Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
741 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Beválasztott a kormány a plakátfotóval

Már a világsajtót járja a kormány új plakátkampányának fotóválasztása. Ezen az elmúlt évek úgynevezett stockfotó-sorozatának hírhedett párja látható. A férfi nálunk boldog férjként, az eredeti képek egyikén vágyakozó macsóként.

A BBC a magyar kormány családvédelmi akciótervének kültéri plakátjaira kihelyezett fotón élcelődik a „Zaklatott barát” sztárpárja Magyarországon a családbarát hirdetéseken című írásában. Ezután ismerteti a történetet arról, hogy a Soros-Juncker-ellenes plakátok – Manfred Weber Budapestre érkezése előtt – egy részének gyors bevonása után kihelyezett hirdetésekre a családvédelmi akcióterv propagálása került.

A kiválasztott fotót azonban egy olyan úgynevezett stockfotó-állomány anyagaiból válogatták, amelynek ezen férfi-nő párja világhírű/hírhedett: a barátnője/felesége oldalán zaklatottan-vágyakozva egy másik nő után forduló fiatalt ábrázol.

Sasszemű magyarok ki is szúrták ezt – írja a BBC portálja. Majd leírja, hogy ellentétben a budapesti páros hangulatos képével, a zavart barát fotó az interneten számtalanszor megosztva a hűtlenségről, képmutatásról szól. A sorozat a Shutterstock nevű képügynökségnél olcsón megrendelhető képek része.

Sőt, ha lehet fokozni, ugyanennek a sorozatnak ugyanez a párosa egy még kevésbé keresztényi értékű helyzetben is látható.

A hír már kikerült a The Guardianre és az egyik legnagyobb internetes hírportálra, az amerikai BuzzFeedre is.

Kedvezménnyel csábítaná pénzünket a kincstár

A lakossági megtakarítások még nagyobb részét szeretné állampapírba terelni a kormány, adómentessé téve a hozamot. Csökkentik a bankok tranzakciós adóját, kérdés, ebből mit lát a számlatulajdonos.

További ezermilliárd forintokat szeretne magánál látni a kormány, amelytől azt várja, hogy az államadósság finanszírozásának még nagyobb hányada lenne hazai forrású (s nem mellesleg csökkenne a brutálisan emelkedő készpénzforgalom). Ennek kimondott indokával nyújtotta be törvénymódosító javaslatát a pénzügyminiszter kedden este.

Ennek érdekében a lakossági állampapírok által fizetett hozam nem számítana adóköteles jövedelemnek, vagyis

nem kellene utána szja-t fizetni.

De csak a június 1-je után kibocsátott papírokat lejegyzők részesülnének a kedvezményben. Vagyis újonnan vásárolt adósságpapírok esetében. (Ide tartozik a Babkötvény is, amelynek most is kiemelkedő, 5,8 százalék a hozama.)

Ugyanezt a célt szolgálja az, hogy a lakástakarék-pénztárak (amelyek alól tavaly pár nap alatt kihúzták a szőnyeget) lehetővé tenné nekik, hogy állampapírt forgalmazzanak. (Változatlanul nem múlt el a veszély fejük felett, hogy maga az állam, vagy valamelyik „közeli” üzletember indítana ltp-szolgáltatást, akkor már az állampapír-forgalmazás díját is megkapva.)

Fontos, de nem bizonyosan megvalósuló könnyítés a lakosság számára a

banki tranzakciós illeték (adó) csökkentése a 20 ezer forint feletti értékű utalások esetében.

Az eme összeg alatti ügyletek adómentessége januártól hatályba lépett, a mostani módosítás nyomán évente egységesen 800 forint lesz a fizetendő közteher.

Mivel azonban ezt az adót a bankok fizetik (és bevezetésekor „példásan” át is terhelték a számlatulajdonosokra), semmi se kötelezi őket arra, hogy a mérséklést továbbadják. Ahogyan ez történt a januári könnyítés után egyes pénzintézetek gyakorlatában. (Az átmeneti időben, a hatályba lépéstől december 31-ig 400 forint lesz az adó összege.)

Folytatják a kifehérítést a pénzzel működő automaták körében. A második félévtől az autómosókat és a parkolóautomatákat is be kell kötni a NAV-hoz. Korábban az élelmiszer-kiadó gépekre már kiterjesztették a regisztrációs kötelezettséget. De nem, a kaszinók nyerőgépeit változatlanul nem terhelik meg ezzel.

Vita az MTA-val: a háttérben az unió pénze?

Valószínű, hogy az akadémiai intézetek elzabrálásának szándéka mögött nagyon egyszerű ok áll: megakadályozni a nagy arányú pénzvesztést az uniós támogatásokban. És ezzel fenntartani a „közeliek” feltőkésítését.

A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának elvétele ma valószínűbb, mint pár héttel ezelőtt. Az ebben az ügyben zajló vitában többször szóba került, hogy az autoriter hatalomgyakorlás, intézményi önállóság megtörésének szándéka mellett egy ennél egyszerűbb ok is meghúzódik a háttérben.

Ez pedig az Európai Uniótól 2021-től érkező támogatások kormányok általi hozzáférhetőségének nehezebbé válása. Ezzel a közelmúltban foglalkoztunk, de érdemes felidézni, és hangsúlyosabban elmagyarázni a várható folyamatokat.

Az uniós vizsgálatok (például a Sargentini-jelentés Magyarország kapcsán) által felszínre hozott problémákból az az uniós szándék kristályosodott ki, hogy a kormányok által kidolgozott és lebonyolított programok rovására

növekedni fog az intézményeknek közvetlenül adott pénz aránya, például a kutatás-fejlesztés területén.

Ezen programok eldöntését a „brüsszeli bürokraták” kiveszik a kormányok kezeiből. A másik várható változás a jogállami kritériumok érvényesítése a „lator” kormányoknál. Ez önmagában is jelentős pénzvesztéssel fenyegeti az Orbán-kormányt.

Összességében tehát

jóval kevesebb lesz a várható pénz, ennek elköltése sokkal ellenőrzöttebbé válik

és az utólagos visszavétel lehetősége növekedhet.

Az MTA „alacsony hatékonyságú” kutatási teljesítménye és hasonló lózungok tehát azt a célt szolgálhatják, hogy a kormány megszerezze magának azokat a most még tőle nagyrészt független intézményeket, amelyek a következő uniós költségvetési ciklusban valószínűleg közvetlen kedvezményezettjei lesznek a fejlesztési támogatásoknak. Erre a következtetésre jutott és ezt vizsgálta a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB).

Elemzésében arra a következtetésre jut, hogy

ahol a „Fidesz-közeli” irányítás a domináns (például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Századvég, a Nézőpont Intézet), ott a humántőke alacsonyabb szintje miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy közvetlenül az EU által lebonyolított, elbírált innovációs és kutatási pályázatokon ezen intézmények nyerjenek.

Ezeknél

a kormányközeli intézményeknél ugyanis kicsi az EU-források lehívásának képessége.

Ahol azonban jelenleg még autonóm módon, nem NER-kompatibilisen működnek – ilyen az MTA kutatóintézeti hálózata is –, ott az intézmények jóval nagyobb humántőkével bírnak és ezek nagyon nagy eséllyel is pályázhatnak EU-pénzre. Ezeknél tehát nagy az EU-források lehívásának képessége.

Ezt az ellentmondást a CRCB szerint a kormány „faék egyszerűségű” logikával igyekszik megoldani: a legjobb megoldás az, ha közvetlen befolyást tud szerezni a független intézmények irányításában.

Ez azonban nem számol azzal, hogy a kutatók egyéni döntési képessége megmarad: behódolnak vagy felmondhatnak, külföldre távozhatnak. De a lojalitás megkövetelése és a kutatói szabadság semmibevétele alapjában áll szemben a kutatói szabadsághoz nélkülözhetetlen kreativitással.

A CRCB fontosnak tartja kiemelni azt, hogy a közvetlen intézményi pályázati összegek megszerzése mellett a kormány változatlanul fenn kívánja tartani a hozzá közelálló klientúra kifizetését.

Ennek érzékeltetésére tett közzé pár napja három ábrát a CRCB. Ezek egyike az elnyert uniós pályázatok számát mutatja, azt szemléltetve, hogy ezek szoros összefüggésben állnak a Fidesz kormányra kerülésével.

Az is kiderül az összeállításból, hogy az összes közbeszerzési érték öt százalékához közelített tavaly a Mészáros-érdekeltségek részesedése. Ezeknek pedig bőven 90 százalék felett az unió a forrásuk.

Ezt a kettős célt a bedolgozói hálózat modelljével kívánja elérni a kormány. Ezek a NER-kompatibilis intézmények szállítói, alvállalkozói (ahogyan az építőiparban, úgy a kutatásokban is). Ennek kapcsán jut a CRCB arra a következtetésre, hogy ezzel a modell-lel áll szemben a kutatói autonómia, az a döntési lehetőség, hogy inkább felmond-külföldre megy.

Weber Budapesten: ördöglakat?

0

Manfred Weber a Fidesz benntartását szeretné elérni ma Budapesten, ami saját soraiban se lesz egyszerű. Emellett azonban az EP-beli balközép támogatása nélkül nem válhat a bizottság elnökévé. Márpedig a szocialisták egyelőre Orbánék kirúgását kérik cserébe.

Palkovics megzsarolta az MTA elnökét

Megzsarolták, ezért „vette tudomásul” a kormány szándékát, az intézetek leválasztását, máskülönben erővel viszi el a kormány a teljes vagyont – ez áll Lovász László MTA-elnök levelében – hangzott el az ATV-ben.

Megzsarolta őt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter: ha nem kerül be a szándéknyilatkozatba annak „tudomásul vétele”, hogy a kutatóintézeti hálózatot a kormány Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezetén kívül kívánja működtetni, akkor erővel viszik át ezt – ez áll abban a levélben, amelyet Lovász László MTA-elnök küldött az akadémiai dolgozóknak. Erről beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója.

Mint arról beszámoltunk, óriási belső felháborodás fogadta a pénteki szándéknyilatkozatot, amelynek idézett bevezető mondata ellentétes az MTA elnöksége, előtte pedig közgyűlése döntésével. Ezek ugyanis leszögezték:

nem fogadják el az ötezer fős intézeti hálózat elvételét az akadémiától.

A megállapodásféle ellentmondásoktól terhes a finanszírozás dolgában, teljesen homályos megfogalmazásokat tartalmaz a majdani (nem meghatározott formájú) jogi személyiségű fenntartó szervezetről. És nem világos az irányító testület összetétele és döntéshozatala módjáról se.

Boda Zsolt szavaiból kiderült, hogy Palkovics egyértelművé tette:

a kormány így is, úgy is viszi a kutatóintézeteket.

Ennek kapcsán elképesztőnek nevezte, hogy a kutatóknak a kormánytól kell megvédeniük a hálózatot. És hogy a világhírű tudóst (a matematikai Nobel-díjjal kitüntetett Lovászt), aki az amerikai tudományos akadémiának is tagja, zsarolja meg a kormány tagja.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a legfőbb ellenálló szerveződés nap közben nyílt levelet tett közzé Orbán Viktornak. Ebben emlékeztette őt minapi kijelentésére egy háttérbeszélgetésen, hogy az akadémia vagyona az akadémiáé. Facebook-oldalukon azt is közölték nemrégiben, hogy az ADF jövő héten találkozik Lovásszal.

A szerveződés egyik alapítója, Mende Balázs a tévéműsorban elmondta, hogy a szándéknyilatkozatban rögzítettekre semmilyen garancia sincs az MTA-ra nézve.

Orbánék sorsa ma eldőlhet

A német koalíciós pártok álláspontját ismertette Manfred Weber, és ezekre Orbánéknak kell válaszolniuk – közölte elnökségi ülése után a CSU-főtitkár. Weber ma, azaz kedden jön Budapestre a válaszért. A CSU minden lehetőségre felkészült.

Orbán Viktornak még kedden válaszolnia kell a Manfred Weber által támasztott feltételekre, hogy fennmaradhasson a Fidesz tagsága az Európai Néppártban – derült ki a kormányzó CDU elnökségének ülése után.

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a magyar fél válaszára vár a Fidesz európai néppárti (EPP-) tagsága körüli vitában – mondta a párt főtitkára hétfőn Berlinben az elnökség álláspontját ismertetve.

Paul Ziemiak elmondta, hogy megtárgyalták a Fidesz EPP-tagsága körüli vitát, amelyről a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, az EPP európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje, Manfred Weber

„mindent elmondott”,

amit erről el kellett mondani, és most be kell várni Budapest reakcióját.

Minden kimenetel lehetséges

Manfred Weber a CDU és a CSU elnökével egyeztetve foglalt állást a vitában – mondta a főtitkár. A CDU a vita valamennyi lehetséges kimenetelére, „minden opcióra felkészült”.

A magyar kormány úgynevezett tájékoztató kampányáról (a Soros-Juncker-plakátokról) Ziemiak kifejtette:

„a helyzet viszonylag egyszerű, megéltünk egy magyarországi plakátkampányt, amelyet elfogadhatatlannak neveztünk, Manfred Weber pedig Orbán Viktor és a Fidesz elé terjesztette egyeztetett követeléseit, és most várunk a reakcióra”.

Manfred Weber fontosnak nevezte az elnökségi ülésen, hogy a Fideszt vezető magyar kormányfő, Orbán Viktor elkötelezze magát az EPP értékei mellett, amelyek összekötnek minket Európában, ezért most várjuk Budapestről a jelzést, hogy osztják-e ezeket az értékeket – mondta a CDU főtitkára.

A további megbeszéléseket egymás között és nem a sajtó előtt folytatják, és a CDU elnöksége nem foglalkozott hipotetikus kérdések megválaszolásával és spekulációkkal – mondta Ziemiak azokra a kérdésekre, hogy

a CDU hajlandó lenne-e támogatni a Fidesz EPP-tagságának megszüntetését,

és tart-e attól, hogy ebben az esetben a Fidesz vezetésével létrejön egy újabb pártcsalád.

Manfred Weber kedden érkezik Budapestre Orbánhoz. A CDU mostani állásfoglalása értelmében tehát ekkor akarja megkapni a válaszokat a német koalíciós pártok által támogatott kérdésekre, illetve feltételekre. Ezeket a múlt héten interjúban részletezte, mint amelyektől függ a Fidesz EPP-tagságának fenntartása.

Az első feltétel az, hogy Orbán Viktor azonnal és végérvényesen leállítja a Brüsszel elleni kampányt. A második szerint bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól. Végezetül biztosítja „a Soros György által támogatott” Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten, és hogy az ismét kiadhat amerikai diplomát a magyar fővárosban.

A több mint 70 jobbközép, konzervatív, kereszténydemokrata pártot összefogó EPP egy szóvivőjének pénteki tájékoztatása szerint

eddig tizenhárom tagpárt kezdeményezte a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését.

Bár ezek főképpen kisebb tagpártok.

Az indítványokról a pártcsalád álláspontjának meghatározására hivatott testület, a politikai közgyűlés tárgyal március 20-i ülésén.

Az elmúlt napokban mintha elkezdődött volna a Fidesz kiválásának előkészítése. Először a kormánylap Magyar Nemzet vezércikke szólította fel a pártot a kiválásra. Ezután Orbán szögezte le, hogy benn kívánnak maradni, de lehet, hogy új helyet kell találniuk.

A jelenlegi állapotok alapján legvalószínűbb, hogy nem zárják ki a Fideszt, hanem felfüggesztik tagságát. Az EPP-n belüli felháborodás láttán előbb azt közölte a Fidesz és a kormány, hogy március 15-étől Jan Timmermanst, az Európai Bizottság elnökhelyettesét, az EP szocialista frakció bizottsági csúcsjelöltjét (Weber riválisát) teszik a plakátokra. Majd weberi feltételek első pontjára válaszul úgy döntöttek: a családvédelmi akciótervet fogják reklámozni ezeken a felületeken.

Hitellufit fúj a kormány a nőknek, mindannyian fizetjük

Teljes állami kezességgel kaphatják meg az „asszonyhitelt” a friss házas nők, amely évi százmilliárdra is rúghat. Egyelőre ellentmondásos, hogy valóban hitelbírálat nélkül öntik-e a piacra ezt a rengeteg pénzt, amiből nagy baj lehet. Ha viszont nincs gyerek, kemény kamat jön.

A népnyelvben asszonyhitelnek elnevezett kölcsön a kormányzati keresztségben a babaváró támogatás nevet kapta a parlament előtt fekvő törvényjavaslatban. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott, de előadóként Kásler Miklós emberminiszter nyakába lőcsölt igen rövid (indoklással együtt is mindössze négy oldalas) tervezet július elsejétől teszi lehetővé az első házas hölgyek (és párjuk) számára 10 milliós kölcsön felvételét. Az összeg nincs benne a javaslatban, ezt csak a korábbi közlésekből ismerjük, a részleteket a kormány rendeletben dolgozná ki.

Mindent az állam áll

Az mindenesetre ráerősít arra a félelemre, amiről korábban írtunk, hogy a szokásos kölcsönfeltételektől el kíván tekinteni a kormány. Az például bizonyos szándék, hogy a családvédelmi akcióterv keretében – 2019. július 1-je és 2022. december 31-e között – felvett hitelekre

az állam készfizető kezesként felelne a központi költségvetés terhére.

Azt is kimondaná a törvény, hogy a „babaváró támogatással” felvett kölcsönökre adott kezesség mértéke a tőkeösszeg és az erre felszámított ügyleti kamat 100 százaléka. És a bankok az állami kezességen felül további biztosíték előírására nem jogosultak.

Vagyis nem jelzálog-fedezetű kölcsönt lehetne felvenni.

Arról a kölcsönről van szó, amit évértékelőjén jelentett be Orbán Viktor a 18-40 év közötti hölgyek számára első házasságuk alkalmából. Állítólag a teljes apparátus meglepetésére, mindenesetre a következő egy-másfél hétben egymás után jelentek meg részletek. Például az, hogy férfiak, özvegyek és elváltak is felvehetik (ha a nő első házas), szabad felhasználású és így tovább, aztán ez is módosult úgy, hogy mindkettő lehet elvált, ha még nincs gyerekük, de ha van, egyikük első házas legyen.

Az nem változott, hogy az első gyerek után felfüggesztik a törlesztést, majd újabb gyerekek érkezésével fokozatosan leírják a tartozást is.

Egy biztos, az összevissza beszéd

Ezután mondták el, hogy teljes körű hitelbírálat nem lesz, ezt pár napja megerősítette Gulyás Gergely. Vagyis csak azt nézik meg, hogy a régi nevén BAR-listán nincs-e rajta az igénylő. Már ekkor megpendítettük, hogy ez így nagyon drága lesz, a bankok kockázata hatalmasra duzzad, amit vagy nem vállalnak, vagy megkérik ennek árát az államnál.

A törvényjavaslat ezt erősíti meg, amikor a tőke felett minden kamatra is kiterjeszti az állami kezességet. A terv kidolgozottságáról mindenesetre sokat elárul, amit Orbán pénteken mondott egy beszélgetésen:

a bankokkal nem egyeztettek, de a 10 milliós összeg garantált hitel lesz, nem jelent kockázatot a bankoknak.

„Ha az egyik nem adja, majd adja más” – mondta Orbán.

Ugyancsak a széles körű és megalapozott tervezésről állít ki bizonyítványt, hogy Orbán – nem egész egy nappal kancelláriaminisztere után – arról beszélt, hogy

lesz hitelbírálat is.

Novák Katalin, a projekt „anyja” viszont a Gulyás-féle verziót ismételte meg ugyanaznap, hogy a hitelfelvételnek nem lesznek szigorú jövedelmi feltételei, mivel a maximális kölcsönnek is legfeljebb 50 ezer forint lehet a törlesztőrészlete húszéves futamidő mellett. Ez azt jelenti, hogy akár már 100 ezer forintos nettó jövedelem mellett is igényelhető lehet a támogatás.

De – mint megírtuk – ha nincs teljes körű hitelbírálat, akkor a bankoknak számolniuk kell azzal, hogy egyéb kölcsönnel az adós „kifut” a jövedelme által a jegybankban előírt jövedelmi keretből. Ennek pedig ára lesz a kamatban.

Ezek után nem tudhatjuk, kinek van igaza abban is, hogy mennyi hitelezett párral számolnak. Most Orbán azt mondta, nem tudják, hány embert érint a csomag. Gulyás viszont ezelőtt durva számokat közölt:

évente 70-80 milliárd, de akár százmilliárdot is meghaladhatja

a folyósítandó pénz.

Ugyancsak a korábbi „pontosítások” egyike volt, hogy ha nem lesz gyerek (kivéve ha ennek egészségi oka van), akkor piaci kamatozásúvá válik a kölcsön, és az addig kapott támogatást is vissza kell fizetni. Most pedig Novák Katalin azt is elárulta, hogy ha öt éven belül nem születik gyerek, akkor 8 százalék körüli kamatra változik a hitel, ugyancsak visszamenőlegesen ráterhelve a tőkeösszegre. Amivel a havi törlesztés 41 700-ról 71 300 forintra emelkedhet.

S ha mindezek után, vagy gyerekkel együtt is mégis bedől a hitel, azt az állam teljes körűen megtéríti a banknak.

Lázadnak a tudósok a Lovász-Palkovics-paktum ellen

Megfutamodott az MTA elnöke a kormánnyal szemben – értékelte az akadémiai dolgozókat képviselő szervezet a pénteki megállapodást. A tudóstestület is megosztott: egy ismert nyelvész szerint meneküljön, aki tud.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) megdöbbenéssel értesült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA-közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell, hogy maradjon – fogalmaz az ADF tiltakozó közleménye.

Nyomásgyakorlás az MTA-ra, amit el kell utasítani

Az ötezer fős intézményhálózat munkatársait képviselő ADF szerint ezért a szándéknyilatkozat nem más, az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodás.

Az ADF ezért azt követeli, hogy a szándéknyilatkozatban megfogalmazott elveket – a zsarolásnak semmiképpen sem engedve –

az MTA Elnöksége utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a közgyűlés elé.

Követelik, hogy a tárgyalások a továbbiakban a nyilvánosság előtt folytatódjanak, hogy arra a tudományos közösség reagálni tudjon.

Amint arról pénteken beszámoltunk, péntek este állapodott meg egymással Lovász László MTA-elnök és Palkovics László ITM-miniszter. Ennek legfontosabb pontja az, hogy Lovász

„tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni”

2020-tól.

Márpedig – ahogyan azt az ADF is említi – az MTA korábbi testületi döntései kizárták az intézményhálózatról lemondást. Mivel ez eddig sarkalatos pont volt, az ADF szerint az intézetek MTA-n kívülre kerülése esetén a „világos, hosszú távú stratégia mentén való működés” és az „új irányítási rendszer” ígérete a nyilatkozatban vázolt formában értelmezhetetlen és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent.

A kutatói képviselet szerint a szándéknyilatkozat az MTA Elnökségére, az ott meghozandó

döntésekre irányuló egyértelmű nyomásgyakorlás.

A szándéknyilatkozat pontjai nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan – írják.

Tisztázatlan finanszírozás

A szándéknyilatkozat szerint tehát jövő év elején kerül az MTA-n kívülre az intézményhálózat. Ennek kapcsán a kormány némileg visszavonulót fújt, amennyiben annak egyben maradását ígérte meg, noha korábban Palkovics nyíltan beszélt arról, hogy egyes – elsősorban társadalomtudományi – intézeteket bezárni terveznek.

Több homályos pontja van a kétoldalú megállapodásnak.

Az egyik az, hogy nem tudni, milyen jogi formában működne tovább az intézményrendszer, és az ezt irányító testület (másutt testületek) paritásos irányítását hogyan kell értelmezni azzal együtt úgy, hogy abban többséget kap a tudományos közösség.

A legellentmondásosabb a finanszírozás.

Jelenleg – a hatályos költségvetési törvényt megsértve – az ITM visszatartja az alapfinanszírozás dologi kiadásait, csak a béreket folyósítja az MTA számára. A megállapodás értelmében ezeket május végéig kifizeti. Ugyanakkor arról is szólnak, hogy „a fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított”.

Nem világos tehát, hogy mi lesz júniustól az év végéig, amikortól valamilyen (később kidolgozandó) jogi formában megalakuló szervezet átveszi az intézeteket, amelyeket paritásos alapon fognak képviselőkkel feltölteni, de mégis a tudományos közösség többségével.

Értelmezések pro és kontra

A megállapodás tehát kiverte a biztosítékot. És nem csak az ADF-ben tömörült intézeti dolgozóknál.

