A tábla mívesen megmunkált, a betűk is veretesre sikeredtek.
Csepregen leplezték le ezt a táblát, két nappal ezelőtt, október 23-án, és Ágh Péternek, a Fidelitas volt elnökének, a település országgyűlési képviselőjének a neve áll rajta.
Mit mondjunk, van egy kis hiányérzetünk. Ágh Péter nevét nagyobb betűkkel kellett volna szedni. Mert ugyan így is meglehetősen jól látható, de a nevét formáló betűk sora semmivel sem nagyobb, mint a többi. Pedig, amint az a szövegből is kiderül, az ő közbenjárásával készült ez az emléktábla.
Ha nincs Ágh Péter, aki közbenjárt, hogy tábla hirdesse a mostanra Büszkeségponttá szelídült forradalom emlékét, akkor ma nincs emlékezés.
Talán a forradalom se lett volna. Nem lett volna itt semmi sem.
Ha lenne hozzá kedvünk, megkérdezhetnénk, hogy kinek az ötlete volt Ágh Péter (kinek közbenjárásával létrejött a Világmindenség, plusz még minden más) nevét beleörökíteni a táblába.
Maga a képviselő kérte (javasolta, elvárta, követelte)? Netán valamelyik helyi nyelvcsapásbajnok agyából pattan ki az ötlet?
Mindegy is, a tábla már megvan, és örök időkig hirdeti Ágh Péter dicsőségét. Akinek a közbenjárása nélkül – lásd, mint fenn.
Van, aki vízen járt – van, aki közben.
