Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
737 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Beperelték a Rubik-kocka utánzóját

A Rubik-kockát gyártó brit vállalat pert indított a játék utánzatát előállító és forgalmazó amerikai cégek ellen. A társaság a törvénytelen haszon és a károk triplájának megfizetését, továbbá az utánzatok bezúzását követeli. A hamis kockát kevesebb, mint harmadáron kínálja a kereskedő, mint az eredetit.

A Rubik-kockát gyártó londoni Rubik’s Brand Ltd a „világ legkeresettebb kirakós játékát utánzó” Quick Cube értékesítésének leállítását követelve perelte be az ohiói Duncan Toys céget – illetve annak anyavállalatát, a wisconsini Flambeau Inc-et -, valamint a forgalmazó New Jersey-i Toys “R” Us céget.

A manhattani kerületi bírósághoz benyújtott kereset szerint a Duncan terméke, amelynek elemei egy 3x3x3-as kockát alkotnak,

“a Rubik-kocka sajátosságait és külsejét utánozza”,

leszámítva az oldallapok színét és azt, hogy a kis kockák sarkai enyhén lekerekítettek.

A keresetlevél szerint azok a fogyasztók, akik a felperes Rubik-kockájára számítanak, „csalódni fognak, amikor használni kezdik az utánzatot”, ami „visszafordíthatatlan károkat” okoz a Rubik brandnek.

A Toys “R” Us

15,99 dollárért (négyezer forint) kínálja a Rubik-kockát és 4,99 dollárért a Duncan Quick Cube-ját

a honlapján.

A Duncan szóvivője kedden megalapozatlannak nevezte az állításokat, és azt mondta, a vállalat minden erejével azon lesz, hogy megvédje magát. A Toys “R” Us nem reagált a megkeresésre.

A kereset a feltételezett illegális haszon megtérítését és

az elszenvedett károk háromszorosának megfizetését követeli,

valamint az utánzatok megsemmisítését.

Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt, majd nem sokkal később világméretű játékőrületet indított el. A Rubik’s Cube 1980-81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába. Máig nagyjából 100 millió darabot adtak el belőle világszerte.

MTI/FüHü

Nőtt a foglalkoztatottság

A második negyedévben 4,434 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség ezzel 4,2 százalékra mérséklődött – a KSH szerint. Ütemesen csökken a közfoglalkoztatás.

Májustól július végéig a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké maradt 3,6 százalék. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal 10,9 százalékra esett vissza egy év alatt, és a munkanélküliek csaknem ötöde ebből a korcsoportból került ki.

Az év második negyedében 4 millió 434 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma,

62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az előző háromhónapos periódus átlagához viszonyítva 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.

A belföldön alkalmazottak száma 107 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva,

a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 4,4, illetve 16,9 százalékkal csökkent.

A 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra emelkedett, a legfiatalabbaké (15-24 éves) 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,3 százalék volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,6 százalékponttal, 51,7 százalékra nőtt.

MTI/FüHü

Nem fürdünk tejben-vajban

Világszerte riadót fújnak a termelők és a kereskedők: karácsonyra hiánycikké válhat például a vaj. Tény, hogy a vaj Németországban egy év alatt 84 százalékkal drágult. A hazai tejpiacot viszont az alacsony hazai és ennél sokkal magasabb exportár sújtja. Az őszi nemzetközi jegyzésárak egyelőre viszonylag nyugodtak.

A tejkészletek világszerte alacsonyak, a termelők egy része felhagyott az állattartással is. Emiatt viszont igazodni kezdtek az árak, az elmúlt nagyjából egy évben 28 százalékkal drágult a tej világszerte, ami a feldolgozott termékekre is hatással van. Karácsonyra egyes árukból, így vajból hiánycikk lehet – kongatta meg a vészharangot Peder Tuborgh, a dán Arla Foods vezérigazgatója. Szerinte ennek oka az, hogy 2015-ben megszüntették az európai uniós tejkvótát.

Mindezek hatására a tej ára az év elején vágtába kezdett és csak mostanra tudott valamelyest stabilizálódni.

A tejtermékek és különösen a vajak és sajtok elmúlt hetekbeli drágulását mindenki megtapasztalhatta a magyar áruházakban is. Németországban a zöldek szóvivője, Friedrich Ostenndorff a magas vajárak okait vizsgálva arra jutott, hogy az EU 2016-ban 103,2 millió eurót fizetett ki tejtermékek (elsősorban tejpor) intervenciós felvásárlására, a megelőző évben mindössze 2,2 milliót, az intervencióba helyezett sovány tejpor mennyisége pedig 480 tonnáról 59.400 tonnára emelkedett. Az eredmény az, hogy a túltermelés következtében az állam kénytelen beavatkozni és az adófizetők pénzéből támogatást fizetni.

A brit farmerszövetség is arra hívja fel a figyelmet, hogy

a második világháború óta a legnagyobb vaj- és tejszínhiány elé néz az Egyesült Királyság.

A hazai nyerstej termelői ára meglehetősen nagy mozgást mutat.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb, augusztusi adataiból kiderül, hogy a nyerstej termelői ára júliusban 91,71 forint volt kilónként, csaknem egy százalékkal magasabb a júniusinál, de 39,1 százalékkal meghaladva a tavaly júliusit.

A kiviteli árban hasonló tendencia érvényesült: egy hónap alatt 2,6 százalék, egy év alatt 30,6 százalék drágulás.

Csakhogy a 104,7 forintos exportár jócskán elmarad az azonnali piacon mért 131-132 forintos ártól.

Ez az úgynevezett spotár áprilishoz képest Hollandiában 40 százalékkal ugrott meg, óriási nyomás alá helyezve a hazai tejtermelőket és persze a kiskereskedelmet. Az elmúlt évek árcsökkenése visszaköszön az állatállomány alakulásában: a tejet adó tehenek száma egy százalékkal csökkent egy év alatt, aminek következtében ugyanennyivel csökkent a tej felvásárlása is, az export viszont szintén egy százalékkal emelkedett. A hazai tejes szakma ezért folyamatosan a felvásárlási ár emelését szorgalmazza.

A feldolgozott termékek részben függenek a tejtől, a sajt, vaj önálló életet él az EU-ban. A feldolgozott áruk iránti kereslet folyamatosan bővül. A vajat egészségügyi szempontból „rehabilitálták” a fogyasztók, aminek következtében az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntögetnek ezekben a hetekben, az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek – mondta egy rendezvényen a tej terméktanács elnöke, Harcz Zoltán. A Föld déli féltekéjén tapasztalt kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz.

A tejkvóta két évvel ezelőtti felszámolása nyomon követhető az árakon. A nyerstej termelői ára júniusban (az egy évvel korábbihoz képest) Magyarországon 37,8 százalékkal nőtt, Németországban 45,6, Írországban 40,4, Litvániában 54,7, Hollandiában 44,3 százalékkal emelkedett. Árcsökkenés az EU területén csak Cipruson (2,4), Görögországban (0,03), Máltán (1,5) és Finnországban (1,4) volt, az EU átlaga 27 százalék volt az AKI számai szerint.

A feldolgozott termékek körében azonban valóban brutális drágulással is találkozhattunk. Az edami sajt egy év alatt a németeknél 32 százalékkal került többe három hete, mint egy évvel korábban.

A vajnál szintén Németországban és Hollandiában 84, illetve 86 százalékot meghaladó áremelkedés történt, a lengyeleknél és szlovákoknál is 60 százalék körüli.

Egyelőre azonban talán mégsem válik be az apokaliptikus jóslat. A négy nappal ezelőtti adatok szerint az ömlesztett vaj napi jegyzésára például a lipcsei árutőzsdén az előző napokhoz hasonlóan 6600-6800 euró volt tonnánként szeptemberi, októberi és novemberi szállítással.

Kétsebességes helyett „szuper-Európa” és a futottak még?

Az szinte biztos, hogy 2020-tól sokkal kevesebb pénzt fog adni az EU a britek kilépése miatt jelentősen csökkenő költségvetésből. Magyarország számára rossz hír, hogy a döntés előtt álló javaslatokból kiolvashatóan az euróövezethez kötődő „szuper Európa” is kialakulhat, az ebből esetleg kimaradók (magyarok, lengyelek) számára marginális beleszólás és pénz jutna. Az alapjogok követelménnyé tétele és a közös ügyészség létrehozása szinte készpénznek vehető, és felvillantják a csak az euróövezetre készülő költségvetést és bővülő támogatások lehetőségét. Sőt, szó lehet a schengeni határ szűkebbre vonásáról is.

Nem csupán a következő (2020-2026) uniós költségvetési ciklus tervezése indult el már most, amit aztán jövő év közepén terjeszt be az Európai Bizottság tagállami vitára. Mindeközben gőzerővel zajlik

a közösség működését akár felforgatni is képes átalakítás az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről.

Ennek ki nem mondottan három politikai pillére látszik. Az első már megtörtént, Franciaországban a közösség alapos reformját pártoló Emmanuel Macront választották öt évre elnöknek, nemsokára, szeptemberben harmadik hetében szinte bizonyosan Angela Merkel kap újabb négy évre felhatalmazást kormányzásra (csak az a kérdés, hogy egyedül vagy koalícióban, és akkor kivel), a kettő között pedig Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tartja meg helyzetértékelését az unióról. (Ekkor kiderülhet, hogy egyként kezelik-e hazánkat és a lengyeleket, vagy nem.)

Ezzel összeállhat a Berlin-Párizs-Brüsszel-hármas. Ennek mindegyik tagja kinyilvánította elszántságát ez EU nagyszabású reformja iránt.

Ezt tükrözi az Európai Bizottság éppen két hónapja közzétett, az eddigi szakanyagokat is összegző vitairata az EU pénzügyeinek jövőjéről. Ez az anyag – ha óvatosan, és csak néhány elrejtett megfogalmazásában is – arra enged következtetni, hogy akár az eddig megismert úgynevezett kétsebességes Európa pályáját is elhagyhatják,

és létrejöhetne egy amolyan szuper-Európa és a kimaradó „futottak még”, jelenleg Magyarország és Lengyelország.

A következő költségvetési ciklus elkerülhetetlen változása lesz, hogy a mostani 1085 milliárdos költségvetésének közel egytizede kiesik a Brexit következtében, és ezt – az eddigi nyilatkozatok alapján – a maradó nettó befizetők nem óhajtják pótolni. Az ennek apropójaként is felfogható bizottsági vitairat nyolc súlypontot emel ki a versenyképes szociális piacgazdaságtól a megnövelt közös védelmen át az erős, hatékony közszolgálatig bezárólag.

Egyik sarokpontja az anyagnak a gazdasági-monetáris (pénzügyi) unió (GMU) mélyebbé tétele. Már itt felsejlik annak ki nem mondott beismerése, hogy nem minden tagállam tartja magát a csatlakozáskor vállalt alapjogi (jogállami) kötelezettségekhez. Ennek előfutára volt (ahogyan a Vasárnapi Hírek írta) a német kormány június eleji javaslata a 2020 utáni kohéziós kifizetések rendjére. Ez azt tartalmazza, hogy egyes országokra külön szabjanak kifizetési feltételeket,

és felveti, hogy a felzárkóztatási támogatásokat összeköthetnék a jogállami elvek betartatásával.

Nos, a bizottság ezt a javaslatot megismételve, és ezen kissé túl is lépve már „egyértelmű kapcsolatot” feltételez a jogállamiság és a költségvetésből támogatott beruházások hatékonysága között. Általánosságban is sürgeti a bizottság, hogy a pénzelosztás felülvizsgálatakor mindenféle kritériumot vegyenek figyelembe.

Egyik leghangsúlyosabb iránya az átalakításnak a bürokratikus akadályok részbeni elbontásával rugalmasabbá és gyorsabbá tenni a programokat, a kifizetéseket. A nagy nyilvánosság előtt a bizottság tagjai is ezt emelték ki eddig, az azonban kiderül a vitairatból, hogy ez korántsem egyirányú utca lenne. A lazább központi (brüsszeli bizottsági) szabályokért cserébe például

minden beruházáshoz és eljáráshoz egységes szabálykönyvet rendelnének,

hogy erősítsék az átláthatóságot.

A kohéziós rendszer reformjának része az is, hogy a bizottság javasolja „a nemzeti társfinanszírozási szintek” növelését a szerep- és felelősségvállalás növelésének jegyében. Ez akár azzal is járhat, hogy ha adnak is pénzt a felzárkózási programokra, nagyobb részt várnának el a tagállamoktól (Magyarország esetében eddig átlagosan nagyjából 85-15 százalék volt a közösségi és a saját erő aránya). A kevesebb, de rugalmasabb eszközök ellensúlyozásához azt javasolja a brüsszeli testület, hogy a fejlesztési célokat (programokat) tematikus vagy regionális szempontok mentén osszák újra.

Marad-e alattunk a pénzszőnyeg? Forrás: Pixabay

A bizottsági tisztviselők szavaiból kiderült, hogy látják azt a feszültséget, ami azért támadt néhány tagállamban (és politikai áramlatok körében), mert sokan eltúlzottnak tartják a centralizált uniós döntést és pénzosztást. A közreadott vitairat azonban ezen nem a kormányok újra-megerősítését javasolja, hanem őket kikerülve egyes kiadásokat regionális és helyi önkormányzati szintekre leszállítását. Mindezt persze azzal párhuzamosan, hogy például a gazdasági-pénzügyi unióval további feladatokat és döntési szinteket venne át a közösség a tagállamoktól. Vagyis a bizottság a jogköröket két irányban szabná át,

a kormányok nem csak „Brüsszel”, hanem a régiók és helyi önkormányzatok rovására esnének el egyes döntésektől.

A támogatási pénzmegosztás (EU-saját erő) szigorúbb kezelését szolgálhatja egységes beruházási alap létrehozása, és ezzel párhuzamosan annak igénye, hogy az uniós költségvetésen kívüli további eszközök igénybe vételét a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Mert ezek

„homályossá teszik a költségvetés értelmezését, és kockázatot jelentenek a demokratikus ellenőrzés, az átláthatóság és a megfelelő pénzgazdálkodás szempontjából”.

A vitairatot tanulmányozva úgy tűnik, hogy a sokat emlegetett (és a magyar kormány által már azonnal elutasított) uniós ügyészség létrehozását – és határokon átnyúló határozott tagállamokbeli fellépését – kész tényként kezeli a bizottság. Legalábbis ez olvasható ki abból, ahogyan a „rugalmasság és ésszerűbbé tétel” igényének többedik megismétlésekor akként fogalmaz, hogy

„az európai ügyészség kihasználása hozzájárulhat az uniós költségvetés egyszerűsítéséhez és védelmének hatékonyabbá tételéhez”.

Szinte megbúvik a vitairat egyik legfontosabb és legmesszebbre mutató lehetőséget felvillantó elképzelése. A reformterv stabilizációs funkció pontjában felvázolja a bizottság a magunk mögött hagyott válsághoz hasonló sokkok enyhítésére „rossz napokra” szóló alap létrehozását, esetleg a jelenlegin felüli tagállami befizetésekből. Lehetőségként hozzák szóba, hogy ezt leszűkítsék az euróövezetre. Sőt, a vitairat megemlíti

csak az eurót használó országokra korlátozódó költségvetés elfogadását,

amely „tágabb célokat”, „nagyobb forrásokat” és több saját bevételt eredményezne.

Végezetül a bizottság vitára bocsátott öt forgatókönyvet: minden megy tovább a jelenlegi keretekben; a 27 tag együtt tesz a mostaninál kevesebbet közösen; egy tagállami csoportnak lehetővé teszik, hogy előrelépjenek; gyökeres átalakulással egyszerre tennének többet és kevesebbet egyes területeken; mind a 27 tag közösen fejlesztené a szakpolitikai területeket. Nagyjából a harmadik pont fedné a kétsebességes Európát, de a jogállami követelmények megkövetelése a támogatásokhoz, a közös ügyészség és gazdasági-pénzügyi unió elmélyítése, valamint a döntéshozatal és programok végrehajtásának kétirányú átszabása inkább afféle „szuper-Európát” eredményezne a néhány kimaradó kárára.

Egyetért ezzel az értékeléssel Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő. Szerinte a vitairat hangsúlyos javaslatai kivétel nélkül ellentétesek a magyar (és a lengyel) kormány törekvéseivel. Orbán Viktor stratégiája a jelenlegi döcögős uniós rendszer fenntartása, nem az erősödő, hanem a gyengülő Európa, a bizottság céljai összeférhetetlenek a NER-rel – mondta Ujhelyi. A jogállamisági követelmény, a közös ügyészség, a pénzügyi unió (közös pénzügyminiszterrel), tehát a nagyobb ellenőrzés a tagállamok pénzköltése felett mind annak belátását tükrözi, hogy Magyarországon az alapjogokat felszámoló maffiaállam épült ki – fogalmaz sarkosan a szocialista politikus.

Az EP-képviselő szerint az öt forgatókönyv sorsáról még idén ősszel dönteni kell, ő úgy véli, hogy a bizottság „eldobja” ezeket. Ha így történne, akkor a „szuper-Európa” szerveződne össze a valódi pénzügyi-gazdasági érdekek mentén,

a kiesők pedig a mostaninál sokkal kevesebb kohéziós támogatáshoz jutnának 2020 után.

Sőt, Ujhelyi szerint, az EU nem csak a vitairatban foglaltakkal lépne túl a kétsebességes közösségen, hanem szó lehet arról is, hogy a schengeni határokat összehúznák az euróövezetbe tartozó országok köré, vagyis a szabad mozgás lehetőségétől elesnének az integrációt elutasító tagországok. Mivel a térségben az eurót használók mellé már bejelentkezett Csehország és Bulgária, és Románia is kinyilvánította integrációs szándékát, „Magyarország és Lengyelország totál egyedül marad” – mondta Újhelyi, úgy vélve, hogy a szuper Európa létrehozásához nem szükséges az alapszerződés módosítása. Szerinte Magyarország – ha jövőre nem lesz váltás a kormányzásban – 2018-19-ben, a következő költségvetés alkuja során a legrosszabbkor lesz a leggyengébb pozícióban.

Ezermilliárdok a tét
Rengeteg pénzről van szó. Amit nem tudunk, mert még idő előtti: mekkora összeget szán az EU felzárkózási támogatásra. Amit tudunk: Magyarország népességarányosan a legtöbbet kapta erre a célra, 2007-13 között mintegy nyolcezer milliárd forintot, a 2014-20-as ciklusban (árfolyamhatást figyelembe véve) hasonló összegre számíthatunk. Az előző hét év utolsó esztendeiben évente a bruttó hazai termék 5,5-7 százaléka áramlott Magyarországra. És ha a közösségi tagság által lehetővé vált tömeges külföldi munkavállalás nyomán hazautalt 3 százaléknyi GDP-arányos összegeket is ideszámoljuk, akkor elmondható: a rendelkezésre álló pénz 8-10 százalékát nem az országban termelték meg. Ha ennek fele-harmada (netán még több) elveszne 2020 után, az azonnali recesszióba lökné a gazdaságot. Pedig a kormány felkérésére készült elemzés szerint 2006-15 között a rengeteg pénz dacára mindössze 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság, a külső segítség nélkül 1,8 százalék mínusz lenne a mérleg. Minden adat (lakossági fogyasztás, beruházások) ugyanerről tanúskodik: a tengernyi pénzzel a magyar gazdaság éppen a felszín felett maradt, és most szinte kizárólag az EU pénzéből finanszírozzák a fejlesztéseket; 2020 után ez az egyetlen motor leáll. Sőt, a kifizetések voltaképpen már most állnak, csak sejthető, hogy a súlyos kifogások miatt, így mostanra az odaítélt pályázati támogatások 1100 milliárdját a költségvetés előlegezi meg.

Hollandia: befektetésekben sokat bukhatunk

Nem kiemelkedő, de fontos gazdasági partnerünk Hollandia, van tehát veszíteni való eszkalálódó ellenségesség miatt. Különösen a tőkeberuházások terén.

Jelenleg nem látható, hová fajul a Hollandiával kitört súlyos diplomáciai vita. A következmények ezután lesznek érzékelhetők. A tőke pragmatikus, közvetlenül nem feltétlenül követi a politikai mozgásokat.

Hollandiával – például Németországhoz képest – közepesnek nevezhető a külkereskedelmi kapcsolat. Tavaly a 25,8 ezer milliárdos importon belül a hollandiai behozatal 1270 milliárd forint volt,

ami a teljes import 4,9 százaléka, s ezzel Hollandia a hetedik legfontosabb partnerünk.

A hollandokhoz irányuló kivitel ennél szerényebb, 914 milliárd forint volt a 28,9 ezer milliárdos összes exporton belül, s ez kívül van a tíz legnagyobbon.

A tőkebefektetésekben viszont nagyon sokat bukhat Magyarország, ha elfordul tőle a hollandusok figyelme és pénze. A két évvel ezelőtti adatok szerint a közvetlen beruházók sorában mintegy 12 milliárd euróval (Németországot követve) a hollandok voltak. (A más metodikával számolt végső befektetői listán a nyolcadikok 2,5 milliárd körüli tétellel.)

 

Szárnyal a lakosság hitelkedve

Kilenc éve nem látott mértékben vesz fel kölcsönöket a lakosság, csaknem ötven százalékkal többet, mint egy éve. Az összesítést készítő MNB-ben arra számítanak, hogy még olcsóbbá válnak a lakáshitelek. A kisvállalkozói kölcsönök állománya szerényebben, 13 százalékkal gyarapodott.

A lakosság a válság kezdete óta nem tapasztalt mértékben, éves összehasonlításban 2,8 százalékkal növelte hitelezését idén júniusáig. A megkötött szerződések éves értéke 162 milliárd forint volt, amelyben a második negyedév részesdése 73 milliárd forint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank új összeállításából. 

Az új szerződések növekedési üteme egy év alatt 46 százalék volt: a lakáskölcsönöké 35, a fogyasztási hiteleké 51 százalékkal gyarapodott.

Forrás: MNB

A bankok által szabott hitelfeltételek az elmúlt időszakban nem változtak, de az MNB-ben arra számítanak, hogy az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel terjedésével élénkebb verseny és csökkenő kamatok fogják jellemezni az ingatlanvásárlásokat. A bankok mindkét területen a lakossági kereslet növekedéséről számoltak be. A lakáspiacon a CSOK növeli a keresletet, a második negyedévben az új lakáshitelek 16 százaléka ebbe a konstrukcióba tartozik.

A kisvállalkozói hitelek is növekvő tendenciát mutatnak. A szűken értelmezett kis- és közepes vállalkozások 8,3 százalékkal több pénzt kaptak a bankoktól, az önálló vállalkozókkal együtt 13 százalékkal növekedett a kölcsönzés. A pénzintézetek az összes vállalati méretkategóriában könnyítettek a feltételeken az elmúlt időszakban, és ennek folytatódására számítanak. A verseny itt is erősödik.

Minden mutató magasan, jöhet a recesszió?

A német és amerikai gazdaság legfontosabb mutató az egekben: dinamikus növekedés, évtizedes mélyponton a munkanélküliség, a bizalmi indexek szárnyalnak. A részvényvásárlások a múltban ilyenkor tetőztek, aztán jött az összeomlás.

A német gazdaság pénteken megismert legfrissebb néhány mutatója rendkívül impozáns: a növekedés az első negyedévi 0,7 után a második három hónapban is 0,6 százalék volt, a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodása a 2016-os mértéket is meghaladva idén elérheti 2 százalékot. A jövőbeli növekedés lehetőségét előrevetítő vállalati beruházások 1,2 százalékkal kúsztak feljebb a második negyedévben, a lakosság pedig német mértékkel jelentősen, 0,8 százalékkal költött többet, a német statisztikai hivatal megjegyzése szerint a GDP indexének emelkedésében is ez kapott nagy szerepet (sokan kárhoztatják a németeket, hogy „túl sokat” takarékoskodnak, ahelyett, hogy kissé többet fogyasztanának, ami nagyobb szökellést tenne lehetővé a nemzetgazdaságban).

Az ismert befektető, Zsiday Viktor éppen az efféle mutatók kapcsán tette fel a kérdést, hogy az ilyenkor szokásos részvénypiaci optimizmus közepette mikor várható az a pont, amikor tömegesen kezdenek eladni papírokat.

És amikor elkezdődik az összeomlás, a pánik.

Mint írja, elméletben mindenki tudja, mikor kell hosszú távra részvényeket venni. Akkor, amikor recesszió tombol, magas a munkanélküliség, összeomlanak a vállalati profitok, és a címlapokról a félelem árad. És azt is, mikor kell a részvényeket eladni: amikor minden szép és jó, nagy a jólét, kicsi a munkanélküliség, rekordon vannak a vállalati profitok.

A múltbeli fel-le-hullámzások Zsiday szerint nagyon hasonló képet festenek a mostanival összevetve.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a részvényeladásokat jellemzően megelőző jelekkel állunk szemben

– derül ki Zsiday gondolatmenetéből. Két fontos jelzőszám éppen nagyon fent van: Németországban 2007-ben ment mindenkori maximumára a vállalati hangulatot mérő úgynevezett IFO-index, és tudjuk, hogy utána mi jött: összeomlás. Most ismét ilyen a helyzet, a német IFO-index tetőponton van, és hasonló pályát futhat be amerikai társa, az ISM-mutató, ami ha nincs is rekordértéken, de magasan áll.

A másik indikátor a munkanélküliség, ami eddig amikor évtizedes mélypontjára esett, az a ciklus tetőpontját jelezte, mert ilyenkor már nem nagyon maradtak kihasználatlan kapacitások a cégeknél, a jegybank előbb-utóbb kamatot emel, a gazdaság túlfűtött állapotban van. Most éppen ez a helyzet: a német munkanélküliség 30 éves mélyponton van, az amerikai is 15 évesen.

Zsiday szerint ezek mindenképpen igen erős figyelmeztető jelek. A történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetekben szokott tetőzni a részvénypiac: teljes a bátorság, és már kevés a lehetőség a felfelé haladásban. A befektető hazai párhuzamot is lát:

a nagy bátorságra egészen elképesztő példa, ami a magyar kis részvények piacán zajlik,

ennek látványa szintén megerősíti abban, hogy a befektetői bátorság-felelőtlenség csúcson van. És habár a bemutatott jelzőszámok időzítésre nem alkalmasak, a hosszútávú befektetők számára ezek azok a jelek, amikor eladnak, és akkor térnek vissza, amikor a címlapokról már nagybetűkkel ordít a recesszió felirat.

Cégkapu nyílik hivatalos ügyekhez

Az egyéni vállalkozók kivételével minden gazdálkodó számára 2018-tól a kapcsolattartásra kötelező lesz az elektronikus út, ennek regisztrációjához még egy hét áll a rendelkezésükre. Egyelőre nincs tételes lista arról, hogy mely ügyek intézhetők kizárólag vagy választhatóan elektronikusan.

Augusztus végéig kell hivatalos regisztrációval belépniük az állam által júliusban „megnyitott” Cégkapuba a gazdálkodó szervezeteknek, hogy aztán 2018-tól ezen az úton tarthassák a kapcsolatot az állami szervekkel, hatóságokkal. Ehhez az erre a célra kapott e-mail címet fogják használni. Ezen az úton folyhat januártól a különféle értesítések, illetve dokumentumok küldése és fogadása – derül ki a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper Advocatus nevű blogján megjelent írásokból.

A kötelező elektronikus kapcsolattartás minden magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetre kiterjed a gazdasági társaságoktól a lakásszövetkezeteken és erdőbirtokossági társulásokon át az alapítványokig.

Az egyéni vállalkozókra azonban nem vonatkozik a cégkapus eljárás, az egyéni ügyvédek és szabadalmi ügyvivők számára pedig választható megoldás.

Az augusztus 30-a után megalakuló gazdálkodóknak a létrejöttük vagy nyilvántartásba vételük után nyolc napon belül van idejük elvégezni a regisztrációt. A jogszabály nem ír elő büntetést a regisztrációs határidő be nem tartására, de jövő januártól ellenőrizni fogják a cégkapus bejelentkezés megtörténtét.

Fontos részlet, hogy – hasonlóan a magánszemélyek hivatali ügyintézésére már bejáratott Ügyfélkapuhoz – a Cégkaput is csak természetes személyek, a gazdálkodó szervezetek megbízottjai használhatják a külön erre a célra megkapott e-mailfiókon keresztül. A két rendszer annyiban fonódik egymásba, hogy az ügyintézőknek egyúttal Ügyfélkapu-használónak is kell lenniük.

A kötelezettség első sorban a hivatalos szervekkel fennálló kapcsolattartásra (s ezen belül dokumentumok küldésére-fogadására) lesz alkalmas, minden más további lehetőség egyelőre bizonytalan – derül ki az Advocatus egyik írásából. Eszerint

jelenleg nincs olyan lista, amely tartalmazná azon ügytípusokat,

amelyeket (hasonlóan az Ügyfélkapuhoz) elektronikus úton lehetne elintézni – kötelezően vagy választás alapján. Tehát ma még nincs válasz arra a kérdésre, hogy 2018-tól mely ügyekben kell vagy lehet berendezkedni arra, hogy postai levelezés helyett e-mailekkel fog zajlani az intézkedés. Egyelőre az egyes jogszabályokban (csődtörvényben, adózás rendjéről vagy a polgári perrendtartásról szóló törvényben) előírt eljárási módokat kell követniük a gazdálkodóknak.

Az Advocatus arra viszont felhívja a figyelmet, hogy jövő januártól például a polgári peres eljárások túlnyomó többségében kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás, és a beperelt gazdálkodó szervezet a keresetlevelet is e-mailben fogja megkapni.

Schulz hazaküldené az amerikai rakétákat

Atomfegyver-mentessé tenné Németországot Martin Schulz. Az SPD kancellárjelöltje ezért választási győzelme esetén hazaküldené az amerikai nukleáris fegyvereket. Németországban 10-20 darab B-61-es nukleáris gravitációs bomba található.

Választási győzelme esetén eltávolítaná Németországból az amerikai atomfegyvereket  Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, aki erről egy kedd esti kampányrendezvényen beszélt. A politikus a délnyugat-németországi Trierben tartott rendezvényen azt hangoztatta:

„a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjaként törekednék (…) a Németországban felhalmozott atomfegyverek eltávolítására”.

Egyes jelentések szerint az Egyesült Államok évtizedek óta mintegy húsz nukleáris robbanófejet tárol a Kölntől délre fekvő Büchelben lévő katonai támaszpontján, de az értesülést hivatalosan soha senki nem erősítette meg – írta az MTI.

Európában a 21. század elsõ éveire mindösszesen 200 amerikai nukleáris fegyver (B-61-es gravitációs bomba) maradt. Ezek Belgiumban (Kleine Broegel légi bázis: 10–20), Németországban (Büchel légi bázis: 10–20), Olaszországban (Aviano és Ghedi Torre légi bázisok: 60–70), Hollandiában (Volkel légi bázis: 10–20) és Törökországban (Incirlik légi bázis: 60–70) találhatók – írta a Hadtudomány című szaklap 2014. 3-4. számában Kiss Petra (A NATO hadszíntéri nukleáris fegyverei és azok hatása az európai biztonságra). A B-61-es legújabb, 12-es verziójának fejlesztését idén tavasszal fejezték be az Egyesült Államokban több, mint 8 milliárd dollárért, s a tervek szerint ezekből telepítenének Európába is.

Schulz azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozzájárul

„a fegyverkezési verseny újabb szakaszának”

kialakulásához, az Észak-Koreával kapcsolatos konfliktus pedig azt mutatja, milyen nagy szükség van az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a leszerelés elősegítésére.

A SPD miniszterelnök-jelöltje azt is mondta, hogy vetélytársa, Angela Merkel kancellár 30 milliárd eurót tervez költeni a német hadsereg, a Bundeswehr korszerűsítésére, hogy megfeleljen a NATO által a tagországoktól megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi kiadásnak. Trump rendszeresen felrója az észak-atlanti szövetség tagjainak, hogy nem veszik ki részüket megfelelően a költségekből.

A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetség a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, előnyük 14 százalékpont szemben az SPD-vel, amely az utóbbi időben kisebb mértékben javított helyzetén, és 24 százalékos támogatottságot ért el.

Jön az új ezres bankó

Csütörtökön bocsátja ki az új ezer forintost a Magyar Nemzeti Bank, de a gyakorlatban csak jövő márciustól használhatjuk a boltokban. A mostani bankókkal idén októberig fizethetünk, utána már csak cserével lehet megszabadulni tőlük.

Az ezer forintost is lecseréli a Magyar Nemzeti Bank, az új papírost csütörtökön bocsátja ki – jelentette be Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A tényleges forgalomba kerülésre azonban várni kell, először a készpénz-ellátásban közreműködők (mindenek előtt az ATM-ek üzemeltetői) kapnak fél év felkészülési időt.

Mindennapos használatba ezután, jövő márciusban vehetjük az ezrest.

A most érvényes bankó jövő októberének végén kerül ki a forgalomból. Utána három évig a bankok és a posta, azt követően 2038. október végéig az MNB ingyenesen cseréli be a sifonérban maradt régi ezreseket.

Forrás: MNB

A mostani váltás a korábban megkezdett sorozat része az ezer forintos cseréje. Idén még befejeződik a régi húszezresek kivonása a forgalomból, december 31-éig. Az új bankók aránya már 95 százalék. A bankjegy-cseréről legutóbb itt írtunk, a teljes programról pedig itt lehet olvasni.

Az új ezres előoldalán Mátyás király portréja látható, a hátoldali képen pedig a visegrádi reneszánsz palota Hercules kútja.

FRISS HÍREK

Miért is győ...

Stikában kir...

Ide jönnek d...

Eltemették G...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK