Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9317 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A szerződésszegő

0

A szovjet beavatkozást egyetlen ponton lehetett és lehet támadni: a Varsói Szerződés szerint a szerződő felek tiszteletben tartják az egyes országok szuverenitását, és csak akkor sietnek egymás megsegítésére, ha valamelyiket külső támadás éri. 1956-ban Magyarországot nem érte a béketáboron kívülről (katonai) támadás, ergo a szovjet beavatkozás jogtalan volt, ellentmond a Varsói Szerződés alapelvével, tehát a Szovjetunió a szerződésszegő.

56 évvel ezelőtt ezen a napon – ugyancsak vasárnap – hajnali 4:00 órakor iszonyatos morajra ébredtünk. Azt hittük ismét földrengés van, mint amilyent már január 12-én átéltünk. Csakhogy ez a rengés nem néhány percre mozgatta meg a csillárt meg a poharakat a vitrinben, hanem egyre erősödő és közeledő zúgás követte, lánctalpasok csattogásával. Aztán az ablakból tankok végtelen sokaságának lámpái, fényei tűntek fel. Apám csak ennyit mondott: „Elindultak.” Öregemet látszólag nem lepte meg, hiszen előző nap a rádió többször is bemondta: „Maléter Pál azonnal menjen Tökölre.” Minden egyes alkalommal, amikor bemondták Apám a rádiókészülék mellett, mintha futballmeccset hallgatott volna többször is felkiáltott: Ne menj! Csapda! Ne menj! Csapda!

Vasárnap hajnalban a rádió még nem szólt. Apám felhívta a húgát, a nagynénémet, aki a Keletinél lakott, ő is hasonlókat észlelt. A szovjet tankok kelet felől jöttek, és valamennyi főútvonalon özönlöttek a Belváros (a Parlament) felé: Váci út, Lehel út, Városligeti hídon át a Hősök terén keresztül a Magyar Ifjúság útjára (Andrássy), Ajtósi Dürer sor, Thököly út, Kerepesi út, Üllői út, Soroksári út stb.

Végre megszólalt a rádió. Nagy Imre beszélt. „Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” – majd Egmont-nyitány. Amikor ezt játszották, mindig valami szomorú dolog történt.

Aztán a törvényes magyar kormány miniszterelnöke délután már a jugoszláv követségen volt, ahol a környék utcáit szovjet páncélautók zárták el. Persze mi azt hittük, hogy a diplomata negyedet akarják távol tartani az esetleges (utcai) harcoktól. Elég fura helyzet volt: reggel még helytállás, harcban állás a hívó szó, délutánra pedig menedék. A honvédelmi miniszter (Maléter) már előző nap (szombaton) szovjet fogságba esett, miután elment Tökölre, ahol letartóztatták. Vajon Nagy Imrét mi késztette híres, utolsó rádióbeszédének elmondására?

Igaz, engem a mai napig jobban foglalkoztat, hogy november elsején este – ugyancsak a rádióban – miért kellett bejelentenie, hogy Magyarország (egyoldalúan) felmondja a Varsói Szerződést, és kinyilvánítja az ország semlegességét.

Előző írásomra, mely 1956-tal, annak szellemével, no meg a körülményekkel foglalkozott, bírálatot kaptam egy olyan valakitől, akinek véleményére sokat adok. Egyenesen „szentségtörés”- nek tartotta, hogy „meggondolatlan döntés”-nek neveztem a Varsói Szerződés felmondását, mivel az – szerintem – jó okot adott a szovjet beavatkozásra. Bírálómnak abban igaza van, hogy ezen megjegyzésem (talán) gyengíti az 56-ról kialakult forradalmi képet és csorbítja a szabadság iránti vágyban kifejezett egységet. Viszont a történelmi tények ismeretében meggyőződésem, hogy e döntés bejelentése nélkül is elindult volna, ahogy el is indult, a szovjet hadigépezet.

A probléma ott van és volt, hogy ameddig a szabadság iránti vágyban a sztálinizmus ellen egyesült az ország, addig a többségben ehhez a diktatúrát megtestesítő szovjetellenesség is párosult. Október 23. késő délutántól magyarok voltak a barikád mindkét oldalán.

A Sztálin halála (1953) utáni új vezetés (Hruscsov) és irányvonal 1955-re alakult ki, amely aztán rövid idő alatt világhatalommá tette a Szovjetuniót. 1956-ra vált kétpólusúvá a világ. Jaltában (1945. febr.) még három győztes hatalom volt (USA, UK, SU). Az azt követő 10 évben aztán egyértelművé vált, hogy a két egykori gyarmati nagyhatalom (brit és francia) örökre elveszítette világpolitika jelentőségét. Ebben nagy szerepet játszott a II. világháború, mely jelentősen meggyengítette a tengerentúli területeikkel a kapcsolattartást. Másoldalról, a függetlenségi mozgalmak ügyesen kihasználták az egykori gyarmatosítóknak a világháború során felmerült hazai (európai) nehézségeit.

1945-ben, a nácizmus feletti győzelmi mámorban a világ mintha megfeledkezett volna a továbbra is antikapitalizmust és világforradalmat hirdető proletárdiktatúráról, a Szovjetunióról. Hat évvel korábban (1939) még Hitler és Sztálin együtt támadták meg Lengyelországot. Majd Hitler párizsi bevonulását (1940), mint a kapitalizmus egyik fellegvárának elfoglalását, üdvözölte dísztáviratában Sztálin. A két antikapitalista diktatúra és eszmerendszer (szovjet és náci) közül végül is Churchill döntött Sztálin mellett 1941 nyarán, amikor Európában már csak Nagy-Britannia küzdött egyedül a nácik ellen, és Hitler megtámadta a kapitalizmus elsőszámú ellenségét, a (proletár) világforradalmat hirdető munkásparadicsomot. Churchill ekkor katonai és gazdasági segítséget kezdeményezett Moszkvának, mert attól tartott, hogy a katonailag harmatgyenge Szovjetunió heteken belül elbukik, és akkor valóban senki sem menti meg Nagy-Britanniát, és vele együtt az európai kontinenst. Ez volt Sztálin és a Szovjetunió szerencséje.

Jaltában (1945. febr.) a háború végét jelentő megszállási öveztek kijelöléséről egyeztettek, nem pedig a megszállás időtartamáról. Annak megszűntetését, a kivonulás pontos menetét a békeszerződések (1947) utáni időkre tervezték. Közben Churchill már híres fulton-i beszédében (1946) jelezte, hogy hosszú távú megszállásra kell számítani, mert Moszkva Vasfüggönyt épít, azaz nincs szándékában Európából visszavonulnia az 1939. szeptember előtti határai mögé.

1953 fontos dátum a 20. század történelmében. Nemcsak Sztálin halála, no meg Nagy Imre első miniszterelnöksége miatt, hanem a szovjet diktátor utódának kiszemelt (ugyancsak grúz) Berija sorsa miatt is. Berijától sokan tartottak, mivel éveken, évtizedeken át Sztálin bizalmasa volt, és mint ilyen a titkosrendőrség (is) hozzátartozott. A sztálini „személyi kultusz”-t elvető új szovjet vezetés (élén Hruscsovval) okot próbált keresni Berija elmozdítására, elnémítására. Berija ugyanis véget akart vetni a hidegháborúnak. Elképzelése szerint egyesíti Németországot, méghozzá úgy, hogy a győztes hatalmakkal közösen kötnek egy semlegességet garantáló államszerződést. Ennek fejében az USA-tól (és Nagy-Britanniától) hatalmas „jóvátételt” követel. Többszörösét annak, amit 1941 nyarától a szövetségesek a Szovjetuniónak folyósítottak (és amit, azóta sem fizettek vissza). Ezenkívül a balti államoknak a kelet-európai „testvér országokhoz” hasonló státuszt („nemzeti autonómia”) kívánt adni. Egyes vélemények szerint Nagy Imre miniszterelnöksége is Berijának köszönhető.

A 1953-as berlini munkásfelkelés jó alkalomnak tűnt. hogy Berija elképzelését Hruscsov és társai antikommunistának (hazaárulónak) tartsák, és a Szovjetunióra nézve veszélyesnek. Még 1953 nyarán – amolyan kis puccs formájában – Beriját tőrbe csalták, letartóztatták, a hadsereget pedig készenlétbe helyezték attól tartva, hogy Berija hívei megpróbálják majd kiszabadítani. 1953 szeptemberében Hruscsov lett a párt első titkára. A Berija elleni bizonyítékgyűjtés (vádemelés) decemberig tartott, az egynapos tárgyalásra védőügyvédet nem kapott, és fellebbezésre sem adtak lehetőséget. A halálos ítéletet még ugyanaznap végrehajtották.

Berija esetéből is jól látszik a hruscsovi „olvadás” elve és természete: „desztalinizálás” igen, rendszerváltás nem, azaz semmi olyan, amely a („magasabb rendű”) szovjetrendszert (proletárdiktatúra, tanácsrendszer, stb.) veszélyeztethetné. Két év múlva (1955) az osztrák államszerződéssel (kicsiben) megvalósították Berija elképzelését, azzal kiegészítve, hogy a Szovjetunió politikai és katonai hatalmát előbb meg kell erősíteni Kelet-Európában, amit egyúttal (puffer)védőzónának is tekintenek, abban az esetben, ha nyugatról támadás érné. Ehhez tudni kell, hogy 1954-ben a Szovjetunió kérte felvételét a NATO-ba, amit az 1949-ben alakult védelmi szervezet elutasított. Az 1949-ben megalakult észak-atlanti katonai szövetség első főtitkára a NATO feladatát frappánsan így határozta meg: „Az amerikaiakat belül tartani, az oroszokat kívül, a németeket pedig kordában.” Erre volt válasz a Varsói Szerződés létrehozása 1955-ben. A kelet-európai országokkal addig csak kétoldalú szerződése volt a Szovjetuniónak, az 1955-ös megállapodás viszont az egymás közötti katonai segélynyújtást is biztosította. Tehát, ha valamelyiket külső támadás éri, akkor nemcsak a Szovjetunió, hanem valamennyi szerződő fél a bajbajutott segítségére siet.

A szerződésben csak a csatlakozás lehetősége szerepel, a szerződés felmondása nem! Lehet, hogy játék a szavakkal, de a NATO elnevezésben az „O” (organisation) szervezetet jelent, amihez „tagként” lehet csatlakozni vagy (elvben) kilépni. Franciaország nukleáris haderejét kivonta a közös (amerikai) főparancsnokság alól, de nem lépett ki, a partnerségi feladatokban továbbra is részt vesz. A Varsói Szerződés viszont nem tagokból állt, hanem szerződő felekből (contracting parties). Ergo, annak felmondása igen bonyolult lenne, hiszen a szerződő felek valamennyiével egyeztetni kell, és ez nem megy máról holnapra. Arról nem is beszélve, hogy egy védelmi rendszerből való kiválás súlyosan veszélyeztetheti a többi szerződő fél biztonságát, katonai rendszerét, (titkos kódok, támadási és védelmi tervek stb.) elsősorban persze a Szovjetunióét.

Ha Moszkva bele is egyezett volna hazánk semlegességébe, azt egy nagyon hosszadalmas eljárás előzte volna meg. Arról nem is beszélve, hogy a magyar példának követői lehettek volna a „béketáboron” belül.

Éppen ezért, a szovjet beavatkozás (mai ésszel és történelmi távlatból) elkerülhetetlen volt. Már csak azért is, mert a magát magasabb társadalmi berendezkedésnek hirdető szovjetrendszer elvből NEM engedhette meg, hogy a „béketáborból” bárki is kiváljék. Ez a proletárdiktatúra teljes kudarca lett volna, és ékes bizonyítéka annak, hogy a 1917-ben elkezdődött társadalmi kísérlet nem sikerült. Moszkva azt elismerte, hogy Sztálin sokat „hibázott”, de az államszerkezet (egypártrendszer, tanácsrendszer stb.) változtatásáról hallani sem akart. Az ugyanis (könnyen) az egész birodalom szétesését, végét eredményezhette volna.

A Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, nemzetközi jogilag tehetetlen volt, hiszen a hidegháború éveit éltük. Európában két ellentétes társadalmi berendezkedés nézett egymással farkasszemet. Mindegyik a másikat tartotta gonosznak és Európa népeiben azt az érzést táplálta, hogy a másik akarja megtámadni, lerohanni, azaz a veszély kívülről jön. Ennek a gondolatnak lett a jelképe a NATO és a Varsói Szerződés. A Szovjetunió és Magyarország „konfliktusa” a Vasfüggönyön túl, a béketábor (saját) problémája volt. Természetesen a Szabadvilág aggódva figyelte az eseményeket, de beleszólni nem tudott. Az ENSZ sem tudott hathatos azonnali segítséget nyújtani. Ha azonnal született volna egy határozat, annak végrehajtása is hosszú ideig elhúzódhatott volna, sőt nem egy olyan van, amit már évtizedek óta nem hajtanak végre az érintett felek.

A szovjet beavatkozást egyetlen ponton lehetett és lehet támadni: a Varsói Szerződés szerint a szerződő felek tiszteletben tartják az egyes országok szuverenitását, és csak akkor sietnek egymás megsegítésére, ha valamelyiket külső támadás éri. 1956-ban Magyarországot nem érte a béketáboron kívülről (katonai) támadás, ergo a szovjet beavatkozás jogtalan volt, ellentmond a Varsói Szerződés alapelvével, tehát a Szovjetunió a szerződésszegő.

Stephen Elekes

Újabb amerikai-orosz csúcstalálkozó lehet

0

Amerikai és orosz diplomaták újabb csúcstalálkozót készítenek elő Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.

November 8 és 10 között APEC csúcsot tartanak Vietnamban, melyen részt vesz mind az amerikai mind pedig az orosz elnök. Dmitrij Peskov, Putyin szóvivője Moszkvában azt mondta, hogy előkészítenek egy találkozót, de még semmi sem biztos. A két elnök júliusban a G20 csúcson találkozott egymással Hamburgban.

Donald Trump a Fox televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Putyin fontos ember a világpolitikában, aki segíthet abban, hogy az észak-koreai és a szíriai válság rendeződjön. Ezenkívül megvitathatják Ukrajna helyzetét is – mondta az amerikai elnök, aki 11 napos ázsiai körutat tesz, melynek során ellátogat Kínába, Japánba, Dél Koreába, a Fülöp szigetekre és Vietnamba is.

Az USA elnökének ez lesz az első hivatalos kínai látogatása, dzemélyesen már találkozott Trump Hszi Csinping elnökkel, hiszen Kína első embere nyáron, Floridában tárgyalt Trumppal.

Az amerikai elnök ázsiai körútja előtt a kínaiak és az oroszok is egyeztettek Pekingben. A Dmitrij Medvegyev kormányfő  által vezetett orosz küldöttség húsz egyezményt írt alá, miután tárgyalt Li Kocsiang kínai miniszterelnökkel és küldöttségével. A két második számú vezető megerősítette, hogy mindkét nagyhatalom kiemelten fontos partnernek tekinti a másikat.

Félárbócon a nemzeti lobogó a Parlament előtt

0

Áder János jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját szombat reggel a Parlament előtt.

November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóját jelző gyásznapon a kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad.

A Kossuth téri megemlékezésen részt vett a köztársasági elnök mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai, valamint a katonai attasétestület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. Az eseményen közreműködött a Honvéd Díszzászlóalj, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint Budapest Helyőrség Zenekara.

A nemzeti gyásznap központi megemlékezése a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél lesz. Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A bazilikánál mécsesek és fényfestés is megidézi a mártírok emlékét – írja az MTI.

A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt, és a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál is megemlékezést tartanak.

A kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét.

Mongólia közelebb került Magyarországhoz (is)

0

Immár Mongólia is azon országok közé tartozik, amelyhez az Európai Uniót – és így persze Magyarországot is – partnerségi és együttműködési megállapodás köti. Orbán Viktor tavaly járt Ulánbátorban – egy kis útifilm is készült a Facebook oldalára, nálunk megnézheti!

 

November elsején lépett hatályba a 2013. tavaszán aláírt megállapodás, amely az 1993-as kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény helyébe lépett. Az egyezmény számos területen – többek között a fenntartható fejlődés, a nyersanyagok, az éghajlatváltozás, a jogérvényesülés és biztonság, az emberi jogok, a tudomány és technológia, a jó kormányzás területén – szélesíti az együttműködést, s megkönnyíti a kereskedelmet és a beruházást. A hatályba lépéssel egyidőben az EU megnyitotta mongóliai képviseletét.

Kereskedelmi kapcsolatok

Az Európai Unió számára Mongólia kevésbé fontos gazdasági-kereskedelmi partner, a világ államai között csak a 137. Nem úgy fordítva: Mongólia számára a 28-ak a teljes forgalom 9 százalékát adják, s ezzel az EU a 3. legjelentősebb kereskedelmi partner. A forgalom értéke sem túlságosan nagy: 2015-ben – olvasható egy brüsszeli jelentésben – összesen 403 millió euróra rúgott, ezen belül azonban jelentős volt az oda irányuló uniós export (ami főként gépipari, vegyipari és élelmiszeripari termékekből áll), míg az onnan származó behozatal csupán 84 millió euró volt. A legfontosabb árucikket a nyersanyagok és a textiltermékek (elsősorban kashmir) jelentik.  A mongol áruk piacra jutását az Unióban segíti az ázsiai ország számára biztosított teljes vámmentesség is.

Magyarország számára sem számottevő a mongol piac, miközben az ázsiai országgal jók a politikai kapcsolataink, amit az is mutat, hogy Orbán Viktor 2016-ban, majd az idén is találkozott mongol vezetőkkel. Tavaly januárban ő látogatott el Ulánbátorba, egy háromnapos útra, amelynek keretében találkozott Csimedín Szaikhanbileg mongol kormányfővel, fogadta őt Cahiagín Elbegdordzs mongol államfő, s részt vett egy kétoldalú gazdasági-üzleti fórumon. Az akkori látogatásáról ő maga is megemlékezett a Facebook oldalán – mégpedig egy kisfilm erejéig.

 

Az idén ősszel pedig a magyar miniszterelnök látta vendégül egy munkaebéden Kaltma Battulga mongol államfőt, aki egyébként a cselgáncs-világbajnokságra érkezett a magyar fővárosba.

Mindkét tárgyaláson – legalábbis az MTI által kiadottak szerint – nagy hagyományúnak nevezték a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a kereskedelmi forgalom szintje ma bizony ebben a viszonylatban nagyon is alacsony – ahogy azt a mellékelt két kis grafikonunk is mutatja.

 

Magyarországról elsősorban feldolgozott termékek és élelmiszerek kerülnek a mongol piacra, míg az ázsiai országból feldolgozott termékek és gépek, szállítóeszközök kerülnek Magyarországra.

Lapszem – 2017. november 4.

0

November első hétvégéjén szép, napos időre számíthatunk. Szombaton a reggeli párásság után több órás ragyogó napsütés várható, de addig is itt a mai lapszemle:

Népszava: Orbán még nem dőlhet hátra a külhoniak miatt

Az országok döntő többségében bevett gyakorlat, hogy a külföldön élő állampolgárok valamilyen módon bevonódnak a választásba, és az is jellemző, hogy – ahogy Magyarországon is – nem teljes választójogot kapnak – írja a Népszava. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a lapnak arról beszélt, hogy mivel egyéni kerületi jelöltekre nem szavazhatnak, listára viszont igen, ezt félszavazatként szokták definiálni, de valójában még annál is kevesebbet ér. Az Orbán-kormánynak mégis fontosak ezek a szavazatok, és a honosítási programnak köszönhetően 2018-ban legalább 106 ezerrel több határon túli vehet részt az országgyűlési választáson, mint 2014-ben – írják. 3 és fél év alatt viszont ez nem olyan nagy szám, így Orbán Viktor a szakértő szerint biztos, hogy elégedetlen.

Magyar Nemzet: Tartós károkat is okozhat Gyurcsány Ferenc akciója

Politikai elemzőket, Simon Jánost és Böcskei Balázst kérdezte a Magyar Nemzet arról, hogy mi célja lehet Gyurcsány Ferencnek és a Demokratikus Koalíciónak azzal, hogy ne szavazhassanak a választásokon azok a magyarok, akik soha nem éltek az országban, amely ellen több határon túli magyar szervezet tiltakozott. Simon János szerint valószínűleg nem az azonnali haszonszerzésről szól a lépés, sőt, rövid távon lehet, hogy többet árt, mint használ. Gyurcsány Ferenc szerinte azt gondolhatja, hogy ha az ellenzékiek valamikor a jövőben összefog, egyik kritériumként ezt megfogalmazhatja – mondta a lapnak. Böcskei Balázs szerint azért vették újra elő a témát, mert fő céljuk, hogy kihasználva az MSZP aktuális válságát az ő szavazóik között növeljék a saját népszerűségüket.

Magyar Hírlap: Nagytakarításra készül a Hajdu–Lamperth-duó

Egy önkormányzati céget jogutód nélkül megszüntetnének, egy intézményt átszerveznének, és útilaput kötnének egy főigazgató talpára is a DK-s polgármester vezette Rákospalotán – írja a Magyar Hírlap. László Tamás, a kerület fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt a lapnak, hogy Lamperth Mónika jegyző és Hajdu László polgármester „a DK és az MSZP kifizetőhelyévé” akarja tenni Rákospalotát. Szerinte a nagy baloldali átalakítások hátterében a közpénzek átláthatóságának megszüntetése húzódik meg. Budapest XV. kerületében az ország egyetlen DK-s polgármestere egy főigazgató leváltásáról, egy önkormányzati cég jogutód nélküli megszüntetéséről, és egy másik önkormányzati intézmény átszervezéséről nyújtott be előterjesztést.

Magyar Idők: Még idén rendezik a kórházak adósságait

Adósságrendezésre, hatékonyságnövelő programokra és beruházásokra, valamint gyógyszerbeszerzésekre fordíthatják a kórházak azt az összesen 56 milliárd forintot, amit a múlt héten hagyott jóvá a kormány – értesült a Magyar Idők. A pénzt várhatóan még ebben az évben megkapják az intézmények. A kórházak adósságrendezéséről szóló döntést a múlt héten jelentette be Lázár János, de részleteket akkor nem közölt. A Magyar Idők szerint az adósságrendezésre, illetve gyógyszerbeszerzésre fordítható részt előreláthatólag még az év végéig megkapják a kórházak, és a fennmaradó összegre vonatkozó pályázatok is megjelennek még az idén.

Tíz éve történt – Talmácsi Gábor világbajnok

0

2007. november 4-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy hihetetlen küzdelmek után, végül másodikként ért be a célba Talmácsi Gábor, a 125 kcm-es kategóriában, a Valenciai Nagydíjon.

A versenyt a rivális Hector Faubel nyerte. Így sem tudta azonban a pontversenyben megelőzni a magyar versenyzőt. Talmácsi ezzel az első magyar világbajnok a sportág történetében.

Átjárható határokat kér Pintértől egy vajdasági magyar ellenzéki párt

0

Arra kérik a magyar belügyminisztert, hogy hasson oda: gyorsítsák fel a vám- és adatkezelést. A körülményes eljárás miatt hatalmas sorok keletkeznek a magyar-szerb határon, több órás várakozással, ami az ingázó vajdaságiakat érinti a legérzékenyebben.

A Magyar Mozgalom 2017. november 3-án levelet intézett Magyarország belügyminiszteréhez, belgrádi nagykövetéhez és szabadkai főkonzuljához, amelyben arra kéri őket, vessék latba tekintélyüket a magyar-szerb határátkelőkön tapasztalt áldatlan állapotok rendezése érdekében.

„Az elmúlt egy év során látványosan megnőtt azon személyek száma, akik nem szándékoznak elhagyni szülőföldjüket, azon határmenti településeken keresnek munkát, ahonnan hetente hazajárhatnak a család többi tagjához, gyermekeikhez, akik továbbra is itthon járnak magyar óvodába, iskolába. Tudván, hogy a magyar kormányzat fontos célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldön történő megmaradása, boldogulása, rá kell mutatnunk arra, hogy a határátkelőhelyeken tapasztalható torlódások, több órás várakozások eredményeként ezek a családok vagy szétszakadnak, vagy pedig véglegesen áttelepülnek Magyarországra, feladva őseik földjét. Ezért is fordulunk Önhöz, kérve közbenjárását, hogy az áldatlan állapotok a határainkon megszűnjenek, a hétvégi hazalátogatások rendszeresek maradhassanak és a harag és düh helyett, örömmel, feltöltődéssel járjanak.

Kérjük Önt, hogy a lehető legrövidebb időn belül, tekintélyével járuljon hozzá a határátkelés felgyorsításához. Jelentsen ez hatékonyabb, gyorsabb vám- és adatkezelést, ha szükséges az ott dolgozó hivatalnokok átcsoportosításával, vagy létszámuknak megnövelésével. A két ország közötti jó kapcsolatok mentén lehetővé kellene tenni, hogy a meglévő határátkelőhelyek mindegyike 0-24 órán át működjön és, hogy belátható időn belül akár új átkelőhelyek is nyíljanak, mindez a vajdasági magyar nemzeti közösség megmaradása, a családok és közösségek együtt maradása, nemzetünk erősödése érdekében.”

Megérett a helyzet: diplomáciai képviselet lesz Ugandában

0

A Déli nyitás „kudarcáról” olvashattunk mostanában számos médiumban. A sok nyűglődés után most beszámolhatunk egy sikeres és fejlődő afrikai együttműködésről, amely a HTTC (Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ) úttörő tevékenységének köszönhető.

 

A Magyar Afrika Társaság (AHU), amely korábban számtalan orvoscsoportot szervezett és segített az ottaniak egészségügyi szűrésében és gyógyításában, nemrég sikeres tárgyalásokat folytatott Balogh Sándor vezetésével Mary Goretti Kitutu, környezetvédelmi államtitkárral az ugandai környezet- és vadvédelmi programban való aktív részvételről. A mezőgazdasági projekt keretein belül trópusi fenyőcsemetéket, vetőmagokat termesztenek, agrártechnológiákat tesztelnek a HTCC kapekei kísérleti gazdaságában, mintegy 10 hektáron. Ezeken kívül vanília- és kakaótermesztési technológiákat kifejlesztésében nyújtanak aktív szerepet.

A magyar delegáció egyébként ellátogatott Kapekéba, ahol megkóstolta az egyik különleges helyi terméket, a jackpiut pálinkát.(Kapható lesz itthon is?)

Magyarország és Uganda között tehát egyre szorosabbak a kapcsolatok – olyannyira, hogy

már a diplomáciai képviselet is szükségessé vált.

A napokban Uganda jóváhagyta a magyar kormány kérését, hogy a közeli jövőben ügyvivői? szintű külképviseletet nyisson Ugandában – adta hírül a New Vision című kampalai lap.

Ugandában jelenleg csak a már említett Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központnak (HTCC) van képviselete. 2013 óta van a HTTC Ugandában, ahol mintagazdaságot épített, s igyekezett  kétirányú kereskedelmi kapcsolatokat megteremteni e távoli országban. Ez a munka érett be mostanra, mivel jelenleg a diplomáciai feladatokat a kenyai magyar nagykövetség látja el, szükségessé vált a közvetlen képviselet.

A Kampalában tárgyaló Dancs Ferenc, a magyar Külkereskedelmi és Külügyminisztérium államtitkára a közlemény szerint arról beszélt Sam Kutesa, ugandai külügyminiszternek, hogy Magyarország számára a fejlesztési együttműködések terén Uganda kiemelt helyet élvez, és bátorítani fogják a magyar magánszektort, hogy vegyen részt az ugandai turizmusban, az agrártermékek feldolgozásában, a gyógyszeriparban, illetve az ugandai olaj- és gázszektorban. Szó esett továbbá olyan területekről is, amelyekben a két ország tanulhat egymástól – például a menekültkérdés kezeléséről – írja a kampalai lap, amely arra is kitér, hogy az ugandai külügyminiszter még ebben a hónapban Magyarországra látogat, és a tervek szerint több kétoldalú megállapodást ír alá.

Phenjan tagad: nem történt katasztrófa az atomkísérleti telepen

0

Tagadta pénteken Phenjan az Aszahi japán televízió jelentését, amely szerint valószínűleg több mint kétszáz ember meghalt Észak-Koreában, amikor egy szeptemberi nukleáris robbantás után beomlott egy építés alatt álló alagút.

A japán televíziós csatorna erről kedden számolt be meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Phenjan a KCNA észak-koreai állami hírügynökség által kiadott közleményében hamis jelentésnek nevezte az Aszahi televízió beszámolóját, és bírálta a japán vezetést, amiért engedte, hogy az említett híradásban bemutassák a nukleáris robbantás lehetséges halálos áldozatairól szóló anyagot.

Az alagút az észak-koreai Punggje-Ri atomkísérleti telepen épült. A katasztrófa első szakaszában mintegy száz munkás rekedt a föld alatt szeptember 10-e körül. A mentés során bekövetkezett egy második omlás is, és ezzel nőhetett 200 fölé a halálos áldozatok száma – közölte az Aszahi televízió az esetet ismerő észak-koreai forrásokra hivatkozva.

Szakértők azt valószínűsítik, hogy a hatodik és egyben a legerősebb észak-koreai földalatti atomrobbantás szeptember 3-án destabilizálta a térség geológiai felépítését, és a kísérleti telep emiatt feltehetőleg használhatatlanná vált. A robbantás 6,3-as fokozatú földrengést és földcsuszamlásokat okozott a következő napon készült műholdas felvételek szerint.

Észak-Korea nem szokta elismerni, ha súlyos baleset történik az országban. Egy dél-koreai kormányszóvivő is csak annyit mondott, hogy ismerik a televízió által közölt információt, de nem tudnak többet az ügyről.

MTI/FüHü

 

Újabb pestisjárvány fenyeget?

0

A Világbank ötmillió dolláros gyorssegélyt ad Madagaszkárnak a pestisjárvány megfékezésére. Egészségügyi szakértők attól tartanak, hogy a járvány a szigetről átterjedhet más afrikai országokra is.

Régebben a pestist elsősorban patkányok, egészen pontosan a bolháik terjesztették (újabb kutatások szerint viszont inkább a mongol futóegerek bolhái), például a 14. században, amikor 100 millió ember halt meg Európában a járvány miatt, köztük uralkodók is. A mostani járvány viszont azért is veszélyes, mert

már cseppfertőzéssel is terjed,

vagyis az emberek egymásnak is átadhatják.

Míg korábban inkább csak falvakban jelent meg a betegség, mostanra már elérte a nagyvárosokat is. 1800 megbetegedést tartanak nyilván, közülül 127-en meghaltak. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint ugyan javul a helyzet, de továbbra is fennáll a veszélye, hogy egy pestises beteg például repülőre száll, és a betegség más országokban is elterjed.

A Világbank szerint

ennek a veszélye Dél-Afrikában, Kenyában, Etiópiában, a Franciaországhoz tartozó Réunionön, a Comore- és a Seychelle-szigeteken a legnagyobb.

A hatóságok felkészültek ezeknek az országoknak a repülőterein, hogy szűrjék az esetleges vírushordozókat. Ehhez nyújt segítséget a Világbank.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!