Elgondolkodtató beszélgetés zajlott Magyar Györggyel a Klubrádióban. Az ismert ügyvéd szerint ameddig az ellenzék csak beszél arról, hogy a kormány korrupt, és a Fidesz szétlopja az országot, addig nem változik semmi. Ez csak ködszurkálás, fogalmazott az ügyvéd.
Szerinte az Orbán-kormány hatalmi rendszerében időzített bombák vannak elrejtve és az ellenzéknek az lenne az érdeke, hogy ezeket a bombákat felrobbantsa.
Az ügyvéd, aki több Simicskához köthető céget is képvisel, és akit ezért elmondása szerint köt az ügyvédi titoktartás, egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy
vannak olyan bizonyítékok, amelyek alátámasztják azokat a feltételezéseket, hogy a kormány tagjai hazudtak vagy olyan pénzekhez jutottak, amikről eddig fogalmunk sem volt.
Magyar György szerint ilyen bizonyítékoknak nagy jelentősége lenne a választási kampányban. Mint mondta, mielőbb nyilvánosságra kellene hozni a bizonyítékokat, a médiának, a társadalomnak nyomást kell gyakorolnia azokra, akik fel tudják őket tárni.
Magyar György konkrét és másoktól származó információkról is tud, nem csak olyanokról, amelyek Orbán Viktor személyes ellenfelétől származnak. Itt értelemszerűen Simicska Lajosra gondolt az ügyvéd, ám a megfogalmazásból nem derült ki, hogy azokra a bizonyítékokra gondol-e, amelyeket Gyurcsány Ferenc már hónapok óta lebegtet Orbán Viktor állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban.
A volt miniszterelnök, a DK elnöke először áprilisban beszélt ezekről a számlákról. Akkor azt mondta, hogy látott számlamásolatokat, amelyek, amennyiben bebizonyosodhatna róluk, hogy hitelesek, azt bizonyítanák, hogy Orbán Viktornak Svájcban vannak bankszámlái.
Azóta Gyurcsány továbbment, és elárulta, hogy
a számlákat hozzávetőlegesen egymillió euróért kínálják neki megvételre,
de hogy ki lenne az eladó, azt ő maga sem tudja.
Hogy Magyar György mostani megszólalása összefüggésben áll-e a Gyurcsány Ferenc által elmondottakkal, azt egyelőre nem lehet tudni. Azt viszont egyértelműen jelzi, hogy közeledik a – minden eddiginél mozgalmasabbnak ígérkező – politikai szezon.
Ma a Bertalanok ünnepelnek. Délután már 35 fok meleg is lehet, öltözzön mindenki hidegen. Itt a friss, ropogós lapszemle, Budapest és vidék, vegyék és vigyék!
Népszava: Törvénytelenül zárták be az Aurórát
Törvénytelenül záratta be a fideszes Kocsis Máté önkormányzata az ellenzéki rendezvényeket is befogadó közösségi teret – értesült a Népszava.
Az ombudsman már csaknem tíz évvel ezelőtt törvénytelennek minősítette a hasonló típusú „drograzziákat” – tiltakozott az Auróra elleni rendőri eljárás miatt június végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Mára kiderült, hogy a VIII. kerületi önkormányzat jegyzője valóban törvénysértően járt el, amikor a rendőri fellépés nyomán becsukatta a közösségi házban működő kioszkot és az intézményhez tartozó kerthelyiséget.
Az Auróra képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság adta hírül: Budapest Főváros Kormányhivatalának minap kézbesített jogerős határozata megsemmisítette a kioszk esetében hozott jegyzői döntést. A jogszabály szerint a vendégek csekély mennyiségű kábítószer birtoklása vagy fogyasztása nem alapozza meg a szórakozóhelyek bezárását.
Magyar Nemzet: A szomszéd országoknak nevelünk válogatott futballistákat
Az elmúlt két évben összesen több mint tízmilliárd forinttal támogatta a kormány a határon túli futballt a Magyar Labdarúgó-szövetségen (MLSZ) keresztül – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A legtöbb pénzt, hárommilliárd forintot a Délvidék Sport Akadémia, ezen keresztül pedig a szerb másodosztályban szereplő Labdarúgó Klub Tsc (Topolya) kapta.
Másodosztályú csapatnak járt a második legnagyobb összeg is, a szlovák Liga 2-ben szereplő Komáromi Football Klub ugyanis 5,9 millió eurót, azaz nagyjából 1,8 milliárd forintot költhet a klub által használt stadion felújítására. A kapott pénzből lebontják a futballpálya körül lévő földsáncot, új fűtött füves pályát alakítanak ki, de lesz műfüves pálya is, valamint felújítják a meglévő öltözőket és lelátókat. Mindemellett új tribünt is építenek.
Magyar Hírlap: Eredményes volt a határzár megerősítése
A féléves adatok összehasonlítása alapján látható, hogy a jogi határzár szigorításának eredményeképpen folyamatosan nő az országban feltartóztatott és a határon kívülre visszakísért jogellenesen itt tartózkodó személyek száma – olvasható a Magyar Hírlapban. A legtöbb illegális határátlépő Pakisztánból, Afganisztánból és Szíriából érkezett.
Mint emlékezetes, az úgynevezett jogi határzárat 2015 szep-temberében „élesítette” a kormány, amikor az Országgyűlés 2015. szeptember 15. napjától hatályosan három új, a határzárral kapcsolatos bűncselekményt vezetett be a büntető törvénykönyvbe. Ezek a következők: a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. A határzár tiltott átlépésének kísérlete szabálysértésnek minősül.
Gyakorlatilag nullára csökkent a határzárral kapcsolatos bűncselekmények száma 2017 első fél évében az előző év azonos időszakához viszonyítva a rendőrség honlapján közzétett adatok szerint. Tavaly januártól júliusig 3019 esetben valósult meg a határzár tiltott átlépése, a határzárat pedig 130 esetben rongálták meg, idén viszont egyelőre nem történtek ilyen cselekmények.
Magyar Idők: Új gyanúsított a Czeglédy-ügyben
Újabb iskolaszövetkezeti vezetőt gyanúsítottak meg Czeglédy Csaba ügyében – erősítette meg a Magyar Idők értesülését Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője. A hatóság kezdeményezte a gyanúsított előzetes letartóztatását a szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt. Az előzetes letartóztatásról ma dönt a Szegedi Járásbíróság.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytatott eljárásnak Czeglédy Csabával együtt immár összesen tizenhárom gyanúsítottja van. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának Csongrád megyei vizsgálati osztálya legutóbb egy szombathelyi férfit vett őrizetbe. Ő egy bodajki székhelyű iskolaszövetkezet vezető tisztségviselője volt 2015 tavasza óta, és az alapos gyanú szerint a bűnszervezetben betöltött tevékenységével az állami költségvetésnek mintegy 181 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy ennyi áfát nem fizetett meg.
Az Amnesty International helyszíni kutatáson alapuló jelentése szerint hiába közelednek a harcok a végéhez a szíriai Rakkában, több ezer civil esett csapdába. A terroristák élő pajzsként használják őket, a koalíciós csapatok válogatás nélkül bombáznak, az oroszok és az általuk támogatott rezsim pedig tiltott fegyvereket is bevet.
A Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást – civilek estek csapdába Rakkában című jelentés szerint a város elleni offenzíva utolsó szakaszának júniusi kezdete óta több száz civil halt vagy sebesült meg a városban.
Forrás: Amnesty International
Nem tudni pontosan, hány ember esett csapdába Rakkában, az ENSZ becslései szerint a számuk 10 és 50 ezer között lehet. Sokan közülük az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken van, ahol emberi pajzsként tartják őket túszul.
A terroristák taposóaknákat és pokolgépeket rejtenek el a városból kivezető utak mentén, ellenőrzőpontokat állítanak fel, és
lőnek mindenkire, aki megpróbálja elhagyni a várost.
A belváros nyugati részéből, Daraiyából elmenekült Mahmúd ezt mesélte az Amnestynek: „Borzalmas volt a helyzet… Az Iszlám Állam nem engedett minket elmenni.
Nem volt étel, nem volt áram. A környék tele volt a vallásrendőrség spiclijeivel. Orvlövészekkel tartottak minket sakkban a házakban.
Ha eltaláltak, ott haltál meg. Nem voltak orvosok.”
A szintén daraiyai Reem az Amnestynek azt mesélte el, hogyan kényszerítették az embereket, hogy az óvárosba költözzenek át, ahol a terroristák a végső összecsapásra rendezkednek be: “Kopogtattak az ajtónkon, és közölték, fél óránk van, hogy az óvárosba menjünk. Ha ellenálltál, megvádoltak, hogy a PKK (a Kurd Munkáspárt) tagja vagy, és megfenyegettek, hogy börtönbe zárnak.”
Közben a Szíriai Demokratikus Erők (vagyis az Aszad-rezsim ellen is harcoló mérsékelt lázadók, SDF) és az USA vezette koalíció pedig bombázza a várost. Több a városból elmenekült ember erősítette meg az Amnesty Internationalnek, hogy
a sokszor célt tévesztő támadásokban az elmúlt hetekben és hónapokban nagyon sok civil halt meg.
Daraiyát többször is hevesen bombázták. Egy helyi lakos azt mesélte: „Pokoli volt, rengeteg lövedék csapódott be a környéken. A helyiek nem tudták, hogyan védjék meg magukat. Néhányan az egyik helyről a másikra rohantak… hogy aztán ott érje őket a bomba. Az SDF és a koalíció nem tudta, hogy ez a hely tele van civilekkel?! Ott ragadtunk, mert az Iszlám Állam nem engedte, hogy elmeneküljünk.”
Forrás: Amnesty International
Egy másik helyi elmesélte, hogy június 10-én egy tucat bomba hogyan semmisített meg egy sor lakóövezetben található egyszintes házat. A támadásban legalább 12 ember halt meg, köztük egy 75 éves férfi és egy 18 hónapos gyerek. „A bombák egymás után csapódtak a házakba.
Leírhatatlan volt, mintha vége lenne a világnak – a zaj, a sikítások. Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást.”
A túlélők arról is beszámoltak, hogy a koalíciós erők többször az Eufráteszen átkelő hajókat vették célba, pedig a folyó az egyetlen menekülőút, ami kivezet a városból. Július 2-án a koalíciós erők főparancsnoka, Stephen J. Townsend a New York Timesnak azt nyilatkozta: „Minden hajóra lövünk.” A koalíciós erők katonái még 2017 márciusában szórólapokat dobtak le, amelyeken ez a figyelmeztetés állt: „Az Iszlám Állam hajókon és kompokon szállítja a katonáit és a fegyvereit – ne használják ezeket, bombázni fogjuk őket.”
Donatella Rovera, az Amnesty International tanácsadója, aki a szervezet helyszíni kutatását vezette, azonban azt mondja: „A folyón való átkelés a civilek számára az egyik legfontosabb menekülőútvonal, szóval a „lövünk minden hajóra” megközelítés – ami azon a hibás feltevésen alapul, hogy minden hajó az Iszlám Állam katonáját vagy fegyvert szállít – válogatás nélkülinek számít és tilos a háborús jog alapján.”
Az oroszok által támogatott kormánycsapatok pedig betiltott kazettás bombákkal támadják a civilekkel teli falvakat és táborokat Rakkától délre.
A támadásokban legalább 18 ember meghalt, sokan megsérültek.
Több szemtanú mesélte, hogy az orosz repülők négy kazettás bombát dobtak július 23-án a Sabkha táborra. A támadásban nagyjából 10 ember halt meg, köztük egy 18 hónapos gyerek. További harmincan sérültek meg.
Forrás: Amnesty International
„Onnan tudjuk, hogy kazettás bombák voltak, hogy nem egy nagy robbanás volt egy helyen, hanem több kisebb robbanás történt szétszóródva egy nagyobb területen.
A robbanásban sátrak kaptak lángra, mindenünk odaveszett”
– mondta Zara el-Mula, aki négy családtagját vesztette el ekkor.
Másnap újabb kazettás bombákat dobtak a Shuraiyda táborra. Az Amnesty International kutatói meglátogatták a túlélőket a helyi kórházban, köztük a 14 éves Oszamát, akinek a hasát és a combját érte súlyos sérülés. Oszama hét rokona halt meg a támadásban.
Más Rakkától délre fekvő települések lakói is válogatás nélküli légicsapásokról számoltak be ebben az időszakban.
„ El kell kerülniük az aránytalan és nem célzott támadásokat, és egy biztonságos folyosót kell létesíteniük, hogy az emberek elhagyhassák a várost” – mondta Donatella Rovera. Ahogy fogalmazott, „az ostromlott Rakkában csapdába esettek az Iszlám Állam brutális terrorjától szenvednek – ehhez nem fér kétség. De
az Iszlám Állam jogsértései nem adnak felmentést a többiek számára a nemzetközi szabályok betartása alól.”
Azt is mondta: „A helyzet egyre rosszabb lesz, ahogy a harcok a végükhöz közelednek a belvárosban. Többet lehetne és kellene is tenni, hogy megvédjék a csapdába esett civileket, és kimenekítsék őket a harctérről.”
Az Amnesty International teljes jelentése itt olvasható.
2007. augusztus 24-én arról számolt be a Független Hírügynökség, hogy kétmilliomodik utasát köszöntötte a Malév. Lukács Andreát, aki a dublini járattal utazott Budapestre, a számítógépes rendszer választotta ki.
A nyertes egy 2 fő részére, bármely európai célállomásra felhasználható, helyfoglalásra jogosító szabadjegyet kapott.
A légitársaság minden évben megünnepli az egy-, két- illetve a tavalyi évtől már a hárommilliomodik utasát is. Idén az előző évnél egy héttel korábban köszöntötték a kétmilliomodik utast – tájékoztatott a Malév.
A Malév járatain az év első hét hónapjában több mint 5 százalékkal utaztak többen, az előző év hasonló időszakához képest. A társaság bevételei mintegy 7 százalékkal növekedtek az első félévben.
Ezt mondta a francia elnök Salzburgban, miután találkozott Christian Kern osztrák kancellárral.
Emmanuel Macron a szociális dömping elleni küzdelem, az adóharmonizáció, valamint az euróövezet saját költségvetésének fontosságáról is beszélt az MTI tudósítása szerint. A két politikus közösen állt ki amellett, hogy
egy országban ugyanazon munkáért mindenkinek megegyező bért kell adni, különben „elárulják Európa szellemét”.
Macron a a terrorizmus elleni küzdelem és az európai biztonsági szolgálatok szorosabb együttműködésének fontosságáról is beszélt. Továbbá gratulált Kernnek, hogy két évvel ezelőtti menekülthullám idején nem élt a demagógia eszközeivel, amely Macron szerint a legegyszerűbb megoldás lett volna.
„Nem szabad szítanunk mások aggodalmát és gyűlöletét”
– fogalmazott.
A francia államfő az úgynevezett slavkovi hármas – vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia – kormányfőivel is egyeztetett. Vagyis, a visegrádi országok közül kettővel is – a magyar és lengyel miniszterelnökökkel viszont nem. Ezután Romániába és Bulgáriába is ellátogat majd.
Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök támogatta az osztrák kancellár és a francia elnök közös felvetését, miszerint a munkáért azonos bérezés jár. Fico nyilatkozata szerint mindegyik visegrádi ország egyetért ezzel a javaslattal, azonban meglátása szerint üdvözlendő lenne, ha a szállítmányozási szektorra nem vonatkozna. Sobotka az mondta: támogatná, hogy a nyugati cégek Csehországban a helyi munkaerőt jobban megfizetnék. Szerinte „a francia és osztrák vállalkozások 30-40 százalékkal kevesebbet fizetnek itt, mint a saját országukban”.
Legalább 10 embert letartóztattak Horvátországban az erdőtüzek miatt. Miután kiderült, hogy többet is gyújtogatók okoztak, Andrej Plenkovic kormányfő elrendelte az erdőtüzek okának alapos kivizsgálását – közölte a horvát N1 tévé.
A miniszterelnök újságíróknak úgy nyilatkozott: megbízta Davor Bozinovic belügyminisztert, hogy határozottan járjon el az ügyben, és alaposan vizsgálják ki az erőtüzek okát.
„Az eredmények elemzését követően döntünk a további lépésekről is,
hogy mit tehetnénk a horvát erdők és az illetékes szolgálatok munkájának javítása érdekében” – mondta.
Vasárnap este óta több mint 30 helyen tört ki tűz Zadar és Sibenik környékén. A tűzoltásba a hadsereg is bekapcsolódott. Jelenleg is égnek a tüzek Brac szigetén, Sibenik környékén és a Velebit-hegységben. A lángok nem veszélyeztetetik ugyan a turisták által látogatott üdülőövezeteket, de még napokig eltart eloltani őket.
Szándékos gyújtogatás miatt hét embert vett őrizetbe a rendőrség – mondta még hétfőn a belügyminiszter. Azóta további gyújtogatókat fogtak el. Egy 22 éves férfit tetten értek, amikor cigarettájával felgyújtotta száraz füvet, és így okozott tüzet Sibeniktől nem messze.
Két gyereket is őrizetbe vett a rendőrség.
Ők a sínek mellett gyújtották fel a száraz aljzatot, ami átterjed a Krka Nemzeti Parkra. A tűzoltóknak sikerült ugyan eloltani a lángokat, de azok komoly károkat okoztak. Egy 75 éves idős nőt is előállítottak, mert szemetet égetett, és a lángok a szél miatt tovább terjedtek.
A fokozott tűzveszély miatt Horvátországban tilos tüzet gyújtani olyan helyeken, ahol a lángok tovaterjedhetnek. Gondatlan tűzokozás esetén 15 ezertől 150 ezer kunáig (640 ezer forinttól 6,4 millió forintig) terjedhet a pénzbírság, vagy 60 nap elzárás is járhat érte. Szándékos gyújtogatás esetén három évig terjedő börtön is kiszabható.
A finn rendőrség bejelentette, hogy őrizetbe vett két újabb gyanúsítottat a múlt heti turkui késeléses támadás ügyében, amelyben két nő meghalt, nyolcan megsebesültek.
Egyelőre nem tisztázott, hogy az őrizetbe vettek mely országból érkeztek, mert ellentmondó információkat szolgáltattak magukról: a finn hatóságoknak azt mondták, hogy algériaiak, míg a svédeknek azt, hogy marokkóiak. A gyanú szerint segíthettek a támadás előkészítésében.
Fotó: MTI/EPA
A turkui támadás fő gyanúsítottját, a 18 éves Abderrahmán Meskát tegnap letartóztatták, miután beismerte tettét. Ma viszik a börtönbe a kórházból, ahol eddig lőtt lábsebével ápolták.
Rajta kívül három férfit vettek őrizetbe, egy ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Egy másik gyanúsítottat elegendő bizonyíték híján elengedtek.
A finn rendőrségnek kétségei vannak Meska személyazonosságát illetően – mondta Markus Laine a Finn Nemzeti Nyomozó Irodától. Azt mondta:
„Jó okunk van azt hinni, hogy hamis adatokat adott meg a hatóságoknak, amikor belépett az országba.”
Meska 2016-ban érkezett Finnországba Németországból. Menedékkérelmét a finn hatóságok röviddel a támadás előtt elutasították. Német médiainformációk szerint ott is több személyazonosságot használt.
Laine elmondta, hogy a finn rendőrség egyelőre nem talált összefüggést a turkui támadás és a katalánmerényletek között.
Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. 2020-ban jöhet a háromdimenziós „telekkönyv”.
Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését – írják Boncok Bettina és Kui Szilárd ügyvédek az Advocatuson, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakmai blogján.
Nem árt erre felkészülni, hiszen – mint olvasható –, erre nem is olyan sokára sor kerül, ugyanis várhatóan 2020. január 1-jétől bevezetik.
Mi van ma?
Szükség is van rá, mivel
a jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer nem alkalmas
az ugyanazon a telken egymást gyakran fedő és keresztező létesítmények tulajdon- és egyéb jogának, illetőleg teherterjedelmének az egyértelmű feltüntetésére. A háromdimenziós objektumok felett fennálló egyértelműen beazonosítható és elkülönülő tulajdonjog elismerése a gazdasági forgalomban hitelbiztosítékul szolgálhatnának, ami ösztönzőleg hatna a hitelnyújtásra és gazdasági növekedést eredményezne – vélik a szerzők.
A jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartást 1972-ben egységesített ingatlan-nyilvántartási rendszerként vezették be. Ez integrált formában ötvözi a kataszteri térképi adatbázist és az ingatlan-nyilvántartást és 1997 óta az egész ország területén elektronikusan elérhető.
A magyar ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kétdimenziós, néhány kivételtől eltekintve.
A tervezett bevezetés
Az ingatlanfejlesztők és az egész országot behálózó infrastruktúrával rendelkező közműtársaságok erősödő nyomásának a hatására 2012 májusában új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt fogadtak el, amely már előrevetíti a 3D ingatlan-nyilvántartás koncepcióját, azzal az elsődleges céllal, hogy meghatározza az állam alapfeladatait egy háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer jövőbeni bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges jogi és műszaki követelmények kidolgozásában. Ennek a 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetését a jelenlegi szabályozás 2020. január 1-jére teszi.
Három infarktus, három hasi műtét és egy agyvérzés – ezek voltak a legjelentősebb esetek az orvos-egészségügyi csapat számára a vasárnap zárult FINA Masters világbajnokságon, amin 10 000 sportoló vett részt.
A Semmelweis Egyetem közleménye szerint a legsúlyosabb esetek közül az a külföldi úszó, aki szombati versenye után szívinfarktust kapott, ma meghalt a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A 65 éves sportolót 4 napon keresztül többször műtötték,
a műszív életben tartotta ugyan, de más szervei sorra leálltak,
így a legmagasabb technológiát igénybe vevő szakszerű és gyors ellátás ellenére sem tudták megmenteni az életét.
Az agyvérzésen, a másik két infarktuson, valamint a három hasi műtéten átesett beteg jól van, már mindannyian elhagyták a kórházat.
Az augusztus 7-e és 20-a között zajló sporteseményen csaknem hétszáz beavatkozásra, kezelésre volt szükség összességében.
Kórházba összesen 83 beteg került, melyből 30 főnél volt szükség traumás ellátásra
– mondta Dr. Merkely Béla, a világbajnokság orvos-egészségügyi stábjának vezetője, hozzátéve, hogy a Masters világbajnokság azért jelentett különösen nagy kihívást, mert a résztvevők 30-100 év közötti versenyzők voltak, akik már nem állnak rendszeres sportorvosi felügyelet alatt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
