Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
741 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Mol-INA: marad a patthelyzet

Uniós kötelezettség miatt módosították a Mol-INA-törvényt a horvátok. A kivételes jogok visszavonása után azonban változatlanul lebeg a Mol kivásárlása. Miből? – ez a kérdés.

Szerdán a horvát parlament elfogadta a horvát olajipari vállalatról (INA) szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól. Ennek tartalma miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon. Szerinte a jogszabály egyes tételei sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. A horvát kormány ennek kijavításával indokolta a törvénymódosítást.

Évek óta zajlik a horvátországi hadjárat a Mollal szemben,

kifogásolva az INA privatizációját. A mostani parlamenti vitában minden előkerült, ami az elmúlt években a horvát belpolitikát jellemezte az INA ügyében: nemzetárulás, a kormány át akarja játszani az INA-t a Molnak. Az ellenzék szerint a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal. A horvát államé a részvények 44,84 százaléka.

A privatizációs szerződés lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladásában, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. Azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.

A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania a cég irányítására. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően, hogy a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.

A módosítás lényege az, hogy a beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat.

Arra azonban mindmáig nincs válasz, hogy miből vennék vissza a Mol-pakettet,

amelynek értéke becslések szerint is több milliárd euróra rúg. A Mol a lepukkadt, rossz hatékonyságú INA-t (a kitermelést és a finomítást egyaránt) – tulajdoni részesedésétől függetlenül egymaga – rengeteg pénzből felújította, visszavásárláskor ezt is meg kellene téríteni.

Az INA több lépcsőben került a Mol irányítása alá. Jelenleg tehát relatív többsége van a cégben, az irányításszerzés engedélyezése miatt utóbb tízmillió eurós vesztegetéssel vádolták meg Ivo Sanader egykori miniszterelnököt és Hernádi Zsolt Mol-vezért. Előbbit először elítélték, majd felmentették, utóbbival pedig eddig hiába próbálkoztak a horvát hatóságok.

Magát a Mol-INA-szerződést is megpróbálták kétségbe vonni a szokásos nacionalista hangulatkeltéssel, s ebből mindkét nagy párt, a jobboldali és a szocialista kivette részét az elmúlt években. A nemzetközi bíróságon indított polgári pert 2017 októberében végül jogerősen elbukta a horvát állam.

A kötélhúzás azonban oda vezetett, hogy a Mol, és a benne 25 százalékban részes magyar állam felajánlotta a kivásárlást megfelelő áron. Az oroszok élénk érdeklődést mutatnak az INA iránt, amit azonban a horvát kormány elutasít. Két és fél éve pedig egy amerikai cég jelentkezett be a vállalatért. Erről azóta sincs újabb hír.

Sztártenor „költözik” három évre Budapestre

0

A világhírű José Cura magyarországi állandó vendégművész lesz három éven át. Az argentin tenor énekesként, karmesterként és komponistaként a rádiós művészeti együttesekkel dolgozik együtt.

Világsztárral gyarapodik a hazai kulturális élet. A szinte megszámlálhatatlan szerepről ismert és díjakkal elhalmozott José Cura argentin operaénekes, zeneszerző, karmester a következő évadtól a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) első állandó vendégművésze lesz – jelentette be Kovács Géza, az MRME ügyvezető igazgatója José Cura jelenlétében.

José Curát a 21. század tenorsztárja mellett a Domingo, Pavarotti, Carreras alkotta trióra utalva a

„negyedik tenornak”

is szokták nevezni.

Az ősszel induló koncertévadban Cura a Müpában vezényli Verdi Requiemjét november 13-án, 2020. január 29-én pedig a Zeneakadémián saját vígoperája, a Montezuma és a rőthajú pap című darab ősbemutatóját dirigálja. Énekesként Leoncavallo Bajazzók című operájában láthatja őt a magyar közönség 2020. április 21-én Canio szerepében a Müpában. Cura Magnificat és Ecce Homo című művét még idén ősszel hanglemezre rögzítik.

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseivel közös terveikről elárulta, hogy többek között Németországba és Szlovéniába utaznak turnékörútra.

Egyre közelebb a szakításhoz a Fidesz az EPP-ben

Nem tartható fenn a Fidesz néppárti tagsága a szakértő szerint. Hegedűs István úgy látja, hogy az EP-választás után ki fogják zárni Orbánékat, s ez a „matekot” is felülírhatja.

A számtalan „vörös vonal” után minden eddiginél messzebb ment a Fidesz, valójában Orbán Viktor azzal, hogy személyesen Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének ment neki, aki az Európai Néppárt (EPP) egyik vezető politikusa is – mondta a Magyarországi Európa Társaság (MET) elnöke. Hegedűs István szerint a legújabb kormányzati plakátkampány ismét botrányt váltott ki az EPP-ben.

Erre vall egyébként, hogy szintén az eddigi gyakorlattal szemben az EB órákon belül ugyancsak plakáttal válaszolt a szerintük valótlan magyar állításokra. A testület szóvivője „sokkolónak” és nevetséges összeesküvés-elméletnek nevezte a magyar állításokat.

Sőt, Joseph Daul, az EPP elnöke hosszú Twitter-írásban szintén hamisnak és megtévesztőnek minősítette a kormány állításait, és az EB-hez hasonlóan arra emlékezteti a magyar kormányt, hogy a döntéseket közösen hozzák meg a tagországok.

Azzal, hogy most már „anyapártját”, az EPP-t is így bírálja a Fidesz, sokáig nem fenntartható helyzet állott elő, lélektanilag nem lehet ezt sokáig csinálni – fogalmazott Hegedűs István.

Nagyon úgy látszik, hogy

a Fidesz, illetve Orbán elszabadult hajóágyú lett az EPP-ben,

azután, hogy eddig is világos volt, nem tudnak mit kezdeni vele – mondta MET elnöke.

Ebben a helyzetben legkésőbb a május végi európai parlamenti választás után döntésre kell vinni ezt az állapotot, ami már magának az EPP-nek is túl sokat árt a szakértő szerint.

Az EP-választás azért fontos, mert jelentősen átalakulhatnak az erőviszonyok. Az EP elkészítette első mandátumbecslését, ami a két legnagyobb frakció, az EPP és a szocialisták (S&D) jelentős térvesztését vetíti előre a radikális, populista, részben EU-ellenes erőkkel szemben. (Azt hozzá kell tenni, hogy a számítás a britek kilépése utáni, 751 helyett 705-ös létszámot veszi alapul, noha egyelőre bizonytalan, hogy a szigetország valóban távozik március végén. Ha nem, akkor nekik is meg kell tartaniuk az EP-választást.)

Ebben a helyzetben még nagyobb lehet a Fidesz súlya az EPP-n belül. Legalábbis matematikailag. Hegedűs István szerint azonban a helyzet annyira elmérgesedett, hogy ez felülírhatja a „matekot”.

Nem minden az, hogy az EPP-ben 13-14-gyel többen lesznek-e

– fogalmazott.

A szakértő azt se zárja ki, hogy még a választásig is emelni fogja ezt a hangot a Fidesz, mert az már most látszik, hogy egyéb mondanivaló híján javarészt a migránstémáról fog szólni a kampány. Ez pedig előre is hozhatja a szakítást az EPP-ben.

Érdemes felidézni, hogy nem oly régen, december utolsó napjaiban Juncker egy német lapinterjúban azt mondta, hogy szerinte az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával. Elmondta azt is, hogy az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását, de az elutasította ezt. Akkor.

Brexit: készíti a törülközőt a brit autóipar

A Honda bezárja angliai üzemét, a Nissan még csak új modellt visz máshová. Minden második britanniai exportkocsi megszenvedheti a Brexitet, a beruházás, a kivitel és az eladás zuhan.

Brit médiainformáció szerint 2022-ben bezárja angliai üzemét a japán Honda, s ezt kedden be is jelenti. Mint az alábbi ábrán látható, a márka (3500 alkalmazottal) tavaly 160 ezer autót gyártott a szigetországban, kevesebbet, mint egy évvel korábban – ahogyan az egész britanniai ágazat igen sanyarú eredményeket produkál.

Forrás: SMMT

A Honda a Brexittel kapcsolatos parlamenti alsóházi meghallgatáson közölte, hogy az egy napnyi raktárkészlettel dolgozó üzembe

hétpercenként (!) érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól

származó részegységekkel.

Legutóbb a szintén japán

a Nissan azt jelentette be, hogy nem sunderlandi üzemében

fogja készíteni új X-Trail modelljét.

Súlyosan érintheti a Brexit a Fordot is,

amelynek részesedése a brit értékesítésben mintegy 8 százalék, és az amerikai központú cégnek nincs gyára az országban. Vagyis amíg a japánok esetében a kiviteli, addig a Fordnál az importvám tenné versenyképtelenné a most eladott 160-170 ezer autót.

A brit autógyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT) januárban „vörös riasztást” bocsátott ki a 2018-as adatok ismertetése során a megegyezés nélküli Brexit esetére.

A számok lesújtók. A belső piac (új autó értékesítése) 6,8 százalékkal 2,36 millióra csökkent, a szigetországban előállított személykocsik 1,52 milliója csaknem egytizednyi zuhanás. A vámok visszaállítása rémének súlyosságát jellemzi az, hogy

a náluk gyártott autók 81 százaléka exportra megy,

ezen belül több, mint minden második az EU-ba (plusz 18 százalék az Egyesült Államokba, amellyel kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás csak a Brexit után lenne megköthető). Vagyis a vámokkal lehetetlenné tett export az 1,24 milliós export kétharmadát érintené.

S ha ez nem lenne elég,

az ágazat beruházásai 46 százalékkal a kút mélyére ugrottak.

Ami azt jelenti, hogy a versenyképesség fenntartásához nélkülözhetetlen fejlesztések sora maradt el.

Tavaly 9,1 százalékkal ötévi mélypontra zuhant a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma, a brit autóipari beruházások értéke pedig 46,5 százalékkal esett vissza 2018-ban az előző évi szintről, egyértelműen a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanság miatt.

Az autóipar az egyik olyan ágazat, amelyben a gyártásszervezés teljes egészében ki van szolgáltatva a több száz beszállító szinte percre pontos ütemezésének (just in time logisztika). A költségtakarékosságban fontos egy-két napos készletezés legfeljebb apróbb akadozásokat bír el (a győri Audi-sztrájk ebbéli hatását nemrégiben megtapasztalhatta az óriásvállalat).

Egy brit hatástanulmány

hat napos torlódást számolt ki a legforgalmasabb angliai kompkikötőbe, Doverbe vezető utakon

már arra az esetre is, ha egy percnél alig hosszabb ideig tartó vámvizsgálatnak vetnék alá a kamionokat.

A jelenlegi legnagyobb valószínűség szerint Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból március 29-én. Ennek teljes elkerülésérére újabb népszavazás kellene, de ezt nem támogatja a kormány, mondván a többség (52 százalék) már döntött erről. Megoldás lehetne a kilépést elindító bejelentés visszavonása a kormány részéről, de Theresa May erre  se hajlandó, mondván a nép döntött. Ahogyan – egyelőre – arra se, hogy átmeneti halasztást és a tárgyalások folytatását kérje az uniótól; erre ráadásul a hátra lévő bő öt hétben mind a 27 tag kormányának áldása kellene.

A nők férfiak is – összevissza faragják Orbán akciótervét

A csak nők számára bejelentett 10 milliós elsőházasság-kölcsön férfiaknak, özvegyeknek és elváltaknak is jár. Vagyis bő egy hét alatt teljesen átszabták Orbán Viktor bejelentését.

Mintha menet közben terveznének autót (vagy atomerőművet, ahogyan az a kirúgott Paks-államtitkár későbbi nyilatkozatából kiderül az oroszok kapcsán), úgy alakul át a felismerhetetlenségig Orbán 7 pontos akciótervének több része. Mostanra az első házas nőknek adandó 10 milliós kölcsönről derült ki, hogy majdnem mindenkire érvényes lehet.

„Minden 40 év alatti nő, aki első házasságát köti, a közös élet kezdéséhez 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsönben részesülhet. A törlesztést az első gyermek érkezésekor három évre fölfüggesztjük, a második gyermek érkezésekor újból három évre fölfüggesztjük, és a tőketartozás harmadát nem kell visszafizetni. Ha harmadik gyerek is születik, akkor a kölcsön további részét teljes egészében elengedjük.” Ezt mondta nyolc napja Orbán a Várkert Bazárban.

A következő napokban érkeztek

az újabb és újabb információk.

Ezek szerint

  • 18 és 40 éves kor között igényelhető,
  • megelőző legalább három év munkaviszony,
  • a hitel kamatmentes, nem csak kedvezményes,
  • szabad felhasználású, tehát bármire költhető: hitelkiváltásra, autóra is,
  • a havi törlesztés legfeljebb 50 ezer forint lesz,
  • idén júliustól 3 évig köthető szerződés,
  • mégis csak kell gyerek, legalább egy, máskülönben ugrik a kamatmentesség és piaci, kamatozásúvá válik a pénz, és a gyereknek az aláírástól számított 5 éven belül kell megszületnie,
  • a már meglévő gyerek nem számítható be.

Az tehát nem változott meg, hogy megfelelő ütemezéssel három gyerekkel voltaképpen ingyen kapnak 10 milliót a házasfelek.

Most ismét kiállt a mikrofonhoz Novák Katalin államtitkár, és még inkább átírta Orbán induló bejelentését.

Megtudhattuk, hogy

  • férfiak is igényelhetik,
  • akár mindketten elváltak lehetnek, ha még nincs gyerekük,
  • a 18-40-es életkori megkötés marad a nőkre,
  • ha már van gyerek valamelyiknél, egyiküknek első házasnak kell lennie,
  • az özvegység nem számít korábbi házasságnak,
  • a kölcsönt közösen veszik fel és törlesztik,
  • nem három, hanem három és fél évig, 2022 végéig nyitott a lehetőség a szerződéskötésre,
  • ha a házasok önhibáján kívül nem született gyermek, a járási hivatal kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

Azt már ugyancsak tudjuk (amint azt kezdetben csak sejtettünk), hogy

a pénzt kereskedelmi bankok fogják folyósítani, de a részletek változatlanul homályosak.

Az logikusan következik az előbbiből, hogy a bank minden költségét az állam állja, és a szokásos hitelminősítésen fognak keresztül menni az igénylők. Kérdés, hogy ebből adódóan alkalmazni kell-e az adósságfék-szabályt, amely igen magas, sok százezres nettó jövedelmet ír elő. Mert az is nyitott kérdés, hogy már meglévő egyéb kölcsönt be kell-e számítani az elbíráláskor.

Megtiltanák a magánhasználatot a céges számítógépen

Mivel a magánéletet nem ellenőrizhetik, ezért inkább megtiltják a magáncélú használatot a céges számítógépeken – ez a lényege egy törvényjavaslatnak. Mindez uniós jogharmonizációra hivatkozva.

A munkáltatótól kapott számítógépet – ha nincs eltérő megállapodás – kizárólag munkára használhatnák az alkalmazottak a parlament előtt lévő törvényjavaslat alapján. A Munka törvénykönyvének (Mtv) módosítására – ahogyan vagy kéttucat jogszabály esetében is – a tavaly hatályba lépett uniós adatkezelési szabályozásnak (GDPR) megfelelés miatt lenne szükség, hogy csökkentsék a személyes adatok kezelésének körét.

A Mtv azt mondaná ki tehát, hogy a cégnek és alkalmazottainak eltérő megállapodása hiányában tilos lenne nem a munkaviszony teljesítése érdekében használni. Vagyis

akár a magánlevelek megtekintését is megtiltaná a kormány.

Ráadásul ha a dolgozó saját gépét használja, akkor a munkáltató ebbe is beletekinthetne, ellenőrizendő a használat jogszerűségét.

Az indok igen különös. Az új uniós normára hivatkozva a kormány

általános joggá terjesztené ki az emberi méltóság követelményét

a munkaviszony egészére, nem pedig csak az ellenőrzések módjára, ahogyan a jelenlegi előírás szól.

Ezért „a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja” – áll az indoklásban. Mivel azonban a magánélet ellenőrzése tilos, ezért a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során

addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magánjellegű-e.

A jogellenes adathoz való hozzájutást ezért azzal akarják megelőzni, kizárni, hogy inkább megtiltják a magánjellegű tevékenységet (például internetezés, facebookozás) a dolgozók számára.

Mivel azonban a törvénymódosítás megengedné a megállapodást, remélhetőleg ez a szigorítás – legalábbis a magáncégek esetében – papíros marad. Más lehet azonban a helyzet az állami munkahelyeken.

Ismét a migránsokról tájékoztatnak

Az állítólagos brüsszeli bevándorlási tervekről indít „tájékoztató” kampányt a kormány. Ez tartalmában megegyezik az eddigiekkel. Éppen az EP-választás előtt.

A kormány tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről – közölte a kormányszóvivő pénteken. Hollik István kifejtette: minden magyar embernek joga van tudni, melyek azok a javaslatok, amelyek alapjaiban veszélyeztetik Magyarország biztonságát.
A napokban induló kampány az eddigiekhez hasonló elemekből áll, és szeretnének vele minden magyar polgárt elérni. Az nem derült ki, ez pontosan mit jelent, de a „mindenkit elérni” arra enged következtetni, hogy ismét valamilyen postai művelet lesz.

A kormányszóvivő kiemelte: az akcióra azért van szükség, mert miközben a magyar emberek már sokféleképpen kifejezték, hogy nem kérnek a migrációból, Brüsszelben még mindig erőltetik az ezt támogató terveket. Továbbra is erőltetik a betelepítési kvótát, az a céljuk, hogy gyengítsék a tagországok határvédelmi jogait, a pénzzel feltöltött migránskártyán túl migránsvízumot is be akarnak vezetni. Ez utóbbit az Európai Parlament már el is fogadta – mondta Hollik István.
Kitért arra is, hogy emellett több pénzt akarnak adni a brüsszeli elképzelések alapján a bevándorlást támogató szervezeteknek, miközben csökkentenék a migrációt ellenző országok pénzügyi támogatását, ezzel is büntetve ezeket az államokat.
A kormánynak az az álláspontja, hogy ezek a tervek súlyosan veszélyeztetik Magyarország biztonságát, megvalósulásukkal hazánk is bevándorlóországgá válna – fogalmazott a kormányszóvivő.

Magyarországon május 26-án tartják az Európai parlamenti választást.

Matolcsy mentené az unokatesó bankját

Az NHB Bankkal már tudatták, hogy újabb 30 nap kifizetési korlátozást kapnak az MNB-től. Ez a harmadik lenne, ami után dönteni kell a bank sorsáról, ha addig se sikerül a tőkepótlás.

Fenntartja a 7 millió forint feletti betétkifizetési korlátozást az NHB Bankkal szemben a Magyar Nemzeti Bank – ezt mondták egy ügyfélnek az mfor.hu szerint.

A Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos tulajdonában álló Növekedési Hitelbank (NHB) rövid távú likviditási helyzete december közepére rendült meg annyira, hogy kifizetési korlátozást kellett elrendelnie a felügyeletet ellátó MNB-nek, és megtiltotta újabb kötelezettségek vállalását, továbbá négy hónapra felügyeleti biztost is kirendelt.

A tőkehelyzet rendezését nem tudta megoldani az NHB, ezért január közepén újabb 30 napos korlátozás kezdődött. Ez ma telik le.

Ez az intézkedés

legfeljebb háromszor 30 napra lehetséges,

ha Szemereynek addigra se sikerül kipótolnia a bank tőkéjét, akkor valamilyen más módot kell választani. Végső eszköz a működési engedély visszavonása.

Az MNB egy hónapja tudatta azt is, hogy az NHB benyújtotta neki intézkedési tervét. Alighanem a rendezés jegyében döntött úgy a pénzintézet, hogy mind a kilenc fiókját bezárja, csak a központnak is helyet adó budapesti belvárosi egység marad meg. S bizonyára a tulajdonos pénzszerzési forrása az is, hogy alig fél év után kiszállt az immáron Mészáros Lőrinc és felesége mintegy 80 százalékos érdekeltségében lévő MKB Bankbeli egyharmados részét.

Ha nem sikerül megmenteni a kereskedelmi banki részt, akkor a befektetési szolgáltatás akár önállóan is tovább élhet, az MNB korlátozó intézkedése ezt nem érinti. Az NHB-t hozzácsaphatják az MKB-hoz, amely szeretné megszerezni a konszolidáció után állami tulajdonba került, és most eladósorban lévő Budapest Bankot. Lehetséges azonban, hogy az egy fiókosra olvadt törpebankot egyszerűbb megszüntetni, az ügyfeleket pedig átadni.

Újra kapnak ételt a menekültek a határon

A strasbourgi beadvány napján gyorsan adtak enni a Tompán őrzött iraki szülőknek, akik így négy napig ették a gyerekek kosztját – tudtuk meg a Helsinki Bizottságtól. A menedékkérelem tartalmi elbírálása nélkül most a család a bagdadi repülőjegyre várhat vagy új beadvány jöhet.

Újra éheztetnek a tranzitzónában – adta hírül tegnap a Magyar Helsinki Bizottság (MHB), hogy egy öttagú iraki család nyolc hónapja van bezárva a tompai tranzitzónába. A szülők múlt péntek óta nem kaptak enni, csak az jut nekik, ami a kisgyerekeiktől (egyikük súlyos beteg) megmarad.

A MHB azonnal a strasbourgi bírósághoz fordult, hogy az lépjen fel a szülők éheztetése és kínzása ellen. Lényegében postafordultával (egy napon belül) megérkezett

a bíróság döntése: a hatóságnak haladéktalanul enni kell adnia a menekülteknek.

A strasbourgi bíróság döntése úgynevezett ideiglenes intézkedés. Ebben előírja, hogy a magyar hatóságok adjanak enni az anyának és az apának, és a három kiskorú gyermekre tekintettel haladéktalanul biztosítsák, hogy a család elhelyezési körülményei megfeleljenek a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalma által előírtaknak.

A strasbourgi bíróság egy nap alatt hozta meg az ideiglenes intézkedést, amiben a kormányt felszólítja az étel biztosítására. Ennél gyorsabb eljárás nem nagyon van, persze

ez csak olyan kivételes helyzetekre vonatkozik, ahol a kínzás tilalma sérül

– írta a Facebookon az MHB.

A család tavaly júniusban adta be a menedék iránti kérelmet, amelyet a bevándorlási hivatal elutasított, a fellebbezéssel pedig a bíróság tette ezt jogi hiányosságra hivatkozva. Ezt aztán másodfokon helybenhagyta a következő bíróság – mondta a Független Hírügynökségnek Fazekas Tamás, az MHB ügyvédje.

A jogerős elutasítás február 5-ikén érkezett meg az MHB-hez, valószínűleg a bevándorlási hivatalhoz is. Ezután három nappal vonták meg az ételt a szülőktől. Arra a jogszabályra hivatkozva, amely a jogellenesen itt tartózkodók közül csak a kiskorúak ellátását teszi lehetővé. Érdekes, hogy a bevándorlási hivatal aznap, múlt pénteken leállította az éheztetést, amikor az MHB elküldte beadványát Strasbourgba – mondta az ügyvéd.

Tavaly augusztusban ugyanez történt, akkor két hét után kaptak ételt a fogva tartott emberek, ugyancsak a strasbourgi bíróság közbeavatkozása nyomán. Az MHB már akkor felhívta a figyelmet arra, ha nem módosítják a rendeletet, újabb éheztetésekre kerülhet sor. Azóta se módosították.

A többedik ugyanilyen nemzetközi bírósági döntés alapján egyértelmű, hogy

a magyar jogszabály nem felel meg az uniós normának.

A hatóságnak enni kell adnia a rá bízott embereknek.

Jelenleg tehát jogerős kiutasítási határozat van az iraki család ügyében az EU egészéből Irak területére. Vagyis őket – minden bizonnyal repülőgéppel – Irakba kell visszatoloncolni – mondta Fazekas Tamás. Ugyanakkor a menekülti kérelmüket érdemben nem bírálták el, tehát van lehetőség újabb kérelmet benyújtaniuk. Erről ezután döntenek.

Ismét több a lánctartozás

Noha látványosan csökkent a késve fizetés a cégek életében, a lánctartozás tavaly ismét több lett. Az építőiparban és a közepes méretű vállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet.

A cégek 55 százaléka szenvedett el legalább egyszer késve fizetést a tavaly nyári adatok szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) felmérésére kapott válaszok alapján. Ez jelentős csökkenés: másfél évvel korábban még 78 százalékban tapasztaltak határidőn túli teljesítést. Szinte elhanyagolható, 2 százalék azon cégek hányada, amelyek üzleti partnereinek több, mint fele maradt el a pénzzel. A tendencia itt is harmadolódást mutat.

Forrás: GVI

A leginkább érintett cégek 2018 első félévében a 100–249 fő közötti középvállalkozások voltak, melyek 63 százaléka volt kapcsolatban késve fizető partnerrel (ugyanakkor átlagosan partnereik 13 százaléka csúszott meg többször). Leggyakrabban az építőiparban, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatások területén működő vállalkozások találkoztak a jelenséggel 67, illetve 57 százalékban. Tulajdonszerkezet szerint lényegében nem volt eltérés a késedelmesen fizető üzleti partnerek arányában: a tisztán hazai tulajdonú cégek 55 százaléka szenvedett el késedelmes fizetést, a külföldi (rész)tulajdonú cégek körében pedig 51 százalék.

Mindezekkel párhuzamosan

meredeken csökken a késéssel érintett bevétel aránya is.

Mindössze harmada, a korábbi összeg 7 százaléka érkezett be egy héten túl.

Az adatokból nem derül ki, hogy egyszeri jelenség-e, mindenesetre a megkérdezett cégvezetők arról számoltak be a GVI-nek, hogy tavaly ismét nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek azért nem tudtak időben teljesíteni, mert ők is késve jutottak hozzá pénzükhöz. Két évvel ezelőtt 22, tavaly januárban ennek fele, fél évvel később 15 százaléka mondta ezt a megelőző egy év tapasztalatai alapján.

A lánctartozásban érintett cégek aránya a nagyvállalati (250 fő felett), illetve a 100–249 fő közötti kategóriában egyaránt 12 százalék, az 50–99 fős kategóriában 8, a 20–49 fős vállalatok esetében azonban 26 százalék. Ez esetben is az építőiparban volt a legmagasabb azon cégek aránya, 23 százalék, amelyek üzleti partnereik késedelme miatt nem tudtak időben fizetni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK