Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
741 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Félreértésből lépünk ki a migrációs egyezségből?

Nem csak, hogy nem kötelező előírások nincsenek benne, hanem éppen hogy a szabályosan más országban lévőkre vonatkozik az az ENSZ-beli „migrációs csomag”, amelyből kiszáll a magyar kormány. Legalábbis ez derül ki a nemzetközi jogász szavaiból. A szavak közt némi zavar lehet.

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. „Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – indokolt Szijjártó. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.

Ezek után a kormány nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrakesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni – tette hozzá.

A kormány szerint a csomag ösztönzi a migrációt,

„milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”.

Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak. A tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de bizalmatlan, ezért lép ki belőle a kormány.

Amint azt márciusban, a szöveg tervezetének ismertetésekor is kiemeltük,

egyetlen országot se akar semmire se kényszeríteni az ENSZ,

noha akkor ezt állította a magyar kormány. Éppen hogy minden állam szuverén joga saját migrációs politikát gyakorolni – áll egyebek mellett a tervezetben.

Jogilag nem kötelező erejű dokumentumról van szó, hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt – olvasható.

És ami a lényeg: megerősíti az államok azon jogát, hogy

szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.

Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.

Vállalnának viszont bizonyos kötelezettségeket a kormányok. Például az emberi jogok terén, amelyek a megállapodás alapját képezik. „Az itt tárgyalt cselekvési kötelezettségvállalások végrehajtásával biztosítjuk az összes bevándorló emberi jogainak tényleges tiszteletét, védelmét és teljesítését státuszuktól függetlenül, a migrációs ciklus minden szakaszában”.

A továbbiakban szó van még arról, hogy a menekülteknek folyamatos tájékoztatást kell nyújtani, iratokkal ellátni őket, megszüntetni a megkülönböztetést, tényekre támaszkodó vitát folytatni a problémáról és a valóságra támaszkodó politikát folytatni.

Amikor a hazai vita elkezdődött, éppen dübörgött a választást megelőző új kampány, amelyben az ENSZ-t akarta „megállítani” a kormány. A migránsozás közepette alighanem kellemetlen lett volna olyan önkéntes vállalást tenni, amelyben a partnerként elismert szervezetek sorában ott vannak a diaszpórákat, a helyi közösségeket, egyetemeket, a magánszektort, a parlamenti képviselőket, szakszervezeteket, az országok emberi jogi szervezeteit, a médiát és más releváns szereplőket. No meg a civil szervezeteket.

Akkorra régen végletesen (véglegesen?) egybemosódott a migráns (bevándorló)

és a menekült fogalma, valamint az ezek mögött lévő hús-vér emberek. A szavakba rejtett csapda bezárult.

A nemzetközi jogász szavaiból kibontakozó kép is mintha ezt bizonyítaná. Nagy Boldizsár először is hangsúlyozza, hogy nem egyezményről vagy más hasonlóról (például csomagról) van szó. Ez az egyetértés (a compact szóra még nincs kialakult magyar szakkifejezés)

a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozik,

– hangsúlyozta Nagy Boldizsár. Tehát nem azokra, akik például csónakon menekülnek otthonukból,

“hanem akik legálisan dolgoznak vagy családtagként tartózkodnak más országban”.

A kimaradás az egyetértésből csak azzal a következménnyel jár, hogy lenézett és érdektelen országgá válunk a világ szemében – értékeli a helyzetet a nemzetközi jogász. És persze azzal, hogy a kormány megfoszt legalább félmillió, külföldön élő magyar állampolgárt attól, hogy élvezzék azokat az előnyöket, amelyeket az önkéntesen vállalt kötelezettséggel más államok adnának nekik majdan.

Továbbá megfosztja magát a kormány attól a segítségtől, amelyet annak érdekében kaphatna, hogy könnyebben hazaküldhesse az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, például afgánokat, pakisztániakat vagy valamely afrikai országból érkezetteket.

A félreértést talán az okozza a kormányban, hogy

készülőben van egy másik egyetértés is, amely viszont a menekültekre és a menedéket kérőkre vonatkozik,

tehát éppen fordítva, nem a szabályosan vándorlókra – emeli ki a nemzetközi jogász. Amilyenek például a Suzuki Esztergomban tevékenykedő külföldi mérnökei is.

Hadházy a hülyeséggátlásról: Patyiék nyilván nyelvészkedni fognak

Mindjárt négy kérdést adtak be a fizetett kormányzati hirdetések megtiltását kezdeményező népszavazáshoz. Hadházy Ákos szerint a választási bizottság „nyelvészkedni” fog, hogy megakadályozza a referendumot. Az európai ügyészségről szóló aláírásgyűjtés honlapja pedig „tényleg” pár nap múlva kész lesz.

Hadházy Ákos másodmagával (Kassai Dániel szintén volt LMP-s képviselőjelölttel, akinek tagságát az áprilisi egyoldalú visszalépés miatt felfüggesztették) nyújtott be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Azt akarják elérni, hogy tiltsák meg, illetve jelentősen korlátozzák a fizetett kormányzati hirdetéseket. Ezek a kormánypropaganda részei,

az agymosás mellett a diktatúra egyik motorja, ebből tartják el a kormánypárti médiát

– mondta Hadházy a Független Hírügynökségnek. Ezért ő “hülyeséggátló” népszavazásként beszél róla.

Mindjárt négyet, négy különböző megfogalmazásút és hosszúságút készítettek. Azért, mert jogi alapja nincs annak, ha az NVB megakadályozná a kiírást, mert se alaptörvényt, se költségvetést, se nemzetközi szerződést nem érint, ilyenkor a kérdés nem egyértelmű volta szokott lenni a hivatkozás.

Most is nyilván nyelvészkedni fognak Patyiék – mondta a Független Hírügynökségnek a parlamenti képviselő, aki egy hónapja jelentette be, hogy kilép az LMP-ből, de marad független. A kezdeményezőket szorítja az idő, mert a hírek szerint az NVB vezetője, Patyi András lesz a rövidesen létrehozandó önálló közigazgatási bíróság vezetője, ahová a népszavazási kezdeményezések elutasításainak bírósági fellebbezései kerülnek át a Kúriától, ahol több alkalommal az NVB ellenében határoztak.

Persze kérdéses, hogy ha sikerül is átvinni a népszavazást az NVB-n, összejön-e 200 ezer érvényes aláírás. Az utóbbi sok évben ez egyszer sikerült, tavaly februárban a Momentum NOlimpia-kezdeményezésének. Hadházy szerint erre is van esély, az ehhez kapott segítségtől függ a siker.

Ez a kezdeményezés az egyik olyan ügy, amelyről egy hónapja nyilatkozott: sok emberrel beszélt, akik készek arra, hogy együtt dolgozzanak vele, vannak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is, bár neveket most se mondott. Megismételte, hogy semmilyen szervezetet, pártot nem akar létrehozni, hanem fontos ügyek mellé keres embereket. Ilyen a mostani népszavazás, amelyhez az MSZP-ben már ígértek segítséget, bár Hadházy szerint a szocialisták elképzelése morálisan nem helyes (hogy minden sajtótermék kapjon kormányzati reklámokat és pénzt).

A másik ügy

az európai ügyészséghez csatlakozást

kikényszeríteni hivatott aláírásgyűjtés. Ebből nem is akart referendumot, mert alaptörvényt érint, de szeretné, ha sikerülne egymillió támogató szignót összegyűjteni. Ehhez azonban néhány ezer emberre van szükség, akik aktivistaként segítenek. Ehhez ígért Hadházy egy honlapot, ahol regisztrálni lehet. Ez most már „tényleg pár napon belül” kész lesz – mondta a politikus –, az új európai adatvédelmi szabályozás (GDPR) előírásainak teljesítése okozza a késést.

A Mol a legnagyobb tao-s fociszponzor

A Mol-csoport adta a legtöbb tao-támogatást a fideszes focicsapatoknak, 3,5 milliárdot az elmúlt hét évben – derül ki az Átlátszó összeállításából. Az öt Fidesz-kötődésű csapatra költött még az MKB Bank is, 2,5 milliárdot, az OTP-csoport pedig 374 milliót. A paksi üzletben érdekelt amerikai GE 670, a Magyar Telekom pedig 265 milliót adott. A többi pénz nagyja a Mészáros Lőrinc-féle és hasonló cégek adománya.

Az öt fideszes-kötődésű cég társasági adóból (tao) származó futball-támogatását szerezte meg a labdarúgó szövetségtől (MLSZ) az Átlátszó. Mint írásukból kiderül, a Felcsúthoz, a Ferencvároshoz, a Kisvárdához, a Mezőkövesdhez ömlött a pénz a tao-rendszer bevezetése, 2011 óta. Ebből a forrásból összesen 526 milliárdot kanyarítottak le a cégek, bár bőven futotta kulturális szponzorációra is. A focira 128 milliárd került az MLSZ-en keresztül.

Az MLSZ végül per nélkül adta ki az adatokat, másoknak azonban hosszadalmas bírósági ügyekben kell megszerezniük a tao-s támogatások papírjait. Egyik a Transparency International, amely ugyan május végén jogerősen nyert sportszövetségek és két minisztérium ellen, de adatokat azóta se kapott.

A 2015/16-os bajnokságtól kezdődő adatokból is kiderül, hogy a Mészáros-féle felcsúti Puskás Akadémia az abszolút favorit, a csapat eddig több, mint 16 milliárdot kasszírozott. Nem meglepő módon a tulaj cégei és üzlettársak vállalkozásai (a Hódút, Magyar Vakond, Vakond Út alkotta építőipari csoport) fizetik a pénz jelentős részét, és persze ott találjuk Orbán Viktor édesapjának Dolomit Kft.-jét is.

Ezek a cégek (is)

kivétel nélkül százmilliárdos közbeszerzések legnagyobb nyertesei közt találhatók.

Csakúgy, mint például a Várkert bazár háromszori átadásával és azóta súlyos minőségi hibákkal is híressé vált West Hungária Bau, amely Tiborcz István üzleti körének része.

A Videoton (nemrégiben névváltással Mol-Vidi) esete a legegyszerűbb. Ők kizárólag az olajcégtől kaptak pénzt: a Mol Petrolkémia összesen 431 millióval támogatta Orbán „kötélbarátja”, Garancsi István klubját.

A számokból az is kitűnik, hogy a Mol-csoport (vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen Horvátországban távollétében éppen ma büntetőper kezdődik az INA privatizációja körül sejtett vesztegetés ügyében) érezte úgy, hogy rengeteg pénzzel kell támogatnia a focit.

Csak ez az öt csapat 3,5 milliárdot meghaladó összeget kapott két Mol-cégtől.

A csődtől állami segítséggel megmenekült, majd nem éppen zűrmentesen privatizált (végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került) MKB Bank is az utóbbi két bajnoki idényben a legnagyobb szponzorok közé lépett: 2,5 milliárdot adott a Felcsútnak és a Tállai András pénzügyi államtitkár (májusig még adóhivatali elnök is) vezette Mezőkövesd-Zsóry klubnak. (Alig pár hónappal azután, hogy új, magántulajdonosok kezébe kerül a korábban szanált bank, a 2016/17-es bajnokság idején máris egymilliárdot meghaladó összeget utalt a Felcsútnak.)

Voltaképpen a legnagyobb támogató a Csányi Sándor-féle OTP-csoport, amely ugyan tao-s támogatóként „csak” 374 milliót ölt az öt csapatba, de a bajnokság névadó támogatójaként ennél egy nagyságrenddel többet fizet.

Bizonyára puszta véletlen, hogy a paksi atomerőmű-építés egyik legnagyobb szeletét, a turbinák gyártását idén januárban elnyerő amerikai General Electric magyar leánya (és egy másik itteni GE-cég) már 2015-től rendkívül fontosnak érzi, hogy kiemelt összegű focitámogatást végezzen. Az öt hatalomközi csapatból a Fidesz-képviselő és pártalelnök Kubatov Gábor irányította Ferencváros és a Kisvárda összesen 668 millióhoz jutott innen.

A fontos állami informatikai megbízásokat elnyerő Magyar Telekom (amely az Origo tulajdonosa is volt, hogy aztán a portált Fidesz-közeli kézbe adja) 265 millióval járult hozzá a Fradi és a Kisvárda jólétéhez. És még az osztrák Spar is jónak látta 35 milliót adni a zöld-fehéreknek.

Övék a Vár, miénk a lekvár – zárt kormánynegyed készül

A fél várat vinné a kormány. A Dísz tértől az Alagútig és az Ybl Miklós térig ingyenesen elvenné a területet a kerületi és a fővárosi önkormányzattól a „Palotanegyed megújítása” jegyében. Ezzel hermetikusan elzárt kormánynegyed jöhet létre. Mellékesen önálló városközpontot építenének Dél-Pesten. Tarlós lelépésének ez állhat a hátterében, az állam ugyanis bármit vihet, ami megtetszik neki.

A „Budai Palotanegyed megújítása és egységes kezelése” címén állami tulajdonú cégnek adná ingyen azt az ingatlansort a Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat, amely ingyenesen venné el a nagyobb részt az I. kerületi, a maradékban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló 15 ingatlant, épületet, tovább kilenc, jelenleg állami tulajdonút.

Az ingatlanok az állam által alapítandó céghez kerülnének ingyen.

A terület hatalmas. Központi eleme a Dísz tér 1-2. szám alatti üres telek, amelyen régen a Külügyminisztérium épülete volt, a háborúban lebombázták és elbontották. Ettől délre, a várfalon belül elhelyezkedő ingatlanokat viszi a kormány, a várfalon túl pedig a várfal mellett elhelyezkedő, a Palota út-Váralja utca-Apród utca-Ybl Miklós tér-Lánchíd utca-Sikló utca- Hunyadi János út és Dísz tér által határolt állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érinti.

Semmiféle részletes indoklást nem fűznek az óriási terület kisajátításához. Megelégszenek annyival, hogy „a törvény a Budai Palotanegyed és környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges keretek lefektetésére tesz javaslatot, megteremti annak lehetőségét, hogy a terület méltó megjelenését biztosító fejlesztési beruházások koordinálására hatékonyabban kerüljön sor, nemzeti örökségünk és az épített környezeti értékek maximális védelme, valamint a területi sajátosságok érvényre juttatása mellett”.

Árulkodó azonban az a mondat, amely a Kossuth Lajos térnek “a törvényhozás gondozásába” kerülésével von párhuzamot, mint amelyet indokolt és szükséges megtenni a várnak a Dísz tértől a Királyi Palota között elhelyezkedő területére vonatkozóan is. A most üres telekkel szomszédos az egykori karmelita kolostor, amelyen idén elkészül a miniszterelnökség új központja Orbán számára.

Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy egy

hermetikusan elzárt kormánynegyed előkészületeit szolgálja a törvény.

Csak emlékeztetőül: amikor bő tíz éve a Gyurcsány-kormány korszerű, takarékos, új épületekből szándékozott üres területen kormányzati negyedet felhúzni (piaci alapon, állami tulajdonú épületek eladásával), akkor milyen hangosan tiltakozott a Fidesz.

A tervvel kapcsolatban Horváth Csaba fővárosi MSZP-képviselő elmondta, hogy ily módon Budapest egyik fő turisztikai terepe lesz kormányőrökkel körülzártan védett, ahová bárki csak

úgy mehet be, ahogyan parlamenti látogatás lehetséges: vezetéssel, csoportosan.

Sajátos „hozadéka” lehet a tervnek, hogy pár ezer lakás is van a területen – ezeket elvileg nem érinti a változás, ám könnyű belátni, hogy jelentősen veszíthetnek értékükből. Illetve az is valószínű, hogy kiemelten fontos védett terület lévén, az ott élőket nemzetbiztonsági átvilágításnak veszik alá – mondta a politikus.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint ez annyiban igaz, hogy a Várnegyedben csak kivételezettek vehették meg az önkormányzati lakásokat, a többség jelenleg is bérlemény. Ezután viszont semmi akadálya sem lesz annak, hogy a fideszes kerületi vezetés mégis eladja a lakásokat.

„Zajlik az elit kijelölése, erre csinálnak törvényt”

– mondta Gy. Németh.

A törvényjavaslat része

vadonatúj városnegyed építése a dél-pesti és észak-csepeli területen,

amely most üresen áll. Itt a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program néven Xtrém Szabadidő Parkot, közte kajak-kenu szlalompályákat, BMX-pályákat, teniszpályákat, az ezekhez tartozó klubházat, és egyéb kapcsolódó létesítményt építenének, továbbá itt húznák fel a Dunai Evezős Központot evezős pályával, klubházzal, céltoronnyal, lelátóval, hajótárolóval, az ezekhez kapcsolódó gyalogos és kerékpáros híddal, és egyéb létesítménnyel.

Felépítik a Budapesti Atlétikai Stadiont, szabadtéri edzőpályákat, fedett pályás atlétikai edzőcsarnokot is az összes infrastruktúrával. És ebbe a csomagba kerül a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág–Kvassay Jenő út– Soroksári út– Galvani utca és Illatos út vonalában az Új (sic!) Duna-híd által határolt területen több ütemben megvalósuló, mintegy 8500 férőhelyes kollégiumi, sport, rekreációs, egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat, továbbá a műemléki védelem alatt álló Nagyvásárcsarnok épületegyüttesének felújítását és integrálását is magába foglaló új városnegyed. Ez lesz a Budapest Diákváros.

A törvény hivatalos nevén Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról címet viseli, de a lényeg mégis csak az, hogy a kormány ezután bármit vihet, ami megtetszik neki – mondta Gy. Németh Erzsébet arra a felvetésre, hogy a jogszabály belenyúlnak a kiemelt jelentőségű beruházásokat szabályozó törvénybe is. Lényegében minden önkormányzati feladatot magához vonhat az állam, és az ehhez tartozó tulajdont elveheti az önkormányzattól.

„Mindent kiszerveznek a helyi és a fővárosi önkormányzatok alól”

– mondta a DK-s politikus.

Szerinte egyértelmű, hogy Tarlós István már a hét végén megismerte a törvényjavaslat tartalmát, ezért döntött úgy – hírek szerint -, hogy jövőre mégsem indul újra a főpolgármesterségért. Azt korábban többször elmondta, hogy csak akkor látja értelmét ennek, ha a főváros jogai tovább nem csorbulnak.

Matolcsy-közelbe került az MKB Bank

Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére kezébe került az MKB Bank kisebbségi része Balog Ádám vezérigazgatótól. Az MKB legnagyobb tulajdonosa a Mészáros Lőrinc-féle Metis tőkealap.

Eladta az MKB Bankban meglévő tulajdonrészét Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója – közölte az érintett pénteken. Eszerint a tulajdonában lévő Promid Invest Zrt. a Bankonzult Finance Zrt-ben meglévő 32,7 százalékos tulajdonrészét – amely az MKB-ben közvetetten 10,76 százalékos tulajdonrészt jelentett – a Szemerey Tamás tulajdonában álló BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft-nek adta el. A vételár üzleti titok. Mind az MKB Bank Zrt-ben történt korábbi tulajdonszerzése, mind ennek mostani értékesítése egy tervezett folyamat két összefüggő eleme volt – írta.

Az MKB honlapján közzétett adatok szerint a bankban 45 százalékos tulajdoni hányaddal legnagyobb részvényes a Metis Magántőkealap, 32,9 százalékkal a Blue Robin Investments S.C.A. és 15 százalékkal az MKB Bank Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezet követi, 4 százalékkal a RKOFIN Befektetési és Vagyonkezelő Kft., és 3,1 százalékkal a Pantherinae Pénzügyi Zrt. részesedik.

A Metis a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégbirodalom része. Szemerey Tamás pedig Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére. Ők eddig is szoros üzleti kapcsolatban álltak, Szemerey Növekedési Hitelbankja is részt vett az MNB programjában, a jegybanktól kapott kedvezményes tőkéből nyújtott növekedési hitelt hazai vállalkozásoknak.

Balog Ádám pedig korábban Matolcsy helyettese volt az MNB-ben.

Az MKB-t – miután az állam megvette a német BayerLB-ből – meglehetősen zűrös körülmények közt privatizálták. Ennek során lett tulajdonos a vezérigazgató. A tulajdonszerzés forrása a mai napig se ismert, elképzelhető hogy saját bankja adta hozzá a pénzt kölcsön.

A BanKonzult azt közölte, hogy a Bankonzult Finance Zrt. az MKB Bankban történő aktív szerepvállalásának növelése érdekében megállapodott a Pantherinae Pénzügyi Zrt. 3,1 százalékos tulajdont képvislő MKB-részvényeinek megvásárlásáról. A Pantherinae tavaly év végén a Pannónia Nyugdíjpénztár korábbi részvénycsomagjának eladása során szerzett kisebbségi részesedést az MKB Bankban.

Vagyis az MKB végül bekerült abba a metszetbe, amelyben a Matolcsy-család és az Orbán Viktorhoz közel álló Mészáros Lőrinc található.

A mostani ügyletnek valószínűleg köze van ahhoz (is), hogy tervezik az MKB egy részének tőzsdére vitelét.

Százezres elbocsátás: a közigazgatás nem üzlet

Előbb a feladatokat kellene áttekinteni, aztán a létszámról beszélni – mondja a közigazgatási tudós, a szakszervezetek pedig egyeztetést kezdeményeznek az újabb százezres közszférabeli elbocsátás ötletéről. Mindeközben érdemes lenne az észt példát is megnézni, ahol minden ügyet interneten intéznek, és ezzel temérdek pénzt spórolnak meg.

A közigazgatás nem az üzleti logika alapján működik, nem a legkisebb ráfordítással legnagyobb haszon elérése a cél – reflektált a közigazgatás-tudomány egyik legelismertebb szakértője, Ficzere Lajos a Független Hírügynökség kérdésére. Az ELTE jogi karának professor emeritusa azután fejtette ki véleményét, hogy a versenyszféra egyre súlyosbodó munkaerőhiányát a köz szolgálatában álló százezer dolgozó elbocsátásával gondolná csökkenteni a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke. Rolek Ferenc erről az RTL Klub hétfő esti híradójában beszélt.

A szakszervezeti felháborodás közepette a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán este sietett leszögezni, hogy nem tartja reálisnak a százezres számot, de szerinte nem is innen kell kiindulni. Összességében kevesebb emberre van szükség, de tud olyan területet is, ahol többre – mondta, és azt is közölte, hogy nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani. A konkrét számokról Gulyás elmondta: azt szeretné, ha a központi közigazgatásban ősszel, a területi közigazgatásban pedig még az idén meg tudnák határozni a létszámot.

A közigazgatási professzor viszont azzal a felvetéssel ért egyet, hogy

az ellátandó feladatokat kellene előbb számba venni,

nem pedig a legmagasabb jövedelmezőség felől közelíteni meg a kérdést. Az eredményességet se úgy kell nézni, mint az üzleti világban – mondta Ficzere Lajos.

Része a problémának, hogy nagy különbségek vannak a helyi és a központi kormányzati közigazgatás között, mert miközben sokan sokallják az összlétszámot, helyi szinteken sok a betöltetlen álláshely.

Van igazság abban, hogy a Magyarországra különösen az utóbbi években jellemző erős centralizáció sajátos létszámnövekedést is eredményezett, pedig

a központosításnak ott van helye, ahol összkormányzati feladatellátás zajlik

– hangsúlyozta Ficzere professzor.

A tudós nagyon fontosnak tartaná, ha az uniós alapelvként ismert szubszidiaritás elvét végre figyelembe vennék. Azt, hogy lehetőleg minden ügyet ott intézzenek, ahol ez közvetlenül a lakosság számára a leghatékonyabb.

A központi és a helyi szint közti kompetencia-elosztást el kell végezni, s

ezt kövesse a költségvetési kiadások elosztása

– mondta Ficzere Lajos.

Száz százalékig egyet ért a felvetésekkel a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Földiák András elmondta, különösen az háborítja fel őket, hogy a mindenféle előzetes számítás nélkül bemondott százezres számmal a teljes 690 ezres közszférát fenyegetik. A SZEF szerint 15 ezer ember hiányzik az ágazat(ok)ban, csak tanári állásból majdnem 2400 betöltetlen.

Úgy látja, hogy bár szerinte is előbb az értelmes átvilágítást kéne elvégezni,

a kormány rövid távon akar sikert elérni.

Ha lesz egyáltalán bármi a mostani – egyébként sokadik ilyen tartalmú – felvetésnek. Mindenesetre egyeztetést kezdeményeznek a kormánynál – mondta Földiák András.

Ficzere professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a modern információtechnológia mindent átír, a közigazgatást is. Tehát ha hozzányúlnak ehhez a hatalmas területhez, ezt is figyelembe kellene venni.

A világos egyedülálló módon csinálják ezt Észtországban, ahol lényegében már minden ügyet elektronikusan lehet intézni, egészen a szavazásig. A kis balti országban a világon elsőként 2000-ben kimondták, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog (csak úgy, mint az élelem és a menedék), aminek következtében még a legkietlenebb vidékekre is eljutott az internet – derül ki a Portfolio írásából.

Néhány érdekesség. A kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolást, egészségügyi adataikat felhőben tárolják, sőt, 95 százalékuk az adóügyeit is online intézi kevesebb, mint három perc leforgása alatt.

Az országból 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból.

A rendszer alapja 2002 óta egy olyan chipkártya, amely a polgárok azonosítására szolgál, csak úgy, mint a személyi igazolvány. Ez minden 15 év feletti számára kötelező, és gyakorlatilag minden erre épül: nincsen külön személyi, tb-kártya, útlevél, lakcímkártya, adókártya, sőt, még a tömegközlekedésen bérletül is ez szolgál.

Ennek köszönhetően az állampolgároknak egy bizonyos adatot mindig csak egyszer kell megadniuk. Ha valaki köt például egy biztosítást az új autójára, akkor egyetlen olyan személyes adatot sem kell közölnie, amit egyszer már valahol megadott, elég csak az új autó meglétéről nyilatkozni.

Az ország miniszterelnöke pár éve azon viccelődött, hogy a három év alatt, mióta a hivatalban van, mindössze egy alkalomra emlékszik, mikor fizikailag is alá kellett írnia valamit, és az is egy ceremónia alkalmából a vendégkönyv volt.

Egy cégalapítás körülbelül 15 percet vesz igénybe,

míg az adóbevallás 3 perc alatt elkészíthető.

A rendszer minőségét mutatja, hogy az adóbegyűjtés hatékonyságában Észtország Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalja el az OECD-országok rangsorában. Az észt állam átlagosan 40 centet költ 100 euró adó begyűjtésére (összehasonlításképpen ugyanez Magyarországon 1,2 euróba kerül) úgy, hogy az adóhatóság személyi állománya 13 év alatt nagyjából 40 százalékkal, 2300-ról 1400 főre zsugorodott.

Az észtek évente 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarítanak meg azzal, hogy

az állam által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát elérhetővé tették online.

Az ország közigazgatásának digitalizációja csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollár, vagyis az észt GDP 2 százalékát spórolja meg. Észtországnak. Ezzel szemben Magyarországon az adminisztratív terheknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya megközelíti a közoktatásra vagy egészségügyre szánt kiadásait.

Viccelődik a szakma a Matolcsy-terven

Többen elhárították, hogy véleményezzék az MNB versenyképességet növelni hivatott dolgozatot. Akik vállalták, azok helyenként „tanúi” magasságba emelkedve kommentáltak: „a nép ellensége”, másnál a kognitív disszonancia példáját látják.

Féltucat ismert közgazdászt, egyetemi oktatót, rendszeresen nyilatkozó befektetési szakembert, kutatót kerestünk, hogy véleményt kérjünk a Magyar Nemzeti Bankban jegyzett, kedden napvilágot látott száz oldalas dolgozatról. Ez Magyarország versenyképességi fordulatának feltételeit és a javasolt intézkedéseket veszi sorra 180 pontban, több nagy területre (például adózás, oktatás, egészségügy, demográfia, közigazgatás) bontva.

A miniszterelnök által életre hívott Versenyképességi Tanács számára készült jelentés lényege, hogy vagy végrehajtja az ország a javasolt reformokat, és akkor tartósan magas növekedéssel 2030-ra eléri Ausztria akkori fejlettségének 80 százalékát, vagy marad a jelenlegi pályán alacsony növekedéssel, és beszorul mostani helyzetébe. Ismertetőnk az MNB-tanulmányról itt olvasható, véleményírásunk pedig itt.

Az eddig megjelent kommentárok többsége arra a következtetésre jutott, hogy a célok és főleg a felvázolt javaslatok

homlokegyenest szemben állnak a nyolc éve látott kormányzati politikával,

főleg az oktatásban és az egészségügyben. Amely politika megalapozásában miniszterként, majd formálásában MNB-elnökként Matolcsy György mélyen részt vállalt.

A felkért szakemberek többsége szabadságára hivatkozva hárította el a véleményezést, akadt, aki éreztette, hogy örül, amiért még nem olvasta, s volt, aki közölte: a megjelent híradásokat megismerve nem is érdekli.

Ketten álltak kötélnek, a beszélgetések helyenként kisiklottak a szakma komoly pályájáról. Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint a Matolcsy jegyezte anyag szép álmok gyűjteménye. Ausztria jelzett „befogása” nem reménytelen, de kéne hozzá a sógorok némi közreműködése, például „egy kis válság” náluk – mondta.

A kutató szerint is szöges ellentétben áll a jelenleg is folytatott gazdaság- és társadalompolitikával az MNB-s feladathalmaz. Egyébként pedig az oktatásban 10-15 év, az egészségügyben ennél is hosszabb a mély reformok „kifutása”,

a 2030-ig szóló kitekintés nem értelmezhető

– mondta.

Egy harmadik kutató, aki – mint mondta, nem olvasta a művet – egyedül a többedszer előkerült “utoléréses” célt kommentálta: “nettó marhaság”.

Ha mára ennyit tudtak kihozni a gazdaságból, ami pár év múlva – reformok nélkül – 1,4 százalékos éves növekedésre elég – ahogyan az MNB-ben írják -, akkor

a kormányt el kell csapni, mert az ilyen kormány vezetőjével együtt rossz

– fordította le a maga értelmezésére Matolcsy állítását a GKI vezérigazgatója. Ez a kormány és a miniszterelnök tehát

„a nép ellensége”

– fűzte hozzá Molnár László a régi frazeológiát idézve.

Osztja ezt a gondolatmenetet Felcsuti Péter, volt bankvezető. Elképzelte azt a jelenetet, amikor Orbán Viktor elolvassa és megérti a matolcsyi kritikát. Szerinte azonban ez egyikükben se fog törést okozni. Ez maga a kognitív disszonancia: eddig a „hazát mentettük”, most következhet a dinamizálás, a versenyképesség feljavítása – mondta a bankszövetséget is évekig vezető bankár.

Matolcsy időről időre előáll ilyen nagy szabású programmal (két éve az MNB már készített egy rövidebb áttekintést),

ami Orbánnak nagyon tetszik, aztán nem történik semmi

– így Felcsuti Péter. Szerinte Orbán politikája, felfogása tökéletesen alkalmatlan a felvázoltak végrehajtására, de kétséges, hogy egyáltalán lenne benne szándék erre.

Mindent centralizáltan, az érintettek (tanárok, egészségügyiek, vállalkozások érdekképviseletei) nélkül, velük nem egyeztetve, de erőszakosan átnyomva nem lehet eredményesen átalakítani ilyen nagy rendszereket – mondta még.

Molnár László jól érzékelhető iróniával értelmezte azt a javaslatot, hogy lényegében a teljes közoktatást legalább két nyelvűvé tegyék, noha egyre kevesebb a nyelvtanár. Szerinte ez nem azt jelenti, hogy a magyar gyerekek fognak angolul felvételizni a középiskolába, majd ott érettségizni, hanem azok,

akik az összeomló Nyugatról ebbe a csodálatos, prosperáló országba menekülnek.

Amúgy a GKI vezérigazgatója szerint ez a javaslatcsomag arról szól, hogy Magyarország ellen egy sor kötelességszegési eljárást indított az unió a felzárkózást szolgáló támogatások elszórása miatt. Például mert a 16 évre leszállított tankötelezettség és a szakképzés „reformja” következtében felszökött a mindenféle tudás nélküli, sőt, félanalfabéta fiatalok idő előtti kiáramlása az iskolákból. Matolcsy javaslata, hogy ezt az arányt a felére kell csökkenteni, ugyan szembe megy a kormányzati felfogással, de legalább bemutatható Brüsszelben, hogy „ezt tervezzük”. Legfeljebb nem teljesül ez se, és ha több ilyen lesz, rá lehet fogni erre a program kudarcát – mondta Molnár László.

Felcsuti Péter egyetlen pozitívumot fedezett fel a munkában. Azt, hogy a döntéshozók környékén

felismerték: baj van.

Közeleg az idő, amikor az uniós támogatásoknak ebben a bőségben és a mostani feltételekkel végük lesz, és akkor leáll a növekedés legerősebb motorja.

Matolcsy őszinte beismerésben, de számít ez bármit?

Büntetőeljárásban ismerik ezt a kifejezést, amikor a (nem feltétlenül értelmileg) terhelt megvallja vétkét, megváltva ezzel a későbbi büntetés egy részét. Fogalmam sincs, mi járt Matolcsy György fejében, amikor papírra vetette most nyilvánosságra hozott 180 lépéses javaslatukat a versenyképesség elérése érdekében. Ami azt illeti, azt se tudom, az ő fejéből pattantak-e ki a száz oldalas mű alapvetései, vagy ő csak aláírta a kevés megmaradt jó szakember apparátusa által a jegybankban készített javaslatokat.

Az mindenesetre egyértelmű, hogy ez az összeállítás, amit kedden legott meg is vitattak a pénzügyminiszter és az innovációs miniszter társaságában, súlyos beismerése annak, hogy a kormány eddigi gazdaságpolitikája maga a zsákutcába vezető út. Ergo minden, amit

eddig csináltak, és amit – ismét csak Matolcsy vezetésével – a magyar „tündérmeséről” hét év alatt összeálmodtak, az a tartós leszakadáshoz vezet.

Fehéren-feketén leírják, hogy ha az ország nem hajtja végre az általuk javasolt reformot, akkor huss, elillan a növekedés, és bottal üthetjük a sógorok lába nyomát (az azért önmagában vicc, hogy az elmúlt időben ahány megnyilatkozás, annyiféle időpont az utolérésről; a hatvanas évektől e tájékon jól ösmerjük ezeket a vágyvezérelt, az akarat mindenhatóságában mélyen hívő gondolkodást).

A javaslat hemzseg az olyan tételektől, amelyek szöges ellentétei az elmúlt évek gazdaság- és társadalompolitikájának. Nem csak úgy általában javítani a közoktatást (és nem köznevelést, ahogyan a fideszi újbeszél mondja), hanem a minden képzettség nélküli korai iskolaelhagyást csökkenteni, digitális ismeretek oktatása, általánossá téve a legalább kétnyelvűséget a tanításban, hogy csak néhányat említsek.

Vessük ezt össze a 16 évre leszállított kötelező oktatási idővel, a pocsék minőségű „kincstári” tankönyvekkel, a mindent eluraló centralizációval, az iskolák önállóságának kiirtásával, a kizárólag a hűségen alapuló személyi döntésekkel (amely már az ötvenes-hetvenes évtizedek ijesztő kontraszelekcióját idézi fel). Nem beszélve a Parragh-féle elmebeteg „szakképzéssel”.

Nem sorolom. És ez csak egyetlen terület, ne is beszéljünk az egészségügyben, mondjuk, az „alapszűréseket mindenkinek” javaslatáról, miközben súlyos betegségek első lépésére, a megfelelően gyors diagnózisra sincs pénz (meg aki megcsinálja).

Jellemző, hogy talán a legkevesebb (a fentiekben idézett) konkrétum éppen magukban a javallt gazdasági intézkedésekben van. Persze, hisz ekkor még inkább kiviláglana az eddigi gyakorlat értelmetlensége, de legalábbis iszonyatosan pusztító mivolta. Az, hogy gyorsuló sebességgel éljük fel a jövőt, és ijesztően közelg (cca három, esetleg négy év múlva),

amikor hirtelen zuhan be a magyar gazdaság szinte egyetlen támasza, az uniós támogatás.

És persze ha konkrét gazdasági intézkedések sorjáznának a színes-szagos ábrákkal teletűzdelt dolgozat lapjain, akkor válaszolni kellene (no, azért így is) korunk egyik legfeszítőbb kérdésére (az után természetesen, hogy „mit keres Oszkó Péter a Wizz Airben?”), hogy

mibű?

Merthogy Matolcsy és csapata a szerintük is itt lopakodó lecsúszás-veszély elkerülésére javasolja a minimálisan is több ezer milliárdos csomag(ok) véghezvitelét, de a dolgozat logikája alapján ennek végeredménye teremtené meg a tartós növekedést, vagyis ekkor lenne annyi többletpénz, ami viszont annak előtte kellene.

Ezt az ellentmondást nem ártana feloldani. Mert erre nem elég a kádári „reform” földszintes bölcsessége, a

„dolgozzunk többet és jobban, elvtársak!”,

aminek jegyében ’85-86-ban sikerült megduplázni az államadósságot.

Tekintsünk el pár pillanatra

a kormányzati gazdaságpolitikához Orbánnak amúgy nyolc éve ténylegesen fülbe súgó

Matolcsy szerepéről és megítéléséről. Arról, hogy mennyire ciki, amikor a világ szinte minden pontján a legkomolyabbnak elismert intézmények egyike, a központi bank élén nálunk olyan ember áll, akinek nem hogy összesúgnak a háta mögött sokat mondó szemjátékkal kísérve, hanem a szakma nagy része egyszerűen kiröhögi. Mert – mondják – az ilyen poszthoz nélkülözhetetlen tudásmélység hiányzik nála, a tudományos tanok (még ha kockázatosan újítók is volnának) helyét fantazmagóriával tömi ki. (Néhány korábbi „csoda” a jelzett személytől itt olvasható.) Amikor a közgazdasági tudományosság jeles, és nem megfontolatlan véleményalkotásáról ismert tagja azt mondja négy szem közt, hogy „ez egy idióta”, a mindenfelé mesélt különféle sztorikat pedig hagyjuk is, akkor el kell gondolkodni jövőnkön.

Beszéljünk inkább arról, mennyire komolyan vehető ez az egész dolgozat, amely – kétség ne legyen iránta –

tényleg időben érkezett, ha nem a huszonnegyedik órában.

Mert amíg folytatható az országos emberkísérlet és pilótajáték (felül ömlik az uniós pénz, az alsó négymilliótól még van mit elvenni), addig mehet a bohóckodás a tudatlan törzsi varázsló hozzáértéséhez mérhető magabiztos „társadalomátépítéssel”, a voluntarista reformok és tervek sorozatával.

Amihez szépen hozzásimul a Matolcsytól amúgy, hmm, távolságot tartó Varga főpénzügyér is, aki arról beszélt – az orbáni álmot delirálva – ma, hogy “Magyarország 2030-ra Európán belül az öt legjobb ország közé kíván kerülni, ahol érdemes élni és dolgozni”.

Holnap azonban szembejön a valóság.

“Szülessen több magyar gyermek” – ezt most olvasni is kínosan röhejes vágyálom, de nemsokára maga lesz a rémálom, amikor azt látjuk, hogy ennek semmilyen alapja sincs a tömeges nyomor és kimenekülés közepette.

Mert ez a XIX. század végi-XX. század eleji időket idéző orbáni újrendiségi világképkép és a modern kor kíméletlen követelménye

kábé úgy passzol egymáshoz, mint a kőbalta az információs társadalomhoz.

A történelem bőséges bizonyítékkal szolgál arra, hogy prosperitás, hogy ne mondjam boldog társadalmi viszonyok közepette folyamatos fejlődés csak olyan viszonyokban lehetséges, amelyeknek minden elemét éppen most számolja fel a NER. A versenyt, s nem csak a gazdaságban, hanem a szellem világában is, az autonómiát az élet minden területén, a félelem nélküli alkotó szabadságot, a szó eredeti értelmében vett meritokratizmust satöbbi, satöbbi.

Kevésbé elvontan. Korszerű tudáson alapuló, digitális közszolgáltatásokra épülő társadalomban, az éppen szükséges méretűre fogott bürokráciával (most n+1-ik alkalommal beszélnek százezres tömeg átirányításáról a magángazdaságba) egyre hatékonyabban termelő gazdaság – nagyjából ezeket irányozza elő a Matolcsy-féle terv – némethszilárdokkal és mészároslőrincekkel, folyamatosan centralizáló hatalmi berendezkedéssel, mind pazarlóbb és rohamosan leépülő, sőt, szétzüllő közigazgatással és persze az ország szétlopásával, nos, ez

pont annyit ér, mint a bolsevik rezsimek akárhány ötéves terve a már akkor is „hanyatló” Nyugat közelgő megelőzésének ábrándjával.

Innen nézve voltaképpen mindegy is, mi jár Matolcsy fejében.

Matolcsy nagyot álmodott a versenyképességről

Beismeréssel és szinte vádirattal egyenértékű 180 pontos versenyképességi csomagot közölt az MNB. Ebből kiderül: sem az oktatásban, sem az egészségügyben, sem másutt nem jó pályán haladt eddig az ország. A cél ismét Ausztria utolérése, de már nem teljesen. Vágyak minden mennyiségben.

„Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni. A fenntartható felzárkózás összetett folyamattá vált” – ezzel a mondattal vezeti fel száz oldalas – látványos ábrákba szerkesztett – munkáját a Magyar Nemzeti Bank. Célja az ország versenyképességének javítása 180 pontban. Arra a kérdésre nem válaszolnak, hogy miért a monetáris (árfolyam-) politikáért felelős – a kormánytól elvileg független – jegybank készít ilyet, és miért nem a gazdaságfejlesztésért tartott minisztérium vagy maga a kormány.

Ez ismét azt az érzületet támasztja alá, hogy a kormány gazdaságfejlesztésének központja változatlanul Matolcsy György, nem pedig a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium.

A feladat összetettségét szemlélteti az MNB ábrája.

Forrás: MNB

Ha valakinek ismerős lenne, nem téved.

Forrás: NGM

Azt közleményében az MNB is leszögezi, hogy a versenyképességet javító intézkedések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik. Azt nem tudni, ez hány év lenne, mindenesetre bő hét éve Matolcsy, illetve az általa akkor vezetett nemzetgazdasági tárca már közzétett effélét, amelynek alapján éppenséggel nem is lenne szükség se 180, se bármennyi pontra a versenyképességi fordulathoz. Amely egyébként már meg is történt, legalábbis Varga Mihály nemrégiben bejelentette. Igaz, előtte ismét csak Matolcsy még az idei év feladatának jelölt meg.

Abban nincs változás, hogy a cél változatlanul Ausztria befogása, de már csak 80 százalékig. Ez se először kerül terítékre, bár abban van némi vita, hogy az 12, netán 50-60 év múlva következhet be.

Forrás: MNB

A 180 pontból megtudjuk egyebek mellett, hogy

  • a diákok képzettsége rossz
  • sokan hagyják el idő előtt (képzetlenül) az iskolát
  • kevés a diplomás
  • túl sokat költünk saját pénzből az egészségünkre
  • túl sokan hagyták el az országot
  • mégis segíteni kéne a nyugdíjhoz közelítők munkavállalását
  • az agyondicsért külföldi tőkebefektetések elsősorban alacsony értékteremtő képességű ágazatokba jönnek
  • hiba eltörölni a cafeteria egy részét
  • hiba az energiatakarékosságra jutó uniós pénzt elvenni a lakosságtól és a középületekre költeni.

A gazdasági növekedés két lehetséges pályáját és modelljét ismerteti a következő ábra, amiből megtudjuk, hogy mennyivel fogunk több értéket előállítani.

Forrás: MNB Megj.: PPP=az árkülönbségeket kiszűr vásárlóerő-paritás

Mindehhez tartósan 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést jövendölnek az MNB-ben, amit egyetlen komoly elemzés se támaszt alá (és már a kormányban sem hisznek benne, bár “túl is tolják”).

Mindenesetre ehhez hatékony államot, kisebb bürokráciát (és sok mást) tart szükségesnek az írásmű, újabb adóreform mellett.

Ebben írják egyebek közt, hogy a nyugdíjazáshoz közelállók alkalmazását ösztönözni kell. Nos, a kormánytöbbség éppen most készül eltörölni (januártól) a 25 éven alulik és az 55 éven túliak alkalmazásához járó adókedvezményt.

Magas színvonalú közoktatást látna szükségesnek az MNB. Ha ez így kevés lenne, leírják, hogy a különféle nemzetközi mérések tanúsága szerint a diákok megtanulják ugyan a tananyagot,

„de megfelelően alkalmazni nem tudják a valós életből vett példák esetében”.

Eddig ilyet kormányoldalon nem hallottunk.

Az is csupán a „tudjukkik” bírálata volt, hogy az oktatásnak csökkenteni kellene a társadalmi és gazdasági háttérből adódó különbségeket. Sőt,

a korai (ráadásul képzettség nélküli) iskolaelhagyást pedig a mostani felére kellene mérsékelni,

ami az elmúlt években emelkedett erre a 12 százalékra.

Több tanító, képességfejlesztés az iskolákban, de ami igazán előremutató igény, az az, hogy minden tárgyból lehessen angolul felvételizni és érettségizni. (Arra nem térnek ki, honnan veszik az ehhez szükséges rengeteg angoltanárt.) Sőt, minden régióban két- vagy több nyelvű képzést vizionálnak.

Az se az Orbán-Parragh-féle – jelenleg is hatályos – oktatáspolitika dicsérete, hogy a diplomások számát 30-ról 40 százalékra kell emelni, a felsőoktatásban pedig több, mint 50 százalékkal növelnék a ráfordítást.

A modern egészségügy alaptétele, hogy a háztartások közvetlen kiadását 28-ról 18 százalékra kell mérsékelni. Ez – egyes becslések szerint nem is 28, hanem 40 százalék körüli – az elmúlt években indult gyorsuló növekedésnek. Az MNB kialakítaná (!) a valós költségekre épülő finanszírozást, felülvizsgálná a kórházi teljesítményvolumen-korlátot, átlátható (?) bérezést javasol, és persze mindenféle szűrést minden országlakosnak.

Mindemellett adókedvezményt sürget a vállalati egészségügyi csomagokra és a magán egészségbiztosításnak. Szólni kéne a nem messzi Parlamentbe, hogy mégse töröljék el a cafeteriát (legalábbis éppen ezeket a kedvezményeit).

Szülessen több magyar gyermek – adta ki a jelszót az MNB, ennek jegyében a mai több, mint duplájára növelné (és minden csöppségnek megadná) a bölcsődei helyet. Népszerűsítenék a gyerekvállalást, és „elemeznék” a családtámogatási rendszert.

Még több foglalkoztatottra lenne szükség, és ennek egyik eleme a külföldre költözöttek „hazacsábítása”, de legalább 100 ezren közülük. (A KSH még ma is alig több, mint 100 ezer tartósan künn dolgozó magyart regisztrál, ezek szerint szinte mindenki haza is térne. Vagy valóban ennek többszöröse ment el.)

Az iparstratégia fejezet alaptézise maga a 8 éves kormányprogram teljes csődjének beismerése. A hazai vállalatok értékteremtő képessége alacsony – állapítja meg. Annak ellenére tehát, hogy másról se szólnak az ágazati programok, mint a kkv-k támogatása. De: a működő tőke

„az elmúlt években elsősorban az alacsony értékteremtő képességű ágazatokba áramlott”.

Ehhez képest másodlagos, hogy ezúttal se maradnak el a Matolcsytól megszokott, semmilyen számítással se alátámasztott szép nagy számok. Ötezer új kisvállalat, ezer új közepes cég, plusz 10 ezer exportáló kkv, importarány 60 százalék alá csökkentése.

A végére is tartogat egy önbeismeréssel felérő célt az MNB. Az energiahatékonyság javítása érdekében sürgetik az ezer euróra jutó energiafelhasználás 150 kilóra csökkentését (azt nem írják, mennyiről) 2030-ig, például nyílászárók cseréjével. A kormány tavaly döntött úgy, hogy a kifejezetten a széles lakossági körnek szánt energiahatékonysági célú szekérderéknyi uniós pénzt inkább saját épületeire költi el.

Cél felett az infláció, kilengett a forint

Átlépte az infláció az MNB 3 százalékos célrátáját, s ahogyan sejthető volt, a forint azonnal 324 fölé ugrott. Rövidesen kiderül, hogy ez újabb nyomást helyez-e a forintra. Az árakat a benzin és az élelmiszer nyomta fel.

Júniusban 3,1 százalék volt az áremelkedés éves üteme. A mindenki számára fontos cikkek közül az üzemanyagok drágultak leginkább, 15 százalékkal, de az élelmiszerek is hozzájárultak az index több éves csúcsértékéhez – derül ki a KSH számaiból.

A tojás, a tejtermékek a boltokban is láthatóan komolyan drágultak tavaly év közepe óta, a 10 és 9 százalékos index ezt visszaigazolja. A cukor éppenséggel olcsóbb lett, bő ötödével. A háztartási energia – az inflációt is figyelembe véve – reálértéken lényegében olcsóbbá vált az 1,4 százalékos áremelkedéssel. Nem igaz azonban ez a tűzifára, a legrosszabbul élők fűtőanyaga 13 százalékkal drágult.

Egy hónap alatt 0,3 százalék volt az áremelkedés, januártól számolva 2,3-del.

A Magyar Nemzeti Bank infláció „célja” a 3 százalék, eddigi megnyilvánulásaiban szinte csak ezt tette középpontba a középpontba, ellenállva minden kamatemelési kívánalomnak (olykor pánikszerű reakciókkal). Az áremelkedés most átlépte ezt az értéket, bár némi visszarendeződés az év hátra lévő részében lehetséges.

A piac „beárazta” ezt az indexet, és – újabb nyomást látszik kifejteni az árfolyamra. A napot 323,5-ös legalacsonyabb érték közepette indította, az inflációs adat bejelentése után nagyjából egy forintot gyengült az euróval szemben.

Az elmúlt hetek helyenként extrém magas árfolyamértékei lassan beépülnek az árakba (s nem csak a kiskereskedelemben), fokról fokra feljebb srófolva az inflációt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK