Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Korrupció miatt halt meg 11 francia

0

2002 májusában  felrobbant egy autóbusz Pakisztán legnagyobb városában. 15-en meghaltak, köztük 11 francia állampolgár.

Tizenöt éve vizsgálják különböző bíróságok az esetet Franciaországban, ahol most a célkeresztbe került az akkori hadügyminiszter, a ma 75 éves Francois Léotard. A gyanú szerint miatta történt a robbanás Karachiban. A francia sajtó csak Karachi gate-nek emlegeti az ügyet, hiszen szinte az egész jobboldali elit érintett benne.

Mi történt valójában? 1994-ben amikor Edouard Balladur volt Franciaország miniszterelnöke, Párizs tengeralattjárókat adott el Pakisztánnak és Szaúd Arábiának. Nagy üzletről volt szó, és ezért bőven jutott pénz a megvesztegetésre is. A döntéshozók elég sokat kaphattak mindkét országban, hiszen a franciáknak adták a megrendeléseket. A Canard Enchainé című szatirikus lap, mely az elsők között szokott leleplezni korrupciós ügyeket, már akkoriban megírta, hogy a megvesztegetési pénzből nemcsak a vásárlóknak jutott, de abból szépen visszaosztottak francia politikusoknak is.

Balladur akkori kormányfő elnök szeretett volna lenni 1995-ben, és erre kellett a pénz. Hadügyminisztere, Francois Léotard 2002-re készülődött. Ő erre tett félre a tengeralattjáró üzletből. Nicolas Sárközy volt akkoriban a költségvetési miniszter. Balladur ellen már megindult a vizsgálat. Most a célkeresztbe került Francois Léotard is, aki a francia politika nagy ígérete volt és az is maradt. Fiatalon visszavonult. Már akkoriban pedzegették, hogy talán a Karachi-gate miatt. Mások szerint egyáltalán nem erről volt szó:

az orosz titkosszolgálat valamivel megzsarolta, és ő cserébe NATO titkokkal fizetett.

Az amerikai kémelhárításnak feltűnt, hogy Moszkvában túl sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO hadügyminiszteri értekezletein Brüsszelben. Jeleztek Párizsnak, és az ígéretes fiatal politikus eltűnt a közéletből.

Most viszont válaszolnia kell arra a kínos kérdésre: lehet, hogy miatta halt meg 11 francia állampolgár Karachiban? A busz ugyanis, melyben a franciák ültek, az Agosta tengeralattjárók karbantartására érkezett Pakisztánba. De miért robbantották fel? Azért, mert Balladurből nem lett elnök! Épp ellenkezőleg: ellenfele, Jacques Chirac költözött be az Elysee palotába. Aki ugyancsak csodálkozott azon, hogy miért fizet Franciaország még mindig megvesztegetési pénzeket Pakisztán néhány fontos emberének. Amikor rájött, hogy vesztes ellenfele részben ebből pénzelte a választási kampányát, azonnal leállította a kifizetéseket. A pakisztáni döntéshozók viszont úgy érezték: átverték őket, mert nem kapták meg a teljes összeget! Finom figyelmeztetésként felrobbantották az autóbuszt Karachiban.

Pontosabban a tálibokra bízták ezt a feladatot. A fanatikus iszlamista gárdát annak idején a pakisztáni katonai titkosszolgálat hozta létre – az USA kérésére. Így aztán nem volt nehéz őket rávenni egy merényletre Pakisztán legnépesebb városában. Csakhogy a francia titkosszolgálat is nyomozni kezdett és kiderült: a megvesztegetési pénzek elmaradása miatt a dühös kormányzati emberek hoztak döntést az autóbusz felrobbantásáról Karachiban. A 15 halottból 11 francia volt!

A vizsgálat azon nyomban megindult Párizsban, de lassan csordogált amíg a jobboldal volt hatalmon. Amint a szocialisták kormányra kerültek, az igazságszolgáltatás is magasabb fokozatba kapcsolt: vádat emeltek Edouard Balladur egykori miniszterelnök ellen. Most pedig a hadügyminiszter, Francois Léotard is a célkeresztbe került. Igaz, ők már nyugdíjasok. De mi lesz Nicolas Sárközy-vel, akinek mindenről tudnia kellett, hiszen Balladur bizalmi embere volt, mint költségvetési miniszter és kampányának egyik fő szervezője.

Tanúként már kihallgatták. Mivel politikai pályafutása már valószínűleg véget ért, hiszen idén elbukott a jobboldali előválasztáson, nem kizárt, hogy ő is célkeresztbe kerül. Ez pedig csúnya búcsú lenne a közélettől Nicolas Sárközy számára, aki alig múlt hatvan éves, és még valószínűleg a visszatérésről álmodik az Elysee palotába.

Segített a BKK-nak, lecsukták

0

Bevitték a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki súlyos hibát fedezett fel a BKK elektronikus jegyrendszerében, majd jelezte ezt a cégnek.

A 24.hu értesülése szerint éjjel lakásából vitték el a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki

50 forintért vett e-bérletet a BKK új elektronikus jegyértékesítési rendszerében általa talált biztonsági rést felfedezve.

A rendőrség megerősítette a 24.hu-nak, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a fiút információs rendszer vagy adat megsértése vétsége elkövetésének gyanúja miatt. A 18 éves fiatalember – aki szabadlábon védekezhet – a nemrégiben útjára bocsátott online jegyértékesítési rendszerben talált biztonsági rést, amelynek kihasználásával 50 forintért vásárolt bérletet. Ezután

a hibát azonnal jelezte a Budapesti Közlekedési Központnak.

A BKK nem köszönte meg neki, hanem internetes támadásnak minősítette a történteket. A 24.hu úgy tudja, hogy éjjel lakásáról állították elő a fiút.

Facebook-bejegyzésében a srác azt írta a „bérletvásárlás” után, hogy nem Budapesten él,

soha nem használta a BKV járműveit, és a bérlettel se kezdett semmit.

Mint írta, csupán fel akarta hívni a BKK figyelmét egy amatőr hibára az e-jegyes applikációban. Szerinte komolytalan azt feltételezni, hogy úgy követ el ilyen bűncselekményt, hogy azonnal szól az illetékeseknek.

Mészáros Lőrinc most tőkealap-kezelőt vett

0

Mészáros Lőrinc megvette a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. háromnegyedét, az érdekeltségébe tartozó Opimus Group pedig a maradék kisebbségi csomagot – közölte az Opimus pénteken a tőzsde honlapján.

Csak az Opimus ügyletének vételárát közölték: 1,1 milliárd forint. Ha a részvényenkénti ár ugyanakkora mindkét esetben, akkor Mészáros mint magánszemély 3,35 milliárdot költött legújabb szerzeményére.

A szekszárdi Status Capital került a felcsúti polgármester-gázszerelő érdekeltségébe.

Az Opimus Group a társaság alaptőkéjének 24,67 százalékát vette meg 1,1 milliárd forintért, Mészáros Lőrinc mint magánszemély pedig a többségi, 75,33 százalékos tőkerészt. Árat utóbbi esetében nem jelölt meg az Opimus a tőzsdei tájékoztatóban. Ha mindkét pakett egy részvényre jutó vételára azonos, akkor Mészáros 3,35 milliárd forintot költött el.

Orbán: a civilek zsoldosok

0

A miniszterelnök szerint a civil szervezetek rosszat akarnak a magyar embereknek, az Európai Bizottságnál pedig „a Soros György által írt kottából játszanak.”

A civil szervezetek úgy akarnak föltűnni, mintha jó emberek lennének, de valójában zsoldban állnak, migránsokat szállítanak, rossz ügy oldalán állnak, kevert népességet akarnak Európában, antidemokraták, szemben állnak a nép akaratával, rosszat akarnak a magyar embereknek – sorolta hosszasan Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos pénteki beszélgetésben.

A miniszterelnök az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásokról (civil-törvény, lex CEU, tranzitzóna) úgy fogalmazott, hogy azok bosszúk, „az Európai Bizottságnál a Soros György által írt kottából játszanak.”

Orbán katonai beavatkozást sürget Líbiában, hogy megállítsák a menekülteket.

Ennek részleteit nem a rádióban kívánta elmondani, mert katonai akciókról nem így szoktak beszélni – mondta. Az EU-s menekültpolitika egyéb részeit viszont elutasította, mondván nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból szerinte csak káosz, baj és szenvedés lesz.

Közpénzből fotóztatják az utcai plakátokat

0

A Népszava értesülései szerint a járási kormányhivatalok dolgozóit arra utasították, hogy fényképezzék le az utcai óriásplakátokat, a lajstrom alapján pedig újabb szigorítás jöhet.

A napokban a járási kormányhivatalok 2-2 dolgozóját utasították arra, hogy fényképezzék le a területükön lévő óriásplakátokat.

Három képet kell készíteniük: egyet a plakátról, egyet a környezetéről, és egyet úgy, hogy látható legyen a közzétevő,

végül tanúk aláírásával jegyzőkönyvezik a látottakat.

Az akció célja, hogy a politikai célzatú óriásplakátokat és az ilyeneknek helyet adó felületeket lajstromozzák. A Miniszterelnökség szerint a kormányhivatalok csak a „településkép védelméről” szóló törvényben előírt feladatokat végzik el. A törvény csupán öt napja lépett életbe, és kifejezetten a Jobbik kormányellenes plakátkampányára szabták. Ráadásul ilyen fényképes lajstomozást nem ír elő a törvény végrehajtási rendelete.

Nemet mondott Netenjahunak az Európai Bizottság

0

Belpolitikai szempontból hasznos volt, de diplomáciai szempontból őrültség – ezt írja a Haaretz című ellenzéki lap Benjamin Netanjahu budapesti szerepléséről, mely elsősorban az Európai Unió bírálatára koncentrált.

Izrael miniszterelnöke őrültnek nevezte az EU-t azért, mert politikai feltételekhez köti az együttműködést. Kérte a négy visegrádi állam vezetőit, vegyék rá Brüsszelt, hogy változtasson az álláspontján!

Az EU Bizottsága visszautasította Netanjahu bírálatát. Izrael épp a nyugati értékrend védelmére hivatkozik, de maga is megsérti ezt, amikor nem respektálja a kisebbségek jogait. Netanjahu viszont Kína és India magatartását emelte ki: a két óriás csakis gazdasági együttműködésre törekszik Izraellel, és egyáltalán nem kíván beleszólni abba, hogy Izrael miképp viszonyuljon a palesztinokhoz.

Izrael miniszterelnöke zárt ajtók mögött mondta el beszédét a visegrádi államok csúcsértekezletén, de

kommunikációs hiba folytán annak nagyobb részét az újságírók is hallhatták.

Így azt is, amit Netanjahu mondott Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia vezetőinek Budapesten. Az izraeli miniszterelnök nemcsak az EU bírálatát tartotta fontosnak, de a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködést is.

Netanjahu álláspontja az, hogy a civilizáció harca folyik a világban: ennek első vonalában áll Izrael, amely a radikális iszlámmal hadakozik. Netanjahu éppúgy ellenzi a muzulmán migránsok tömeges beáramlását Európába mint a visegrádi államok vezetői. Belpolitikai szempontból tehát kifizetődő Netanjahu budapesti látogatása, de Izrael diplomáciai szempontból nem került előnyösebb helyzetbe hiszen az EU bírálata lehet népszerű otthon, de Brüsszelben csakis elutasítás lehet a válasz – állapítja meg a Haaretz című ellenzéki lap Netanjahu budapesti útjáról.

 

 

Itt az orosz lopakodó

0

A Moszkva melletti MAKS 2017 légi show szenzációja a MIG 35, mely a tervek szerint jövőre kerülhet be az orosz légierő gépei közé.

A hadügyminiszter egyik helyettese szerint 170 ilyen gépet rendelt az orosz légierő, ám az új MIG 35-t eladásra szánják. Célország lehet India, a Közel Kelet, Ázsia több állama és Latin Amerika. A MIG 35 a piacon levő vetélytársaknál 20-25%-al olcsóbb- hangsúlyozta az orosz miniszterhelyettes.

A gép ára körülbelül 40 millió dollár.

Az orosz légierőt folyamatosan korszerűsítik, mondta a parancsnok, aki szerint jövőre állítják hadrendbe a MIG 35-ös gépeket. Jelenleg a nyolcvanas években rendszeresített MIG gépek alkotják az orosz katonai légi flotta bázisát. Ezeket a gépeket váltják fel az új MIG 35-ösök, melyeket most meg lehet tekinteni a Moszkva melletti légi show-n, a MAKS 2017-en.

Gyurcsány 300 milliót kivon az Altusból

0

Miután majd 1,2 milliárd forint osztalékot vett fel tavaly az Altus Portfólió Kft.-ből, Gyurcsány Ferenc most 300 millió forinttal csökkenti a cége törzstőkéjét – értesült a HVG. Legutóbb ekkora összeget említett Gyurcsány az Orbán Viktorra terhelő állítólagos bankdokumentumok áraként.

A 2014-ben kiválással létrejött társaság lassan kiürül, miután a cégcsoporthoz tartozó más vállalatokat értékesítették annak a tavaly februári bejelentésnek megfelelően, hogy a DK elnöke kiszáll az üzleti életből. A bábonymegyeri Böttcher Hungária Zrt.-t például a német anyacég vette meg.

A jövőben Gyurcsány a megtakarításaiból és a havi bruttó 748 ezer forintos – törvényhozó juttatásokkal kiegészített – képviselői fizetéséből él majd.

Ennek megfelelően a politikus pénzügyi befektetési gyarapodtak, az év eleji vagyonnyilatkozata szerint 642 millió árfolyamértékű értékpapírja van. Felesége, Dobrev Klára akkor 162 millió forintnyi értékpapírt vallott be, és ő az Altus Tanácsadó Zrt. 99 százalékos részvényese, valamint a most törzstőkét csökkentő kft. ügyvezetője is. A politikus egyik fia, Bálint pedig idén márciustól az Alioth Stúdio Építészeti Kft. egyik tulajdona.

Arról nem írt a HVG, hogy Gyurcsány Ferenc nemrégiben az ATV-ben arról beszélt, hogy

a neki felkínált, Orbán Viktorra terhelő külföldi bankkivonatoknak mintegy egymillió euró, körülbelül 300 millió forint lenne az ára.

Kiszáll a Gránit Bankból az állam

0

A magyar állam értékesíti a Gránit Bankban lévő 36,5 százalékos tulajdonrészét – jelentette be Varga Mihály egy sajtótájékoztatón csütörtökön. A részesedést mától kétfordulós pályázat keretében értékesítik, és a miniszter tervei szerint idén le is zárják.

A Gránit Bank Demján Sándoré volt, a Wallistól vette meg 2010-ben a Milton Bank nevet viselő pénzintézetet. Az állam 2013-ban szállt be ötven százalékos tulajdonosnak, 4,3 milliárdért. Demján maradék részvényeit a bank vezérigazgatója, Hegedűs Éva vásárolta meg.

A bankban az állam: 36,5 százaléka mellett 24,7 százaléka van a vezérigazgatónak, az MKB Nyugdíjpénztárnak 10 százaléka, a CIG Pannónia Biztosítónak 9,9 százaléka, s a munkavállalói részvényprogram14,3 százalékkal részesedik.

Jelentősen nőtt az átlagkereset májusban

0

Májusban a bruttó átlagkereset 296 100 forint volt, 12,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január–május időszakában a bruttó átlagkereset 288 900 forint volt.

Az év első öt hónap­jában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszo­nyítva – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb mérésében.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 296 100 forint volt.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (568 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 900 forint). A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,5 százalékkal emelkedett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK