Kezdőlap Szerzők Írta Bódis Gábor

Bódis Gábor

Bódis Gábor
187 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Marad a beutazási tilalom

A fuhu.hu információi szerint változatlanul érvényben van az a 2014 októberi amerikai elnöki rendelet, amellyel az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. A nevek helyett csak azt tudni, hogy korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyekről van szó.

Az eset annak idején nagy port vert fel. Az érintettek közül csak Vida Ildikó a NAV akkori elnöke ismerte el, hogy rajta van a tiltólistán. Több féle találgatás látott napvilágot, egyes médiumok biztos tippekkel rendelkeztek. Ezekre reagálva Habony Árpád, nem közszereplő egy róla készült washingtoni fotót közölt a közösségi médiában. Ennek hitelességét egyesek megkérdőjelezték.

Forrásunk szerint már csak azért sem vonták vissza a rendeletet, mert a korrupció terén azóta sem történt javulás Magyarországon.

Az elszámoltatás lehetősége sem növekedett. Viszont a korrupciós esetek feltárásával foglalkozó, nem kormányközeli civil szervezetek ellen egyre fokozódik a nyomás.

Beszélgető partnereink a magyar NGO-k sikerei közé sorolták a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenplakátjait, amelyekkel szembeszállt a kormány migráns ellenes plakátjaival. Vagy a Momentum sikeres aláírásgyűjtő akcióját, amellyel arra kényszerítette az illetékeseket, hogy lemondják Budapest jelölését az olimpiai játékok megrendezésére.

A civil szervezetekkel ellentétben a magyar ellenzéki pártoknak mindeddig nem sikerült olyan jövőképpel elő állniuk, amely sikeresen szembe szállna a nacionalizmusra támaszkodó populizmussal.

Pedig Európában változik a helyzet, főleg a hollandiai, ausztriai és franciaországi választások után. Sőt a brit népszavazás kimenetele, amely a migránsellenesség (ez esetben a kelet-európaiakról van szó) győzelmét hozta, azzal a következménnyel járt, hogy az Európai Unió szembesülhetett az őt is fenyegető veszéllyel. És ez erősebb összefogásra ösztökéli az EU vezetőit.

A Trump kormányzat eddigi külpolitikája, habár a gazdasági együttműködést és az egyes partnerekkel és nem országcsoportokkal való kapcsolatokat részesíti előnyben, azért tartja magát az általános érvényű elvekhez. Ezek közé nem tartozik az illiberalizmus.

Befejeződött, mielőtt megkezdődött volna a balkáni kereskedelmi háború

Egyszerű a dolog: a horvát termelők lázadoztak az olcsó külföldi (volt jugoszláv) behozatali gyümölcs/zöldség ellen. A tárca meg lépett, majd szégyenszemre visszalépett. Az olcsó gyümölcs és zöldség meg zavartalanul érkezik továbbra is.

A horvát mezőgazdasági minisztérium visszavonta a nyugat-balkáni országokat felháborító, mezőgazdasági vámokról szóló döntését, amely 2000 kunára (82 000 forintra) emelte a korábbi 90 kunáról (3700 forint) a nem uniós országokból Horvátországba szállított gyümölcs és zöldség után fizetendő behozatali illetéket – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).

Horvátország egy hónapja kibővítette azoknak a mezőgazdasági termékeknek a listáját, amelyeknek növény-egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük, mielőtt egy harmadik országból az uniós tagországba jutnának, és ezzel

huszonkétszeresére növekedtek a behozatali vámok, ami felháborította Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát.

Az érintett országok kereskedelmi miniszterei hétfőn Szarajevóban megállapodtak és közösen szólították fel Zágrábot, hogy egy héten belül vonja vissza a döntését, ellenkező esetben válaszlépéseket foganatosítanak. Szerbia ezt később meg is tette. A horvát mezőgazdasági-, tej- és hústermékeket Szerbiába exportáló vállalatok néhány kamionja visszafordult szerdán a szerb-horvát határról, mert a szerb hatóságok válaszlépésként be akarták vizsgálni a horvát kamionok szállítmányát,

az eredményekre pedig egy hetet kellett volna várniuk, ami romlandó áru miatt nem volt lehetséges.

Horvátország azzal magyarázta korábbi lépését, hogy meg kell védenie a saját termelőit, nem engedheti meg, hogy az olcsó külföldi áru elárassza az országot. A horvát illetékesek úgy gondolkodtak, hogy ha a külföldről érkező gyümölcs és zöldség drágább lesz, az állampolgárok inkább hazai terméket vásárolnak majd.

Andrej Plenkovic

Andrej Plenković horvát kormányfő kedden este a közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: a behozatali illeték túl magas lett, s Tomislav Tolušić miniszter utasítást kapott, hogy a lehető legrövidebb időn belül oldja meg a problémát a nemzetközi szerződésekkel összhangban, elkerülve a vitát a szomszédos országokkal.

Horvátország tehát meghátrált és nem merte felvállalni, hogy a többi volt jugoszláv tagköztársasággal (mínusz Szlovénia) egyszerre kerüljön konfliktusba. Még egy szomszédviszály már nem hiányzott a kormányválságból nemrég kimászott Plenković-kormánynak.

Néhány hónappal ezelőtt a volt EU képviselőből kormányfővé avanzsált mérsékelt jobboldali politikus egy ügyes manőverrel megszabadult kényelmetlen koalíciós partnerétől, a vidéki elöljárókból álló, ideológiailag csapongó Most-tól és megfőzte a Horvát Néppártot, hogy csatlakozzon a kormánypárthoz (HDZ, Horvát Demokratikus Közösség). Ez a Néppártnak vezércseréjébe került, de bevállalták. Azóta ismét van (jobboldali) kormánytöbbség.

Viszont ezzel a problémák egyszeriben nem oldódtak meg. A horvát mezőgazdasági tárca ugyanis elég ügyetlenül emelte meg az EU kívüli országokból (értsd: a többi Nyugat-Balkáni ország) érkező gyümölcs és zöldség utáni behozatali illetéket.

Ráadásul ezt a büntetőintézkedést valamilyen növény-egészségügyi ellenőrzés álcája mögé bújtatták, ami, azért, nagyon átlátszó indoklás.

Pedig egyszerű a dolog: a horvát termelők lázadoztak az olcsó külföldi (volt jugoszláv) behozatali termék ellen. A tárca meg lépett, majd szégyenszemre visszalépett. Az olcsó gyümölcs meg zavartalanul érkezik továbbra is.

Atomháború Észak-Korea miatt? Aligha

Forrás: Pixabay

Kim Dzsongun leghőbb vágya, hogy leüljön tárgyalni Donald Trumppal. Minden más merő képmutatás. Ebben nem különbözik az illiberalizmus kelet-európai üttörőjétől. Viszont van egy aduja: az atombomba.

Az Észak-Korea körüli pókerjátszma egyik szereplőjétől sem áll távol a blöffölés. És még Kim Dzsongun esetében a folyamatos (nemzetközi) szerepelni vágyás magának a rendszernek (összehasonlítandó a Négyek bandájával a Mao-i Kinában) a lételeme: az állandósult belső terror csak félig élteti Kiméket (vagy csak őt magát), ehhez kell az is még, hogy egy képzelt világpolitikai szerep is valóssá váljon. Mintha Kim Dzsongun megérezte volna:

Trumpban kitűnő partnerre talált, akivel lehet látványosan licitálni.

A kibicek is adottak: például a Biztonsági Tanács, amely újabb és újabb szankciókat hoz Phenjan ellen. Ezzel is növeli a tétet.

És hát itt van a sarokba szorított amerikai elnök. Ki tudja mikor kopog be az Ovális Iroda ajtaján Robert Mueller, különleges ügyész a Kreml és a Trump csapat közötti kapcsolat kulcsszereplője? Most derült ki például, hogy az FBI még júliusban feltúrta annak a Paul Manafortnak a lakását, akit éppen az orosz kapcsolatok miatt menesztettek Trump kampánystábjából. Állítólag fontos dokumentumokat vittek el. Korábban már kiderült, hogy az elnök maga diktálta le fiának azt a magyarázkodást, ami egy orosz ügynökökkel való felettébb gyanús találkozás indoklásául szolgált (volna).

Az impeachment réme járja be a Fehér Házat.

Ilyen körülmények között Észak-Korea egy valóságos csodafegyver. Lehet róla beszélni: Trump ezt a „válságot” külföldi utazásai során állandóan emlegette, annak ellenére, hogy az újságírók kizárólag az orosz kapcsolatokról kérdezték. Párizstól Bukarestig. Talán azért is vált a kedvenc válságává, mert viszonylag egyszerű a képlet. Csak az atombomba komplikálja.

Egyre hevesebb a szópárbaj is: Trump „tüzet és haragot” igért, Kimék erre azt mondták, hogy rakétákkal megtámadják Guam amerikai katonai bázist, amely a Csendes óceán egyik kis szigetecskéje, valahol Japán és Indonézia között.

Az amerikai hírszerzés naponta közöl rémisztőbbnél rémisztőbb adatokat Észak-Korea nukleáris lehetőségeiről.

A helyzet kezd hasonlítani arra az időkre, amikor a hatvanas évek elején Kennedy fivérek, menekülni igyekezve a félresikerült kubai kaland (Disznó-öböl) kommunikációs katasztrófájától a térképen megtalálták a távol eső, szinte jelentéktelen Vietnamot.

Csakhogy a mai játszma azért cseppet sem veszélytelen: Trump kiszámíthatatlansága minden elméletet és történelmi párhuzamot romba dönthet.

Bódis Gábor

 

 

S3 a V4 előtt – avagy: Macron Budapest előtt egyeztet az osztrákokkal, csehekkel és szlovákokkal?

Szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.

Minden jel arra utal, hogy Emanuel Macron francia államfő komolyan veszi azt a nemzetközi elvárást, hogy Angela Merkel (őszre szinte biztosan újraválasztandó) német kancellárral karöltve „megreformálja” az EU-t. Kétsebességesre, többsebességesre – ez majd idővel kiderül. Mindenesetre nyárvégi utazásai arra engednek következtetni, hogy a több szempontból is problémás Közép-Kelet Európával kezdjen. Július közepén jelentette be a francia nagykövetség Budapesten, hogy Macron az év végéig Magyarországra látogat (hazánk a V4-ek soros elnöklője). Tegnap látott napvilágot, hogy a francia államfő Bukarestbe is ellátogat, nem egy később meghatározandó időpontban, hanem augusztus 24-én. És most jött a prágai bejelentés, miszerint Macron augusztus második felében Salzburgban találkozik az úgynevezett „slavkovi” hármassal (S3) vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia kormányfőivel. Miről is:

„elsősorban az Európai Unió jövőjéről, valamint az európai gazdasági és biztonsági helyzetről”.

A cseh sajtó által “slavkovi háromszögnek” (S3) nevezett csoportot Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában a kormányfők találkozóján a dél-morvaországi Slavkovban (régi nevén Austerlitz). Akkor a három ország kormányfője megegyezett a szorosabb szomszédsági együttműködésben, regionális gazdasági, elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén, valamint európai uniós témákban. A csoport jelenlegi elnöke Ausztria.

A Macronnal tartandó közös tárgyaláson kívül kétoldalú találkozókat is tervbe vettek. Sobotka cseh kormányfő például osztrák kollegájával, Kernnel és a francia államfővel külön is megbeszélést folytat majd. A slavkovi háromszög országainak kormányfői legutóbb június második felében Brünnben találkoztak.

Robert Fico szlovák miniszterelnök (akinek kormánya éppen egy koalíciós válságból tart kifelé) akkor újságírók előtt azt állította, hogy

az S3 együttműködés nem a visegrádi csoport (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) alternatívája, hanem újabb lehetőség a szomszédság előnyeinek kihasználására.

Csakhogy akkor is szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.

 

Háborús hangulatkeltés Szerbiában

A honvédelmi miniszter kardcsörtetésének célja a nemzeti érzelmek felkorbácsolása akkor, amikor brüsszeli nyomásra bele kell fogni a koszovói helyzet rendezésébe, ami a szerb hatalom szempontjából nem feltétlenül kedvező megoldást jelentene. A vajdasági magyar ellenzék tétlenséggel vádolja a VMSZ-t.

Különtudósítás a FüHünek:

A teljes civil lakosság számára kötelezővé tenné a katonai kiképzést, az 50 évnél fiatalabb hölgyek esetében pedig elsősegély-tanfolyamot és a rendkívüli helyzetekben történő fellépésre való felkészítést vezetné be Aleksandar Vulin szerb honvédelmi miniszter.

A tárcavezető szerint

„meg kell találnunk a módját, hogy ismét bevezessük a kiképzést azok számára is, akik nem tagjai a hadseregnek.

A világon egyetlen hadsereg sem elég nagy, a világon egyetlen hadsereg sem eléggé felkészült azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek előttünk állnak, amennyiben nem bírják a lakosság, egy állam minden polgárának támogatását“.

A lakosság körében elsősorban azért keltett felháborodást az, hogy Vulin hadba szólítaná a népet, mert a kilencvenes évek háborúskodásai még élénken élnek az emberek emlékeiben, sokan vesztették életüket a horvátországi, boszniai vagy koszovói hadszíntereken, ahová erőszakosan hurcolták el a tartalékállományba sorolt idősebb férfiakat. Ráadásul Vulin a vérzivataros évtizedben a néhai szerb elnök Slobodan Milošević felesége, Mira Marković Jugoszláv Egyesült Baloldal nevű pártjának volt szóvivője és tevékenyen kivette részét az akkori háborús hangulatkeltésből.

A lakosság hadba szólításával kapcsolatban a belgrádi Biztonságpolitikai Központ szakemberei elmondták,

ha az állam úgy dönt, hogy a lakosság általános kiképzésébe kezd, az azt jelentené, hogy fennáll a külső agresszió veszélye az ország ellen, márpedig egyetlen elemzés sem jelez ilyesmit.

Vulin megnyilatkozásaival kapcsolatban nem tudni, saját magát exponálja ily módon vagy pedig kormánystratégia áll a háttérben. A bizottság, amelynek feladata a nemzeti biztonsági és védelmi stratégia kidolgozása, nyolc hónapja alakult meg, a kérdésben egyáltalán nem nyilvánultak meg.

A vajdasági magyar politikai szervezetek közül az ellenzéki Magyar Mozgalom szólalt meg az ügyben, amely a szerb kormánykoalíció részét képező VMSZ-t, pontosabban annak elnökét Pásztor Istvánt szólította fel, hogy elődjéhez, Kasza Józsefhez hasonlóan ő is ítélje el a szerb sajtó által gerjesztett háborús hangulatot, és a katonai mozgósításokat. A néhai pártelnök a kilencvenes években személyesen utazott le Belgrádba a mozgósított kiskatonák szüleivel, azt követelve, hogy hozzák őket vissza a frontról.

„Van-e a VMSZ-nek álláspontja a mozgósításokkal és a háborús hangulatkeltéssel kapcsolatosan? Netán ebben a kérdésben is teljes mértékben egyetért a VMSZ a Szerb Haladó Párttal?”

– teszi fel a kérdést a Magyar Mozgalom.

