Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kevés és nagyon drága lakás

Ismét van nyári uborkaszezon a lakáspiacon, de lehetséges, hogy az eladók túlzott ár-várakozásai állnak a háttérben. Már mindenki arra készül, hogy másfél év múlva eltűnik a kedvezményes áfa az új lakásokra.

Amióta – főként az elmúlt egy-másfél évben – rendkívül megélénkült a lakáspiac, mérséklődött a szokásos nyári visszaesés. Idén azonban azt tapasztalják a szakértők, hogy hullámvölgybe került az ágazat.

Ennek hátterében azonban lehet, hogy nem a kereslet visszaesése áll, hanem az, hogy sok tulajdonos megpróbálja minél magasabb áron eladni ingatlanát. Az látszik, hogy tovább növekszik az olló a hirdetési és eladási árak között, és tele van a piac túlárazott ingatlanokkal. Ezekre viszont annyira nincsen érdeklődő, hogy az ingatlanközvetítők nem is tudják kinek mutatni ezeket – számol be megfigyelésükről Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodájának szakmai vezetője. A jól árazott lakásokat persze ezen a nyáron is könnyen és gyorsan el tudják adni.

A cég kínálatában lévő ingatlanok alapján úgy fogalmaznak, hogy a kínálat

„nagyon karcsú, nem találni jó lakást”.

Ez pedig visszafogja a vevők lelkesedését. Nem a kereslettel van gond, egyértelműen a kínálat gyenge, a társasházi lakások, a családi házak, és a panelek esetében is.

Nem biztos, hogy tartósnak bizonyuló jelenség, amit a közvetítő cég tapasztal a főváros egyes területein a panellakások körében. Ennek a típusnak rendkívül fellendült a forgalma, és a korábban nyomott árak is emelkedtek. Most azonban arról számolnak be, hogy amíg Újpesten nem érzékelhető jelentősebb visszaesés ezen a nyáron, addig Újpalotán közel felére esett vissza a forgalom. És ez azért nehezen érthető, mert nincs jelentős eltérés a két terület adottságai között.

Az irányok azonban továbbra sem változnak, mindkét kerületben az olcsóbb, 18-25 millió forint közötti áron kínált, 1,5-2,5 szobás lakások a legkelendőbbek. Árcsökkenésről pedig nem beszélhetünk, sőt, úgy tűnik, hogy

ha enyhén is, de még mindig emelkednek a legkeresettebb lakástípusok árai.

Az egész ingatlanos szakma azon tanakodik, mit hoz a nem is távoli jövő. Az elmúlt egy hónapban kiderült, hogy a kormány nem hosszabbítja meg a 2019 végéig szóló kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát. Az emiatti drágulást a piac – a jelenlegi becslések alapján – nem fogja elbírni, a forgalom rendkívül visszaeshet.

S noha jelenleg igen komoly, 50-60 százalékos növekedés tapasztalható az új építésűek körében, az árak a fővárosban már a tetőponthoz közelítést mutatják. A Balla Ingatlanokban elképzelhetőnek tartják, hogy az új építésű piac folyamatos csökkenése visszavezet egy réteget a használt, azon belül is elsősorban az újszerű ingatlanok piacára. Ebben a szegmensben tehát fokozódó vásárlói kedvre számíthatunk, ami viszont nem feltétlenül érinti a paneleket.

Indul az építkezés, amit nagyon várt Szeged

A Modern Városok Program szegedi fejlesztéseiből a város számára legfontosabb, az uszoda építése heteken belül elkezdődik – mondta a Független Hírügynökségnek Botka László. Szeged elöljárója szerint még három olyan fejlesztés van, amiből egy éven belül lehetne valami, ha a kormány akarja.

Tavaly januárban nagy nyilvánosság előtt látogatott el Szegedre Orbán Viktor. Botka Lászlóval találkozva megállapodtak abban, hogy a Modern Városok Program (MVP) keretében (a mintegy 3500 milliárd forintból) Szeged is kap végső tervi formájában 70 milliárdnyi fejlesztéseket. Erről aztán 2017 márciusában jelent meg kormányhatározat.

Azóta túl sok nem történt, az első kézzel fogható eredmény az uszoda ügyében látszik. A bő egy hónapja tett bejelentés szerint a Magyar Közlönyben megjelent a határozat az építkezésről. Botka László a Független Hírügynökségnek most elmondta, hogy számukra ez volt a legfontosabb, hogy egy ekkora városnak végre legyen modern uszodája.

Szerinte akár egy-két héten belül elkezdődhet a kivitelezés.

Ez valójában egy teljes komplexum lesz. Öt medencében kétezer négyzetméteres vízfelülettel építik meg, megfelel a legszigorúbb nemzetközi versenyelőírásoknak is. Tíz pályás, 50 méteres versenymedencét, 25×15 méteres bemelegítő medencét és 20×12,5 méteres tanmedencét, illetve a hozzá tartozó szükséges infrastruktúrát tartalmazó új versenyuszoda tartozik bele. Az árat is igen precízen adták meg, eszerint 16 milliárd 159 millió 769 ezer 304 forintba fog kerülni. Az önkormányzat egymilliárd forintot költött a tervek elkészítésére és az előkészítésre; az idei költségvetésük is tartalmaz egy ilyen elkülönített tételt.

Az MVP egyetlen ellenzéki városának vezetője elmondta, hogy az ő tervük az volt a program összeállításakor, hogy a város számára fontos állami beruházások kerüljenek bele,

hátha akkor legalább ezeket megfinanszírozza a kormány.

Ennek megfelelően több tételről lényegében semmit se tudnak, ezekbe nemigen avatja be a városvezetést a kormány.

A polgármester szerint csak a kormány akaratán múlik, hogy akár egy éven belül előrelépés történjék a déli Tisza-híd, a tömegközlekedés fejlesztése, a Széchenyi tér (amelyet a budapesti Kossuth tér mintájára a második világháború előtti arculatúra alakítanák vissza) és a repülőtér bővítése ügyében. (A tér esetében júliusban arról tájékoztatták a város lakóit, hogy a tervpályázat érvénytelen lett, a négy beérkezett pályamunka közül egyet ki kellett zárni, a maradék háromban pedig nem találtak megvalósításra alkalmasat.)

Ennél egy lépéssel előbbre tartanak a kézilabdacsarnokkal: a múlt héten közölték, hogy az önkormányzat megegyezett az építés feltételeiről a kormánnyal, elkészült a szerződés. Már több, mint egy éve megállapodtak a kormánnyal

a nyolcezer fős kézilabdacsarnok megépítéséről

a fedett uszoda szomszédságában.

De más projektek is most kerülnek sorra. Így például az egyik villamosvonal fejlesztése és új járművek vásárlása a korábbi felújításból maradt ki, most az MVP keretében pótolják. Ahogyan az Okos Város Programját is a város indította el két és fél éve, mostanra ez is szegedi gondolat lett a kormánynál.

A program keretében megépül a nemzetközi lézerközponthoz az ELI Science Park (amelyhez egy út kialakítása elkezdődött), terveznek atlétikai csarnokot is egyebek mellett. Ezenkívül lenne a Tisza-hídén túl egy másik nagy közlekedésfejlesztés is, a Debrecent és Szegedet összekötő gyorsforgalmi út négysávossá bővítése. Mindezek mellett új területen vadonatúj gyárat akar építeni a Pick húsüzem állami közreműködéssel. Az önkormányzatnak ebben sincs szerepe.

Összességében

a teljes program néhány százalékában látszik előremozdulás.

Botka László úgy tudja, hogy országosan ez a jellemző.

Aligha könnyítette meg az eddigi munkálatokat, hogy az MVP-ben olyan minisztérium (nemzeti fejlesztési) is szerepet kapott, amely már nincs, és a postai és pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő kormánybiztosság is megszűnt, vezetőjéből miniszter lett, más területen, a nemzeti vagyonkezelésért ténykedik. Az MVP-t kormánybiztosként Gyopáros Alpár fideszes parlamenti képviselő irányítja, miután Kósa Lajos kormánytagsága is megszűnt.

Az „egyet-egyet még ránduló békacomb” épp megment minket

Az Európai Bizottság napjai megszámláltattak, olyan, mint a béka, amelynek combja a kísérletben még rándul egyet-egyet – gúnyolódott Orbán Viktor. Nos, ez a tehetetlen testület egy napja pont megmentette a magyar gazdaságot az amerikai vámháborútól.

Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva, mandátuma jövő év májusában lejár – jelentette ki Orbán Viktor az állami rádióban péntek reggeli szózatában. A Magyarországgal szemben a Stop, Soros-törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán beszélt erről. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen minden most kezdeményezett döntésük már kifutott az időből.

Azt a módszert kell megtalálni, „hogyan lavírozzunk, evickéljünk el” jövő év májusáig – fejtegette. Azt is elmondta, hogy – iskolai biológia órai tanulmányai alapján – a bizottság olyan, mint

„amikor a béka combja még egyet-egyet rándul”

a beléje vezetett áram hatására.

Nos, ez a működésképtelen testület, illetve annak elnöke, Jean-Claude Juncker (a „rossz, részeges, alkoholista pasi”) csütörtökön Washingtonban abban állapodott meg az amerikai elnökkel, hogy egyelőre elnapolják a világkereskedelmet romba döntő kereskedelmi háború eszkalációját.

Ha Donald Trump nem gondolja meg magát, akkor az Egyesült Államok

nem fogja 20 százalékos büntetővámmal sújtani az európai autóexportot.

Ezzel pedig Juncker éppenséggel megmenti a magyar gazdaságot. Az elmúlt két hónap számításai erősen szórnak arról, hogy mekkora lehet a magyar gazdaság vesztesége a vámháború kiteljesedése miatt. A német Ifo gazdaságkutató május végén a bruttó hazai termék (GDP) 0,19 százalékára tette a kieső jövedelmet, egy hete a JP Morgan ennek tízszeresére, 2 százalékra tette ezt mint lehetséges maximumot – az autók és az alkatrészek együttes termelését összeszámítva.

A két becslés abban közös, hogy

a térségben Magyarország van leginkább kitéve az autópiac alakulásának.

Az amerikai becslés adata az idei GDP alapján körülbelül 800 milliárd forint évente. A két százalékos GDP-mínusz pedig azt jelenti, hogy legott megfeleződik a jövőre várt négy százalék körüli növekedés.

Persze Orbán azt is mondta, hogy „erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.

Minapi esemény volt, hogy a győri Audi-gyárban elkezdték a villanymeghajtású autók motorjainak gyártását. Az egyik fontos piac az Egyesült Államok lenne.

Lopják a kétfarkúak ötletét Németországban

Különleges pocsolya Németországban: Maren Dörwaldt német művész az általa aszfaltburkolat kátyújában kialakított miniatűr tónál az észak-rajna-vesztfáliai Mönchengladbachban.

A városvezetés döntése nyomán epoxigyantával öntik ki a berendezett apró üreget, hogy fennmaradjon az utókor számára.

Magyarországon a Kétfarkú Kutya Párt aktivistái (vagy ahogy ők hívják: passzivistái) ellen több eljárás indult, amiért színesre festettek egy-egy összetöredezett járdaszakaszt. Volt, ahol szabálysértés miatt el is ítélték őket. Úgy látszik, a német hivatalosságoknak több eszük van…

Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Tudja, kik vesznek Magyarországon lakásokat?

A fiatal kínaiak Budapestet kedvelik és ők veszik a legdrágább lakásokat Magyarországon, a németek és a románok vidékre mennek és olcsón vesznek. E három nemzet tagjai teszik ki a külföldi lakásvásárlók bő 40 százalékát. A KSH adataiból az is kiderül, hogy tavaly lassult a lakások drágulása.

Változatlanul keresik a külföldiek a magyarországi lakásokat, de számuk nem kiemelkedő a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványának adatai szerint. Tavaly 154 ezer lakást adtak-vettek, ennek 4,8 százalékát, 7371-et külföldiek. Kiemelkedik a német, a kínai és a román vevők aránya: mindhárom országbeliek (a román állampolgárok egy része valószínűsíthetően magyar nemzetiségű) ezernél több lakást vásároltak, összesen 3149-et. Ez a külföldieken belül 42 százalék.

A sorban utánuk következő szlovákiaiak (köztük is akadhatnak bőven magyarok) már csak 700-nál kevesebb lakást vettek. A sort a 115 lakást vásárló vietnamiak zárják.

Az adatokból kitűnik, hogy az egész mezőnyben

a legfiatalabbak a kínaiak: átlagéletkoruk (a szlovákiaiakkal azonosan) 41 év, 91 százalékuk Budapesten vett lakást.

Az átlagosan 42 éves romániaiak ezzel szemben csaknem 80 százalékban vidékre mennek, csakúgy, mint az 55 éves németek, akiknek már csak 16 százaléka választotta a fővárost.

Mivel a Budapestet választó külföldiek elsősorban a belvárost keresik, ennek megfelelően az átlagos lakásárban is a kínaiak vezetik a sort: 41 milliót fizetnek. A vidékre költöző németek és romániaiak 17 és 11 milliót költöttek átlagosan az ingatlanért.

Budapesten a lakásvételek 8,8 százalékát bonyolították külföldi állampolgárok.

Átlagosan 36 millióért, szemben a magyarokkal, akik 23 milliót költöttek egy-egy lakásra.

Tavaly 154 ezer lakást értékesítettek, ami 5,1 százalékos növekedés egy év alatt. Negyedével több új építésű ingatlan kelt el, ami azonban így is csak 6100-at takar. (Sokan valószínűleg idén fognak vásárolni a keresletet csak lassan utolérő kínálat miatt.)

A lakásárak változatlanul emelkednek, de 2017-ben ez némileg lassult, az újak 6, a használtak 5,9 százalékkal drágultak. A tendencia azonban megfordult, a még mindig növekvő igények következtében

az idei első negyedévben az újak már csaknem 9, a használtak kicsivel 8 százalék alatti mértékben kerültek többe

éves összehasonlításban.

A tavaly értékesített lakások összértéke 2200 milliárd forint volt (16 százalékkal több az előző évinél). Csökkent ezen belül a főváros részesedése, aminek oka ugyancsak az új építésűek számának várhatóan jövőre tetőzése, sokan már ezekre várnak vevőként.

Fiatalok politikai „levadászása” a Felház: paranoia vagy valóság?

Az Orbán-fiú Felház közösségét fideszes politikai befolyásszerzéssel vádolja egy volt felházas gyerek édesanyja. Szerinte a cél az, hogy a nagy egyházak mellett a kis vallási közösségeket is beszippantsák. A téma kutatói szerint ez inkább paranoia. Magyarországon legfeljebb százezer vallásgyakorló fiatalról beszélünk.

Valóságos vádiratot olvasott az Orbán Gáspár által vezetett Felház fejére a közösség egy volt tagjának édesanyja. Hívőként támadja a vallási mozgalmat a Független Hírügynökségnek pár napja adott interjúban Mihalik Angéla, aki szerint eleve nem hiteles ez a mozgalom, mert befogadja olyan cégek bőkezű támogatását, amelyek a közbeszerzések tisztességtelen versenyei nyerteseiként a Fidesz környékén tűnnek fel.

Veszélyesnek tartja az olyan mozgalmakat, amelyek beszippantják a fiatalokat.

Nem a politikai nézeteik, sokkal inkább a szellemiségük, szektás jellegük miatt. Mint mondja, zenélnek, énekelnek, kilencven százalékban zenélnek. Tíz százalék beszélgetés, meg imádkozás gyógyulásokért. Mint a karizmatikus, leginkább amerikai mintára működő  kisegyházak (lásd: Hit gyülekezet) általában – magyarázza Mihalik Angéla.

Idézte Lázár Jánost, aki pár éve azt mondta, elegük van abból, hogy mindenféle egyházak próbálják a bolyongó lelkeket levadászni, hogy ezt a társadalmi problémát meg kell valamiképp oldani. Ha a probléma megoldása ott van, hogy a bolyongó lelkek levadászását  a Fideszhez közelálló szellemiségű mozgalmak végzik, akkor csak még nagyobb a baj, mert a politika érdekrendszeréhez használják fel a vallási köntösbe bújtatott mozgalmat – mondta Mihalik Angéla. Ráadásul a nagy egyházakat sikerült is, a lényeges kérdésekben a Fidesz mellé állítani.

De ott vannak a kis egyházak, gyülekezetek, ahova sokkal többen járnak,

őket is be kell szippantani, a Fidesz-féle ideológia szolgálójává tenni.

Amiből az következik szerinte, hogy a nagy egyházakat megvették pénzért, státuszért, a kicsiket meg ezen az úton. Beszivárogva más gyülekezetekbe, bevinni közéjük a gondolatot. Pontosan azt teszik, mint amit a pártokkal csináltak. Mihalik Angélát – mint mondja – ez a Forza Italiára (Silvio Berlusconi olasz populista politikai mozgalma, pártja), vagy a magyar polgári körökre emlékezteti.

Ez paranoia, irracionális törekvés lenne a politika részéről – ezt feleli e vádra Csepeli György szociálpszichológus. Szerinte ezek a kis vallási közösségek, például a cigányság körében, a fiatalok számára hasznos tevékenységet végeznek.

A magányosság, az elidegenedés, a szorongás oldásában tesznek szolgálatot, amit a nagy egyházak nem képesek megtenni

– mondta.

Hasonlókat válaszolt a Független Hírügynökségnek a téma szakértője, Máté-Tóth András valláskutató, egyetemi tanár. Szerinte ezeknek a közösségeknek eleve igen kicsi a befolyásuk, a fiatalok körében pedig jelentősen csökken a vallásosság.

A Mihalik Angéla által is említett igehirdetésnek az a formája viszont valamelyest terjedőben van, amely a performansz-jellegben ölt testet, látványos show-szerű rendezvényeket tartanak, amolyan bulit kínálnak a fiataloknak.

Ezek az általa evangelikálónak nevezett, új pünkösdista közösségek az Egyesült Államokban nagyon erősödnek, elnökválasztás kimenetelét voltak képesek befolyásolni, de Európában, Magyarországon pedig különösen, szinte jelentéktelenek – mondta Máté-Tóth András.

Szerinte – ha a Hit Gyülekezetét is beleszámítjuk – legfeljebb 50 ezer aktív követőjük lehet. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert ezekben a közösségekben jellemzően nincs tagság, lelkes hívek veszik körül őket, akik egy része idővel lemorzsolódik, jönnek újak, átmennek egyik csoporttól a másikhoz.

A politikai dimenziót nem vizsgálták a vallási közösségek kapcsán, de ezekből a körülményekből arra lehet következtetni, hogy

a politikai befolyásolási képesség meglehetősen alacsony lehet

– derül ki a professzor szavaiból.

Azt azonban Máté-Tóth András is megemlíti, hogy ezeknek a csoportoknak nagyon jó a „kimenő teljesítményük”. Sok fiatalt tettek jobb emberré, vitték rendezett életvitelre, szoktattak le káros szokásokról. Szerinte velük kapcsolatban inkább ezt kell kiemelni, mert ezek nagyon konstruktív szolgálatok, de sajnos

ezekre a vallási közösségekre is ráhull az évtizedek óta fel-felbukkanó „szektaveszély”, „bizniszegyház” és hasonló minősítgetés.

Ami a Felházat illeti, korábbi tapasztalatai alapján Máté-Tóth András azért megjegyzi, hogy benyomása szerint

Orbán Gáspár amolyan vallási naiva.

A pénz eredetével kapcsolatos súlyos szavakat és az ezekből levont teológiai következtetéseket azonban a nagy egyházakra nézve is illene levonni, Assisi Szent Ferenc mércéjével nekik is önkritikát kellene gyakorolniuk – tette hozzá.

A fiatalok „valláselhagyását” a legújabb ifjúságkutatás is alátámasztja. Az Új Nemzedék két és fél éve megjelent ötödik ilyen felmérése nagy, nyolcezres mintán vizsgálta a fiatalok életét.

Ennek a vallásossággal foglalkozó fejezete megmutatja, hogy ez a társadalmi csoport nem túl nagy bizalmat táplál az egyházak iránt (sem).

A bizalom egyes intézmények iránt

Forrás: Új Nemzedék

A vallási önbesorolás kiválóan mutatja, hogy a 15-29 évesek körében lassan a valláson kívüliek válnak a legnagyobb csoporttá.

Forrás: Új Nemzedék

Pedig a megszületettek többségét megkeresztelik, alig 29 százalék maradt ki ebből. Felük római katolikus, 16 százalék református, 2-2 evangélikus és görög keleti. Mire azonban „beöregszenek” a vizsgált életkorba, 48 százalékuk elveszti kapcsolatát egyházával. A megmaradtak 63 százaléka katolikus, 17, református, 3 evangélikus, 6 százalék egyéb kis egyház híve.

Kevesebb, mint tíz százalék jár heti vagy havi rendszerességgel valamilyen vallási szertartásra.

Ez nem kevés, ugyanis a felméréskor a 2011-es népszámlálás adataira támaszkodtak, amikor 1,7 millióan tartoztak ebbe a generációba. Számuk azóta valószínűleg számottevően csökkent, mert éppen ez az életkori csoport a gerince a gyorsulva külföldre költözők seregének. De így is jó százezer lehet a rendszeres vallásgyakorló fiatal. Igaz, a most tárgyalt vallási kisközösségek hívei közé csak egy kisebb részük tartozik.

Bócsa, a turizmus Mekkája

Ezernyolcszáz fős kistelepülés a Kiskunság közepén. Most hirtelenjében szinte megduplázná kilenc vendégfogadójának számát Bócsa, már ha mindegyik uniós pályázatnyertes ezt fog építeni. Kérdéses körülmények akadnak, visszaélés sem kizárt. A bócsai polgármester közölte szerkesztőségünkkel: kérdésekre csak élőadásban válaszol.

Öt évig kell panzióként, vendégházként üzemeltetni a közpénzes pályázati támogatással felépült házakat, aztán beköltözhet a család, vagy el lehet adni. Erre hívta fel a figyelmet az Index, amelyben arról ír, hogy a választások előtt nem sokkal a kormány 623 jelentkezőnek osztott ki EU-s milliárdokat vidékfejlesztési pályázaton, túlnyomó többségüknek falusi szálláshely építésére.  Nagy részüknek a maximálisan megítélhető mintegy 49 millió forintot (160 ezer eurót).

Az Index azt találta, hogy a győztesek között legalább kéttucatnyi kormánypárti polgármester, fideszes vezetésű településeken alpolgármester, jegyző, aljegyző, illetve potentátrokon. Van trafiktulajdonos, iskolaigazgató és tucatnyi független polgármester is.

A Független Hírügynökség az egyik nyertes falut nézte meg részletesebben. Bócsa a kiskőrösi kistérségben található, Kecskeméttől dél-délnyugatra 25 kilométerre, Soltvadkerttől északkeletre 10 kilométerre fekszik, 1800-an lakják. Itt is hirdettek győzteseket, amelyekkel jelentősen, akár közel duplájára nőhet a faluban található szálláshelyek száma. (Ezt azért nem lehet eldönteni, mert a pályázati kihirdetési lapok mellékelt leírásai mindenütt üresek.)

Az biztos, hogy nyert Szőke-Tóth Mihály polgármester két rokona, egyikük az édesanyja, aki 48,264 milliót kapott a 82 milliós teljes beruházáshoz, másikuk 47,5 milliót a 80,5 millión belül.

Kerestük a polgármester, ha visszahív minket, feltesszük kérdéseinket.

Addig is néhány érdekesség a hazai turizmusban a célpontok közt nem az élmezőnyben lévő kistérség e vonásáról. (A falu honlapja

a tájházat, a bugaci buckavilágot és a homokpusztát említi meg nevezetességként,

turisztikai lehetőségnek pedig a halásztavat és a vadásztársaságot hozza szóba.)

Szőke-Tóth Mihály polgármester. Forrás: bocsa.hu

Jelenleg kilenc olyan panzió, vendégház van a faluban és közvetlen környékén,

ahol – a falu honlapján olvasható adatok szerint – közel száz embert tudnak elhelyezni. Emellett az egyik helyen kempingezni is lehet, akad továbbá 30 fő számára önkormányzati tulajdonú ifjúsági szálláshely.

Ehhez jön az az egytucat nyertes pályázat, amely vendéglátásra ad pénzt, 22 és 49 millió közti összegben. Az Index 11-ről ír, de az eredményhirdetésekből kiderül, hogy alig három hete is odaítéltek 49 milliót komplex turisztikai szolgáltatás kiépítésére Soltvadkerten egy bócsai magánszemélynek. Rajta kívül van még egy céges nyertes (Hodir Kft.) szintén soltvadkerti célponttal.

Átböngészve a listát, találhatunk olyan céges győzteseket (Gomba Unió Kft., Kunsági Lúd Termelői, Kereskedelmi Kft. és Top Tojás Kft.), amelyek esetében ismeretlenül nem zárható ki például munkahelyi szállás létesítése a turisztikai cél mellett.

A többiek mind magánszemélyek. Egy esetben már meglévő (kicsi, 3 szobás) vendégház bővítése 54 milliós beruházással, ebből 32 millió a támogatás. Az is látható, hogy az egyik legnagyobb, 15 fős vendégház tulajdonosa 36 millióból (22 millió a pályázatból) egy másik szálláshelyet ígér felhúzni. Ugyanennek a családnak van már most is egy másik, kisebb, hat fős vendégháza. Ahogyan a fenti, a bővítésre pénzt kapott pályázó famíliájából nyertek el 45 milliót egy 81 milliós panzióra.

Vagyis igaz lehet a falu honlapjának ismertetője, amely szerint 5-6 család foglalkozik falusi turizmussal. Ez a kör bővülhet most például egy

„bababarát szálláshely kialakítása az ország szívében”

leírású pályázat keretében egy hölggyel, aki 82 millióból szándékozik építeni, amihez kapott 44,5 milliót.

A családilag közel százmilliót elnyerő Szőke-Tóth Mihály azt mondta az Indexnek, hogy az izsáki történetet jól ismeri, nem kíván hasonló késbe belefutni. (Az izsáki polgármester ellen tavaly vádat emeltek, mert a gyanú szerint két faluban is eljátszotta a „papíron vadászház, a valóságban saját családi otthon” csalását.)

Az persze még korántsem biztos, hogy ezek az építések mind meg is valósulnak (akármi a hátterük). A bócsai elöljáróban él kétség, mert az utóbbi két-három évben megugrottak az építőipar költségei, a kivitelezési árak akár 50 százalékkal is megnőhetnek, ami „szabotálja az egész folyamatot”.

FRISS: Szőke-Tóth Mihály visszahívta szerkesztőségünket, de közölte, hogy csak élő adásban (?) hajlandó válaszolni. Facebook-oldalán közzétett egy hosszas bejegyzést, amelyben részletesen ismerteti a pályázat országos adatait, és hatásvadásznak tartja az eddigi tudósításokat. Száz-kétszáz vendégágy szükségessége mellett érvel, amelyet szerinte a 20 kilométeres körzetben lévő rendezvényekkel indokol.

Kitér arra is, hogy a kormányhoz közel álló személyek nagyobb számban vannak a nyertesek közt. A bócsai elöljáró a kormány érvelésével megegyezően azt írja, hogy a kiírási feltételeken túl vajon milyen elv alapján lehetne kizárni bárkit azért, mert potentát rokona.

2Rule és a járadékvadászok

Semmiből jött Lőrinc-féle „nemzeti” sportmárka, gyártani képtelen buszos cég állami megmentése a csődtől. Két minapi hír arról, hogy a haveri kapitalizmus hogyan gyűri maga alá a gazdaságot. Aminek következménye a járadékvadászat állami szintre emelkedése. Folyamatos külső pénz nélkül ennek vége a csőd.

Saját gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa sincs a legújabb magyar „sikervállalkozásnak” a 2Rule (vagyis Turul) sportszermárkának, amely mégis elindult hódító útjára – olvashatjuk a Népszava összeállításában. Mészáros Lőrinc – talán maga se tudja, hányadik – cége máris megnyert magának két NB I-es futballcsapatot, a Haladást és a Diósgyőrt. Az ország alighanem leggazdagabb embere által tulajdonolt Puskás Akadémia csapata magától értetődően szintén ebbe a mezbe öltözött. Sőt, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a vívószövetség is a 2Rule-t választotta.

Amely ráadásul ugyanúgy külföldön gyártatja cuccait, mint a nemzetközi multik (a Távol-Keleten). Amelyek legalább nem nevezik magukat „nemzetinek”. Csak közbevetésképpen:

a rendszerváltás után amúgy is vergődő magyar könnyűipar koporsójába az utolsó szöget éppen Orbánék verték be

azzal, hogy 1998 és 2002 között két és félszeresére emelték a minimálbért. Az iparág ezt nem bírta ki, lényegében az összes cég tönkrement.

Tehát az Adidas, a Nike, a Puma, vagy az olyan olcsóbb szállítók, mint például a spanyol Kelme mind ejtve, jöhet a „nemzeti” gyártó, a semmiből pár hét alatt (!) rakétaként kilövő 2Rule.

Talán sose derül ki, hogy ennek a rémesen gyönge szójátéknak kiagyalói között volt-e egyvalaki, aki legalább konyhanyelven beszél angolul, vagy amolyan önkéntelen beismerés ez. A to rule főnévi igenév magyarul: uralkodni.

Aligha kell hosszasan érvelni amellett, hogy

normális piaci körülmények között ilyen viharos sikernek esélye se lenne.

Drágán megdolgozott piac, csapatoknak ingyenesen adott kollekció (amit a foci vezető bajnokságaiban játszó klubok ma is élveznek e legismertebb márkáktól), vagyis pénz és még több pénz a siker kulcsa. Van példa arra, hogy tök ismeretlen sportmárka gyorsan betör a nagyok közé. Az olasz Sergio Tacchini azzal ugrott ki, hogy a nyolcvanas években nagyot húzva az akkori egyik csúcsteniszezőt szerződtette reklámarcnak, és persze felszerelése viselőjének. De ezt is saját pénzből, saját kockázatra tette.

Nem úgy, mint Lőrincünk, akinek elég volt elhatároznia(?), hogy a tizenvalahanyadik üzletágban is „szerencsét próbál”(?), mire több klub azonnal úgy döntött, hogy a

világszerte sok évtizede sikeres márkák helyett a semmilyen referenciát se felmutató új „magyar” terméket választja.

És ne legyen illúziónk, ez még csak a kezdet, a hatalomközeli (és a pénzt remélő egyéb) egyletek is így fognak dönteni, amint lejár jelenlegi szerződésük. És azon se lepődjünk meg, ha a magyar válogatott nem oly soká az Adidas helyett a turulos mezben fog újabb és újabb kudarcokat elszenvedni. (Ha nem, az az Orbán-Csányi-tengelyakasztás alakulásáról fog minket tudósítani.)

Ugyancsak a minap történése, hogy a kormány (legalábbis időlegesen) megmenti az Ikarus Egyedi Buszgyártó Kft.-t. Azt a céget, amely leszerződött 150 darab szállítására a Volánnal, 30-ra a BKV-val, de minden kormányzati mentőövvel is alig tíz buszt adott át a BKV-nak, s azokkal is komoly minőségi bajok voltak. A „közeli cég” termékéről Tarlós István bő két éve azt mondta, hogy azok drágábbak, mint a lengyel Solarisok, és még össze is kellene szerelni őket, továbbá hozzájuk ugyanazokat fődarabokat vásárolják, mint a lengyelek. A főváros a kormány nyomására elállt a Solarisok megvételétől, hogy aztán most felbontsák a szerződést az Ikarus Egyedivel.

A kormánynak azt a koncepcióját, hogy a magyar gyártókat próbálják helyzetbe hozni, a legmesszebbmenőkig támogatom elvileg, de itt másról van szó, ezek nem magyar gyártású buszok – mondta Tarlós. Merthogy – hasonlóan a 2Rule esetéhez –  mindenhonnan összevásárolt részegységekből szerelték össze a „hazai” buszokat.

Ismét közbevetőleg: itt szintén olyan ágazatról van szó, amely a szocialista világ széthullása után elvesztette piacait, szakemberei szétszéledtek-elhunytak. Amivel persze nem mentegethető az Ikarus Egyedi alkalmatlansága, az, hogy az (idővel Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került MKB Banktól kapott) csaknem hatmilliárd forint kölcsönből se volt képes eleget tenni a szerződésnek.

Itt érünk el a lényeghez. Ahhoz, hogyan jellemezhető az a gazdasági-politikai berendezkedés, amit nap nap után látunk. A mindenhová elérő polipszerű térfoglalás.

Ezt a jelenséget nevezik haveri kapitalizmusnak, tudományosabban járadékvadászatnak.

Amikor nem saját teljesítmény, fejlesztés, újítás, kockázatvállalás áll az elért eredmény mögött, hanem politikai kapcsolat. Amikor törvényekkel is megsegítve újraosztják a jövedelmeken túl a vagyonokat annak érdekében, hogy azok a kiszemelt kivételezettek kezébe kerüljenek.

Minél magasabb az állam általi újraelosztás aránya, annál nagyobb annak veszélye, hogy a piaci törvények eltérítésével irányítottan lehessen „megfelelő” helyre juttatni a köz javait. Magyarországon még mindig ötven százalékhoz közeli a redisztribúció aránya.

Joseph Stiglitz amerikai közgazdász elmélete szerint a nálunk is tapasztalható közpénzeltérítés az úgynevezett kizsákmányolási járadék. Ennek egyik megjelenési formája az, amikor a politikai vezetés az állam hatalmát versenykorlátozásra használja, amivel maguk vagy klienseik számára extraprofitot szereznek, például azzal, hogy

a közbeszerzéseken akkor is nyertesek lesznek, ha nem ők teszik a legjobb ajánlatot

írt erről Mihályi Péter és Szelényi Iván két évvel ezelőtt.

Ennek egyik veszélyes következménye, hogy – ha ez általánossá válik – a gazdaság növekedési potenciálja súlyosan visszaesik a verseny sérülései miatt.

A haveri kapitalizmusnak és a járadékvadászatnak egy egész ágazatra, az energiapiacra gyakorolt torzító hatását mutatja be a Korrupciókutató Központ Budapest 2016-os tanulmánya.

Az is régi megfigyelés, hogy az alig feltételekkel adott, esetünkben szinte automatikussá tett és gyorsított külső támogatás eleve roncsolja a hatékonyságot azzal, hogy

a résztvevőket nem teszi érdekeltté teljesítményük javításában.

Ha mindezt ötvözik az állam kegyenceihez jutó pénzirányítással, annak következménye könnyen belátható. Előbb-utóbb elfogynak a belső tartalékok, a versenyhiány miatti hatékonyság-deficitet nem lesz honnan pótolni. A Lőrinc-féle

államilag doppingolt cégek és az egész rendszer fennmaradása addig biztosított, amíg van honnan betömni a világpiac és a hazai viszonyokbeli teljesítmény közti lyukat.

A Simicska-birodalom napjainkban látható szétporladásának is ez az oka. A sokak által zseniálisnak tartott üzletember valójában nem több, mint a rendszerváltás zavarosában halászó ügyeskedő, aki előbb az állami szabályozás lyukait kihasználva a többi fideszes haverral (például Kövér Szilárddal) cégtemetőben mentette ki a közpénzt. Aminek tőkéjéből aztán – menet közben már kormányzati segítséggel – létrehozta azt a vállalatbirodalmat Közgépestül és médiaportfólióstul, amely hatalmi háttér nélkül szinte pillanatok alatt omlik össze. A pénzt termelő maradék érdekeltségek, az agrárcégek is alighanem a területalapú uniós támogatásnak köszönhetően vannak még talpon.

Ha az uniós donációt a következő ciklusban valóban újraszabják, és jelentősen lezuhan az ideáramló pénz mennyisége,

ezek a lufi-kegyencbirodalmak szempillantás alatt fognak eldurranni.

Az ország elsüllyedésével együtt.

Mit akar ellesni Netanjahu Felcsúton?

Izrael szeretne kijutni a vb-re, ehhez Felcsúton keresne szakmai segítséget – mondta Netanjahu miniszterelnök. De vajon mit adott hozzá eddig a futballhoz a pénztengerben fürdő Puskás Akadémia? A csapat összesített mérlege négy év első osztályú bajnoki évadjaiban: mínusz 41-es gólkülönbség, több vereség, mint győzelem és döntetlen.

Nem csak a hallgatóságot, hanem magyar vendégét is szemmel láthatóan meglepte csütörtökön Benjamin Netanjahu miniszterelnök, amikor sajtótájékoztatójuk végén azzal fordult Orbánhoz, hogy szívesen küldenének megfigyelőket a felcsúti Puskás Akadémiára, tanulmányozni az ottani modellt, mert szeretnének kijutni a következő labdarúgó-világbajnokságra.

Ahol magyar válogatott 32 éve fordult meg utoljára – vágja rá mindjárt a fociban tájékozatlan olvasó is. Ahogyan arról is bizonyára hallott harangozni, hogy tavaly (és idén eddig) talán minden idők legmélyebb pontjára süllyedt a futball honi változata, a magyarfoci, közte az andorrai kalanddal. Ettől még persze akadhat néznivaló Felcsúton.

Bemelegítésképpen nézzük meg, hogy milyen hírekkel büszkélkedik el maga az Orbán alapította, kezdetben a Garancsi István „kötélbarát” által tulajdonolt Videoton fiókcsapataként fungáló Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA).

Legutóbb arról adott hírt az MLSZ, hogy „három játékossal erősödött a keret”, a grúz Bacsana Arabulival (Balmazújváros), Kiss Tamással (Haladás) és Szolnoki Rolanddal (Videoton). Távozott a két horvát, Stipe Bacelic-Grgic és Ivor Horvat, a kameruni Patrick Mevoungou, Tar Zsolt, visszavonult Polonkai Attila és Vanczák Vilmos. Kölcsönadta a klub Csilus Ádámot, Ezekiel Isoken Hentyt, Madarász Márkot, Oroszi Dánielt, Antonio Perosevicet, Prosser Dánielt, Szécsi Márkot, Tóth Balázst.

Maga a PFLA azt közölte tegnap, hogy – idézet – „szintet lépnek akadémistáink”. Eszerint három növendékük: Deutsch László, Nándori Botond, és Tamás Nándor a következő szezont a III. osztályú Csákváron tölti, s itt folytatja Csilus Ádám, Oroszi Dániel és Tóth Balázs. Fordított az útja – a második csapattól a PFLA-hoz – a saját nevelésű kölcsönjátékos Bokros Szilárdnak.

És akik korábban elmentek külföldre? Például egy hír néhány hete Tajti Mátyásról. „Egykori növendékünk együttese, az Atlético Malagueno

megnyerte a spanyol negyedosztály IX. csoportjának küzdelmeit,

és osztályozón kiharcolta a harmadosztályú tagságot. (Tajti annak idején a Barcelona akadémiájára távozott, most viszont hazatér, a Diósgyőrhöz.)

Nála (eddig) többre vitte Sallai Roland, de azért ne gondoljunk a Premier League-re. A játékos ciprusi bajnok lett a múlt szezonban. A néhány éve viharos körülmények között Felcsútról Németországba került, majd onnan meglehetős kudarc után távozott Kleinheisler László most a kazah bajnok FK Asztana színeiben rúgja a bőrt.

A legerősebb bajnokság, ahol felbukkan mostanában egykoron felcsúti játékos, az a horvát liga. Ennek résztvevője a Hajduk Split, ahol a tavaszi idényt kölcsönben töltötte Gyurcsó Ádám, s a csapat opciós jogát érvényesítve megvásárolta őt. Itt már felbukkan egy viszonylag objektív értékmérő, az ár. Nos, a PAFC híréből kiderül, hogy eddigi foglalkoztatója,

a lengyel Pogon Szczecin 400 ezer euróért

végleg megszerezte a magyar válogatott játékost. A horvátoktól (a Mészáros Lőrinc kezébe került eszéki csapattól) érkezett is játékos, Josip Knezevic.

Itt már közelítünk ahhoz, amit az izraeliek is minden bizonnyal megtudhatnak, ha valóban Felcsútra kanyarodnak tapasztalatokért. Hogy tudniillik – a klub saját közlése szerint – százharmincöt olyan labdarúgót neveltek ki, akik jelenleg az NB I-ben, az NB II-ben vagy épp az NB III-ban futballoznak.

Ez elsőre jól hangzik, de arra azért sokan emlékezhetnek, hogy az egész honi akadémiai rendszerről állított ki lesújtó bizonyítványt a futball-értékelésre szakosodott belga Double Pass, amelynek éppen két éve nyilvánosságra került 2016-os jelentése megállapította: a „hazai nevelésű játékosok” aránya az első csapatokban átlagban 1/3-os értéket mutat, s

csak egy olyan magyar klub van, amely „saját nevelésű” játékost adott a legmagasabb (nemzetközi) szintre

– nem nevesítette, melyik volt az. (A belgák aktuális vizsgálata már zajlik.)

Két éve a PFLA akadémiája a nem túl fényes hatodik helyet szerezte meg ebben a 15-ös mezőnyben.

Nos, akkor lássuk, milyen eredményei vannak a PFLA-nak a „kőkemény” magyar bajnokságban? Abban, amelynek néhány csapatához valósággal ömlik a közpénz az átengedett tao formájában, s amelyből a felcsúti alapítvány eddig kimagaslóan sokat, 16,2 milliárdot kapott eddig (a G7 szerint 2011 óta ez az összeg 18,9 milliárd). S nem csak saját tulajdonosa, a Kárpátok Zuckerbergje, Mészáros Lőrinc cégei jóvoltából, hanem a közbeszerzéseken ugyancsak taroló egyéb „közeli” vállalkozásoktól. De milliárdos összeget fizetett a csődtől és az állami tulajdontól nemrég megszabadult MKB Bank és a negyedrészben állami tulajdonú Mol egyik leányvállalata.

A PFLA 2012-ben vált le a Videotonról (három hete Mol-Vidi). Első évadában (2013/14-ben) a 14. lett, a rá következő idényben 10., majd 11., amivel

ki is esett a másodosztályba.

Az élvonalba visszakerült csapat a legutóbbi idényben 6. volt.

Néhány további szám alkalmas mélyebb következtetés levonására. Például az, hogy a négy első ligás évadban a lejátszott 126 meccs 46 százalékát, 58-at, vereséggel zárt (36 győzelem és 32 döntetlen mellett). Az összesített gólkülönbség mínusz 41 volt. (Ha 2016-ban csak annyival szerepel jobban, hogy épp bennmarad, akkor a statisztika alighanem még rosszabb lenne, hiszen a másodosztályt +28-as gólkülönbséggel és sok győzelemmel járta meg.)

A rendkívül gyenge „saját nevelési” eredményeket támasztja alá, hogy a PFLA jelenlegi 22-es keretében

talán ha két felcsúti növendék található.

A legtöbb magyar (10) másutt kezdte pályafutását, nyolcan pedig külföldiek (albán, szlovén, belga, uruguayi, mali és így tovább). Vagyis a következő évadban is jobbadán azt fogjuk lát, hogy a pályára kifutó csapat nagy része külföldi és másutt felnőtt magyar játékosból áll, saját „akadémikus” mutatóban, a kispadon és a bő keretben lesz.

Félreértésből lépünk ki a migrációs egyezségből?

Nem csak, hogy nem kötelező előírások nincsenek benne, hanem éppen hogy a szabályosan más országban lévőkre vonatkozik az az ENSZ-beli „migrációs csomag”, amelyből kiszáll a magyar kormány. Legalábbis ez derül ki a nemzetközi jogász szavaiból. A szavak közt némi zavar lehet.

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. „Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – indokolt Szijjártó. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.

Ezek után a kormány nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrakesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni – tette hozzá.

A kormány szerint a csomag ösztönzi a migrációt,

„milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”.

Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak. A tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de bizalmatlan, ezért lép ki belőle a kormány.

Amint azt márciusban, a szöveg tervezetének ismertetésekor is kiemeltük,

egyetlen országot se akar semmire se kényszeríteni az ENSZ,

noha akkor ezt állította a magyar kormány. Éppen hogy minden állam szuverén joga saját migrációs politikát gyakorolni – áll egyebek mellett a tervezetben.

Jogilag nem kötelező erejű dokumentumról van szó, hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt – olvasható.

És ami a lényeg: megerősíti az államok azon jogát, hogy

szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.

Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.

Vállalnának viszont bizonyos kötelezettségeket a kormányok. Például az emberi jogok terén, amelyek a megállapodás alapját képezik. „Az itt tárgyalt cselekvési kötelezettségvállalások végrehajtásával biztosítjuk az összes bevándorló emberi jogainak tényleges tiszteletét, védelmét és teljesítését státuszuktól függetlenül, a migrációs ciklus minden szakaszában”.

A továbbiakban szó van még arról, hogy a menekülteknek folyamatos tájékoztatást kell nyújtani, iratokkal ellátni őket, megszüntetni a megkülönböztetést, tényekre támaszkodó vitát folytatni a problémáról és a valóságra támaszkodó politikát folytatni.

Amikor a hazai vita elkezdődött, éppen dübörgött a választást megelőző új kampány, amelyben az ENSZ-t akarta „megállítani” a kormány. A migránsozás közepette alighanem kellemetlen lett volna olyan önkéntes vállalást tenni, amelyben a partnerként elismert szervezetek sorában ott vannak a diaszpórákat, a helyi közösségeket, egyetemeket, a magánszektort, a parlamenti képviselőket, szakszervezeteket, az országok emberi jogi szervezeteit, a médiát és más releváns szereplőket. No meg a civil szervezeteket.

Akkorra régen végletesen (véglegesen?) egybemosódott a migráns (bevándorló)

és a menekült fogalma, valamint az ezek mögött lévő hús-vér emberek. A szavakba rejtett csapda bezárult.

A nemzetközi jogász szavaiból kibontakozó kép is mintha ezt bizonyítaná. Nagy Boldizsár először is hangsúlyozza, hogy nem egyezményről vagy más hasonlóról (például csomagról) van szó. Ez az egyetértés (a compact szóra még nincs kialakult magyar szakkifejezés)

a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozik,

– hangsúlyozta Nagy Boldizsár. Tehát nem azokra, akik például csónakon menekülnek otthonukból,

„hanem akik legálisan dolgoznak vagy családtagként tartózkodnak más országban”.

A kimaradás az egyetértésből csak azzal a következménnyel jár, hogy lenézett és érdektelen országgá válunk a világ szemében – értékeli a helyzetet a nemzetközi jogász. És persze azzal, hogy a kormány megfoszt legalább félmillió, külföldön élő magyar állampolgárt attól, hogy élvezzék azokat az előnyöket, amelyeket az önkéntesen vállalt kötelezettséggel más államok adnának nekik majdan.

Továbbá megfosztja magát a kormány attól a segítségtől, amelyet annak érdekében kaphatna, hogy könnyebben hazaküldhesse az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, például afgánokat, pakisztániakat vagy valamely afrikai országból érkezetteket.

A félreértést talán az okozza a kormányban, hogy

készülőben van egy másik egyetértés is, amely viszont a menekültekre és a menedéket kérőkre vonatkozik,

tehát éppen fordítva, nem a szabályosan vándorlókra – emeli ki a nemzetközi jogász. Amilyenek például a Suzuki Esztergomban tevékenykedő külföldi mérnökei is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!