Kezdőlap Szerzők Írta Bódis Gábor

Bódis Gábor

Bódis Gábor
187 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Charles Gati: Még Trump sem olyan hülye

Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára. Interjú Charles Gatival, a Johns Hopkins Egyetem kutató-tanárával

A charlottesville-i zavargások után, úgy tűnik, mintha még jobban megoszlana az amerikai közvélemény, másrészt Trump elnök ellentmondásos nyilatkozatai mintha összezárnák a republikánusokat (a két Bush közös fellépése). Ön hogyan látja ezt?

A Trumpot támogatók óriási többsége egyelőre mindent elfogad az elnöktől. Éreznek bizonyos zavart és kétségtelenül csalódtak, de nem annyira, hogy szembe forduljanak vele. A kongresszusban más a helyzet. Ott az igazi konzervatívok elfogadhatatlannak tartják az elnök három nyilatkozatát, a benne levő ellentmondásokat, és különösen azt, hogy “mindkét oldalt” kritizálta s mindkét oldalon talált rendes embereket is. Az amerikaiak óriási többsége nem hisz abban, hogy a neonácik vagy rasszisták között vannak rendes emberek is. Én egyébként úgy látom, hogy a Republikánus Párt tagjai számos kérdésben nem értenek egymással egyet; a párt sok csoportba oszlott.

Innen, Magyarországról úgy tűnik, mintha állandósult zűrzavar lenne a Fehér Házban. Meddig tarthat ez?

Teljes a kompetencia hiánya, teljes a zűrzavar. A jobbkéz nem tudja, hogy a szélsőjobbkéz mit tesz. Ez még sokáig eltarthat sajnos, mert bár nő azok száma, akik szeretnék az elnököt idő előtt elmozdítani, ám többen tartózkodnak egy radikális megoldástól. Bár nem mindig konzervatív ez az ország, de mindig nagyon is tartja magát a tradícióihoz. Másoknak nem tetszene az alelnök előléptetése. Tehát ez a zűrzavaros helyzet még évekig is eltarthat, de mindenképpen a 2018-as kongresszusi választásokig, azaz legalább egy évig.

Kissé meglepő és az Egyesült Államokra ez eddig igazán nem volt jellemző, hogy a múltbéli történelmi konfliktusokat (Észak-Dél) ismét felmelegítik. Ön mit gondol erről?

Komplikált kérdés, nincs rá egyszerű válasz. Sajnos, az egyik válasz éppen az, amit eddig pozitívumnak hittünk: Lincoln talán túlságosan nagylelkű volt. Talán nem lett volna szabad olyan úri módon bánni azokkal, akik meg akarták dönteni az Egyesült Államokat és a rabszolgaság rendszerét sem voltak hajlandók megszüntetni. További válasz az, hogy Trump lázító retorikája is felelős a régi konfliktusok felmelegítéséért. E pillanatban az amerikai demokrácia meg nincs veszélyben, de látható az amerikai társadalom válsága.

Észak-Korea, kevésbé Venezuela, valós válsággócok, de mintha a Trump adminisztráció még fel is nagyítaná őket. A belpolitikai káoszt szeretnék ezzel a kommunikációval kissé háttérbe szorítani?

Nincs katonai megoldás. Trump is és az észak-koreai vezetők is blöffölnek. Ha netán az USA megtámadná Észak-Koreát, akkor az északiak órákon belül szétlőnék Dél-Koreát. Többszázezer ember halna meg azonnal. Nem is beszélve a Dél-Koreában levő amerikaiakról és családtagjairól. Még Trump sem olyan hülye, hogy egy ilyen opciót komolyan venne. Komoly emberek is vannak a Fehér Házban és a Pentagonban, akik lefognák a kezét. Ezt tette, illetve erre készült fel Nixon ellenében James Schlesinger, akkori honvédelmi miniszter. Ami Venezuelát illeti, csak egész Dél-Amerika együtt tudna segíteni a rettenetes helyzeten, ez viszont diplomáciai megoldás lenne, amit Trump láthatóan megvet. A State Department szakértői már vagy nincsenek a helyükön, vagy pedig a tanácsaikat nem veszik figyelembe.

A belső feszültségek és a Fehér Ház-beli erőviszonyok mennyire befolyásolják az Egyesült Államok külpolitikáját?

Annyiban, hogy szinte minden naponta változik. Nincs stratégiai terv. Ezt láttuk a NATO-val kapcsolatban, s ez Magyarországot is érinti. Egyszer azt mondta az elnök, hogy az 5. cikkely alkalmazása főleg attól függ, hogy a NATO tagjai megfelelően hozzájárulnak-e a közös védelemhez, de aztán ezt visszavonta. Tehát a NATO-val kapcsolatban minden marad a régiben. Remélem, így is lesz. Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára.

Kövér László és a nemzetállam

Mintapéldáját láttuk a hét elején annak, hogy mikor kellene egy ország fontos képviselőjének jobban odafigyelnie arra, mit mond egy másik országban – írja Ivácson András Áron az Országgyűlés elnökének látogatásáról a Transindexen.

Kövér László a Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján az erős, szuverén nemzetállam fontosságáról beszélt. Egész pontosan így fogalmazott:

“Mi, magyarok, azt kívánjuk minden szomszédunknak, amit önmagunknak: nemzetközi együttműködésre képes, erős, szuverén nemzetállamot,

amely nem a nemzeti kizárólagosság gondolatára épül, hanem a különböző nemzetekhez tartozó polgárai méltóságának egyenlő tiszteletére; amely nemcsak a területén élő többségnek, hanem a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségeknek is biztosítja az identitását…”

Mindezzel kizárólag egyetlen probléma van – véli Ivácson András Áron:

amit itt ő felvet, az nem szuverén és erős nemzetállam, hanem a plurális állam fogalma, amely sohasem nemzeti.

Tudniillik a nemzetállam mint olyan – per definíció – egyik vagy másik nemzet állami szintű kizárólagosságára épül. Ha máshonnan nem, ugyan legalább Eötvös Józseftől érdemes volna tanulnia, aki már a maga korában bírálta a nacionalizmus különböző formáit, elsősorban is az akkor még újnak számító “nyelvi nacionalizmust.” Ahogy maga is fogalmaz: “Nem akarom elhinni, hogy ez valaha tömegérzület lesz.”

Eötvös felismerése saját korában egyedülinek számított, azt látta meg, hogy a nacionalizmusba intencionálisan bele van kódolva a hatalom akarása, az uralmi vágy, hiszen a nacionalista politika mindig arra irányul, hogy az államon belül minden nemzetiség közül csakis egyetlen nemzetiségnek legyen korlátlan szuverén hatalma.

Igazából nem meglepő, hogy Kövér a két fogalomnak fel akarja cserélni az értelmét, tipikusan “alternatív tény” (post-truth) eljárás,

ami egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar kormány hivatalos stílusa. Ám az már felettébb meglepő, miként nem látta előre annak a visszásságát, hogy ezt éppen Kolozsváron hangoztatja.

Gondoljunk a tettetett nagy államközi barátságok ellenére időnként kormányzati szinten is fel-felvillanó elnyomás-cicaharcokra, amikor mindkét kormány próbálja túllicitálni a másikat az elnyomás vádjával illetve ezen vád tagadásával.

Ha a magyar kormány többszörösen nehezményezi a román állam bánásmódját a magyar kisebbséggel szemben, akkor ugyan miért kíván épp erős, szuverén nemzetállamot,

tehát minden nemzetiség közül csakis egyetlen nemzetiség korlátlan szuverén hatalmát?

Kövér László nyilatkozata – úgy tűnik – egy “idegenszívű” (akármit is jelentsen ez az értelmetlen fogalom) és egy “idegen” tudása között a földre hullott. Le a padlóra, de durván.

Magyarország belgrádi nagykövete már sorosozott egyet

Pintér Attila a belgrádi kormányhoz közeli, egyébként nagy múltú Politika című napilapnak adott interjújában azt mondta: a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését. De azt is hozzátette, hogy „Magyarország az EU tagállama és az is fog maradni”.

Szerbiának az eddigi, racionális és érett politikát kell folytatnia az Európai Unió és a nemzeti szuverenitás között egyensúlyozva, amikor a migránsválság kezeléséről van szó, véli Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.

“Ami azt jelenti, hogy Belgrádnak, a migránshelyzet kezelésével kapcsolatban messzemenően konzultálnia kell Brüsszellel és az EU tagállamaival,

de szem előtt kell tartania saját érdekeit és polgárai biztonságát is”,

emelte ki a magyar nagykövet a Politika napilapnak nyilatkozva.

A migránskérdést érintve, a Budapest és Brüsszel között fennálló nézeteltérés kapcsán a nagykövet hangsúlyozta: jól látszik, hogy az EU ebben a kérdésben évek óta tehetetlen.

“Brüsszel megbukott az önvédelmi vizsgán.

Erős EU-t csak erős tagállamok alkothatnak, ezért ostobaság lenne Brüsszelnek átengedni a tagállamok további meghatalmazásait, kiváltképp, ha bebizonyosodik, hogy hatékony válaszokkal tudnak szolgálni a történelmi kihívásokra”, véli Pintér.

Arra a megállapításra, miszerint Magyarország, felépítve a határzárat, a legkomolyabb intézkedéseket tette az EU tagállamok közül a migránsáradat megfékezésére, amit némely helyen elítéltek, a nagykövet hangsúlyozta: Magyarországra csak az léphet be, aki tiszteli az ország törvényeit, ezzel azonban Budapest nem szegi meg a nemzetközi szabályokat, sőt mi több, tiszteletben tartja azokat.

“Brüsszel tehetetlensége miatt Magyarországot terheli felelősség az EU külső határainak védelméért.

Hazánk ezt a feladatot sikeresen megoldotta és megoldja a jövőben is”,

véli a nagykövet.

Ami a Magyarország ellen kilátásba helyezett intézkedéseket illeti amiatt, hogy nem kívánja a bevándorlókat befogadni a kötelező kvóta szerint, Pintér úgy gondolja, mind több uniós tagállam fogadja el a magyar ajánlatot. “Biztos vagyok benne, hogy relatíve gyorsan megoldást találunk, mert már most teljesen világos, hogy az illegális migráció nagyon veszélyes dolog”, hangsúlyozta, hozzátéve, Magyarország három pontos megoldást kínált – először is: nagyobb figyelmet fordítani a külső határokra, másodszor: támogatásról biztosítani azokat az országokat, ahonnan a migránsok érkeznek, harmadszor: biztonsági pontokat létesíteni az EU határain, hiszen ott kell ellenőrizni a migránsokat, nem az EU területén.

Pintér kitért Soros György akcióira is, megítélése szerint a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését, ami – Pintér véleménye szerint – rossz politika, amely

“ellentétben áll Magyarország érdekeivel”.

Éppen ezért, véli, teljesen mindegy, milyen nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, s milyen jelentéseket fog elfogadni az Európai Parlament, a magyar kormány kizárólag Magyarország és polgárai biztonságát tartja szem előtt, szögezte le Pintér, aki hozzátette, országa az EU tagállama és az is fog maradni.

V4: Újabb szög a koporsóba

Fico már kényelmetlennek tartja az eurószkeptikusok (Magyarország, Lengyelország) társaságát. Ettől nem függetlenül belpolitikai válság is dúl a V4 egyetlen tagállamában, ahol már régen az euró a nemzeti valuta.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint országának a mélyen integrált Európai Unióban van a helye, azaz abban az EU-nak abban a magjában, amit Németország és Franciaország vezetésével valósulhat meg. A szlovák miniszterelnök kedden elmondta azt is, hogy nagyon érdekli a V4-féle regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az EU-ban van.

A Reuters úgy értékeli, hogy

Fico ezzel látványosan visszatáncolt korábbi, eurószkeptikus pozíciójából, és elhatárolta magát olyan kelet-közép-európai államok kormányától is, mint Magyarország vagy Lengyelország.

Miért ez a látványos fordulat Ficoéknál? Hiszen a szlovák miniszterelnök korábban igencsak szorosan felzárkózott a Brüsszel-ellenesek menetéhez. Olyannyira, hogy a „brüsszeli bürokratákról” mint a valóságtól elrugaszkodott hatalmi gócpontról beszélt.

De azért mindig is óvatos duhaj volt.

Legalábbis a külpolitikában. Például ügyesen kikerülte, hogy Pozsony ellen ne induljon jogi eljárás menekültügyben, mint a többi V4-es ellen. Méghozzá úgy, hogy bejelentette: száz menekültet átvesznek Görögországból és Olaszországból.