Aleksandar Vučić szerb államfő a magyar miniszterelnök mintáját követve a napokban „nemzeti konzultációt” hirdetett a gyakorlatilag független államként létező, de Szerbia által el nem ismert Koszovó jövőjére vonatkozóan. Emellett a boszniai Szerb Köztársaság elnökével Milorad Dodikkal bejelentették, elkészítik a szerb nép megmaradásáról szóló stratégiát. Szakértői vélemények szerint a honvédelmi miniszter kardcsörtetésének célja a nemzeti érzelmek felkorbácsolása akkor, amikor brüsszeli nyomásra bele kell fogni a koszovói helyzet rendezésébe, ami a szerb hatalom szempontjából nem feltétlenül kedvező megoldást jelentene.

Basity Gréta

 

 

 

 

 

 

 

Nem bukik a Fico-kormány: marad a szlovák kormánykoalíció

A kormánytöbbséget alkotó három párt (Smer-SD, Szlovák Nemzeti Párt, Híd-Most) vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája. Korábban Andrej Danko (SNS) egyoldalúan felmondta a koalíciós szerződést. EU-s pénzek kifogásolt kezeléséről lehet szó.

A Koalíciós Tanács mintegy másfél órás pozsonyi tárgyalása után a kormánypártok nevében Bugár Béla (Híd-Most) nyilatkozott:

„A három párt vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája.”

Bugár szerint meghallgatták Danko érveit. Elemzik a koalíciós szerződést, és pénteken folytatják a tárgyalásokat. Bugár hangsúlyozta: a három párt kész folytatni a kormányzást.

A SITA hírügynökség beszámolt arról is, hogy Danko csak elismételte a tegnapi levelében írtakat. Szerinte a koalíciós szerződés teljes átdolgozásra szorul.

A Paraméter úgy tudja, hogy a brüsszeli pénzek elosztása áll a viszály hátterében:

… a brüsszeli dotáció helytelen elosztását a kormányhivatalból szellőztették meg. Robert Fico tanácsadói köréből jött a leleplező szándékú levél és mivel a tárca az SNS-hez tartozik, a párt ezt a lépést tisztességtelen betámadásnak fogta fel. Ez a bizonyos levél aztán a kormányfői tanácsadók köréből átkerült más egyetemi oktatókhoz, hogy aláírásukkal tiltakozzanak az uniós pénzek illetéktelen elosztogatása miatt.

 

 

Dustin Hoffman, a diploma előtti kis nagy ember

Zongoraórákra járt, de mivel még jobban vonzotta a színpad, egy színiiskolába iratkozott be. Szobatársa Gene Hackman volt, de két év után mindkettejüket tehetségtelennek minősítették és eltanácsolták.

Augusztus 8-án lesz nyolcvanéves Dustin Hoffman kétszeres Oscar-díjas amerikai színész. A zseniális átváltozó-művész pályafutása során többször is játszott életkorával: 30 esztendősen formálta meg a Diploma előtt kamaszfiúját, a Kis nagy emberben 33 éves korában 121 éves alakban is megjelent, a Mr. Magorium meseboltja című filmben pedig 243 éves játékvarázsló volt.

Nagyszülei a mai Ukrajna területéről a pogromok elől menekültek Amerikába, apja belsőépítész volt a Columbia stúdiónál, anyja pedig amatőr színésznő és zongorista.

A zenei pályára készülő Dustin a konzervatórium zongora szakára járt, de mivel még jobban vonzotta a színpad, egy színiiskolába iratkozott be. Szobatársa Gene Hackman volt, de két év után mindkettejüket tehetségtelennek minősítették és eltanácsolták. Ezután alkalmi munkákból élt New Yorkban, volt pincér, mosogató, rikkancs, eladó egy áruház gyerekjátékosztályán, közben Lee Strasberg legendás stúdiójában képezte magát és meghallgatásokra járt. Apró reklámok után az Off-Broadway színpada következett, 1964-ben pedig már egy egész sor Broadway-darabban szerepelt.

Jóllehet alacsony termetével, vékony testalkatával, nem túl magabiztos fellépésével korántsem filmsztár alkat, 1967-ben megkapta a Diploma előtt főszerepét. Harmincévesen meggyőzően alakította az életben helyét kereső egyetemistát, jutalma pedig Oscar-jelölés lett. A film hatalmas sikert aratott, az Anne Brancoft által megformált Mrs. Robinsont – aki szerepe szerint húsz, valójában azonban csak hat évvel volt idősebb nála – a legendás Simon és Garfunkel duó is megénekelte. A színészt 1969-ben az Éjféli cowboy halálosan beteg, magányos csirkefogójáért másodszor jelölték az amerikai filmakadémia legrangosabb kitüntetésére. A következő évben a Kis nagy emberrel a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mert a főszereplőt 17 éves tinédzserként és 121 éves aggastyánként is életre keltette.

1973-ban a Pillangó, 1974-ben a Lenny főszerepét játszotta el, utóbbiért újabb Oscar-jelölés lett a jutalma. 1976-ban két emlékezetes filmet is forgatott: a Maraton életre-halálra című thrillerben Sir Laurence Olivier volt partnere, Az elnök embereiben a Nixon elnököt megbuktató, a Watergate-botrányt felderítő egyik újságíró bőrébe bújt. 1979-ben nem állt rá könnyen, hogy eljátssza a munkamániás, fiával magára maradt apa szerepét a Kramer kontra Kramerben, s amikor igent mondott, kikötötte, hogy improvizálhat, sőt a vágásba is beleszólhat. A film tarolt az Oscar-gálán, öt díja közül az egyik Hoffmannak jutott a legjobb férfi főszereplő kategóriában.

Forrás: Wikimedia

Három évvel később – amikor az Aranyoskámban női ruhába bújt – ismét a díjra esélyes öt legjobb főszereplő között izgulhatott. 1987-ben bebizonyosodott, hogy rosszul is tud szerepet választani: a három Arany Málnára is jelölt, Warren Beatty rendezte Istar pályafutása leglátványosabb kudarcának bizonyult. A csorbát a következő évben az Esőember autista főszereplőjének megformálásával köszörülte ki. A nagy stúdiók kezdetben húzódoztak az “ostobácska” történettől, a forgatókönyvet végül a United Artists vállalta fel.

A film nemcsak kasszasiker lett, hanem sorra nyerte a díjakat, Hoffman pedig – aki a szerepre készülve heteket töltött autisták között – megkapta második Oscar-díját.

2009-ben a francia Művészet és Irodalom Lovagrendjének tagjává avatták, több nemzetközi filmfesztivál, az Amerikai Filmintézet, valamint a washingtoni Kennedy Központ életműdíját vehette át.

MTI/FüHü

Bilincsben az ukrán szexszimbólum kedvese

Forrsá: Wikimedia

A nemzetbiztonsági szolgálat és a korrupcióellenes ügyészség letartóztatta Artem Kima vállalkozót, aki egyébként az ukrán Playboy sztárjának kedvese.

Dasa Asztafjeva énekesnő és modell szerelme az Energoatom és a Dél-Ukrajnai Atomerőmű egykori vezérigazgatója, akit 27 millió hrivnya elsikkasztásával gyanúsítanak. A nyomozás során kiderült, hogy a gyanúsított 2012-2014 folyamán kihasználva szolgálati pozícióját, valamint rokoni kapcsolatait előnyhöz juttatott két kereskedelmi struktúrát egy pályázaton, melyen az atomerőmű számára kapcsolótáblák beszerzéséről döntöttek.

Forrás: Wikimedia

A berendezéseket az eredetinél magasabb áron könyvelték el, így 27 milliós kárt okozva az államnak. Amennyiben bűnössége bizonyítást nyer, Artem Kima héttől tizenkét évig terjedő börtönbüntetést kaphat, vagyonelkobzás, a szolgálati ügyektől való eltiltás vár rá. Dasa Asztafjeva egyelőre nem kommentálja a hírt.

Kárpáthír

Legyőzte a rákot, most felajánlja haját a Nemzet Szépe

Daganatos beteg lánynak ajánlotta fel hajkoronáját a nemzet szépének választott Kis Gabriella. A vajdasági származású szépségkirálynő korábban maga is a rákos volt, most, hogy meggyógyult, ápolónőként a szegedi kórház sebészetén gyógyítja a betegeket.

Pár éve még a gyilkos kórral küzdött a huszonkét éves, felsőhegyi lány. Amikor a nyakán csomókat talált, nem vette komolyan a veszélyt, csak hónapokkal később ment orvoshoz. Így derült ki, hogy

az alattomos Hodgkin-kór támadta meg az akkor 17 éves lány szervezetét.

„A rák a nyirokrendszeremben burjánzott, nagyon rosszul viseltem a kemoterápiás kezeléseket, ott is kellett hagynom miatta az iskolát. Akkoriban nagyon féltem, hogy mindent elveszíthetek, nem hittem, hogy lesz kiút ebből a csapdából. Sosem felejtem el, mennyire sírtam, amikor egyik reggel azt vettem észre, hogy csomókban hullik a gyönyörű hajam. Nem akartam parókát hordani. Még otthon is sapkát vettem fel, hogy eltakarja a kopasz fejemet.

Azóta nagyot változott a világ: a kezelés hatására végleg eltűntek a rákos sejtjeim, meggyógyultam, csak a nyakamon egy pici heg emlékeztet arra, hogy volt idő, mikor az életemért harcoltam”

– mondta a Szabad Magyar Szónak Gabi, aki arról is beszélt: amikor nevezett a nemzet szépe versenyre, kórházbéli kollégái azt hitték, ha megnyeri a versenyt, nem megy vissza dolgozni, beszippantja őt a pesti modellek világa.

„Pedig nekem eszembe sem jutott, hogy mást csináljak. Imádom a kórházi munkámat, az sem zavar, hogy 12 órás műszakban dolgozom.

Pár napja eldöntöttem, hogy levágatom a hajam és az abból készült parókát felajánlom egy olyan fiatal, rákos lánynak, aki hasonló korú, mint én voltam a betegségem idején.

Tudom, van, akinek jó üzlet a paróka, nekem viszont lehetőséget ad arra, hogy segítsek egy csüggedő, reményvesztett beteg emberen” – mondta Gabi.

Rezsi, élelmiszer, gyógyszer – erre megy el az 50 felettiek jövedelmének háromnegyede

 

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél.

Magyarországon az 50 év felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre költik, bevételeik kilenc százalékát szabadidős tevékenységre, két százalékát megtakarításra fordítják – közölte a 4Life Direct biztosításközvetítő felmérésének megállapítását az MTI-vel.

A 4Life Direct megbízásából 2017 márciusában készült reprezentatív felmérés arra kereste a választ, hogy mire költik havi jövedelmüket, milyen megtakarításokkal rendelkeznek az 50 év felettiek, illetve a nyugdíjas korúaknak van-e egyéb bevételi forrásuk a nyugdíj mellett.

A kutatás rámutatott arra, hogy az 50 év felettiek havi jövedelmük kétharmadát élelmiszerre, rezsire, illetve lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordítják. Bevételeik fennmaradó egyharmada főként gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra, valamint ruházkodásra és háztartási termékekre megy el.

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél. A megtakarítások között népszerű a takarékszámla, az állampapír, valamint a lakástakarék-pénztár, a válaszadók ötöde otthon, készpénzben tartja félretett pénzét.

A kutatás szerint a nyugdíjasok 23 százaléka nyugdíján felül is szert tesz bevételre, elsősorban munkavégzés révén.

Ötödük a nyugdíj mellett továbbra is dolgozik, és csupán a nyugdíjaskorú válaszadók elenyésző részének származik rendszeres plusz jövedelme ingatlan bérbeadásból vagy családi támogatásból.

Ennek ellenére a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja a gyermekeit és közeli hozzátartozóit valamilyen formában – tájékoztatott a 4Life Direct biztosításközvetítő.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK