgainak megvitatásában. Mind e helyett azt tanulták, hogy a politika elutasítandó és piszkos valami, amitől jobb távol maradni és azok, akik politikai szerepet vállalnak mind gazemberek.

Orbán Viktor ezzel a győzelmével megerősítette nemzetközi legitimitását is. Mit tud vagy akar tenni ezzel az Európai Unió?

Nemrég jelent meg a hír, hogy Jean-Claude Juncker hamarosan Magyarországra jön. Hogy ez pontosan mit jelent egyelőre nem tudni, de nem sokat várok az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól, ahol megint beszélnek arról, hogy a Fidesznek nincs helye a frakciójukban, de aztán a végén rájön a többség, hogy szükségük van rájuk politikai okokból.

Hogyan alakulhat az Egyesült Államok hozzáállása az Orbán-kormányhoz a közeljövőben?

Nem hiszem, hogy lesz akármiféle változás. Az oroszbarátság nem menő a jelen pillanatban Washingtonban.

Omikron, a rettegett

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „aggasztónak” minősítette az újonnan felfedezett B.1.1.529 (Omikron) koronavariánst. Ezt az ENSZ szervezete jelentette be szakértőkkel folytatott konzultációt követően. A változat a görög Omicron nevet kapta a WHO-tól.

„Ez a változat nagyszámú mutációt tartalmaz, amelyek közül néhány aggasztó”

Többek között az úgynevezett tüskeprotein több helyen is eltér a SARS-CoV-2 eredeti változatától – vagyis attól a ponttól, amely a szervezet saját sejtjeivel való dokkolásért és végső soron fertőzésért felelős.

A koronavírus új változatát először Dél-Afrikában találták meg, de nem világos, hogy onnan származik-e. Botswanában is regisztráltak eseteket, és ezt követően az Izraelbe, Belgiumba és Hongkongba visszatérő utazók körében észlelték a változatot.

Wolfgang Preiser virológus, aki a dél-afrikai Stellenboschi Egyetemen dolgozik, azt mondta a DW-nek, hogy aggodalomra ad okot, hogy a vírus elkerülheti az immunválaszt. „Ez azt jelenti, hogy másokat is megfertőzhet, akik korábban megfertőződtek és felépültek.” A beoltott emberek is érintettek lehetnek. „Jelenleg nagyon aktívan kutatjuk” – mondta Preiser. 

Működnek az oltások?

A BioNTech/Pfizer, a Johnson&Johnson, a Moderna és az AstraZeneca vakcinagyártók bejelentették, hogy alaposan megvizsgálják az új Omikron változatot, hogy vakcináik milyen mértékben védenek a fertőzésekkel szemben. A BioNTech legkésőbb két héten belül szeretné megadni az első válaszokat. 

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) Dél-Afrikában azonosított változata egyértelműen különbözik az eddigiektől, de a Pfizerrel már hónapokkal korábban felkészültek egy escape-változat felbukkanására ez azzal is járhat, hogy módosítani kell a Pfizer/BioNTech-oltóanyagot – mondta a német BioNTech szóvivője pénteken.

A hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő vakcinát mintegy hat héten belül lehet hozzáigazítani az új variánshoz. Ez annyit jelent, hogy a módosított oltóanyag száz napon belül válik elérhetővé.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette, hogy a B.1.1.529-es variáns veszélyességéről  jelenleg nem lehet határozottan nyilatkozni.

Amerika nyeri a magyar választásokat

A Financial Times olvasóit azzal lepte meg a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy az USA bele kíván szólni a magyar választásokba. Véleménye szerint Washingtonban már meg is találták az eszközt.

Létezik egy törvény ami lehetővé teszi a beleszólást  az Egyesült Államoknak mégpedig ez a Magnyitszkij törvény. Magnyitszkij egy olyan orosz ügyvéd volt, aki komolyan védte ügyfeleit Putyin rendőr államában és ezért az életével fizetett: tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A törvény külföldi korrupció leleplezését teszi lehetővé az USA hatóságai számára.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran célzott arra, hogy az autokrata vezetők Achilles sarka a korrupció. Malajziában így vadászták le Abdul Razak miniszterelnököt, akit azután húszéves fegyház büntetésre ítéltek hazájában korrupció miatt.

A Financial Times megkérdezte a washingtoni külügyet arról, hogy bevetik-e a Magnyitszkij törvényt Orbán oligarchái ellen? A State Department udvariasan hallgatott.

Szijjártó közölte: a magyar titkosszolgálatok éberek… Horváth József tábornok különösen.

A titkosszolgálat veteránja erről írt cikket a Magyar Nemzetben Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk címmel.

Strache, Kurz, Babis, Fico és Boriszov nevét sorolja fel a titkosszolgálat tábornoka mint akik amerikai manipulációk áldozataivá váltak.

Csak emlékeztetőül: Strache az osztrák Szabadságpárt vezére és Ausztria alkancellárja volt amikor belebukott az Ibiza gate-be. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak korrupciós vádak miatt kellett lemondania. Babis cseh miniszterelnök offshore ügyeit épp a választások idején szellőztetette meg a sajtó. Meg is bukott. Fico szlovák kormányfőnek azért kellett távoznia, mert kormány közeli megbízásból lelőttek egy oknyomozó újságírót és kedvesét Szlovákiában. Boriszov, aki egykor Todor Zsivkov, az utolsó kommunista diktátor testőre volt számtalan korrupciós ügye miatt vált népszerűtlenné. Utóda egy olyan fiatal bolgár politikus, aki a Harvard egyetemen végzett.

„Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák felnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése” – vázolja fel a CIA módszereit Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben.

Végül levonja a tanulságot: „senki sem hiheti, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk elszenvedői hasonló műveleteknek.”

Felhasználja-e Orbán orosz és kínai barátainak segítségét?

Karácsony Gergely szerint igen: a Városháza akció az orosz titkosszolgálat műve – állitja a főpolgármester. Ha ez a kezdete volt valaminek, akkor az orosz és az amerikai titkosszolgálat csendes háborúskodása, mely eddig Ukrajnában folyt, kissé nyugatabbra tolódik.

Felvállal-e Orbán ekkora kockázatot? Magyarország ugyanis nem Ukrajna: az 1990-es felosztás szerint a Nyugathoz tartozik. Itt Putyin nyílt támogatása Piszkos Fred barátságával ér fel. Minden bizonnyal tisztában van ezzel a magyar miniszterelnök is, de Orbán Viktor előre menekül. A malajziai miniszterelnök húszéves börtönbüntetése korrupció miatt- nem igazán vonzó alternatíva. Hatalmon kell maradni mindenáron – ez Orbán meggyőződése.

Persze az amerikaiak felkínálhatnak egy vádalkut: ha lelép a színről és külföldön az emlékiratait írja, akkor talán megtarthatja a megszerzett pénz egy részét miközben Szent Ilona szigetén tehetetlenségre ítélve átkozza utódai rendszerét Magyarországon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!