Beata Szydlo lengyel, Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szlovákia abban is különbözik a többiektől, hogy a négy visegrádi ország közül csak itt vezették be az eurót (2009) és ezzel mindegyik csoporttársánál közelebb van az elképzelt (Merkel, Macron) mag-Európához. Arról nem is beszélve, hogy az exportfüggő szlovák gazdaság szinte csüng a nyugat-európai (főleg Németország) partnerein.

És, ami talán a legfontosabb:

egy látványos külpolitikai fordulat háttérbe szoríthatja a már hetek óta tartó belpolitikai válságot.

Ami valójában már akkor kezdődött, amikor megalakult a legutóbbi kormánykoalíció és ebbe Ficoék bevették a valamikori ultranacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) és Bugár Béláék Híd-Most-ját.

A SNS-nél azóta vannak jócskán szélsőségesebbek, egyelőre csak a part szélén, arra várva, hogy egy esetleges kormánybukás után, egy újabb választásokon már komolyabb szerephez jussanak. Most a nemzetiekkel már inkább az a baj, hogy folyamatosan zsarolják a kormányfőt (és ezzel Bugárék Hídját is) és azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a koalícióból, azaz kikényszerítik az újabb parlamenti megmérettetést. Természetesen az EU-pénzek elosztása miatt hadakoznak a koalíciós társak.

A magyar-szlovák Híd-Most-nak áll nagyon is érdekében áll, hogy fennmaradjon a jelenlegi Fico-kabinet, mert ellenkező esetben

nagyon is reális az a vészforgatókönyv, amely szerint a felvidéki magyarok képviseletét felvállaló párt nélkül marad a szlovák parlament.

A Híd népszerűségét ugyanis bizonyára megtépázza a mostani politikai kötélhúzás, a Fidesz-kliens Magyar Közösség Pártja pedig már többször sem tudta átlépni a parlamenti küszöböt.

Ez lenne a szlovákiai belpolitikai válság egyik magyar vonatkozású járulékos vesztesége. A másik pedig a külpolitikai irányváltás, amely még egy szöget ver a vajúdó Visegrádi Négyek közös koporsójába.

Vádlott lett a Pintérre utazó Jakubinyi

A férfi arra akart rávenni egy ügyvédet, hogy védencét győzze meg: vigyen külföldre néhány Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos iratot.

Az 58 éves J. Róbert idén márciusban kereste fel az ügyvédet, azzal, hogy polgári jogi kérdésben tanácsot kérjen. A személyes találkozón azonban előhozakodott a valódi témával, mégpedig, hogy vegye rá az emberölési kísérlettel vádolt férfit a külföldi útra. Az ügyvéd nemet mondott, ezért a másik előbb megfenyegette, majd 20 milliót ajánlott a munkáért.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy az iratok külföldre szállításával

miért pont ezt az embert szerette volna megbízni, amikor emberölés kísérlete miatt már folyik a bírósági tárgyalása, és csak nyomkövetővel engedték házi őrizetbe.

A debreceni férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai március 14-én fogták el. Luxusvillájában asztali számítógépeket, laptopokat, merevlemezeket, SIM kártyákat, pendrive-okat, CD-ket és a bűncselekményekkel összefügésbe hozható feljegyzéseket foglaltak le.

 A fuhu.hu úgy tudja, hogy J. Róbert nem más, mint Jakubinyi Róbert, aki a Gyurcsány-féle titkosszolgálat egyik legismertebb botrányának, az Egymásért Alapítvány ügyének kulcsfigurája.

Az alapítvány az adó elkerülése végett adományként tüntetett fel több milliárd forintnyi Ázsiából származó árucikket, mely nem sokkal később a hipermarketek polcain landolt.

A futár T. György, azaz Tanyi György lett volna, akit azóta 11 évnyi fegyházra ítéltek a Kerepesi úti ügetőn történt merényletkísérlet miatt, amikor is Lakatos Csaba fogathajtót akarták kivégezni. Tanyi két testvérét, Jánost és Józsefet is 8-8 évre ítélte a fővárosi Törvényszék, a negyedrendű vádlott négy évet kapott.

Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottból most vádlott lett, az elfogását itt nézhetik meg:

http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/a-miniszterre-utazott

 

 

 

NÉBIH: Magyarországra is érkezett fipronillal szennyezett tojás és tojástermék

A hatóság elrendelte az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-nek az érintett tétel forgalomból történő kivonását.

Német bejelentésre az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszerén (RASFF) érkezett ma délután tájékoztatás arról, hogy egy német vállalat Tamago Ei-Omelett-Block nevű, ázsiai jellegű fagyasztott, félkész termékében fipronilt mutattak ki. A termékből Magyarországra is szállítottak egy magyar vállalkozáshoz, az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez. A NÉBIH haladéktalanul felvette a kapcsolatot a céggel, amely megtette a szükséges intézkedéseket.

A német vizsgálati eredmények szerint a termékben kimutatható volt a szermaradék, de az egészséget nem veszélyeztető mennyiségben, így fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot. A NÉBIH ettől függetlenül elrendelte az érintett tétel forgalomból történő kivonását.

A termékből a magyar cég kizárólag vendéglátó egységekbe szállított. A visszahívásról a vállalkozó minden partnerét értesítette, amit a hatóság felé is igazolt.

A NÉBIH javasolja, hogy a szennyezési eset lezárásáig a lakosság részesítse előnyben a kiváló minőségű magyar tojás, valamint tojás tartalmú termékek fogyasztását.

 

 

 

Trumpnak 48 óra kellett, hogy végre elitélje a Charlottesville-i erőszak valódi elkövetőit

Az amerikai elnök két nap után mondta ki, hogy „a fajgyűlölet maga az ördög és akik ennek a nevében követnek el erőszakot – bűnözők”.

A virginiai Charlottesville-ben szombaton halálos áldozattal járó szélsőjobbos tüntetés volt. A Ku Klux Klan és a többi fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport azért tiltakozott, mert a demokrata városvezetés el akarta távolítani Robert Lee konföderációs tábornok szobrát. A városban összetűztek a szélsőjobbosok és az ellentüntetők. Közben egy gépkocsi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott, egy nő meghalt. A rendőrség később őrizetbe vette a szintén szélsőséges elkövetőt. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett. Később egy rendőrségi helikopter is lezuhant, két személy életét veszítette.

Donald Trump amerikai elnök első nyilatkozásában még minden szembenálló felet elitélt. Ezzel felháborodást váltott ki még a republikánusok között is.

Hétfőig kellett várni arra, hogy kimondja: „A fajgyűlölet maga az ördög és akik ennek a nevében követnek el erőszakot – bűnözők, beleértve a Ku Klux Klant, az újnácikat, a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket és más gyűlöletet szító csoportokat.

Ezek semmibe vesznek mindent, ami számunkra, amerikaiak számára értékes”.

Egyesek szerint Trump még mindig adós maradt azzal, hogy terrorista tettnek minősítse a szombati erőszakot. Ezt Jeff Sessions igazságügy miniszter már megtette.

 

 

Rendőrt szúrt le a dzsihád harcos, aki öngyilkos merényletre készült Isztambulban

Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban.

Az Iszlám állam nevében akart öngyilkos merényletet elkövetni egy dzsihád harcos Törökország legnagyobb városában. A rendőrök elfogták, de a dzsihádistának sikerült egyet közülük leszúrnia. Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban, ahol a turizmus komolyan megszenvedi az iszlamista merényletek negatív hatását.

Törökország viszonya a múltban meglehetősen kétértelmű volt az Iszlám állammal, mely Szíria és Irak területén működik.

Az Iszlám állam elleni harcban ugyanis kiemelkedő szerepet játszanak a kurd milíciák, melyeket az USA támogat, de Törökország terrorista szervezeteknek tekint. Trump elnök Szaúd-Arábiában az iszlám csúcson háborút hirdetett az Iszlám állam ellen, mely egyre kisebb területre szorul vissza. Katart Szaúd-Arábia, Egyiptom és néhány más közel-keleti állam azzal gyanúsítja, hogy támogatja az iszlamista terroristákat. Ezért megszakították vele a diplomáciai kapcsolatot. Törökország viszont katonákat küldött Katarba, jelezve, hogy szükség esetén megvédi az emírséget.

Törökország Irakban és Szíriában igényt tart bizonyos területekre, melyek jelenleg az Iszlám állam ellenőrzése alatt állnak. Washington jelezte: szó sem lehet a határok módosításáról! Ugyanakkor leállította az elnökválasztási folyamatot Kurdisztánban.

A törökök attól tartanak, hogy a kurdok Irakban, Szíriában és Törökországban összefognak és saját államot követelnek.

Ebben a zűrzavaros helyzetben az iszlamista terrorizmus állandó veszélyt jelent valamennyi érintett országban. Ezért a merénylet után Ankarában megerősítették: továbbra is érvényben van a maximális készültség az iszlamista terrorizmussal szemben.

 

Tarlós a FüHü-nek cáfolta, hogy leváltaná a BKK vezérét (frissítés)

„Nincs is miért megtennem ezt a lépést” , fogalmazott portálunknak Tarlós István. A főpolgármester kifejtette: „a hibát nem a BKK követte el, következésképp a vezérigazgató sem hibáztatható az elrontott e-jegy rendszer miatt.”

Arra a kérdésre, hogy van-e rajta Fidesz-nyomás, amiről a Népszava írt, azt válaszolt, hogy nincs.

Egyébként sem kerületi polgármester vagyok, engem a főváros élére választottak meg, ily módon a kormányzó párt sem tud nyomást gyakorolni rám.

Egyébként is, ez az én dolgom, nem a kormányé, vagy egy párté.

A hibát a T-System követte el, mondta el Tarlós István, neki kell kivizsgálnia, hogy mi is történt valójában. – Augusztus 20-ig kell elküldeniük a jelentést, akkor biztos többet fogunk tudni – tette hozzá Budapest első embere. – Az igazi probléma, hogy a történtek után milyen támadásokat indítottak a BKK informatikai rendszere ellen. Ezek a támadások nagyon sokba kerültek. Természetesen nem arra a fiatalemberre gondolok, aki elsőként meghekkelte a rendszert, mi vele nem foglalkoztunk és nem is mi tettünk ellene feljelentést, hanem a T-System.

Azokról beszélek, akik a későbbiek folyamán lebénították a rendszert és más módon is megpróbáltak kárt okozni a BKK-nak.

Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen elképzelése, gyanúja arról, ki, kik követték el ezeket a támadásokat a BKK ellen, Tarlós nemmel válaszolt. Majd még egyszer megerősítette: szó nincs Dabóczi Kálmán eltávolításáról, mivel a hibát nem a BKK követte el.

 

 

 

A csehek és a szlovákok dobbantanak a V4-ből?

„Választanunk kell: Visegrád vagy mag-Európa!”; „Csehország számára a Visegrádi csoportban való maradás már nem biztonságos.” Ezek és hasonló kommentárok jelennek meg a cseh és a szlovák sajtóban.

A két országban különösebben azóta lettek hangosabbak a Visegrád-szkeptikus felhangok, amióta a napokban bejelentették, hogy két hét múlva Emanuel Macron francia államfő, akitől az európai közvélemény az EU megreformálását várja, Salzburgban találkozik az osztrák, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel.

A magyarok és a lengyelek erre az összejövetelre nem kaptak meghívást.

A formális magyarázata ennek a felállásnak az, hogy a „slavkovi” hármas tart tanácskozás. A slavkovi (austerlitzi) hármast (S3) Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában.

Petr Šabata az iRozhlas nevű portálon azt írja, hogy Csehországnak távol kell tartania magát Visegrádtól, mert ez a csoport „megköti a kezünket és rontja hírnevünket”.

„Az októberi választások után az új kormánynak az egyik első feladata az lesz, hogy előkészítse kilépését a Visegrádi csoportból. Ottmaradásunk az ország alapvető érdekeit veszélyeztetné.”

Szlovákiában is hasonló jellegű viták vannak folyamatban.

„Lehet választani: Vagy Visegrád, vagy mag-Európa”

címmel közölt kommentárt a Trend Mariána Leška tollából.

A lap idézi Robert Fico miniszterelnök többször hangoztatott álláspontját, miszerint Szlovákia az unión belüli változások aktív részese akar lenni.

„A kormány meggyőződése, hogy Szlovákiának nincs más alternatívája, mint csatlakozni a mag-Európához.”

Az iRozhlas kommentátora szerint Csehországnak többé nem biztonságos a visegrádi tagság. A csoport egyik országában, Lengyelországban folyamatban van az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolása. Egy másik ország, Magyarország pedig már hosszabb ideje az önkényuralmi rendszer felé sodródik.

Az egykori Csehszlovákia két utódállamának nem marad más hátra, mint búcsút inteni a V4-nek – vonja le a végső következtetést Petr Šabata.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK