Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9317 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Észak-Korea lóversenyen szerez kemény valutát

0

Nagyszabású lóverseny-sorozatot rendeztek a hétvégén a Mirim lovas verseny parkban – számolt be büszkén a hivatalos hírügynökség Észak Koreában. Pedig korábban hároméves börtön járt a lóversenyes fogadásért.

Változnak az idők, mert Észak Koreának mind nagyobb szüksége van kemény valutára, amelyet azután a nukleáris és rakétafejlesztési programra fordíthat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt hónapokban számtalan szankciót hozott a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris csapásmérő képességét. Ráadásul az ifjú diktátor, Kim Dzsong Un rendszeresen háborúval fenyegeti a világot.

A szankciók létfontosságú valutaforrásoktól fosztották meg Észak Koreát,

mely ezért legalizálta a lóversenyt.

Fogadni ugyanis eddig is lehetett a lóversenyeken Észak Koreában, de csakis kemény valutával rendelkező külföldieknek. A pénztárnál most is ragaszkodnak a kemény valutához vagyis az ország saját pénzével nem lehet fizetni, dollárral és jüannal viszont igen.

Amerikai dollárt vagy kínai jüant a feketepiacon lehet szerezni, amely mind terjedelmesebb. Ezért eddig mindig igazolványt kértek a lóverseny-pénztárnál a kemény valuta mellé. Ennek most vége, a feketepiac királyai immár törvényesen tehetik kockára pénzüket.

Hárman, köztük Orbán, Moszkváért?

0

Ha a Szabadságpárt adja az alkancellárt az új osztrák kormányban, akkor együtt lobbizhatnak Orbán Viktorral az Oroszország elleni szankciók feloldása érdekében az Európai Unióban. A Szabadságpárt ugyanis Vlagyimir Putyin pártja Ausztriában.

A szélsőjobboldali párt – amely minden valószínűség szerint bekerül a kormányba – már régóta jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, egykori vezére, Jörg Haider is tett korábban látogatást az orosz fővárosban. Amikor pedig tavaly Norbert Hofer hajszállal bár, de elveszítette az elnökválasztást Ausztriában, a Szabadságpárt vezetői az orosz fővárosba siettek, hogy aláírjanak egy ötéves együttműködési szerződést Putyin Egységes Oroszország pártjával.

„Mindkét párt a patriotizmus szellemében kívánja nevelni az ifjúságot”

– hangsúlyozza az akkori szerződés. Ez nemigen utal a múltra, hiszen a Szabadságpártot egykori SS tagok alapították 1956-ban, miközben Putyin családja abban a Leningrádban élt, ahol hatszázezer civil halt éhen, amikor a német csapatok gyűrűbe fogták Oroszország második legnagyobb városát.

De hát az már régen volt: ma Putyin keresi és meg is találja a szélsőjobb pártokat és szervezeteket Európában. A francia Marine Le Pen a választások előtt látogatott el Moszkvába, ahol Putyin pénzügyi támogatást ígért a Nemzeti Frontnak, amely azonban így sem nyert Franciaországban.

A Szabadságpárt tagadja, hogy pénzügyi támogatást kapna Moszkvától.

De választási programjának része, hogy ha hatalomra kerül, akkor küzdeni fog azért, hogy az EU feloldja a 2014-ben Oroszországgal szemben, a Krím-félsziget annektálása miatt bevezetett szankciókat. A Szabadságpárt szerint az annexió jogos volt.

Különösen érdekes Johannes Gudenus bécsi alpolgármester szerepe. A 41 éves politikusra nagy jövő vár Ausztriában. Ő a tanulmányait részben Moszkvában végezte, folyékonyan beszél oroszul, és persze kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Oroszországban. Szergej Zseleznyak, a moszkvai Duma elnöke ugyan szerepel az EU tilalmi listáján, de ő írta alá a szerződést a Szabadságpárttal, és ezért részt vehetett a Szabadságpárt kongresszusán.

Minderről Eva Zelechowski újságírónő számolt be a Deutsche Welle-ben. Az újságírónő nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: Putins rechte Freude, azaz Putyin jobboldali barátai.

Ha a Szabadságpárt adja majd az alkancellárt, akkor Ausztria elkezd majd lobbizni az orosz szankciók feloldása érdekében

az Európai Unióban, éppúgy mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Vagyis ezen a téren kialakulhat egy osztrák-magyar együttműködés az európai diplomáciában – állapítja meg a Deutsche Welle.

Ismét bíróság előtt a visszaeső holokauszt tagadó

0

Egyszer egy Csak az igazság tesz szabaddá című brosúrát osztogatott, másodszor meg hazugságnak nevezte a náci népírtást.

“A holokauszt a történelem legnagyobb és legtovább fenntartott hazugsága!”- állította egy nyilvános rendezvényen Ursula Haverbeck, akinek most Berlinben a bíróság előtt kell emiatt felelnie. Németországban ugyanis bűncselekmény a holokauszt tagadása. A minimális büntetés három hónap, a maximális öt év börtön.

Augusztusban már kétéves börtönbüntetésre ítélték a 88 éves neonáci propagandistát, akinek a

férje az NSDAP, a nemzetszocialista párt tagja volt fiatal korában.

Akkor egy másik hasonló ügyben Detmold városában kellett bíróság elé állnia Ursula Haverbecknek. Ott ugyanis osztogatta azt a Csak az igazság tesz szabaddá című brosúrát, mely azt állítja, hogy Auschwitz hazugság volt! Továbbá, hogy nem haláltábor volt, ahol több mint egymillió zsidót és a német birodalom más megbélyegzettjeit végezték ki, hanem csak egyszerű munkatábor.

1942 januárjában döntött a nácik biztonsági szervezete Hitler utasítására a zsidók tömeges kiirtása mellett. Endlösung-nak nevezték a programot, mely több mint ötmillió zsidó halálához vezetett el 1941 és 1945 között. Magyarországról körülbelül hatszázezer zsidót szállítottak a haláltáborokba, köztük Kertész Imre írót, aki később Sorstalanság című könyvében számolt be erről, melyért irodalmi Nobel díjat kapott.

Orbán brüsszeli útja előtt lesz a módosítás

0

Orbán Viktor keddi brüsszeli elutazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. Mint a FüHü is beszámolt róla a módosítás értelmében a törvényben szereplő határidőt egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változtatják.

A módosítás tényét ugyan Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be pénteken, ám az ATV információja szerint Orbán Viktor volt az, aki Kövér Lászlóhoz intézett indítványában azt kérte, hogy egy nap alatt tárgyalja meg és szavazzon is az Országgyűlés a „Lex CEU” módosításáról.

Az atv.hu pénteki információját most megerősítették, és így még Orbán brüsszeli utazása előtt megszavazza a parlament a „Soros-egyetem” számára tett „gesztust”.

Ahhoz, hogy a Parlament egy nap alatt el is fogadja a felsőoktatási törvény módosítását, elég a parlament feles többségének a támogatása.

A CEU nem elégedett

Ahogy megírtuk, az egyetem szerint diszkrimináció a határidő meghosszabbítása és az, hogy magyar állam nem írta alá a szerződést New York állammal. A CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra – írták. A helyzet megoldása az egyetem szerint a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást.

A tervezett megállapodással összhangban a CEU egyetértési megállapodást kötött a Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Már el is indítottak egy, a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, ami heteken belül megkezdheti működését.

„Így tehát nincs akadálya egy olyan megállapodásnak, amely végleg rendezné a kialakult helyzet”

– írja a közlemény.

Az orbanizálódás európai változata

0

„Már nem annyira csoda, hogy Orbán pártja még mindig az Európai Néppárt tagja: az ENP egyre jobban közeledik Orbánhoz, ahelyett, hogy kényszerítené őt a demokratikus alapelvek betartására.”

A Die Presse osztrák konzervatív lap rámutatott: európai szinten és a tagállamokban egyaránt megfigyelhetők kísérletek a civil szervezetek létalapjainak megnyirbálására, és ez ellen teljes határozottsággal fel kell lépni. A napjaink autokratái által folytatott politikai elnyomás mindig ugyanazt a mintát követi: az ellenfelek diszkreditálása, támadás az állami intézmények ellen, a kritikus média semlegesítése, és nyomásgyakorlás a civil szervezetekre.

Ez a világban sok helyen jelentkezik, de néhány éve Európa közepén is látható: Magyarország Orbán Viktor alatt e fejlődés éllovasává lett. A cikk leírta a civil szervezetekkel kapcsolatos magyarországi fejleményeket az

„orosz mintára készült”

vonatkozó jogszabály elfogadásától kezdve, és hangsúlyozva, hogy azokat a szervezeteket támadták a legélesebben, amelyek a menekültekkel foglalkoztak, és amelyek tagjainak a menekültválság idején emberfeletti teljesítményt kellett nyújtani, nem csak azért, mert „az állam alkalmatlannak bizonyult”, hanem mert sokszor egyenesen akadályozta a megoldásokat.

„A segélyszervezetek és önkéntesek az állam és a demokrácia pillérjei, és néha a hatalmasok nélkülözhetetlen korrigálói”

– írta a lap. Ausztriában Wolfgang Sobotka belügyminiszter szintén támadásra készül a civil jogok ellen: a bécsi repülőtér új pályája körüli ítéletek nyomán támadta a független bíróságokat, és még mindig meg akarja nyirbálni a gyülekezési jogot. Andrä Ruprechter „életminiszter” kényszeríteni akarta a civileket, hogy az első fillértől tárják fel a kapott adományokat, vagyis tegyék meg azt, ami a pártok számára kifejezetten nem kötelező. Ez az indítvány a heves tiltakozások miatt kudarcba fulladt, de egyáltalán nem biztos, hogy a választások utáni új többségi viszonyok között nem kerülnek újra az asztalra hasonló ötletek.

Az Európai Parlament szeptemberben szavazott az Európai Néppárt (ENP) indítványáról, hogy vonják meg az anyagi támogatást azoktól, akik „igaztalanságokat terjesztenek”, és akiknek céljai „ellentétben állnak az EZ alapvető értékeivel” „Ez nem más, mint az orbanizálódás európai változata” – írta a lap. Az indítványt – amelyet az osztrák Néppárt képviselői támogattak – végül leszavazták. „Már nem annyira csoda, hogy Orbán pártja még mindig az Európai Néppárt tagja: az ENP egyre jobban közeledik Orbánhoz, ahelyett, hogy kényszerítené őt a demokratikus alapelvek betartására” – mutatott rá a konzervatív lap, majd feltette a kérdést:

„Mi a válasz Ausztria és Európa fokozódó orbanizálódására?

Határozott ellenállást kell tanúsítani minden kísérlet ellen, hogy lábbal tapossák a demokratikus alapjogokat, megnyirbálják a civil szervezetek létalapját, mert sok ilyen szervezet Európa, csak éppen egy szociálisabb és környezetvédőbb Európa érdekében dolgozik. A korlátozásokkal, amelyeket most eszelnek ki, attól kell tartani, hogy a jövőben jelentős korlátozások léphetnek érvénybe” – írta a Die Presse.

Bulinegyed, népszavazás: mikor és miről?

0

Nyár végén, ősz elején magasra csaptak az indulatok az erzsébetvárosi bulinegyednek nevezett, szórakoztatóhelyekkel bőségesen ellátott betonrengetegben.

Az ügy előzménye, hogy a környéken számtalan, gyakran hajnalig nyitva tartó vendéglátóipari egység – főként kocsma – működik. Turistalátványosságnak számít a budapesti bulinegyed, a magyar vendégek mellett nagyon sok turista érkezik külföldről. A bulinegyed szerény számítások szerint több mint 6 milliárd forint adóbevételt hoz Erzsébetvárosnak, anyagilag tehát igencsak kifizetődő.

Ez a történet egyik oldala. A másik oldalon az ott lakó emberek vannak, akik egy része a nagy forgalom, az ebből adódó zaj és szemét miatt képtelen normális életet élni. Aludni, pihenni, lenni.

Ezért voltak a demonstrációk az ősz elején – igaz, nem csak a helyi lakosok, de az ott dolgozó vendéglátósok is felvonultak. Ők – a már említett, nem elhanyagolható adóbevétel mellett – azzal érveltek, hogy a bulinegyed több ezer embernek biztosít munkahelyet, és minden ezt korlátozó intézkedés ezeknek az embereknek a munkahelyét veszélyeztetné.

Az önkormányzat a tiltakozások hatására úgy döntött, hogy testületi ülésen foglalkozik a kérdéssel. Ez az ülés október 3-án volt, és az a határozat született, hogy helyi népszavazást tartanak a bulinegyed sorsáról.

Hogy a népszavazás mikor lesz, és milyen kérdésekről kérdezik meg az ott lakók véleményét, arról nem közöltek semmit a nyilvánossággal.

Közben azért történtek változások. Az önkormányzat több olyan lépést is tett, amelyeket már korábban meg kellett volna tennie: erősítették a rendőri jelenlétet a bulinegyedben, gyakrabban takarítják az utcákat, és több szemetest is kitettek, hogy a szórakozóknak legyen hova dobniuk a cigarettacsikket és a műanyagpoharakat.

A helyzet, igaz, alig érezhetően, de valamelyest javult. Mint a Független Hírügynökség megtudta, volt olyan elképzelés – ezt a DK és a szocialista frakció támogatták – hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva, ám a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást. (A Fidesz képviselői ellene szavaztak.)

Annyi derült ki, hogy Moldován László LMP-s képviselő beadott egy népszavazási kérdést, ám utóbb azt visszavonta, és ezzel egyidejűleg hét fideszes képviselő – előzetes egyeztetés nélkül – helyi népszavazást kezdeményezett és az alábbi kérdést nyújtotta be a Helyi Választási Irodához.

A népszavazási kérdés így szól:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Ha a helyi választási iroda elfogadja a kérdést – nem valószínű, hogy elutasítanák – azzal zöld utat kap a hetedik kerületi helyi népszavazás. Hogy e népszavazást mikor tartanák, arról egyelőre semmit nem lehet tudni. Amit lesznek újabb fejlemények az ügyben, haladéktalanul tájékoztatjuk a FüHü olvasóit.

A lakosság negyede, a fiatalok harmada veszélyeztetett

0

Magyarországon 2016-ban a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség, a 18 éven aluliaknak pedig már a harmada. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat. Mind a magyar, mind az uniós helyzet javult az egy évvel korábbihoz képest. De eltérő módon.

Az alábbi három feltétel közül legalább egynek megfelel az EU 117,5 millió európai uniós polgára: jövedelmi elszegényedés, anyagi megfosztottság, munkához jutás alacsony szintje. Mindez az Eurostat jelentéséből derül ki, amelyet a szegénység elleni küzdelem világnapjához időzített az EU statisztikai hivatala.

Javul a helyzet

A trend lefelé mutat az EU-ban, ahol 2009 és 2012 között nőtt az érintettek aránya, ám azóta folyamatosan csökken, s ma már alig 0,1 százalékponttal van elmaradva a 2009-es mélyponttól. Ezen belül az elszegényedés által fenyegetettek aránya 0,7 százalékponttal, a munkához jutás alacsony szintjével küzdőké pedig még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, míg a megélhetéssel küszködők aránya 1,0 százalékponttal esett a nyolc évvel korábbihoz képest.

Magyarországon némileg ellentétes a mozgás: az elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, mint a válságot megelőzően. A másik két kategóriában 1,7, illetve 3,8 százalékpontos javulást mértek.

A leginkább Lengyelországban, Lettországban és Romániában javult, illetve Görögországban, Cipruson és Spanyolországban romlott a helyzet a válság előtti időszakhoz képest.

Elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek
(a teljes lakosság százalékában, 2016.)

Forrás: Eurostat

Aki az adatok között szeretne böngészni, az itt megteheti.

A chicagói filmfesztiválon lesz a Budapest Noir világpremierje

0

A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936 Budapestjén játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása.

Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült Budapest Noir című magyar krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon, amelynek programját négy, a filmalap támogatásával készült új magyar alkotás gazdagítja.

A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936 Budapestjén játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. A forgatókönyvet Szekér András írta, operatőre Ragályi Elemér volt,

az 1930-as évek Budapestjét Pater Sparrow látványtervező elevenítette fel,

a jelmezeket Flesch Andrea tervezte – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap.

A történetben Gordon Zsigmond, a kiábrándult bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz az 1930-as évek Budapestjén. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében, hogy kiderüljön az igazság.

A Budapest Noir a Pioneer Pictures gyártásában készült, vezető producere Kemény Ildikó. A film a Big Bang Média forgalmazásában

november 2-án kerül a magyar mozikba.

Az 1964-ben alapított chicagói filmfesztivál Amerika legrégebbi és legfontosabb filmes eseményeinek egyike. Idén Jane Fonda, Patrick Stewart és Vanessa Redgrave is a fesztivál díszvendégei között lesz.

MTI/FüHü

Letartóztatták a legnagyobb horvát vállalat volt vezetőit

0

Nagyszabású akcióban letartóztatta a rendőrség Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor volt vezetőit. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogy hamis pénzügyi jelentéseket fogadtak el és megtévesztették üzleti partnereiket, valamint Ivica Todoric tulajdonost jogellenesen juttatták haszonhoz és hiányos dokumentációt vezettek a vállalatnál. Todoric már korábban külfödre távozott.

Hétfőre virradóra 300 rendőr tartott házkutatást 60 helyszínen Zágrábban és eddig öt embert tartóztatott le. Ivan Crnjac volt ügyvezető pénzügyi alelnököt, Piroska Canjuga volt üzleti fejlesztési alelnököt, Ljerka Puljic volt ügyvezető alelnököt, valamint Tomislav Lucic és Damir Kustrak volt igazgatósági tagot.

A vállalat élén Ivica Todoric elnök állt, idősebb fia, Ante Todoric pedig alelnök volt a konszernben. Őket nem tudták őrizetbe venni, mert már hetekkel ezelőtt elhagyták az országot.

Sajtóértesülések szerint mindketten Londonban tartózkodnak.

Ivica Todoric ügyvédjein keresztül azt üzente: a horvát igazságügyi szervek rendelkezésére áll, amennyiben erről hivatalos értesítést kap.

A 2016-ban csődközelbe jutott cégcsoport Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt. Az Agrokoron belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret,

a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) független könyvvizsgáló cég által nemrég elkészített konszolidált pénzügyi jelentésből ugyanakkor kiderült, hogy az Agrokor éveken keresztül meghamisította könyvelését úgy, hogy több banki kölcsönt is tőkeként könyvelt el, és ezzel félrevezette a pénz- és hitelminősítő intézeteket, amelyek a kozmetikázott pénzügyi jelentések alapján úgy ítélték meg, hogy a vállalat mindvégig hitelképes volt. Az Agrokor emiatt hitelspirálba került, és egyre csak nőtt az adósságállománya.

Todoric a horvát kormánytól kért segítséget, miután a bankoktól már nem kapott több hitelt. A horvát kormány megtagadta ugyan a pénzügyi támogatást, de a parlament április 6-án gyorsított eljárásban elfogadta a lex-Agrokor néven emlegetett törvényt, amely lehetővé teszi a rendszerszinten fontos vállalatok számára, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást.

Közel kétharmaddal nyert a fideszes Tatán

0

A Fidesz-KDNP jelöltje nyerte az időközi képviselő-választást Tatán, a 3. számú egyéni választókerületben. A választásra jogosult 2188 állampolgár 26,6 százaléka ment el voksolni, a kormánypárti Purgel Zoltán 63,6 százalék (366 szavazattal) nyert.

 

Az MSZP és DK összefogásával indult Gerébi András 123 voksot szerzett, Balogh István (Jobbik) 69 szavazatot kapott, a Magyar Munkáspárt jelöltjére, Ábrahám Józsefre 10 szavazat érkezett – mondta el az MTI-nek Kórósi Emőke, a település jegyzője.

A tatai képviselő-testületben a pártok aránya változatlan maradt, a Fidesz-KDNP 8, az MSZP 2, míg a Jobbik egy képviselővel van jelen.

A 3. számú egyéni választókerületben Nágel Balázs (Fidesz-KDNP) június 28-ai lemondása miatt tartottak időközi választást.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!