Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1060 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Macron az első európai vazallus szerepében

A francia elnök annak idején szenzációt keltett azzal a bejelentésével, hogy “Európa nem lesz az USA vazallusa”. Pekingből visszatérve jelentette ezt ki Macron elnök, aki időközben rájött: túl sokat akart túlságosan is kis erőforrásokkal.

Az USA túl erős, Európa pedig túlságosan gyenge a világpolitika színpadán. Ezért Emmanuel Macron váltott: célja immár az, hogy az Egyesült Államok első vazallusa legyen Európában. Saját honfitársaival kissé furcsa módon tudatta ezt: afrikai példát hozott fel, és a finom célzást csak szakértők értették meg igazán Párizsban is.

Macron : Franciaország megakadályozhatta volna a népirtást Ruandában

Egymillió embert irtottak ki a polgárháborúban az afrikai országban harminc évvel ezelőtt – méghozzá úgy, hogy a francia elnök tudott arról, hogy mire készül ruandai szövetségese, de mégsem akadályozta azt meg. Mi tartotta vissza a cselekvéstől Francois Mitterrand elnököt? Az, hogy pontosan tudta: szövetségesének, a hutu többség vezetőjének fő ellenfelét, Paul Kagame tábornokot az USA támogatja. Miközben a hutu többség a hadsereg irányításával lemészárolta a tutszi kisebbséget, Paul Kagame tábornok az USA segítségével készítette elő a nagy hazatérést Ugandában. Franciaországról ország – világ előtt kiderült, hogy egy népirtó rezsimet támogatott – erről gondoskodott az amerikai sajtó, amely egyúttal beharangozta Afrika új hősét is Paul Kagame tábornokot. Aki visszatérése óta kőkemény diktatúrát alkalmaz, de mégiscsak az USA első számú kedvence Afrikában. Kagame nem is lehet demokrata hiszen egy kisebbség nevében gyakorolja a hatalmat.

30 év késéssel Macron levonta a tanulságot: ne szálljunk szembe az USA-val, mert akkor alaposan pofára eshetünk, inkább működjünk együtt vele.

Közös amerikai-francia-lengyel nyilatkozat az ukrajnai háborúról

A három külügyminiszter megerősíti a NATO álláspontját: nem tárgyalunk Putyinnal! Macron elnök beállt a sorba: míg az ukrajnai háború korábbi korszakában vígan tárgyalt az orosz elnökkel telefonon, most egyszer csak csatlakozott a NATO állásponthoz, sőt túl is dobja azt: csapatok küldését indítványozta a gyengélkedő ukrán front támogatására.

Miért változott meg Macron elnök politikája? Mert hét éve van hatalmon, és semmilyen elképzelését sem tudta megvalósítani miközben fő hazai ellenfele, Marine Le Pen asszony folyamatosan erősödik. Ezért

Emmanuel Macron felkínálja  Washingtonnak azt, hogy első számú vazallus lesz az Európai Unióban, ahol eddig az európai függetlenség zászlóvivője volt.

Az Európai Uniónak sem gazdasági ereje sem pedig hadserege nincs meg ahhoz, hogy világhatalommá váljon. Ha két táborra szakad a világ mint a hidegháború idején, akkor a Nyugat egyértelműen az USA mögé áll. Itt akar kedvező pozíciót elfoglalni Emmanuel Macron kihasználva Németország gyengélkedését, és sarokba szorítva Marine Le Pen asszonyt mondván ő Putyin embere. A francia szélsőjobb vezérét Putyin nyíltan támogatta a 2017-es választáson Macronnal szemben. Ezért törvényt hoztak Franciaországban arról, hogy elnökjelölt csakis uniós tagállamban szerezhet pénzügyi támogatót. Így került a képbe Putyin nagy barátja, Orbán Viktor, akinek egy intésére egy hatalomhű bank 10 millió eurót kölcsönzött Marine Le Pen asszonynak. Ezzel együtt a szélsőjobb elnökasszonya ezt a választást is elveszítette, de megszorította Emmanuel Macront, aki búcsút inthetett parlamenti többségének. A következő elnökválasztáson Emmanuel Macron már nem indulhat, de liberális utódát nagyon megszorongathatja Marine Le Pen asszony vagy az utóda. Macron va banque-ot játszik egész Európa bőrére. Putyin legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “Macron elnök fenyegetései miatt át kell gondolnunk a stratégiánkat.” Macron elnök semmiképp sem akar háborút a NATO és Oroszország között, mert tudja, hogy a francia közvélemény azt nem fogadná kitörő lelkesedéssel.

A fenyegetőzés viszont a nyugati értékrend védelmének európai bajnokává teheti őt, ezért vígan felvállalja az amerikai vazallus szerepet, melyet korábban elszántan bírált.

Mi lesz, ha jön Trump? Macron szívesen idézi Napóleont, aki ilyenkor azt szokta mondani:

”majd, ha odaérünk a hídhoz, akkor meglátjuk, hogy mit tegyünk.”

Stratégiának ez kissé kevés, de taktikának beválhat hiszen senki sem sejtheti, hogy mi lesz az amerikai választás eredménye novemberben. Azt pedig még kevésbé, hogy mihez kezdene Donald Trump, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne Washingtonban.

Az ukránoknak kevesebb mint fele hisz abban, hogy visszaállítják a régi határokat

A Kiiv Independent ismerteti a közvélemény-kutatást, mely szerint a megkérdezettek csak 45%-a hisz abban, hogy a háború után Ukrajna visszaállítja 1991-es határait.

Ukrajna határait annak idején még Sztálin elvtárs rajzolta meg mint a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa. Minthogy azonban egyidejűleg már a kommunista párt főtitkára is volt, ügyelt arra, hogy minden szovjet tagállam vegyes nemzetiségű legyen, és ezért ne legyen képes egységesen fellépni Moszkvával szemben. Így a holodomor idején amikor több millióan haltak éhen Ukrajnában, a zsidó Kaganovics állt Ukrajna élén. Kaganovics indította el Hruscsov karrierjét, aki Sztálin utóda lett a kommunista párt élén. A hatalmi harc során kiderült: Ukrajna kommunista pártszervezetének komoly súlya van. Innen került ki Hruscsov utódai közül Leonyid Brezsnyev és Konsztantyin Csernyenko. Minthogy a hatalmi harcban Ukrajna kommunista pártszervezete Hruscsovot támogatta, ezért jutalmul a Szovjetunió akkori vezetője nekik ajándékozta a Krím félszigetet. Ezt foglalta el Putyin 2014-ben. A Krím félszigeten sohasem volt ukrán többség: Dzsingisz kán utódainak kezén maradt sokáig a stratégiai fontosságú félsziget, ezért a többség tatár volt hosszú időn keresztül. Az orosz cárok azután oroszokat telepítettek be, így alakult ki az orosz többség. Sztálin azzal gyanúsította a krími tatárokat, hogy együttműködtek a nácikkal , ezért brutálisan kitelepített mindenkit. Sztálin halála után lassan visszaengedték a tatárok egy részét őseik szülőföldjére.

Putyin 2024 február 24-én támadta meg Ukrajnát abban a reményben, hogy egy háromnapos villámháborúval oroszbarát rendszert hozhat létre Kijevben. Tévedett. A kudarc láttán az oroszok diplomáciai tárgyalásokba kezdtek az ukránokkal Törökországban. Schröder német ex kancellár felügyelte az alkut. Szerinte létre is jött a megállapodás egy tűzszünetről a 2014-es határon vagyis a Krím kivételével minden ukrán kézen maradt volna miközben Kijev jelentős autonómiát ígért az orosz többségű tartományoknak.

A megállapodásból semmi sem lett, mert a NATO közölte Zelenszkij elnökkel, hogy csak akkor számíthat támogatásra, ha tovább folytatja a háborút.

Zelenszkij elnök akkor kijelentette, és mindmáig az a hivatalos ukrán álláspont, hogy

“nem tárgyalunk Putyinnal csak azt követően, hogy kivonta összes csapatait az 1991-es Ukrajna egész területéről!”

Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára, ezért folyik tovább a háború immár több mint két éve, és senki sem látja a végét miközben mind Moszkvában mind pedig Kijevben sejtik:  a háború megnyerhetetlen.

Miért lehet a Hamász-szal tárgyalni és Putyinnal nem?

Erre a kérdésre az amerikai diplomáciának nincsen válasza. Biden elnök legutóbbi telefonbeszélgetése során felszólította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt arra, hogy kössön fegyverszünetet a Hamász-szal, mert ily módon megkímélheti a polgári lakosság életét a gázai övezetben. A CIA és a Moszad vezetői rendszeresen tárgyalnak Katarban a Hamász politikai vezetőivel.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij és a NATO válasza az, hogy nem fogadják el a területért békét elvet, melyhez Putyin ragaszkodik. Így viszont sosem ér véget a háború hiszen Ukrajna hadserege képtelen arra, hogy az oroszokat kiszorítsa Ukrajnából. Ferenc pápa ezért is szólította fel Ukrajnát a fehér zászló felmutatására, és a tárgyalások megkezdésére. A józan javaslat visszatetszést keltett: Zelenszkij elnök tiltakozott. Az amerikai, a francia és a lengyel külügyminiszter közös nyilatkozatban szögezte le: Oroszország nem győzhet. Szerintük a jelenlegi frontvonalon megkötött tűzszünet Putyin győzelmét jelentené. A NATO főtitkára 100 milliárd eurós alapot akar létrehozni Ukrajna találgatására. Sok tagállam szívja a fogát ugyanis nem akar és nem is tud fizetni. A német hadiipar felfuttatására évente legkevesebb 50 milliárd eurót kellene költeni, de Németországnak, melynek gazdasága stagnál nincsen ehhez elegendő pénze. A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokraták közölték: nem hajlandók csökkenteni a jóléti kiadásokat a fegyverkezés kedvéért.

Az Európai Unió előbb vagy utóbb újabb kollektív hitelfelvételre kényszerül, ha finanszírozni akarja az ukrajnai háborút.

Macron – Napóleon hadsereg nélkül

A francia elnök már arra készülődik, hogy Trump visszamegy a Fehér Házba, és megállapodik Európa és Ukrajna feje fölött Putyinnal. Ebben a helyzetben Macron európai nagyhatalmat álmodik, amelynek Franciaország a vezetője hiszen csakis neki van atomfegyvere. Igaz, hogy nevetségesen kevés Oroszországhoz és az USA-hoz képest, de mégiscsak lehetővé teszi a vezető szerepet Macron számára az Európai Unióban. Csakhogy nemcsak a háborúhoz, de a fegyverkezéshez is pénz kell. Sok történész szerint Napóleon azért veszítette el az oroszországi hadjáratot 1812-ben, mert a párizsi tőzsde megtagadta a pénzügyi támogatást. Ezért a francia csapatok féléves késéssel indultak útnak, nagyon hideg lett mire Moszkvába értek, ahol elfogyott az utánpótlás. A Grande Armée megfagyott az orosz hómezőkön, Napóleon birodalmi álmai pedig szertefoszlottak.

Macron egységes európai hadsereget szeretne, és ebben olyan támogatóra akadt mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Csakhogy Európa népei nem akarnak nagy háborút, nem akarnak fegyverkezni, és főként azt nem akarják, hogy a nagyhatalmi álmok miatt csökkenjen az életszínvonal. Az Európai Unió gazdasága stagnál, az olcsó orosz nyersanyagok nélkül egyre kevésbé versenyképes a világpiacon. A stagnáló életszínvonal szinte mindenütt politikai válsággal fenyeget. A háború felé masírozó Európai Unió nem más mint dead man walking. Napóleon még hihetett európai világbirodalomban, Macron esetében ez már szánalmas paródia. A francia elnök érzi ezt, de előre menekül hiszen a hazai fronton mind erősebb a szélsőjobboldal, melyet sokáig Putyin finanszírozott.

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

A kínai CATL debreceni beruházása aggasztja az USA-t

A kínai óriás technológiája jobb mint az amerikai, ezért szállíthat akkumulátorokat a Teslának, a Volkswagennek és a BMW-nek – mondják szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak.

Csaknem 40%-át adja a világon eladott elektromos járművek akkumulátorainak a kínai Contemporary Amperex Technology Co Limited – CATL -, amelyet a nyugati világban eddig szinte senki sem ismert. Washingtont azonban zavarja, hogy a kínaiak ily nagy befolyáshoz jutottak e téren: a Duke Energy, amely több mint 8 millió amerikai polgárt lát el energiával bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a CATL-al, mert

“Hazai szállítót keres, vagy hogyha nem talál ilyet, akkor szövetséges országból importál akkumulátorokat.”

A döntés előzménye az, hogy Washingtonban a törvényhozásban néhány honatya felvetette: miért használnak CATL akkumulátorokat a haditengerészet Camp Lejeune támaszpontján Észak Karolinában? A Duke ennek a támaszpontnak az energia ellátója , és a washingtoni figyelmeztetés nyomán már decemberben leállította a CATL akkumulátorok használatát a haditengerészet támaszpontján, most pedig a tilalmat kiterjesztette a cég egész tevékenységére.

A Fordot is kemény bírálatok érik Washingtonból, mert szerződést kötött CATL lítium-vas- foszfát  akkumulátorok közös gyártására Michigan államban. Marco Rubio szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: ”A Ford ezzel a döntéssel behozza az USA legnagyobb geopolitikai ellenfelét az ország szívébe.”

A Ford rögtön reagált is mondván 40%-kal csökkenti az akkumulátorgyár kapacitását

“Ez teljesen új jelenség, az amerikai kormányzat eddig nem mutatott semmifajta érdeklődést a kínai akkumulátorok gyártása iránt” – közölte a Sino Auto Insight kutatóintézet szakértője. Tu Le hozzátette:

”Jelenleg nagy nyomás nehezedik minden amerikai cégre, hogy ne használjanak semmiféle kínai akkumulátort sem. Csakhogy, ha az USA versenyképes elektromos járműveket akar előállítani, akkor azokhoz kínai akkumulátorokat kell használnia.”

A kínai akkumulátorok bírálói nem állítják, hogy azok ne lennének jó minőségűek hanem arra hívják fel a figyelmet, hogyha elmérgesedik az Egyesült Államok és Kína viszonya, akkor pórul járhatnak a kínai akkumulátorokat használó amerikai autógyárak, ha leáll a szállítás. Washingtonban, ahol 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenféllé nyilvánították Kínát, attól tartanak, hogy az elektromos autógyártás függővé válik a kínai akkumulátoroktól.

Lehetséges-e zöld átmenet kínai akkumulátorok nélkül az USA-ban?

A szakértők zöme erre nemmel válaszol. Miért? “Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok technológiájában az Egyesült Államok évekkel el van maradva a kínaiak mögött. Üres a mi poharunk, mert nemcsak a technológia hiányzik, de a fő nyersanyag, a lítium is” – mondja Michael Dunne, a Dunne Insights alapítója. A cég az elektromos autógyártás egyik legfőbb szakértője az Egyesült Államokban.

Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja már évtizedekkel korábban felhívta a pekingi vezetők figyelmét arra, hogy a ritka földfémek terén Kínának szinte monopol helyzete van a világon. Nemcsak azért, mert Kínának vannak a legnagyobb készletei a világon hanem, mert a kínaiak hajlandók elviselni a környezetvédelmi károkat, melyeket a ritka földfémek bányászata jelent.

Ha tehát az USA fel akar zárkózni Kínához az akkumulátorok gyártásában, akkor komoly pénzeket kell ebbe beleölni beleszámítva a környezetvédelmi kiadásokat is. Hány év kell ehhez?

“5-10 évre lenne szüksége az Egyesült Államoknak a felzárkózáshoz, de még így se jutna olcsó akkumulátorokhoz. Márpedig Biden elnöknek az a terve, hogy a zöld átmenet eredményeképp 2032-ben már az új autók kétharmada elektromos legyen”

– nyilatkozta Dunne szakértő a Guardiannek.

A dilemmával a Biden kormányzat nagyonis tisztában van: Jennifer Granholm energiaügyi miniszter így vázolta fel a helyzetet nemrégiben egy szakmai tanácskozáson:

”Nagyon nagy mértékben foglalkoztat bennünket, hogy a kínaiak erőteljesen nyomulnak előre az amerikai iparban éppen akkor amikor meg akarjuk azt jelentős mértékben újítani. Csakhogy azt is figyelembe kell vennünk, hogyha azt akarjuk, hogy az emberek tömegesen elektromos járműveket vásároljanak, akkor azoknak az autóknak viszonylag olcsóknak kell lenniük.”

Mi a helyzet most? Pekingben a kormány óriási támogatással ösztönzi az elektromos járművek exportját illetve akkumulátor és autógyárak építését külföldön. Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és ezt a Biden kormányzat nemcsak, hogy folytatta, de szigorította is a szankciókat. Ezért az elektromos autógyártással kapcsolatos közvetlen kínai beruházások értéke az utóbbi években jelentős mértékben csökkent. 2022-ben még 4,8 milliárd dollár volt, 2023-ban már csak 2,7 milliárd dollár. Trump a Kína elleni szankciók szigorításával kampányol vagyis nemigen lehet arra számítani, hogy az USA-Kína feszültség jelentős csökkenne a közeljövőben. Elon Musk, a Tesla főnöke a maga részéről levonta a tanulságot, és állítólag új CATL akkumulátor gyár építését támogatja Nevadában. A Tesla a legnagyobb gyárat Sanghajban működteti, és Elon Musk amikor legutóbb ottjárt  akkor bejelentette, hogy kétszeresére bővítik a kapacitást Kína legnagyobb városában. A világ leggazdagabb emberét akkor fogadta Li Csiang miniszterelnök is – ahogy erről a kínai sajtó bőségesen beszámolt.

Putyin barátja, Orbán Viktor segít…

Putyin-Orbán és Lavrov-Szijjártó megbonthatatlan örök barátsága számos kérdést vet fel nemcsak az itthoni politikai életben, de a civilizált világ minden szegletében is.

Az úttörő ahol tud segít – gyerekkorában Orbán Viktor is szívébe véshette ezt, mert amikor Peter Pellegrini, Szlovákia akkori kormányfője arra látogatása során arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy intézze el: a választási kampány idején fogadja őt a Kremlben Vlagyimir Putyin, akkor Orbán Szijjártó külügyminisztert menesztette Moszkvába a kéréssel.

Ez négy éve történt vagyis jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt – 2022 február 24. -, és akkoriban Szlovákia kormányfője úgy gondolhatta, hogy az orosz elnök támogatása jót tesz neki a hazai választáson. Peter Pellegrini tévedett: Orbán Viktor ugyan elintézte neki Putyin támogatását, de mégiscsak elveszítette a választást Szlovákiában. Putyin személyesen nem fogadta Pellegrinit, csak a miniszterelnök, Miszusztyin biztosította támogatásáról. Akkoriban azonban Putyin senkit sem érdekelt Szlovákiában, az viszont sokkal inkább: ki ölette meg a fiatal oknyomozó újságírót és kedvesét? Az oknyomozó újságíró Fico akkori és jelenlegi szlovák kormányfő korrupciós ügyei után kutakodott, és nyilvánvalóan emiatt is kellett meghalnia. Fico akkor lemondott, Pellegrini lett az utóda, de minthogy korábban ő Fico bizalmasai közé tartozott, ezért a választópolgárok őt is elutasították. A Vsquare hírszerzési anyagok megszerzésével publikálta Orbán közvetítő szerepét.

Pellegrini orosz-magyar támogatásáról egy európai állam titkosszolgálata állított össze dossziét, és ezt szerezte meg a Vsquare. Már azt hittük, hogy a CIA-ről van szó hiszen az is igencsak érdeklődik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatai iránt.

Donald Tusk miniszterelnök bírálta Szijjártó Pétert, aki nyíltan vállalta közvetítő szerepét.

Lengyelország konzervatív – liberális kormányfője azért kritizálta a magyar külügyminisztert, mert Navalnij orosz ellenzéki temetésének napján együtt vacsorázott Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szijjártó Péter válaszul így nyilatkozott: ”szerintem Lengyelország miniszterelnöke meglepődne, hogyha tudná, hogy milyen hosszú azoknak az európai politikusoknak a listája, akik az elmúlt években arra kértek fel engem: segítsek nekik kapcsolatot teremteni az oroszokkal, találkozót összehozni vagy, hogy juttassak el egy üzenetet hozzájuk. Sőt volt olyan ország is, ahol egymással szembenálló oldalak is kérték ezt tőlem, úgyhogy a jövőben is, ha lesz ilyen kérés, akkor természetesen szívesen segítek” – mondta a magyar külügyminiszter, aki korábban megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől.

Miért ilyen jó a kapcsolat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között? Miért a magyar miniszterelnök vált Oroszország trójai falovává a NATO-ban és az Európai Unióban, és miért nem Szlovákia, ahol az oroszbarátságnak évszázados hagyományai vannak? Ezekre a kérdésekre mindenki csak találgatja a választ, mert minden titokban zajlik.

Ez Oroszországban egyáltalán nem újdonság, a magyar demokrácia tett kísérleteket arra, hogy olykor informálja a választópolgárokat fontos dolgokról is, de Orbán Viktor propagandája épp arra irányul, hogy ezek a húsbavágó témák soha semmilyen formában komolyan ne kerüljenek be a médiába. Ebben a tekintetben is a kommunista hagyományokat követik hiszen ott adtak ki olyan tájékoztatókat a csúcstalálkozókról, hogy

“A felek megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket.”

Ez a tájékoztatás paródiája, de Orbán Viktor propagandájának napi gyakorlata. Nem véletlenül: a valóságban ugyanis nem nagyon van mivel dicsekedni a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Lassacskán a rendszer érdemének egyedül az számít, hogy még fönn áll, de ezt a Türkménbasi is elmondhatta annak idején, sőt ő azzal is dicsekedhetne, ha élne, hogy rendszere túlélte őt…

Külföldi kormányok nem vehetnek sajtót maguknak Nagy Britanniában

Meg akarjuk védeni a szabad sajtót – mondja a brit konzervatív kormány, amely elutasítja az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének kérését a The Daily Telegraph és a Spectator megvásárlására.

“Az új törvény kizárja majd azt, hogy külföldi kormányok napilapokat és magazinokat vegyenek maguknak” – jelentette ki Lord Parkinson. Londonban az alsóház és a Lordok háza épp vitatja a digitális piacokról szóló törvényt, és ehhez illesztenek majd egy kiegészítést, mely megtiltja, hogy brit újságok  külföldi államok birtokába kerüljenek.

Lord Parkinson hangsúlyozta, hogy a tilalom nem vonatkozik a rádiókra és a televíziókra.

Közben az Egyesült Arab Emírségek ügynöksége, az Redbird IMI vígan nyomul előre, hogy megszerezze a Daily és Sunday Telegraphot illetve a The Spectatort. Az ügynökség már kifizette a korábbi tulajdonos adósságait. Az ügynökség 75%-ban Manszur sejk tulajdona. Ő az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnök-helyettese, de Nagy Britanniában nem emiatt ismerik hanem, mert ő az, aki a Manchester City futball csapatából élvonalbeli klubot csinált.

A BBC értesülései szerint ami a futballban ment, az a sajtóban nem fog sikerülni, mert az ellenzéki Munkáspárt is ellenzi, hogy külföldi államok kezébe kerüljön a brit sajtó egy része.

Manszur sejk nem áll le

Az ügynökség úgy reagált a tervezett tilalomra, hogy “minden üzleti vállalkozásunk kizárólag kereskedelmi jellegű, ez vonatkozik a The Telegraph és a The Spectator ügyletre is. Most tanulmányozzuk, hogy mi legyen a következő lépésünk, de a döntéseinket kizárólag üzleti szempontok motiválják” – jelentette ki az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének szóvivője.

Manszur sejk nem az egyetlen potenciális vevő, mert jelentkezett a két tekintélyes lapra Sir Paul Marshall, a Daily Mail tulajdonosa és Rupert Murdoch brit cége, a News UK is.

Andrew Neil, a The Spectator főszerkesztője, aki korábban élesen bírálta az Egyesült Arab Emírségek felvásárlási kísérletét, elégedetten állapította meg a legfrissebb hírek hallatán, hogy

“szemmel láthatóan befuccsolt az ügylet.”

Lord Moore, aki korábban a The Daily Telegraph egyik szerkesztője volt, kijelentette: ”Már régóta kellett volna tilalomnak léteznie nehogy külföldi államok felvásárolják a brit sajtót.”

Stowell bárónő, a brit alsóház digitális és tájékoztatási bizottságának elnöke az eset kapcsán elmondta a BBC-nek, hogy “a bizalom erőteljesen csökkent az elmúlt időszakban a sajtó, a parlament és az egész politikai osztály iránt. Ha megengednénk, hogy külföldi államok birtokolják a brit sajtó egy részét, akkor azzal előidéznénk, hogy a közbizalom tovább csökkenjen. Ezért ezt nem engedhetjük meg.”

Mi történik a gyakorlatban?

Lord Parkinson szerint a hasonló ügyletek “a Versenyhivatal elé kerülnek, ott pedig kivizsgálják, hogy milyen hatása lehet a sajtópiacra, ha a szóban forgó ügylet arra irányul, hogy egy külföldi állam szerez meg egy brit lapot. Ha egyértelműen megállapítják, hogy a felvásárlás mögött egy külföldi állam áll, akkor az illetékes államtitkár hivatalból meg kell, hogy akadályozza a szóban forgó ügyletet.”

A háború két éve alatt négy Lukoil vezető halt meg furcsa körülmények között

Oroszország második legnagyobb olajvállalatának vezetése nem élvezi Putyin bizalmát: immár a negyedik vezető távozott villámgyorsan az élők sorából.

Holtan találták az 54 éves Vitalij Robertuszt, a Lukoil alelnökét. Hirtelen halállal halt az amúgy egészséges menedzser éppúgy mint Alekszandr Szubbotyin, a Lukoil egy másik vezetője, akiről a bulvárlapok azt írták, hogy saját magát mérgezte meg egy sámánista szertartás közben. Mindez 2022 májusában történt nem sokkal azután, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Ezt követően pedig szankciók özöne zúdult az orosz cégekre és olyan oligarchákra, akik közel álltak Putyinhoz. Egyikük, Vlagyimir Nyekraszov, a Lukoil igazgató tanácsának elnöke múlt októberben  adta át lelkét teremtőjének “szívroham” következtében. Elődjét is ily módon akarta eltenni láb alól a KGB utód szervezete, az FSZB, de ő ellenállt mire kidobták egy moszkvai kórház épületének hatodik emeletéről. Ez az orosz Windows program, melyet Putyin előszeretettel alkalmaz olyankor, ha figyelmeztetni kívánja az elit renitens tagjait: eddig és ne tovább! Ravil Maganov esete, mely 2022 szeptemberében történt, az árulóknak szánt figyelmeztetés volt.

Aki nem hallgat, az meghal

Mit követett el Maganov? Ő korábban a Gazprombankban dolgozott, amelynek sok más feladat mellett az a megtisztelő feladat jutott, hogy Putyin rajta keresztül pénzelte külföldi barátait. Voltak, akik ezt nyíltan vállalták az ukrajnai háború előtt mint Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére, akinek választási kampányait jelentős részben az orosz elnök finanszírozta. Ellenfele, Macron elnök becsukta a kiskaput, a törvény immár csak olyan külső finanszírozást engedélyez, amely uniós államból érkezik. Itt került a képbe Orbán Viktor, akinek utasítására egy kormányhű bank 10 millió eurós kölcsönt nyújtott Marine Le Pen asszonynak, aki ezzel együtt elbukta az elnökválasztási kampányt. Lehet, hogy Orbán Viktor Putyintól kapott pénzt erre? A kérdés jogos, mert a kórház ablakából kiesett Maganov kicsempészett egy listát a Gazprombanktól a brit hírszerzésnek. Ezért kellett meghalnia.

A listán Putyin külföldi barátai voltak, akiknek neve mellett csinos összegek szerepeltek – rendszeres átutalásként.

A Gazprombank listáját a brit hírszerzés eljuttatta a CIA-nak is. Ott érdeklődtek a kissé ideges magyar diplomaták arról, hogy vannak-e magyar nevek a listán? Mosolyogva azt közölték velük Washingtonban, hogy “egyelőre nem találtunk magyar nevet Putyin barátainak listáján”. De hát több lista is lehet, és egyiken szerepelhet Orbán Viktor neve is egy csinos összeggel, amelyet igen nehéz lenne megmagyarázni. Putyin mosolyában ez is benne lehet amikor parolázik Orbán Viktorral. Legutóbb erre Pekingben került sor jóval az ukrajnai háború kirobbanása után. Orbán Viktor az egyetlen olyan vezető a 27 tagú Európai Unióban, aki az Ukrajna elleni agresszió óta nem látogatott el Kijevbe viszont kezet rázott Putyinnal. A magyar miniszterelnöknek erre talán megvolt az anyagi alapja is, mert Magyarország nem sokat profitált Putyin “barátságából”.

A magyar titkosszolgálat volt az USA egyik legnagyobb drogszállítója a Kádár korszakban

Kuba igen aktív szerepet játszott abban, hogy a dél-amerikai drog szállítmányok bejussanak az Egyesült Államokba. Ezzel kettős célt akartak elérni: gyengíteni az amerikai társadalmat és kemény valutát szerezni, amely állandó hiánycikk az 1959-es forradalom óta a karib-tengeri szigetországban.

Magyarországon megirigyelték a kubai elvtársakat, és megbízták a Chinoin gyárat olyan drogok előállításával, melyeket tabletta formájában lehet szedni vagyis könnyű gyógyszernek álcázni.

Miről van szó? A methaqualone-ról. Erről így írt Bayer István, az Országos Gyógyszerészeti Intézet alapító igazgatója Drogok és emberek című könyvében:

“A gyógyszer Magyarországon nem került forgalomba, de a Chinoin megkezdte a gyártását és exportját. Aztán kiderült, hogy Svájcon keresztül – ahol ezt egyáltalán nem ellenőrizték, és az NSZK-n át, ahol a szabad kikötő rendszer miatt ez lehetséges, Kolumbiába továbbítják és onnan az USA -ba csempészik” – írta Bayer professzor, az egykori piarista diák.

Tegyük hozzá, hogy Kolumbiából a kábítószereket jórészt Panamán és Kubán keresztül csempészték be az Egyesült Államokba. Washingtonban mindez feltűnt, és értesítették Magyarországot, ahol megszüntették a “gyógyszer” gyártását a Chinoinban.

Kőkeményen lépett fel a DEA Budapesten

Gene Haislip, a Drug Enforcment Agency egyik vezetője 1981-ben érkezett a magyar fővárosba, hogy rendezze a gyógyszer-kábítószer ügyet. Kemény szankciókat helyezett kilátásba, ha Magyarország nem szünteti meg a gyógyszer-kábítószer exportját. Elmondta a magyar hatóságoknak, hogy ismeri a kolumbiai csempész útvonalat, majd végül közölte: amennyiben Magyarország nem hagy fel mindezzel, akkor az USA megvonhatja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt a fizetési problémákkal küszködő kis szocialista országtól. Elmondta azt is, hogy a gyógyszer-kábítószer több mint hatezer amerikai fiatal halálát okozta, mert a diszkókban előszeretettel használták az Egyesült Államokban.

Mezey Barna a Chinoin igazgatója 1961-ben Kossuth díjat kapott minden bizonnyal ennek a gyógyszer-kábítószernek az előállításáért, melyet ipari mennyiségben exportáltak az Egyesült Államokba. A repülőgépek Kolumbiából, és Kubából Panama érintésével tonnaszámra szállították a drogot az Egyesült Államokba. Hogyan? A magyar katonai hírszerzés már 1957-ben létrehozott egy fedőcéget Svájcban. Ez irányította a kereskedelmet. Amelyik azután lebukott. Megindult a nyomozás, és a szálak a Chinoinhoz vezettek. 1981-ben az akkori amerikai nagykövet már nemcsak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény visszavonásával fenyegetett hanem azzal is, hogy a Fehér Ház megkéri a nagy amerikai bankokat: ne adjanak kölcsönöket a gondokkal küzdő magyar államnak.

A magyar vezetés kapitulált.

Polanski is metakvalont használt

A világhírű lengyel filmrendező is ezzel a magyar gyógyszer-kábítószerrel élt amikor szexuális kapcsolatot létesített egy 13 éves lánnyal Kaliforniában. Emiatt el is ítélték. A Wall Street farkasa című film jól mutatja be a metakvalon hatását.

1982-ben nyugdíjba küldték Mezey Barnát, a Chinoin vezérigazgatóját és a svájci fedőcég vezetőjét, Csaplár Gyulát, aki a katonai titkosszolgálat magasrangú tisztje volt.

A Chinoin súlyos pénzügyi válságba került hiszen elveszítette legfontosabb bevételi forrását.

Orbán-Schwarzkopf Balázs kutató azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy a befolyó hatalmas bevételnek csak egy kisebb része jutott a Chinoinnak, a többség a Nemzeti Banknál landolt, ahol hozzájárulhatott ahhoz, hogy Fekete János alelnök stabilizálja Magyarország pénzügyi helyzetét. Egy másik rész a belügyminisztérium  kasszájába került, és ebből építettek luxus szállodákat a Balaton partján. A kutató szerint a szállodák építésének költségeit legkevesebb 50%-ban ebből a gyógyszer-kábítószer ügyből fedezhették.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK