Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
741 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ha átlép, átrendezi a szélsőjobbot Orbán

Bak Mihály
-
0
Ha átlép, átrendezi a szélsőjobbot Orbán

Az ukázban felhívott három párttal együtt nem alakíthat frakciót a Fidesz az EP-ben, ráadásul ehhez legalább két képviselőcsoportot kellene szétverni. Friss német hír szerint a CDU-CSU-ban döntöttek: Orbánéknak menniük kell.

A daliás időket idézően az egyesített kormánylap kiadta az ukázt/elkezdte a hangulati előkészítést arra, ha a Fidesz kilép az Európai Néppártból (EPP). A Magyar Nemzet megadta a „vonalat” is: lengyel eszmetársával, a Jaroslaw Kaczynskí vezette Jog és Igazságossággal (PiS), az olasz Matteo Salvini Ligájával és a kisebb osztrák kormányerővel, a Heinz-Christian Strache elnökölte Szabadságpárttal (FPÖ) alkosson egy frakciót az Európai Parlamentben. Nyilván a május végi választás után, az általuk remélt széljobb előretörés után az immár egységesen „Soros-bérenccé” és „bevándorláspártivá” vált EPP rovására.

Lehet persze, hogy a kilépésben versenyfutás kezdődik, ugyanis a legújabb németországi értesülés szerint

a CDU-ban és a CSU-ban már eldöntötték: kizárják a Fideszt az EPP-ből.

Talán már a szűk két hét múlva sorra kerülő küldöttgyűlésükön. Legalábbis erről beszélt a Klubrádióban a Német Külügyi Intézet egyik szakértője, Milan Nic.

Ennek szerintük az az oka, hogy Orbán elkalkulálta magát, és nem vette észre a helyzet átalakulását. A CSU-ból kikerültek azok a korábbi vezetők (élükön Horst Seehofer elnökkel), akik védték Orbán pozícióját. Az új vezető, Markus Söder pedig be akarja fejezni a CDU ekézését, a jó koalíciós viszony a legfontosabb számára. A CDU-t ugyancsak nemrégiben átvevő Annegret Kramp-Karrenbauer pedig le akarja zárni a régi vitákat, „tiszta lappal” folytatni a kormányzást. Ebbe pedig nem fér bele a Fidesszel folytatott örökös kötélhúzás. És emellett a migránskérdés erősen kijjebb szorult a német belpolitika tématérképén.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kijelentette, hogy a Fidesz az EPP-ben akar maradni. Orbán pedig a kormánylap felszólítására reagált ekképpen: csigavér, higgadtság!

A visszavonulás első jele, hogy Gulyás azt is bejelentette: március 15-től mégse Frans Timmermans (és Soros) plakátjai kerülnek az utcákra, hanem a családvédelmi akciótervet fogják reklámozni.

Eddig tucatnyi EPP-tag kezdeményezte a Fidesz kizárását, de feltűnően hallgatnak erről a nagyobb országok kereszténydemokrata pártjai, például a németek (17 delegátusuk van az EPP-ben, a különféle tisztségviselők további személyekkel képviseltetik magukat a 260 fő körüli politikai gyűlésben/közgyűlésben.)

De vissza a jövőbe. A kormánylap felszólítása tehát négy tagú koalíciót akar. Csakhogy az EP házszabálya értelmében

képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges, amelyeknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Ez hét ország,

s akkor is annyi lesz, ha Nagy-Britannia március végén távozik az EU-ból.

Vagyis egy ilyen új széljobb pártnak további országok szervezeteit is fel kellene vennie soraiba. Jelenleg a centrumtól jobbra három nagyobb alakulat található. A legnépesebb (74 fő) az Európai Konzervatívok és Reformerek, amely alaposan meggyengülhet, mert náluk található a brit toryk zöme, 19 képviselő. Itt ülnek Kaczynskí legényei, a Svéd Demokraták és a flamand Geert Wilders emberei.

A jelenleg 43 tagú Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) a brit UKIP bázisa az EP-ben, az ő távozásukkal szintén 19 ember menne el. Itt ülnek az inkább szélbal, de euroszkeptikus másik olasz kormánypárt, az 5 Csillag képviselői és az egyre inkább a neonácik gyülekezőhelyévé váló német AfD-sek.

A harmadik nagyobb ilyen frakció a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF), 34 taggal, ahol az olasz Liga, az osztrák FPÖ alkot egy csapatot a francia Le Pen-féle Nemzetgyűléssel.

Látható tehát, hogy a „kijelölt szövetségesek”, jelenleg hazájukban kormánypozíciót viselők mellé néhány kisebb (például Wildersé) és veszélyes (AfD) pártot is össze kellene szedni ahhoz, hogy frakciót alakíthassanak. Ez legalább kettő, de

lehet, hogy mindhárom frakció átszabásával, netán szétcincálásával járna.

Ezzel a Fidesz és Orbán egy csapásra kikerülne az EP és az EU döntéshozatali főirányából, amely jelenleg (és valószínűleg júniustól is) az EPP többségén és a szocialisták eseti együttműködésén alapul. Bármennyire is erősödjön meg a jobbszél, valószínű, hogy a 751 helyett 705 fős EP-ben legfeljebb a blokkoló kisebbség helyzetét érheti el.

És ha igaz a németek döntéséről szóló értesülés, az azt tükrözheti, hogy úgy számolnak: a Fidesz maradása az EPP-ben már többet visz el társadalmi támogatásban, mint amennyit hoz a tizenvalahány jövendőbeli Fidesz-képviselő szavazata a 180 körüli majdani EPP-frakcióban. Az mindenesetre ismert, hogy a Fidesz kizárását elsők között követelő belga CDH elnöke a héten bejelentette: otthagyják az EPP-t, ha március 20-a után a Fidesz tag marad.

Kezdődhet a Corvinus átszabása, kérdőjelekkel

Bak Mihály
-
0
Kezdődhet a Corvinus átszabása, kérdőjelekkel

Megalakulhatnak a vagyonkezelő alapítványok, amelyek egyik formáját a Corvinus Egyetem fenntartásához fognak alkalmazni a nyártól. Ez megnyitja az utat az MTA intézeteinek elvétele előtt is, az egyetem kapcsán azonban vannak alapvető kérdések a jövőről. Például a finanszírozás bizonytalanságai.

A parlament szerda délutáni döntésével megalakulhatnak a vagyonkezelő alapítványok, amelyek elsődlegesen a hatalmas (legalább 600 milliós) családi vagyonok egyben tartására szolgáltak volna, de beleillesztették a közcélú formát is. Ennek kinyilvánított célja a Covinus Egyetem működésének átalakítása júliustól, a célul kitűzött „elitegyetem” létrehozása. (Ennek egyik következménye az állami fenntartású helyek drasztikus visszavágása lesz a fizetősök javára.)

Az persze kérdés, hogy az ország romló híre, a tudományellenes kormányzati politika mennyire teszi vonzóvá a Corvinust a jól fizető hazai és külföldi diákok előtt. Merthogy a törvényjavaslat szavazás előtti sub rosa kiegészítése a kutatási közérdekű feladat lehetőségével megnyitja az utat a Magyar Tudományos Akadémia ötezer fős intézeti hálózatának elvétele és állami vagyonkezelő alapítványba vitele előtt. Az MTA próbál ellenállni ennek.

De vissza a Corvinushoz. Több részlet nem ismert, csak a főbb keret. A kormány szándéka az, hogy

az egyetemet kiveszi a költségvetési finanszírozás köréből, és a vagyonkezelő alapítvány rendelkezésre bocsátja az állam tulajdonában – az MNV-nél – lévő Mol és Richter Gedeon tőzsdei részvénytársaságok 10-10 százalékos pakettjét.

(A két cégben egyaránt kicsivel több, mint 25 százaléka van az államnak.)

Ezen részvénycsomagok (most mintegy 380 milliárdra becsült) értékének hozamából, a kifizetett osztalékból működne a Corvinus. Ezek az értékpapírok mozdíthatatlanok, az egyetem nem adhatja el, tehát, ha jól értjük, más részvényt se vásárolhat helyettük, vagyis a szó szoros értelmében vagyongazdálkodást nem folytathat.

Ez persze nem lenne baj, ha nem olyan cégekről van szó, amelyek

erősen ki vannak téve a környezet nem befolyásolható folyamatainak, illetve a normál üzletmenet kockázatainak.

Ezek alaposan felforgathatják a nyereséget, vagy/és az osztalékot.

Egyelőre az se egyértelmű, hogy az alapítvány lesz-e a részvénycsomagok tulajdonosa vagy az marad az államnál. Ennek csak annyiban van jelentősége, hogy ki képviseli a 10 százalékokat a cégek igazgatóságaiban.

Ennél fontosabb azonban, hogy a Richter üzleti eredménye meglehetősen nagy mozgásokat mutat. Csak az elmúlt két lezárt évben (2016-17-ben)

több, mint hatszoros (!) volt a különbség az eredményben,

Az egy részvényre jutó konszolidált eredmény 2016-ban hét és félszerese volt tavalyinak. (A gyógyszergyárnak az elmúlt években több olyan terméke volt, amelyek piacra vezetése nem úgy vagy késve sikerült, ami a nyereségen is meglátszott.)

A gyógyszerkutatások kockázatossága pedig a jövőben se fog mérséklődni. Kérdés, hogy szabad-e kitenni az ország egyik legnagyobb egyetemének napi gazdálkodását annak, hogy egy ekkora társaság mekkora hasznot termel.

És ha van haszon, még nem biztos, hogy van osztalék is.

Akár terjeszkedés, felvásárlás, termékfejlesztés céljára vagy piaci nehézségek miatt gyakran élnek azzal az eszközzel tőzsdei társaságok, hogy nem fizetnek osztalékot (vagy csak csökkentett összeget), és az eredménytartalékba teszik a pénzt.

Ez történt a Mol esetében tíz évvel ezelőtt. Akkoriban, 2008 elején adta el hirtelen az osztrák OMV olajcég a Molban lévő bő 21 százalékos részét (miután sikertelen volt az úgynevezett ellenséges felvásárlás kísérlete) az orosz Szurgutnyeftyegaznak. Ezután pár héttel az éves rendes közgyűlés (egyéb kiszorító alapszabály-módosítások mellett) úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot a részvényeseknek. És aztán ez így történt még két évben.

A Mol ma már „nem kispályás játékos” a térségben, ennek minden előnyével és rizikójával. Ismert a horvát INA-ban lévő relatív többségi részesedése és irányítási joga miatt hosszú évek óta tartó komoly vitája a horvát kormányokkal. Ennek kimenetele hatással lehet a Mol jövőbeni eredményességére, osztalékfizetési gyakorlatára.

Egyre többért vesz munkahelyeket a kormány

Bak Mihály
-
0
Egyre többért vesz munkahelyeket a kormány

Minden eddiginél többet, átlagosan 19 millió forintot fizet a kormány az idei munkahelyteremtő beruházásokhoz adott támogatásokkal. És változatlanul felülreprezentált az autóipar, miközben az illetékes miniszter is elszakadást szeretne erről.

Az év első két hónapjában 14 cégnek ítélt egyedi kormányzati döntéssel készpénzes támogatást, összesen csaknem 27 milliárd forintot – derül ki a külügyi tárca honlapján közzétett legfrissebb összesítésből.

Ezekben a cégek 1400 munkahely létesítését ígérik, vagyis átlagosan 19 millió forintba kerül az országnak egy új állás (a végösszeg ennél kisebb lesz, mert egy esetben nincs megadva a munkahelyek száma).

Ez több, mint a duplája a tavalyi átlagnak.

(Amely érték korábban szerényen emelkedett.) Sőt, a 2018 második felében adott szűk 30 milliárdból 3800 munkahely keletkezhet: ezeknél még a nyolcmilliót se éri el a fejenkénti támogatás (egy korábbi időszak átlaga 6 millió volt). A tavalyi átlagot az tolja a 10 milliós összeg közelébe, hogy december közepén került be a listába a BMW 12,3 milliárdja, amely esetében már 19 millió egyszeri ingyenpénzt vállalt a költségvetés. (És ebben nincs benne az egyéb kedvezmény, valamint az üzem teljes környékének infrastrukturális kialakítása mintegy 140 milliárdból.)

Látható tehát a mostani és a korábbi adatokból, hogy a kormány

drasztikusan növekvő támogatásokkal ágyaz meg a munkahelyeket létesítő cégeknek,

ami sok beruházás esetében veti fel a gazdaságosság kérdését: akár évekig a közösség állja szinte az összes kiadást.

A másik az örök probléma: az autóipar túlsúlya. Most is hat olyan beruházás található a listán, amelyek túlnyomó része alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelő jellegű termelést hoz létre vagy bővít. (Egy autóipari kutató-fejlesztő társaság is kap támogatást, ez nem az előző kategóriába tartozik.) Miközben a kormány illetékesei (és a gazdaságpolitikában rendre állást foglaló Matolcsy György jegybankelnök évek óta ígérik, hogy most már aztán megvalósul a termelékenységi fordulat.)

Ezt – a szavai szerint „leányvállalat-ország” arculatot kifogásolta decemberben Palkovics László innovációs miniszter is, hazai fejlesztések nagyobb hányadát sürgetve. (A helyzetet jellemzi az a paradoxon, hogy mindezt egy olyan autóbusz bemutatóját mondta, amelynek szinte minden fontos része a karosszérián kívül külföldi eredetű.)

Ebben a január-februári időszakban messze a legtöbbet a Mol kapta, vegyiüzem építésére 11,6 milliárd forintot. Magyar tulajdonú támogatott cégek vannak még rajta kívül is, de csak öten. Vagyis a kiosztott pénz nagyobb része ismételten valamilyen külföldi multinacionális társasághoz megy, amelyik aztán – amikor már nyereséget termel az egység – megvádolható lesz azzal, hogy „kitalicskázza” a profitot.

Újabb levélben tiltakoznak kutatók – lehet hogy késve

Bak Mihály
-
0
Újabb levélben tiltakoznak kutatók – lehet hogy késve

Az MTA Lendület kutatócsoportjai újabb nyílt levélben állnak ki a kutatóhálózat önállósága mellett Palkovics László miniszternél. Elutasítják a diktátumot és együttműködést sürgetnek. Pedig sorsuk már a héten bevégezhet.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói középgenerációjának gerincét alkotó Lendület hálózat kutatócsoport-vezetői nyílt levelet tettek közzé. Ebben „támogatják a kormány kezdeményezését a hazai innovációs készség növelésére, de szerintük az egyoldalú, kizárólag az innováció egy szűken vett értelmezését szem előtt tartó átalakítási tervek veszélybe sodorják általában az alapkutatásokat, különösen a humán tudományokat és a magyar nemzeti kultúra kutatásait” – írják.

A Lendület programot tíz éve az akkori MTA-elnök, Pálinkás József hívta életre. Célja az volt, hogy a már nem pályakezdő kutatók minél nagyobb számban maradjanak itthon, illetve térjenek haza külföldről. Kiemelt javadalmazással és kutatási lehetőséggel megtámogatva a program sikeres.

A Lendület-csoportvezetők egy sor javaslatot is felvázolnak a továbblépés lehetőségeként. Ennek előfeltétele azonban az, hogy – az MTA elnökségének határozatával összhangban – a kutatóintézeti hálózat megtartsa egységességét és megkapja a törvény szerint részére járó alapfinanszírozást.

Január óta az intézetek csak a béreket kapják meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM), a dologi kiadásokra szolgáló pénzt nem.

Emiatt kutatások sora áll

– írják levelükben.

Az ITM-et vezető Palkovics László nyilvánosan is meghirdetett célja az, hogy a teljes kutatóintézeti hálózatot (mintegy ötezer ember)

elvegyék az MTA-tól, és azt alapítványokba vigyék be. Ezzel az MTA kicsontozva megmaradna funkció nélküli köztestületnek.

Valószínűnek tűnik azonban, hogy már a héten bevégeztetik az MTA sorsa. A parlamentben végszavazás előtt van a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat. Ennek elsődleges célja az lenne, hogy bizonyos értékhatár felett bármilyen vagyontömeget be lehessen vinni vagyonkezelésre alapítványokba. Magánvagyonokat éppúgy, mint közcélúakat.

Utóbbiak egyike lenne a Corvinus Egyetem kvázi magánegyetemmé alakítása ilyen alapítványi formában. Vagyonát pedig az állam tulajdonában lévő Mol- és Richter-részvényekből 10-10 százalék átengedése képezné. Ezek hozama lenne a finanszírozás forrása.

Most azonban a törvényjavaslatba módosítóként becsempésztek egy szót. Eszerint a közcélra létrehozott alapítvány kutatási tevékenységet is végezhetne – írta meg az mfor.hu. Ezzel egy csapásra elvonhatóvá válna az MTA intézethálózata, egy részük éppen a kormányközelivé váló Corvinushoz, más része a teljesen kormányirányítású közszolgálati egyetemhez.

Ennek az átalakításnak célját és hátterét elemezte a Korrupció-kutatóközpont Budapest (CRCB). Írásában arra a következtetésre jut, hogy

az MTA intézeteinek bedarálása, szétszedése mögött az uniós támogatások várhatóan nehezülő hozzáférése áll;

részben a következő ciklusban kevesebb pénz, de főképpen az EU szigorodó felügyelet miatt.

A CRCB értékelése szerint a magyar kormánynak azzal a dilemmával kell szembenéznie, hogy ahol a „Fidesz-közeli” irányítás a domináns (például a már említett Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Századvég, a Nézőpont Intézet), ott a kormány tudja, hogy a humántőke alacsonyabb szintje miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy közvetlenül az EU által lebonyolított, elbírált innovációs és kutatási pályázatokon ezen intézmények nyerjenek.

Ezeknél

a kormányközeli intézményeknél ugyanis kicsi az EU-források lehívásának képessége.

Ott azonban, ahol jelenleg még autonóm módon, nem NER-kompatibilisen működnek – ilyen az MTA kutatóintézeti hálózata is –, ott az intézmények jóval nagyobb humántőkével bírnak és ezek nagyon nagy eséllyel is pályázhatnak EU forrásokra. Ezeknél tehát nagy az EU-források lehívásának képessége.

Ezt az ellentmondást a CRCB szerint a kormány „faék egyszerűségű” logikával igyekszik megoldani:

a legjobb az, ha valamilyen módon közvetlen befolyást tud szerezni azon intézmények irányításában,

amelyeknek nagy az EU-források lehívásának képessége, és amelyek eddig nem NER-kompatibilis (azaz autonóm) módon működtek.

Ez azonban nem számol azzal, hogy a kutatók egyéni döntési képessége megmarad: felmondhatnak, külföldre távozhatnak. Vagyis a lojalitás megkövetelése és a kutatói szabadság semmibevétele alapjában áll szemben a kutatói szabadsághoz nélkülözhetetlen kreativitással.

Fidesz-kizárás: a harag gyűlik, a kezdeményezés még kicsi

Bak Mihály
-
0
Fidesz-kizárás: a harag gyűlik, a kezdeményezés még kicsi

Súlyuk alapján jelentős kisebbségben vannak a Fidesz kizárását kezdeményezők az Európai Néppártban, illetve annak EP-frakciójában. Az EPP jelenleg a „se lenyelni, se kiköpni” helyzetében van a Fidesz kapcsán. Nem segít ezen a kormány friss döntése.

A sok „vörös vonal” átlépése után mindenképpen határvonal az, hogy első alkalommal összejött az öt országból hét tagpárt minimális követelménye. Már kilencen az Európai Néppártból (EPP) jelentették be, hogy hivatalosan kezdeményezik a Fidesz kizárását. Ilyen közel soha nem állt ehhez a Fidesz. Erre már márciusban, utána áprilisban kerülhet sor. Vagy a május végi európai parlamenti választás után. Egyelőre azonban az EPP korifeusai is alighanem matekoznak: mi a jobb/rosszabb, kizárni vagy benntartani a Fideszt, noha a domesztikálás kísérlete eddig is látványos kudarcot vallott; a választás előtt vagy után dönteni/nem dönteni.

Jelentős kisebbség

Arról már írtunk, hogy a kizárást elindítók aránya jelentős kisebbségben van az EPP-ben. De nézzük meg részletesebben is ezt.

A Fidesz kizárását kezdeményező kereszténydemokrata EPP-tagpártok:

  • Hollandia: CDA
  • Belgium: CD&V és CDH
  • Luxemburg: CSV
  • Finnország: Kokoomus
  • Portugália: CDS-PP
  • Svédország: KD és Mérsékeltek
  • Görögország: ND.

Az országonkénti csoportosítás is elárulja, hogy

elsősorban a Fideszt, illetve Orbánt régóta (ne szépítsük) utáló északi országok álltak sorompóba

azután, hogy megjelentek a magyar kormány Soros-Juncker-elleni plakátjai, amellyel, az EPP-ben úgy látják, új minőséget kapott az eddigi EU-ellenes propaganda.

Ezek az országok azonban az EPP-ben és ennek EP-frakciójában is a legkisebbek közé tartoznak. Az EP-ben a 218 fős EPP-csoportban 24-en tartoznak a fenti pártokhoz.

Hogyan teljesít az EP-választáson az EPP?

A döntést azonban az EPP-ben hozzák meg, ha ennek elnöksége elindítja a kizárási eljárást. Az EPP honlapján nincs összesítés arról, mennyi a szavazáskor figyelembe vehető tagok száma. Az mindenesetre kiderül, hogy

a kizárást elindító pártok delegátusainak száma a politikai közgyűlésben tizenöt.

A pártdelegáltak száma a megelőző EP-választási eredménnyel arányos. A testületnek azonban rajtuk kívül hivatalból tagja az EPP elnöksége is, amely 16 tagú, olyanokkal, mint Manfred Weber (bajor CSU) EP-frakcióvezető, az Európai Bizottság elnöki tisztségének várományosa – ha. Ha az EPP úgy szerepel, hogy elegendő többsége lesz a megválasztáshoz. Az EPP politikai közgyűlésében tagok még egy sor intézmény elnökei is. Vagyis az erőviszonyok – kritikus döntéskor – nem pusztán a tagpártok közti arányokon múlnak.

A kezdeményezők esélyeinek megbecsüléséhez némi adalék, hogy mely országok tagpártjai nem szólaltak meg eddig.

A pártok küldöttei között a most felszólalók 15 tagot tudhatnak magukénak.

Mint láttuk, ennél az elnökség létszáma is nagyobb. Ebben található Manfred Weber, az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk, az EP-elnök Antonio Tajani, az olasz Forza Italia (Silvio Berlusconi pártjának) tagja is.

Ez a három párt egyaránt nem részese a Fidesz kizárását indítványozóknak. Ahogyan a nagy tagországok sem, noha a tudósítások alapján

általános az Orbánnal szembeni harag.

A legtöbb delegáltja Németországnak van (17), a lengyelek 11, a franciák 10, az olaszok és spanyolok 8-8 taggal képviseltetik magukat az EPP közgyűlésében, amely évente három-ötször ül össze két kongresszus között. A Fidesz és a KDNP hat tagot delegál.

Canossa-járás

A tiltakozók súlya tehát csekély, bár korántsem súlytalan.

Az EPP szemmel láthatóan nem tud mit kezdeni a Fidesszel.

Frakcióvezetője, Weber legutóbb még bocsánatkérésre és a plakátkampány (ami, már tudjuk, mindenkihez elküldött levélben folytatódik) leállítását követelte. Egy nappal később aztán a cseh Lidové Novinynek már csak azt mondta, hogy „bonyolult” a viszony a Fidesszel, és bár a demokrácia alapelveinek betartását alapvető követelménynek tartja – és ezek megsértése esetére „mérlegelni kell” valamilyen eljárást -, de kizárás lehetőségéről már szó se volt.

Mindenesetre Hollik István kormányszóvivő szombaton azt mondta, hogy a plakátokat amúgy is csak március közepéig tervezték kint tartani, bár ez nehezen hihető az EP-választás május 26-ig tartó kampányának ismeretében. Ez inkább annak beismerése, hogy Gulyás a hét közepi bécsi, majd berlini Canossa-járása közepette megígérte a plakátok bevonását.

Most alighanem megy a szorgos költség-haszon-számolgatás:

mi a kevésbé rossz? Akkor, amikor a nyugati közvélemény körében minden korábbinál gyakoribb a Fidesz viselt dolgainak felhánytorgatása, és amikor a kizárási kezdeményezés pár nap alatt összejött, ami akár még nagyobb fokozatba kapcsolhat a következő időben.

Nem könnyű megérteni Orbán gondolkodását:

a vihar közepette szombaton a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a plakátokon Junckert Frans Timmermansnra, az Európai Bizottság első helyettesére, szocialista politikusra cserélik. Orbán szerint

„Soros szerepét az európai politikában nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mindenkinek joga van tudni, hogy Timmermansról ismert, hogy az ő szövetségese.”

Szerinte a baloldal hasznos idiótái a néppárti kritikusok.

Alternatív megoldás lehet az EPP-ben a tagság felfüggesztése, ahogyan annak idején a Fico-féle szlovák Smert állította partvonalra egy időre az európai szocialista párt.

A kizárás kapujában a Fidesz?

Bak Mihály
-
2
A kizárás kapujában a Fidesz?

Megvan az öt tagországból hét párt kezdeményezése a Fidesz kizárására az Európai Néppártból. Az EPP frakcióvezetője szerint a Fidesz politikája nem az EPP útja.

Megvan a szükséges számú aláírás az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárását kezdeményező eljáráshoz – tudatta a Népszava Brüsszelből. Az EPP alapszabálya értelmében öt tagország hét párt indítványozhatja ezt.

Belgiumból flamand és vallon, luxemburgi, holland, portugál, finn és svéd pártoknak lett elegük a Fideszből. Az események a magyar kormány EU-ellenes kampányának kezdete után gyorsultak fel. Az Európai Bizottság tőle szokatlan gyorsasággal válaszolt a kormány Jean-Claude Junckert Soros György mellé állító hadjáratának állításaira, és az első napok is azt sejttették, most talán komolyabb válasz ígérkezik. A bizottság legutóbb videót is közzétett. Az EPP-n belüli indulatot az is szította, hogy a kormány közben bejelentette, a plakátkampány mellett mindenkinek levelet is írnak az Európai Bizottság „bevándorlási tervéről”.

A Fidesz esélyeit rontja, hogy Manfred Weber – az EPP európai parlamenti frakcióvezetője, a pártcsoport jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztére -, aki eddig inkább visszafogottan nyilatkozott a Fideszről, a Spiegelnek most azt nyilatkozta, hogy mindenekelőtt elnézést kérést vár Orbántól, és azt, hogy leállítják az EU-ellenes kampányt. A német hetilap címadó megfogalmazása szerint közeledik a Fidesz kizárása.

Ennél azonban rosszabb, hogy Weber már

nem tartja kizártnak, hogy kizárják a Fideszt az EPP-ből.

Sőt, ez már a május végi EP-választás előtt, márciusban megtörténhet. Weber szerint Orbán már inkább a széljobb Liga-vezér Matteo Salvinivel és a lengyel PiS vezette Jaroslaw Kaczyinskivel van egy platformon.

„Ez pedig nem az én utam, és nem az EPP útja”

– mondta Weber.

A kizárási eljárás nem automatikus a kezdeményezés után se. Az EPP elnöksége dönt erről, ha támogatja ezt, akkor egy bonyolult eljárás végén határoznak az indítványról.

Minél több a majdnem befutó, annál jobban jár a Fidesz

Bak Mihály
-
0
Minél több a majdnem befutó, annál jobban jár a Fidesz

A kis pártoknak el kell gondolkodniuk és összefogni – érvel a választási szakértő az EP-választás előtt. Szerinte ebben az esetben is a győztest „nyomja” a szisztéma, a választók pedig jutalmaznák az együttműködést.

A hiedelmekkel ellentétben az európai parlamenti választáson alkalmazandó rendszer se arányos eredményt ad ki, ugyanúgy a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat – mondta a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán.

A választási szakértő szerint roppant bonyolult mátrixről beszélünk, amelyben rengeteg változó alakítja a mandátumok arányát és eloszlását. Az azonban nem igaz, hogy „csak” arról lenne szó, eléri-e valamely párt az öt százalékos bejutási küszöböt.

Az valóban alapvető, hogy ezek a szavazatok mennek a kukába – de csak azon párt szempontjából, amelyet érint – derül ki a szakértő fejtegetéséből. Ezeket a voksokat a legnagyobb párt, szinte bizonyosan a Fidesz fogja megkapni. Még a második helyezett nagyobb párt is részesülhet az elhulló szavazatokból.

Ez a választási matematika ugyanis szintén

nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki mandátumot.

Az ilyen rendszer emiatt annál jobban torzít, minél kevesebb az elérhető mandátum. Magyarország esetében ez 21.

A végeredményt komolyan befolyásoló – előre nehezen megbecsülhető – tényezők közül mindenekelőtt az, hányan mennek el szavazni. Ötmillió szavazónál az 5 százalék 250 ezer, 6 milliónál már 300 ezer. És persze nem mindegy, hogy mennyi párt indul el.

Tóth Zoltán arra hoz példákat, hogy az se mindegy, sőt, hány párt mennyivel marad el az öt százaléktól. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb lesz a Fidesz felüljutalmazása.

Ráadásul a kevés mandátum miatt az öt százalékot épp csak megugró párt is legfeljebb két mandátumot szerez. Ezért ajánlja azt az ellenzéki pártoknak, hogy legyenek bölcsek, és gondolják végig, mit akarnak. Nem volna-e mégis jobb együtt indulniuk?

A tapasztalatok azt igazolják, hogy az öt százalék körülire becsülhető pártok együttes eredménye nagyobb lenne, mint külön-külön, mert a választók jutalmazzák az együttműködést. Ez pedig az összefogás melletti érv Tóth Zoltán szerint.

Az Európai Parlament közzétette legújabb mandátumbecslését, ami a britek kilépésével számol, tehát 751 helyett csak 705 parlamenti hellyel. Eszerint

tovább csökkent az Európai Néppárt várható eredménye (181), maradt 135 a szocialistáké, és a közepes méretűeké (liberálisok és a széljobb egy részét tömörítő ENF).

Feljöttek a zöldek és a balszél pártja, a GUE/NGL. Visszaesett a brit konzervatívok zömét is magában foglaló euroszkeptikus ECR, valamint a Brexit-párti britekből, a széljobb német AfD-ből és a populista olasz 5 Csillagból is összeálló EFDD. A magyar mandátumok megoszlása: Fidesz-KDNP 13, Jobbik, MSZP-Párbeszéd 3-3, DK 2.

Hatalomváltás Szombathelyen

Bak Mihály
-
0
Hatalomváltás Szombathelyen

Elbarikádozással színesített ülésen az ellenzék átvette a Fidesztől Szombathely vezetését. Felülvizsgálják az Eliosszal korábban üzleti kapcsolatba került cég szerelte közvilágítási beruházást. A migránsozás és bevándorláspártiság fontos érvek voltak a maratoni ülésen, ahol Hende Csabát is bevetették.

A korábban a Fidesszel együtt szavazó, de utóbb velük szembeforduló Molnár Miklós alpolgármester, civil szervezeti képviselő leváltása lett volna az egyik fő napirendi pont Szombathely önkormányzatának csütörtöki, délelőtt kezdődött ülésén, amelyet a helyi tévé élőben közvetített. Az átálással azonban a kormánypárt kisebbségbe szorult, ennek megfelelően a Puskás Tivadar polgármester által jegyzett előterjesztést a megváltozott többség leszavazta.

Ezután a városvezető szünetet rendelt el, a tanácstermet áramtalanították és bútorral-növényekkel zárták el bejáratát.

Az ellenzék által előterjesztett napirend egyik pontja volt

a városi média vezetőjének menesztése másnapi hatállyal.

Az ügyvezetőt elfogultsággal, pártossággal illette az ellenzék, és le is váltotta.

Már ebben a napirendi pontban előkerültek a megszokott kormányzati érvek: migránstámogatás, bevándorláspártiság. A fideszes képviselők – a témától függetlenül – ezekkel az állandó jelzőkkel kísérve szóltak hozzá a vitához. Ezt még színesítették az erőviszonyváltás minősítéseképpen a rákosisizással, politikai tisztogatás emlegetésével.

Ebbe a kötélhúzásba délután bekapcsolódott Hende Csaba, a terület fideszes parlamenti képviselője. Hasonló tónusban.

Az estébe nyúlt közgyűlés egyik legfontosabb pontja a közvilágítás ügye volt. Szombathelyen tavaly kezdődött el 1,4 milliárdos banki lízinggel a lámpacsere, hasonló eredménnyel, mint a korábbi LED-es „korszerűsítések” esetében: sötétségbe boruló utcák, élénk lakossági kifogások. A beruházást itt már nem az Elios végezte, hanem annak korábban szorosan együttműködő beszállítója, a Roneko kft., valamint ennek partnere, a Tungsram-Schréder Zrt, amely maga is együttműködő volt az Eliosszal. A cég több hasonló, az Európai Csalás Elleni Hivatal által kifogásolt ügyben felbukkant.

A közgyűlés szakértői felülvizsgálati jelentés elkészítését szavazta meg a lámpatender ügyében.

Tavaly is fogytak a szakszervezetek

Bak Mihály
-
0
Tavaly is fogytak a szakszervezetek

A nagy tüntetéshullám és az erősödő sztrájkhangulat 2018-ban még nem éreztette hatását, a mérlegek alapján 513-ra csökkent a szakszervezetek száma Magyarországon. Főleg a nagyon kicsiket érintette ezt, a nagyok őrzik pozíciójukat.

A „rabszolgatörvény” miatt elindult tiltakozáshullám, az audisok zajos bérsztrájkja, a kereskedelemben tapasztalható feszültségek, és legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia kormányzati térdre kényszerítési kísérlete nyomán arról számolnak be a szakszervezetek, hogy fokozódó belépés kezdődött. Ennek hatása hónapok múlva összegezhető.

Jelenleg becslések szerint 9-10 százalék a szervezettség, de például a sokaknak reményt adó Audinál kétharmados.

Tavalyról azonban még az látszik a Policy Agenda (PA) éves helyzetjelentéséből, hogy vélhetően tovább csökkent a szakszervezetek száma. Legalábbis a mérlegbeszámolót benyújtók kevesebben lettek egy év alatt: 597-ről 513-ra fogytak. (2016-ban még 702 volt.) Nagyon sok kis szakszervezet működik, amelyek talán néhány taggal rendelkeznek, ezek főleg munkahelyi szintű szervezetek. Körükben volt nagy a csökkenés: az ötmilliónál kisebb tagdíjúak száma 357-ről 299-re zuhant.

Éppen kéttucat szakszervezet van, amelyik 50 millió forint feletti tagdíjról számolt be

2018-ban, kettővel kevesebben, mint 2017-ben. Fontos aláhúzni, hogy nem feltétlenül jelent abszolút erősorrendet a tagdíjbevétel alapján mért rangsor. A tagdíj alapesetben 1 százaléka a bruttó bérnek, de sok szakszervezet „árversenybe” kezdett ennek kapcsán, és vagy elléptek az 1 százaléktól, vagy maximálták a tagdíjak mértékét.

A 2017-es adóbevallás alapján számítva

a szakszervezeti tagok munkajövedelmük 0,76 százalékát fizették

átlagosan tagdíjra.

Az ágazatiak közt a legnagyobb konszolidált tagdíjbevételű a Pedagógusok Szakszervezete (Szakszervezetek Együttműködési Fórumának tagja) volt 505 millióval. Őt követte a villamos-energiaipariak érdekképviselete (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) 472 millióval, a Vasas Szakszervezeti Szövetség 456 millióval és a vegyipari szakszervezet 341 millióval (mindkettő a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagja), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (konföderáción kívüli) 260 millióval.

Az élmezőny sorrendje nem változott, mögéjük azonban nagyot ugorva zárkózott fel a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete 261 milliós bevétellel.

A csak a tagdíjbevétel alapján mért erősorrendben a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a KASZ, a Vasutasok Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete a legnagyobb.

Az eldőlő bicikli és Orbán hat pontja

Bak Mihály
-
0
Az eldőlő bicikli és Orbán hat pontja

Bő tíz évre szóló hat pontos tervet ismertetett Orbán Viktor. Ennek egy része ismert, más része egyelőre inkább álom. Például hogy több tőke keletkezzen hazai kézben külföldön, mint amennyi hasznot elvisznek innen. Négy feladatot adott a kormánynak és az MNB-nek.

Van magyar modell – tudhatta meg a hallgató a kamara évnyitó rendezvényén Orbántól, aki előtt Matolcsy György sokadszor jelentette be a versenyképességi fordulat végrehajtásának fontosságát. A magyar modell a pénzügyek rendben lévő voltát jelenti. Már ekkor megemlítette, hogy tenni kell valamit azzal, hogy az itt előállított profit nagy része külföldre kerül.

Messze nincs még minden rendben a gazdaságban, és szokatlan módszereket követel a továbblépés – mondta még Orbán. Matolcsyval – és a korábban már elhangzottakkal összhangban – Orbán is 2030-ig tekint előre, amiben hat pontot említett feladatként.

  • Az EU 5 legjobb országa közé kerüljünk, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ez már sokadjára visszatérő kívánság.
  • Ennek megfelelően az 5 legversenyképesebb ország egyike legyünk. Szerinte ez nincs olyan messze, mint gondoljuk, bár az EU és a fejlett(ebb) országok eme listáin eléggé lenn van az ország, és az utóbbi években esett nagyot.
  • A népesedés csökkenésének megállítása.
  • Ugyancsak nem új elem a Kárpát-medence újjáépítése mindenféle értelemben. Ehhez az kell, hogy legalább az országhatárokig érjenek el az autópályák.
  • Energiafüggetlenség. Ehhez kell Paks 2, de a zöld energiát, különösen a napenergiát is fejleszteni kell. Továbbá a Romániában kitermelendő gázt Magyarországon keresztül kellene szállítani. Orbán beállt az épülő Északi Áramlat 2 mögé, ami komoly német-amerikai ellentétet szült.
  • A Kárpát-medence után a teljes közép-európai régió gazdasági egységgé fejlesztése.

A feladatok sorában beszélt bővebben arról, hogy a Magyarországon lévő külföldi cégek a profitot kiviszik az országból. Mert ugyan most még szükséges a külföldi működő tőke, de a helyzet megváltoztatása érdekében

legalább annyi pénzt kell megkeresnünk külföldön, amennyit innen kivisznek

– fejtegette Orbán. Egyetért az MNB-vel abban, hogy a teljes államadósságnak magyar kézbe kell kerülnie.

Orbán szerint ma még nem családbarát Magyarország, hiába a legtöbb a családtámogatásra fordított pénz. Célként tűzte ki, hogy a mostani szűk 1,5-ről 2,1-re emelkedjen a termékenységi ráta.

Az elmaradhatatlan hosszas migránsozás után elsorolta azt a négy feladatot, amit kiosztott.

  • A demográfiai problémák megoldása Novák Katalin feladata,
  • az unió növekedése feletti 2 százalékos többletért Varga Mihály felel,
  • a szakképzés átalakítása Palkovics László dolga,
  • a hazai cégek külföldi „kifektetési stratégiáján” az MNB már dolgozik.

A következő években még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, akkor eldől a bicikli – mondta Orbán Viktor.

1...252627...7526. oldal a 75-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség