Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9314 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Diplomáciai játszmák a Közel-Keletn

0

Netanjahu Szocsiban kijelentette: Izrael azt szeretné, ha Moszkva rávenné Iránt, hogy vonuljon ki Szíriából.

Izrael fenyegetésnek tekinti, hogy Irán egyre inkább jelen van Szíriában- fejtegette Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyinnak Szocsiban. „Irán befolyása egyre nő a térségben. Befolyása érezhető Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben.

Sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy Irán célja Izrael állam megsemmisítése!”- hangsúlyozta Izrael miniszterelnöke.

Az izraeli légierő mintegy száz légicsapást hajtott végre Szíriában olyan csapatok ellen, melyek Asszad elnököt támogatják. Itt elsősorban a libanoni Hezbollah milíciáról van szó, melyet főként iráni tisztek irányítanak Szíriában. Korábban Moszkvában bekérették Izrael nagykövetét, hogy tisztázzák: milyen akciókat hajt végre Izrael a szíriai légtérben? Fennáll ugyanis annak lehetősége, hogy Izrael és Oroszország légiereje szembekerül egymással. Az oroszok ugyanis Asszad elnököt támogatják Iránnal együtt míg Izrael Amerikával együtt a másik oldalon áll.

Putyin elnök hivatalosan nem mondott semmit Netanjahu felvetésére, hogy vegyék rá Iránt a távozásra Szíriából. Oroszország izraeli nagykövete mindössze annyit közölt a tárgyalások után: Moszkva figyelembe veszi Izrael érdekeit a szíriai rendezés során. Lavrov orosz külügyminiszter viszont dicsérte a trojkát. Ez a Közel Keleten Oroszország, Törökország és Irán együttműködését jelenti. A három ország vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. „A trojka már bizonyított a gyakorlatban!”- hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.

Netanjahu Szocsiból hazarepült Izraelbe, ahol Trump vejével és főtanácsadójával tárgyal. Jared Kushner, aki ortodox zsidó Izrael érdekeinek a legfőbb szószólója Trump környezetében. Netanjahu Amerikát arra akarja rávenni, hogy mondja fel azt a szerződést, melyet a nagyhatalmak- köztük az USA és Oroszország – kötöttek Iránnal annak nukleáris programjáról. Trump erről úgy nyilatkozott, hogy nem tetszik neki a szerződés, de egyoldalúan nem mondja fel azt.

Donald Trump amikor a Közel Keleten járt, akkor a terrorizmust támogató államnak nevezte Iránt.

Jelen pillanatban a Közel Keleten mindenki arra a helyzetre készül fel, hogy mi lesz az Iszlám állam és Asszad szíriai elnök ellenfeleinek veresége után? Jelenleg patthelyzet van és a megoldásnak még a körvonalai sem látszanak a Közel Keleten…

Casablanca: megerőszakoltak egy nőt a buszon

0

Fiatalemberek erőszakoskodtak egy buszon egy fiatal lánnyal Casablancaban. Senki sem sietett a lány segítségére. Az esetet videóra vették és föltették a Facebookra, ahol heves vita bontakozott ki az esetről.

Míg a nők többsége elítélte a fiatalemberek viselkedését, a férfiak jelentős része úgy vélte: a lány kiprovokálta az erőszakot, mert kihívóan öltözködött és szóba állt a fiúkkal!

A női jogok minisztere egy kukkot sem szólt.

Az emberi jogok minisztere pedig csak annyit mondott: a világ minden országában van nemi erőszak …

Ez ellen tüntettek pár százan Casablancaban. Más városokban is voltak kisebb nagyobb tiltakozások: Rabat, Marrakes, Tanger és Agadir. Nemet mondunk az erőszaknak!- kiáltották a tiltakozó nők az ENSZ téren Casablancaban. A négymilliós városban csak pár százan jöttek el. „Félünk kimenni az utcára!”- mondták a párizsi Le Monde tudósítójának. „Senki sem véd meg, ha megtámadnak! Sem a polgárok sem a hatóságok!”

Marokkóban a parlament véget nem érő vitát folytat a nemi erőszak törvényről. 2013-ban kezdődött a vita és senki sem látja a végét. Az ok? Az iszlamista pártok. Marokkóban kisebb a befolyásuk mint a legtöbb muzulmán országban, de így is jelentős.

A király, akinek meghatározó szava van az ilyen társadalmat megosztó kérdésekben igen óvatos.

VI. Mohamed a próféta leszármazottja, de felvilágosult ember.

Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy Marokkó lakosságának jelentős része még a hagyományos iszlám híve, mely a nőket nem tekinti egyenjogú polgároknak. Az óriási munkanélküliség miatt népszerű az az iszlamista nézet, hogy a nőknek otthon a helyük. Ráadásul a családok általában nagyobbak, mint Európában ugyanakkor a bölcsődei és óvodai hálózat messze elmarad a fejlettebb országok színvonalától. Így nem csoda, ha a diplomás nők jelentős része megpróbál emigrálni Marokkóból. Csakhogy a fejlett államokban nem fogadják tárt karokkal őket. Ahol pedig van munkalehetőség mint a gazdag olaj monarchiákban, ott a nők csak álmodozhatnak olyan jogokról mint amilyet a szebbik nem Marokkóban élvez.

Rooney nem lesz többé válogatott

0

A csütörtöki brit lapok többsége jókor meghozott döntésnek tartja Wayne Rooney visszavonulását az angol labdarúgó-válogatottól. Igaz, vannak köztük olyanok is, amelyek szerint az Everton játékosa hibát követ el.

Az angol labdarúgó-válogatott történetének legeredményesebb gólszerzője szerdán jelentette be, hogy többet nem lép pályára a nemzeti csapatban.

A The Daily Telegraph úgy fogalmazott, Rooney döntése egy korszak végét jelenti, de kétségtelen, hogy a játékos jókor, jó döntést hozott. A tekintélyes napilap emlékeztetett arra, hogy

a még mindig csak 31 éves támadót mindössze hat mérkőzés választotta el attól, hogy beállítsa a 125-szörös válogatott kapus, Peter Shilton rekordját.

A válogatottól való visszavonulása pedig azt jelenti, hogy Rooney a klubkarrierjére, a nemzeti csapat pedig a jövőre és benne olyan játékosokra összpontosíthat, mint Harry Kane, Marcus Rashford, Dele Alli és Adam Lallana.

Wayne Rooney a The Times szerint is helyes döntést hozott. A mértékadó napilap azonban habozik a legnagyobbak között említeni a játékost, bár azt elismeri, hogy „igazán jó” volt.

Új, izgalmas tehetségek vannak felemelkedőben az ő posztjain

– írta az újság, szintén kiemelve Kane, Rashford és Dele Alli, valalmint Raheem Sterling nevét. Nekik még fel kell nőniük a feladathoz, de jobb, ha ezt Rooney árnyéka nélkül tehetik meg, de az általa mutatott szenvedéllyel – vélekedett az újság.

A tekintélyes napilapok közül a The Guardian is úgy fogalmazott, Rooney döntése nem tekinthető nagy meglepetésnek, bár a játékos eredetileg a 2018-as oroszországi világbajnokság után akart visszavonulni a válogatottságtól. Az újság szerint ezzel a lépéssel a csatár meghosszabbítja klubkarrierjét – idén nyáron tért vissza nevelőegyesületéhez, az Evertonhoz -, ráadásul felesége a negyedik gyermeküket várja jövő nyárra, így a világbajnokság talán már nem is tűnt olyan csalogatónak. A The Guardian mindazonáltal megjegyzi: a Rooney által a nemzeti csapatban elért rekordok sem tudják feledtetni a tényt, hogy a támadó soha nem tudta megismételni a 2004-es Európa-bajnokságon mutatott formáját.

A tömeglapok közül a Daily Mirror a csatár válogatott iránti elkötelezettségét emelte ki és nemzedéke legjobb angol játékosának nevezte őt.

A The Sun című bulvárlap viszont nem ért egyet Rooney döntésével, szerinte a csatár hibát követ el. A legnagyobb példányszámú brit napilap szakírója elsietett lépésről ír, amelyet Rooney minden bizonnyal meg fog bánni, ha játszani látja a televízióban a válogatottat.

Wayne Rooney 53 gólt szerzett az angol válogatottban:

37-et jobb, ötöt bal lábbal – büntetőből hétszer volt eredményes -, 11-et fejjel.

Száztizenkilenc válogatottbeli mérkőzéséből a legtöbbet, 42-őt Roy Hodgson szövetségi kapitány alatt játszotta. Huszonkétszer lépett pályára csapatkapitányként, s a nemzeti csapatban eltöltött 14 éve alatt 104 csapattársa volt. A legtöbbször, 72 alkalommal Frank Lamparddal játszott együtt.

A brit lapok által közölt kimerítő statisztikák között az is szerepel, hogy a 119 meccséből 38 jutott Tony Blair, 20 Gordon Brown, 57 David Cameron és négy Theresa May miniszterelnöksége idejére.

 

Kirúgják a sámlit Orbán lába alól?

0

Interjú Balázs Péter volt külügyminiszterrel

Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök Salzburgban nem kívánt, nem akart, vagy egyszerűen csak nem találkozott a V4-ek két tagjával, Lengyelország és Magyarország miniszterelnökével, miközben tárgyalt Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfővel. Az eseményről még a kormánypárti Magyar Idők is úgy számolt be, hogy Macron meg kívánja osztani a visegrádiakat, azaz nem keres olyan magyarázatokat, amelyek cáfolnák a V4-ek kapcsolatának lazulását. Ez akkor is így van, ha Ficoék kijelentették: felhatalmazásuk van a visegrádiak képviseletére az összejövetelen.  Van-e ilyen képviselet – többek között erre is kíváncsiak voltunk, amikor megkerestük Balázs Péter korábbi külügyminisztert, aki válaszolt a Független Hírügynökség kérdéseire.

  • Kell-e, szabad-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy a francia elnök most nem találkozott a magyar és a lengyel miniszterelnökkel?
  • Én azt hiszem, hogy ebből sok mindenre lehet következtetni, és hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ennek voltak már előjelei. A francia elnökjúnius végén Brüsszelbentalálkozott a V4-ek miniszterelnökeivel. Már akkor felfigyeltem az ülésrendre. Egy viszonylag kisebb asztalnál ültek. Macron maga mellé, a két oldalára ültette Ficot és Sobotkát, míg Orbán és Szydlo vele szemben foglalt helyet. Ez egy diplomáciai apróság, de azért sokat mondó: a nagyjából egymáshoz közel álló felek egy oldalon, a vitapartnerek pedig velük szemben. Mondom ez apróság, ahhoz képest, hogy a visegrádi országok maguk manifesztálják ezt a belső hasadást. Amióta ugyanis élénkül a vita az unió jövőjéről és a bizottság által közzétett öt forgatókönyvről, a szlovákok egyértelműen azt hangsúlyozzák: ők az első osztályhoz tartoznak, az úgynevezett mag Európához.
  • Nyilván abból kiindulva, hogy Szlovákia az euró övezethez tartozik…
  • Igen, így van, ők oda, vagyis az A osztályhoz tartoznak. Ezt a szlovákok többször is kijelentették, én magam egy pozsonyi konferencián is hallottam. Szóval miközben minden jót kívánnak a visegrádiaknak, szép lassan búcsút is intenek nekik. Ennek következtében, vagy a saját politikájuk logikáján, de a csehek is egyre gyakrabban hangoztatják: ők bizony fontolóra veszik az euró bevezetését. Ezek alapján nyugodtan levonhatjuk a következtetést: a csehek és a szlovákok is mindent elkövetnek, hogy felzárkózzanak ahhoz a mag-Európához, amelynek vezetője a minden bizonnyal megújuló francia-német együttműködés lesz, addig a magyarok és a lengyelek dacosan félrehúzódnak és a legmerevebb álláspontot képviselik, például a menekült ügyben. Ráadásul, és erre érdemes felfigyelni, Fico egy nagyon ügyes húzással, változtatva eddigi politikáján, száz menekült befogadását vállalja, és ezzel elveszi az élét az ellene indított kötelezettség szegési eljárásnak. Vagyis, miközben valószínűleg nincs is száz olyan menekült, aki Szlovákiába vágyik, Fico egy ügyes húzással kikanyarodik ebből a politikai konfliktusból. Összességében tehát én azt látom, hogy a szlovákok és a csehek konfliktuscsökkentő, a magyarok és a lengyelek konfliktusfokozó politikát folytatnak.
  • Fogalmazhatunk-e úgy, hogy az a kohéziós erő, ami eddig a V4-eket jellemezte, azaz a menekültellenes politika, megtörni látszik, a csehek és a szlovákok számára immár fontosabb a mag-Európához tartozás? Mondhatjuk-e azt is, hogy ezen országok vezetői, látván a magyar miniszterelnök hegemón törekvéseit, kvázi kirúgják a sámlit Orbán lába alól?
    – Sok igazság van ebben. Magyarország ugye e pillanatban a V4-ek elnöke, és látható, hogy Orbán erre a pozícióra külpolitikai lépéseket is épített; így tudta az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut is meghívni Magyarországra, vagyis a V4-eket tálalta fel neki, másként fogalmazva: a saját csökkenő súlyát akarta ezzel ellensúlyozni.  Igaz az az állítás is, hogy Orbán a visegrádiak menekültellenességét akarja kihasználni, de most már egyértelmű, hogy a cseheknek és a szlovákoknak fontosabb, hogy Európával jóban legyenek, mint az olcsó belpolitikai sikerek, a migránsellenes szólamokon keresztül. Ők már felmérték, hogy ennek csak belpolitikai haszna van, a külpolitikai hozadéka egyenlő a nullával, vagy éppen negatív hatású. Orbán és Szydlo viszont a szélsőjobb szavazatokat akar begyűjteni ezzel a hozzáállással.
  • Ebből viszont levezethető, hogy ezeknek a vezetőknek fontosabb a választási siker, mint az, hogy működésükkel az országukat felzárkóztassák az Európai Unióhoz
  • Ez, sajnos így van; a rövid távú belpolitikai haszon áll szemben a hosszabb távú külpolitikai kárral.
  • Miniszter Úr, lát-e ön Orbán Viktortól egyetlen olyan pici lépést is, ami fordítana eddig politikáján, amivel közelebb vinné Magyarországot Európához, az unióhoz?
  • Pillanatnyilag semmi mást nem látok, csak konfliktusnövelő lépéseket, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbánnak áprilisig csak a szavazatmaximálás a fő érdeke, ezért törekszik arra, hogy a számára igazán veszélyt jelentő Jobbiktól hódítson el szavazatokat.
  • A magyar választóknak ennyire mellékes az unióhoz való tartozás, az európai gondolat? Ilyen könnyen manipulálhatók nacionalista szólamokkal, idegengyűlölettel?
  • Orbán a maga szempontjából jól forgatja ezeket a populista eszközöket. Tud hatni a magyarokban gerjesztett félelmekre, a negatív indulatokra, a migránsellenességre, a rejtett antiszemitizmusra, a rejtett cigányellenes érzelmekre; ezekkel ügyesen zsonglőrködik. Sajnos a magyar választók jelentős része nem ismeri fel az ilyen indulati politizálás és ennek a nagyon közeli kára között, tudniillik az EU el fogja zárni a pénzcsapokat, és korlátozni fogja a munkavállalás lehetőségeit is Nyugat-Európában.
  • Mi a véleménye arról, mint a magyar diplomácia korábbi vezetőjének, hogy a magyar nagykövetek utasításokat kapnak Budapestről; eligazítást kapnak, hogy például milyen Soros György ellenes retorikát kell használniuk? Mennyire szokás ez a demokratikus országok külpolitikájában?
  • Ez egy az egyben a Fidesz kommunikációs technikája, azaz szóról szóra előírja, mit kell mondani. Így halljuk ugyanazokat a mondatokat Németh Szilárdtól, Kósa Lajostól, vagy a nagykövetektől. Egy komolyabb, fejlettebb és demokratikus országban nincs szükség arra, hogy a diplomaták szájába rágják, mit is kell mondaniuk. A nagyköveteket egyébként sem propagandistaként használják, hanem politikai tájékozódásra, az államközi kapcsolatok építésére.
  • Ebből viszont következik az a kérdés: létezik-e ma magyar külpolitika?
  • Darabokból kell összerakni, mert a külpolitikának csekély töredékét alkotja az, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium végrehajt, fontosabb részei a miniszterelnök kezében vannak, az EU ügyek a Lázár János kezében és én tartok tőle, hogy azt nem is látjuk, a közvélemény előtt rejtve marad, ki és hogyan foglalkozik a magyar-orosz, vagy a magyar-iráni kapcsolatokkal.

Civilek, ha összefognak

0

Egyes körökben több mint divatos nyíltan vagy burkoltan támadni a civil szervezeteket, ilyen meg olyan bérenceknek kikiáltva őket. Ezek  a sokat szidott civilek most éppen egy izgalmas projekttel az iskolások szemlélet igyekeznek formálni, komoly társadalmi hasznot hajtva projektjükkel.

Tudjuk, a felnövekvő generáció szemlélete fogja meghatározni a jövőnket – éppen ezért kiemelten fontos arra nevelni őket, hogy tartsák becsben mindazt, amit a Föld kínál. Ezt szem előtt tartva kezdeményezett együttműködést a fenntartható erőforrás-gazdálkodás oktatásának előmozdítása érdekében – a húsz éve, s ma már húsz közép-kelet-európai országban működő –  CEEweb a biodiverzitásért civil szervezet egy visegrádi projekt és egy szélesebb körű európai kampány keretein belül partnereivel, a lengyel IGO, a szlovák  SCCD és a cseh Glopolis civil szervezetekkel. Olyan oktatási anyagot készítettek, amely a visegrádi országok autógyártásán és autóhasználatán keresztül mutatja be a környezetre és más emberekre gyakorolt hatását.

Miért pont az autóipar?

Az autóipar kiválóan alkalmas megfogni a gyerekek figyelmét, ráadásul a Visegrádi országokban nagyon fontos gazdasági szerepet is játszik, hiszen 2015-ben a globálisan gyártott autók közel 5% -át, az EU-ban gyártott gépkocsiknak pedig a 18% -át e négy országban működő 30 autógyárban állították elő. Emellett egy annyira széleskörű beszállítóipar is kiépült, amely több munkahelyet teremt, mint maguk a gyárak. Az autógyártás kulcsfontosságúvá vált a régió gazdasági teljesítménye és foglalkoztatása szempontjából, és a V4 országok jövőbeni gazdasági fejlődése szorosan kapcsolódik az alágazat teljesítményéhez.

A gazdasági jelentősége mellett azonban

az autógyártásnak és autóhasználatnak számos egyéb hatása is van,

amelyek nem csak helyben, hanem globálisan is jelentkeznek – olvasható a civilek közleményében. Ami a negatívakat illeti: a felhasznált nyersanyagokat ki kell termelni, a társadalmi feszültségek mellett a nyersanyag-feldolgozás során jelentkező szennyezés társadalmi problémákhoz vezet, s nem csak magának az autóhasználatnak van számtalan káros – például környezetszennyező – hatása, de a ronccsá vált járművek is, h nem kezelik azokat megfelelően. És akkor még nem beszéltünk a klímaváltozásról.

A szemléletformálás

Ezen hatások és kapcsolatok sokszor közvetettek és borzasztó sokrétűek, amelyekről nekünk autóhasználóknak sincsenek világos fogalmaink.

A visegrádi együttműködés célja

ezen hatások feltérképezése és bemutatása egy oktatási anyagban, amely a 11-16 éves korosztály elérésére ad hasznos segítséget a tanároknak. A kidolgozott feladatok szerepjátékokkal, interaktív feladatokkal, videók és elektronikus anyagok, mint például interaktív térkép felhasználásával teszik érdekessé és befogadhatóvá ezeket az ismereteket. A hagyományos oktatási kereteken túl egy, a témát feldolgozó szabadulós játék is színesebbé teszi a repertoárt, amelyet a tanárok egy műhelymunka keretein belül maguk is kipróbálhatnak.

Holtan találták Oroszország szudáni nagykövetét

0

A 62 éves Mirgajasz Sirinszkij holttestére kartúmi rezidenciájának úszómedencéjében bukkantak.

A szudáni hatóságok szerint Mirgajasz Sirinszkij vélhetően természetes okok miatt halt meg, ismert volt ugyanis, hogy a diplomata magas vérnyomástól szenvedett.

A moszkvai külügyi tárca megerősítette Sirinszkij elhunytát. Szergej Konjasin, a kartúmi nagykövetség sajtófelelőse a Rosszija 24 televíziós csatornának elmondta: Sirinszkijt heves szívinfarktusra utaló jelekkel találták, és a helyszínre kihívott mentők nem tudták újraéleszteni.

Az 1954-ben született Sirinszkij 2013-óta látta el Oroszország nagyköveti tisztségét Szudánban.

3-as metró: Rongálók után nyomoz a BKV

0

Továbbra is idegenkezűségre gyanakszik a BKV a 3-as metró felújított orosz szerelvényeinek ajtómeghibásodásainál.

A fedélzeti térfigyelő kamerák felvételeit elemzik a szakemberek, hogy kiderítsék, „babrálta-e valaki a vésznyitót” – mondta Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek.

A vezérigazgató két esetben már feljelentést tett a rendőrségen, a rendőrség közérdekű üzem megzavarásának gyanújával nyomoz. Először egy ajtórésbe dugott fakocka, majd később egy közelebbről nem ismert idegen tárgy miatt nem nyíltak és záródtak az ajtók, a múlt héten pedig bár kinyíltak, de úgy is maradtak. Megmagyarázhatatlan a felújított orosz szerelvények többhetes fogalomkivonása, a munkálatokat végző Metrovangonmas komoly vizsgálata és szoftverfrissítése, valamint a hatósági engedélyek alapján újbóli forgalomba helyezése után történtek is. Olyan is előfordult, hogy nem működött az ajtók mozgását visszajelző berendezés.

A 3-as metróvonal 37, egyenként 6 kocsiból álló szerelvényét újíttatja fel a BKV. Jelenleg továbbra is csak 13 felújított szerelvény van Budapesten, augusztusban nem is érkezik szállítmány, pedig az oroszok korábban azt ígérték, havi kettő helyett ezután majd hármat küldenek. Bolla Tibor közölte: a szerelvények Oroszországba történő kiszállítását éppen a hibák miatt nem lehetett eddig felgyorsítani, mert ha többet küldenek, akkor nem tudják az utasforgalomnak megfelelő számú kocsit forgalomban tartani.

Időzített bombák Orbán hatalmi rendszerében

2

Elgondolkodtató beszélgetés zajlott Magyar Györggyel a Klubrádióban. Az ismert ügyvéd szerint ameddig az ellenzék csak beszél arról, hogy a kormány korrupt, és a Fidesz szétlopja az országot, addig nem változik semmi. Ez csak ködszurkálás, fogalmazott az ügyvéd.

Szerinte az Orbán-kormány hatalmi rendszerében időzített bombák vannak elrejtve és az ellenzéknek az lenne az érdeke, hogy ezeket a bombákat felrobbantsa.

Az ügyvéd, aki több Simicskához köthető céget is képvisel, és akit ezért elmondása szerint köt az ügyvédi titoktartás, egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

vannak olyan bizonyítékok, amelyek alátámasztják azokat a feltételezéseket, hogy a kormány tagjai hazudtak vagy olyan pénzekhez jutottak, amikről eddig fogalmunk sem volt.

Magyar György szerint ilyen bizonyítékoknak nagy jelentősége lenne a választási kampányban. Mint mondta, mielőbb nyilvánosságra kellene hozni a bizonyítékokat, a médiának, a társadalomnak nyomást kell gyakorolnia azokra, akik fel tudják őket tárni.

Magyar György konkrét és másoktól származó információkról is tud, nem csak olyanokról, amelyek Orbán Viktor személyes ellenfelétől származnak. Itt értelemszerűen Simicska Lajosra gondolt az ügyvéd, ám a megfogalmazásból nem derült ki, hogy azokra a bizonyítékokra gondol-e, amelyeket Gyurcsány Ferenc már hónapok óta lebegtet Orbán Viktor állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban.

A volt miniszterelnök, a DK elnöke először áprilisban beszélt ezekről a számlákról. Akkor azt mondta, hogy látott számlamásolatokat, amelyek, amennyiben bebizonyosodhatna róluk, hogy hitelesek, azt bizonyítanák, hogy Orbán Viktornak Svájcban vannak bankszámlái.

Azóta Gyurcsány továbbment, és elárulta, hogy

a számlákat hozzávetőlegesen egymillió euróért kínálják neki megvételre,

de hogy ki lenne az eladó, azt ő maga sem tudja.

Hogy Magyar György mostani megszólalása összefüggésben áll-e a Gyurcsány Ferenc által elmondottakkal, azt egyelőre nem lehet tudni. Azt viszont egyértelműen jelzi, hogy közeledik a – minden eddiginél mozgalmasabbnak ígérkező – politikai szezon.

Lapszem – 2017. augusztus 24.

0

Ma a Bertalanok ünnepelnek. Délután már 35 fok meleg is lehet, öltözzön mindenki hidegen. Itt a friss, ropogós lapszemle, Budapest és vidék, vegyék és vigyék!

Népszava: Törvénytelenül zárták be az Aurórát

Törvénytelenül záratta be a fideszes Kocsis Máté önkormányzata az ellenzéki rendezvényeket is befogadó közösségi teret – értesült a Népszava.

Az ombudsman már csaknem tíz évvel ezelőtt törvénytelennek minősítette a hasonló típusú „drograzziákat” – tiltakozott az Auróra elleni rendőri eljárás miatt június végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Mára kiderült, hogy a VIII. kerületi önkormányzat jegyzője valóban törvénysértően járt el, amikor a rendőri fellépés nyomán becsukatta a közösségi házban működő kioszkot és az intézményhez tartozó kerthelyiséget.

Az Auróra képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság adta hírül:  Budapest Főváros Kormányhivatalának minap kézbesített jogerős határozata megsemmisítette a kioszk esetében hozott jegyzői döntést. A jogszabály szerint a vendégek csekély mennyiségű kábítószer birtoklása vagy fogyasztása nem alapozza meg a szórakozóhelyek bezárását.

Magyar Nemzet: A szomszéd országoknak nevelünk válogatott futballistákat

Az elmúlt két évben összesen több mint tízmilliárd forinttal támogatta a kormány a határon túli futballt a Magyar Labdarúgó-szövetségen (MLSZ) keresztül – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A legtöbb pénzt, hárommilliárd forintot a Délvidék Sport Akadémia, ezen keresztül pedig a szerb másodosztályban szereplő Labdarúgó Klub Tsc (Topolya) kapta.

Másodosztályú csapatnak járt a második legnagyobb összeg is, a szlovák Liga 2-ben szereplő Komáromi Football Klub ugyanis 5,9 millió eurót, azaz nagyjából 1,8 milliárd forintot költhet a klub által használt stadion felújítására. A kapott pénzből lebontják a futballpálya körül lévő földsáncot, új fűtött füves pályát alakítanak ki, de lesz műfüves pálya is, valamint felújítják a meglévő öltözőket és lelátókat. Mindemellett új tribünt is építenek.

Magyar Hírlap: Eredményes volt a határzár megerősítése

A féléves adatok összehasonlítása alapján látható, hogy a jogi határzár szigorításának eredményeképpen folyamatosan nő az országban feltartóztatott és a határon kívülre visszakísért jogellenesen itt tartózkodó személyek száma – olvasható a Magyar Hírlapban. A legtöbb illegális határátlépő Pakisztánból, Afganisztánból és Szíriából érkezett.

Mint emlékezetes, az úgynevezett jogi határzárat 2015 szep-temberében „élesítette” a kormány, amikor az Országgyűlés 2015. szeptember 15. napjától hatályosan három új, a határzárral kapcsolatos bűncselekményt vezetett be a büntető törvénykönyvbe. Ezek a következők: a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. A határzár tiltott átlépésének kísérlete szabálysértésnek minősül.

Gyakorlatilag nullára csökkent a határzárral kapcsolatos bűncselekmények száma 2017 első fél évében az előző év azonos időszakához viszonyítva a rendőrség honlapján közzétett adatok szerint. Tavaly januártól júliusig 3019 esetben valósult meg a határzár tiltott átlépése, a határzárat pedig 130 esetben rongálták meg, idén viszont egyelőre nem történtek ilyen cselekmények.

Magyar Idők: Új gyanúsított a Czeglédy-ügyben

Újabb iskolaszövetkezeti vezetőt gyanúsítottak meg Czeglédy Csaba ügyében – erősítette meg a Magyar Idők értesülését Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője. A hatóság kezdeményezte a gyanúsított előzetes letartóztatását a szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt. Az előzetes letartóztatásról ma dönt a Szegedi Járásbíróság.

A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytatott eljárásnak Czeglédy Csabával együtt immár összesen tizenhárom gyanúsítottja van. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának Csongrád megyei vizsgálati osztálya legutóbb egy szombathelyi férfit vett őrizetbe. Ő egy bodajki székhelyű iskolaszövetkezet vezető tisztségviselője volt 2015 tavasza óta, és az alapos gyanú szerint a bűnszervezetben betöltött tevékenységével az állami költségvetésnek mintegy 181 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy ennyi áfát nem fizetett meg.

Több tízezer civil esett csapdába az Iszlám Állam fővárosában

0

Az Amnesty International helyszíni kutatáson alapuló jelentése szerint hiába közelednek a harcok a végéhez a szíriai Rakkában, több ezer civil esett csapdába. A terroristák élő pajzsként használják őket, a koalíciós csapatok válogatás nélkül bombáznak, az oroszok és az általuk támogatott rezsim pedig tiltott fegyvereket is bevet.

A Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást – civilek estek csapdába Rakkában című jelentés szerint a város elleni offenzíva utolsó szakaszának júniusi kezdete óta több száz civil halt vagy sebesült meg a városban.

Forrás: Amnesty International

Nem tudni pontosan, hány ember esett csapdába Rakkában, az ENSZ becslései szerint a számuk 10 és 50 ezer között lehet. Sokan közülük az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken van, ahol emberi pajzsként tartják őket túszul.

A terroristák taposóaknákat és pokolgépeket rejtenek el a városból kivezető utak mentén, ellenőrzőpontokat állítanak fel, és

lőnek mindenkire, aki megpróbálja elhagyni a várost.

A belváros nyugati részéből, Daraiyából elmenekült Mahmúd ezt mesélte az Amnestynek: „Borzalmas volt a helyzet… Az Iszlám Állam nem engedett minket elmenni.

Nem volt étel, nem volt áram. A környék tele volt a vallásrendőrség spiclijeivel. Orvlövészekkel tartottak minket sakkban a házakban.

Ha eltaláltak, ott haltál meg. Nem voltak orvosok.”

A szintén daraiyai Reem az Amnestynek azt mesélte el, hogyan kényszerítették az embereket, hogy az óvárosba költözzenek át, ahol a terroristák a végső összecsapásra rendezkednek be: “Kopogtattak az ajtónkon, és közölték, fél óránk van, hogy az óvárosba menjünk. Ha ellenálltál, megvádoltak, hogy a PKK (a Kurd Munkáspárt) tagja vagy, és megfenyegettek, hogy börtönbe zárnak.”

Közben a Szíriai Demokratikus Erők (vagyis az Aszad-rezsim ellen is harcoló mérsékelt lázadók, SDF) és az USA vezette koalíció pedig bombázza a várost. Több a városból elmenekült ember erősítette meg az Amnesty Internationalnek, hogy

a sokszor célt tévesztő támadásokban az elmúlt hetekben és hónapokban nagyon sok civil halt meg.

Daraiyát többször is hevesen bombázták. Egy helyi lakos azt mesélte: „Pokoli volt, rengeteg lövedék csapódott be a környéken. A helyiek nem tudták, hogyan védjék meg magukat. Néhányan az egyik helyről a másikra rohantak… hogy aztán ott érje őket a bomba. Az SDF és a koalíció nem tudta, hogy ez a hely tele van civilekkel?! Ott ragadtunk, mert az Iszlám Állam nem engedte, hogy elmeneküljünk.”

Forrás: Amnesty International

Egy másik helyi elmesélte, hogy június 10-én egy tucat bomba hogyan semmisített meg egy sor lakóövezetben található egyszintes házat. A támadásban legalább 12 ember halt meg, köztük egy 75 éves férfi és egy 18 hónapos gyerek. „A bombák egymás után csapódtak a házakba.

Leírhatatlan volt, mintha vége lenne a világnak – a zaj, a sikítások. Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást.”

A túlélők arról is beszámoltak, hogy a koalíciós erők többször az Eufráteszen átkelő hajókat vették célba, pedig a folyó az egyetlen menekülőút, ami kivezet a városból. Július 2-án a koalíciós erők főparancsnoka, Stephen J. Townsend a New York Timesnak azt nyilatkozta: „Minden hajóra lövünk.” A koalíciós erők katonái még 2017 márciusában szórólapokat dobtak le, amelyeken ez a figyelmeztetés állt: „Az Iszlám Állam hajókon és kompokon szállítja a katonáit és a fegyvereit – ne használják ezeket, bombázni fogjuk őket.”

Donatella Rovera, az Amnesty International tanácsadója, aki a szervezet helyszíni kutatását vezette, azonban azt mondja: „A folyón való átkelés a civilek számára az egyik legfontosabb menekülőútvonal, szóval a „lövünk minden hajóra” megközelítés – ami azon a hibás feltevésen alapul, hogy minden hajó az Iszlám Állam katonáját vagy fegyvert szállít – válogatás nélkülinek számít és tilos a háborús jog alapján.”

Az oroszok által támogatott kormánycsapatok pedig betiltott kazettás bombákkal támadják a civilekkel teli falvakat és táborokat Rakkától délre.

A támadásokban legalább 18 ember meghalt, sokan megsérültek.

Több szemtanú mesélte, hogy az orosz repülők négy kazettás bombát dobtak július 23-án a Sabkha táborra. A támadásban nagyjából 10 ember halt meg, köztük egy 18 hónapos gyerek. További harmincan sérültek meg.

Forrás: Amnesty International

„Onnan tudjuk, hogy kazettás bombák voltak, hogy nem egy nagy robbanás volt egy helyen, hanem több kisebb robbanás történt szétszóródva egy nagyobb területen.

A robbanásban sátrak kaptak lángra, mindenünk odaveszett”

– mondta Zara el-Mula, aki négy családtagját vesztette el ekkor.

Másnap újabb kazettás bombákat dobtak a Shuraiyda táborra. Az Amnesty International kutatói meglátogatták a túlélőket a helyi kórházban, köztük a 14 éves Oszamát, akinek a hasát és a combját érte súlyos sérülés. Oszama hét rokona halt meg a támadásban.

Más Rakkától délre fekvő települések lakói is válogatás nélküli légicsapásokról számoltak be ebben az időszakban.

„ El kell kerülniük az aránytalan és nem célzott támadásokat, és egy biztonságos folyosót kell létesíteniük, hogy az emberek elhagyhassák a várost” – mondta Donatella Rovera. Ahogy fogalmazott, „az ostromlott Rakkában csapdába esettek az Iszlám Állam brutális terrorjától szenvednek – ehhez nem fér kétség. De

az Iszlám Állam jogsértései nem adnak felmentést a többiek számára a nemzetközi szabályok betartása alól.”

Azt is mondta: „A helyzet egyre rosszabb lesz, ahogy a harcok a végükhöz közelednek a belvárosban. Többet lehetne és kellene is tenni, hogy megvédjék a csapdába esett civileket, és kimenekítsék őket a harctérről.”

Az Amnesty International teljes jelentése itt olvasható.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!