Most, hogy odafentről megkapták a végső ukázt az unalomig ismert parancsvégrehajtó tollforgatók, s teljes gőzzel beindult a kormányközelinek becézett, valójában kormányvezérelt lapnál a „huxit” propagandája, amely Magyarország minden elemi érdekével szemben, a sértett pozíciójából, azt igyekszik bizonygatni, hogy az EU elhagyása jó és üdvözítő lesz ennek az országnak.
Hadd örüljenek az Ausztriában vagy Németországban munkát vállaló kőművesek, villanyszerelők, asztalosok, teherautó sofőrök, bébiszitterek, hadd örüljenek a szülők és nagyszülők, hogy a gyerekek és unokák nem tudják majd könnyedén maguk mögött hagyni a romhalmazzá vert felsőoktatást, normális helyen továbbtanulni és a nemzetközi munkaerőpiacon kompatibilisnek számító diplomájukat megszerezni Bécsben, Berlinben, Amszterdamban vagy Leuvenben, hadd örüljenek a vállalkozók, éttermesek, szállodások, vendéglátósok, fogorvosok, fogtechnikusok etc., hogy a kuncsaftok már nem tudnak akadálymentesen jönni-menni, hadd örüljenek az autókereskedők, vagy azok, akik továbbra sem az autószalonok nulla kilométeres járgányait vásárolják, hanem a 4-5-6 éves használt nyugati autókat, hadd örüljenek a szomszédos államok – nevezzük őket valamiért, ki tudja, miért, kisantantnak –, hogy most a magyar vezetés saját maga, önként és lelkesen hajtotta végre az ország újabb Trianonját, leválasztva magáról az EU kötelékében megmaradt szomszédos (szlovákiai, romániai, délvidéki etc.) magyarságot, hadd örüljenek majd és kajánul röhögjenek rajtunk a tőlünk fényévnyi távolságra elhúzó szomszédos államok, járjunk inkább Azerbajdzsánba tanulni, üzletelni, nászútra vagy turistáskodni, esetleg kecsegtető munkákat vállalni, járjunk Kirgizisztánba és így tovább, mi meg lehessünk büszkék arra, hogy az egykori elsőből immár nem is az utolsók lettünk, hanem több osztállyal lejjebb taszítottak minket választott és szeretett uraink, szóval legyen ez így, ha a sötét és hazaáruló hatalom legönösebb és legaljasabb érdekei ezt kívánják, hajrá Magyarország, hajrá magyarok, mindent bele, de nekem most az augusztus 20-i készülő, s több napra tervezett hatalmas katonai (teljes magyar légierő a Duna felett!!!) parádé és ünnepségsorozat előtt, a „valaha volt legnagyobb Szent István napi ünnep” küszöbén a Karmelita-kolostor velejéig anti-Szent Istvánja jut az eszembe, aki az egykori uralkodóval épp ellentétesen, minden erejével és igyekezetével nem bevezetni törekszik Magyarországot a nyugati világ családjába, hanem kivezetni onnan, vissza valahová a sötét és obskúrus ázsiai világba, valahová a Türk Tanácsba tömörült országok kebelére. Mert a Karmelita kolostor és szolgahadának vigyázó tekintette Azerbajdzsánra, Kazahsztánra, Kirgizisztánra, Üzbegisztánra és Törökországra szegeződik, a diktatúrák nálunk egyelőre még fejlettebb, ám mielőbb utolérni és leelőzni kívánt világára.
Jelentem, az új Koppány csapatai harcban állnak.
Gábor György
- Hirdetés -