Az ismert szociológus, Vásárhelyi Mária szerint mintha a történelem minden nap újra kezdődne. Nyolc éve játsszák ugyanazt a játékot és vannak, akik még mindig reménykednek, hogy ez most más lesz. Nem lesz más! – írja a Facebookon. Majd felteszi ugyanazt a kérdést, amit az ADF is feszeget, hogy

miért kell az MTA kutatóhálózati szerkezetét átalakítani.

Az innovációt hagyjuk. Ha valóban a működést akarták volna javítani, akkor nem az intézményi keretek szétverésével kezdik. Erre akkor van szükség, ha a befolyásuk érvényesítésének keresnek kereteket – fogalmaz Vásárhelyi.

Az ismert nyelvész, Kálmán László néhol az irodalmi nyelv kereteit feszegetve öntötte formába véleményét. Szerintem most indokoltan mondhatnám, hogy „a kurva anyátokkal szórakozzatok”, de az olyan illetlen lenne – írja. Az indulattól fűtött bejegyzésének konklúziója az, hogy

„egyszerűen meneküljön, aki tud”.

A zavartság, információhiány miatti megosztottságot mutatja az is, hogy a szintén híres szociológus, a jelenlegi kormánynak nem elkötelezett híve, Krémer Balázs szerint egyáltalán nincs szó vereségről. „Nem értem kedves tudós barátaimat. Úgy tesznek, mintha az, hogy Lovász a félidőben nem 10:0-ra vezet Palkoviccsal szemben, és nem hoz mindent, amit akartak – az vereség. Arra, hogy minden követelést ki tudjon harcolni, arra semmi esélye sem volt. (Például azt, hogy az intézeteket nem fogják hagyni az akadémia irányítása alatt – ezt előre meg is mondták.) Ehhez képest az, hogy az intézeteket nem verik szét, nem suvasztják be sem a közszolgálati janicsárképzőbe, sem máshová; hogy vagyonban és az MTA ’brand’ birtoklásában megmaradtak az akadémia előjogai – ezek szerintem nem csupán fontos gólok, de, a realitásokhoz képest tisztes helytállás, amiből még a meccs is hozható” – fogalmaz.

Veszítve nyert az MTA a kormánnyal szemben?

Kiszervezik az MTA alól a kutatóintézeteket, cserébe idén finanszírozzák a hálózat működését, bár a teljes pénzt csak május végéig adja oda a kormány – derül ki a homályos megállapodásból Palkovics László és az MTA-elnök között. Az irányítás paritásos lesz, de a tudósok többsége mellett.

Nem egyértelmű, de erős a gyanú arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) úgy nyert a kormány vele szemben indított támadásával szemben, hogy az nem zárja ki a későbbi bukást. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki találkozója után kiadott közleményből egyértelművé válik, hogy

2020 január elsejétől a kormány elviszi az MTA kutatóintézeti hálózatát.

Lovász elnök tehát – ahogyan az a kiadott kommünikében olvasható – „tudomásul veszi” a kormány szándékát arra, hogy az ötezer főt foglalkoztató intézeteket az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni. Ez teljes visszavonulás a korábbi állásponttól.

A megállapodás értelmében a kutatóintézet-hálózat az új szerkezet kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső változtatásokról az új irányító testület dönt. Elkenték viszont ennek vezetési elvét. A következő pontban már irányító testület(ek)ről van szó, paritásos alapon küldött képviselőkkel, de „a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett” . A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

Az nem derül ki, hogy paritás mellett hogyan kap többséget a tudományos közösség.

A szerződés alapján az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Ebben engedett a kormány. A részleteket azonban itt is a jövőbe tolták ki: a vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.

Az intézetek megtarthatják az MTA névjegyét (brandet), de csak akkor, ha azok az MTA követelményeinek megfelelnek, jelentsen ez bármit.

Az eddigi viták egyik szakítópontja a finanszírozás volt. Erről meglehetősen ellentmondásos a megállapodás. Leszögezi ugyan, hogy a kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik. És az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi, de ennek jogi formáját is a felek később egyeztetik.

A szerződés értelmében a minisztérium biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat. Ez némi enyhülés ahhoz képest, hogy Palkovicsék január óta nem folyósítják a béreken felüli költségek fedezetét, vagyis az alapfinanszírozást, emiatt komplett kutatások álltak le. Az MTA eddig ragaszkodott ahhoz, hogy kapják meg a költségvetésben nekik megszavazott pénzt. Idén 17 milliárd forintról van szó.

Ennek ismeretében nem teljesen világos, hogyan kell érteni azt, hogy „a fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított”. Vagyis

mi fog történni júniustól, ha a teljes személyi és dologi pénzt csak májusig adja oda az ITM.

A közlemény nem válaszol arra a kérdésre, hogy mi lesz a kutatási pályázatok sorsa. Az MTA elnöksége február közepén úgy döntött, hogy csak a törvényes támogatás fejében hajlandó pályázni a nekik egyébként járó pénzre.

Megnyugtatásul leszögezik, hogy a kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

A megállapodás értelmében a következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák a részleteket, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül.

A szerződés betetőzése(?) annak a vitának, amelyben a kormány eltökélte az intézményhálózat és az MTA-vagyon leválasztását-elvételét, a gyanú szerint állami alapítású vagyonkezelő alapítványba vitelét. Amivel vinné a következő évek uniós támogatású kutatás-fejlesztési támogatásait is.

Az MTA közössége eddig ellenállt a kiszervezési kísérletnek, egyelőre bizonytalan, hogy ennek „tudomásul vétele” a fenti homályos részletek mellett átmegy-e.

Megugrott infláció: kis pénzűek szívnak, jöhet a kamatemelés

A vártnál nagyobb mértékben minden szegmensében 3 százalék felett jár az infláció. Az élelmiszerek átlagot messze felülmúló drágulása a kis pénzűeket sújtja. Küszöbön az alapkamat emelése, ami nagy hiteleseknek rossz hír.

Februárban az átlagos infláció jelentősen, egy hónap alatt mintegy fél százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, ami némileg meghaladja az előzetes várakozást. Ennél rosszabb hír, hogy a kevés pénzből gazdálkodók – pénzük nagyobb hányadát élelmiszerre költők –  mindennapjait érzékenyen érintő feldolgozott élelmiszerek sokkal nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal drágultak.

Idényáras élelmiszerek: az ég felé

Ezen belül azonban

az idényáras élelmiszerek (burgonya, zöldség, gyümölcs) majdnem negyedével,

23,3 százalékkal kerültek többe egy év alatt. A liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a kenyér 6,7 százalékkal drágult. A korábbi igen magas szintről mérséklődött a tojás ára 17,4 százalékkal, a tej 8,4, a cukor 6,5 százalékkal volt olcsóbb.

A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal fizettek többet. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül

a vidéki szegényeket sújtva a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1-del drágult.

Az üzemanyagok 1,6 százalékkal olcsóbbodtak.

Az infláció felbontását mutatja az ábra.

Forrás: MNB

inflacio graf

Tartós árnyomás

Az áremelkedés trendjét mutató úgynevezett maginfláció (nincs benne például a hatósági ár, az energiahordozók ára) több, mint öt éves rekordot döntött meg 3,5 százalékkal.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy általános, erős árnyomás nehezedik a magyar gazdaságra és a lakosságra. Ebben bizonyára szerepük van a folyamatos béremelkedéseknek is, amelyek fokozatosan beépül az árakba. Erre utal, hogy például a piaci szolgáltatások is drágultak februárban.

Valószínűleg nem csak egyes termékkörök tíz éves rekorddrágulásával lépett át küszöböt az ország, hanem az úgynevezett adószűrt maginflációval is (ebben kiszűrik az olyan nem közvetlen adókat, mint például az áfa). Ez ugyanis az az indikátor, amit a Magyar Nemzeti Bank figyel a jegybanki alapkamat alakításakor. Mai inflációs jelentésében ez a ráta komolyan ugorva 3-ról 3,2 százalék lett februárban. Márpedig korábbi közlésük szerint a 3 százalék tartós átlépése alapot adhat az alapkamat (évek óta 0,9 százalék) emelésére.

Ez pedig várhatóan végigsöpör a teljes hitelezési rendszeren, és megdrágítja a pénzintézeti kamatokat. Ahogyan a felvett hitelekét is, bár az újonnan felvett kölcsönök (főleg a lakásoké) zöme már egy éven túli időre rögzített konstrukció. Ezekbe a kamatperiódus leteltekor számolják be az előtte bekövetkezett drágulást.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK