Az élénkítés jegyében csökkentené a cégek iparűzési adóját a kormány. Ez azonban önkormányzatok sorát hozná lehetetlen helyzetbe, mert ez a legnagyobb bevételük. Budapest nagyon rosszul járhatna.
A helyi iparűzési adó (hipa) gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a testület idei első ülését követően. Az értékcsökkenési leírás, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú – ötszörös mértékű – leírhatóvá tételét javasolják az adóalapból, valamint az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését az iparűzési adónál is.
Varga elmondása szerint a cél az, hogy fenntartsák a gazdaság növekedésének lendületét, ezért olyan ösztönzőket keresnek, amelyek ezt lehetővé teszik.
Az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei.
Az iparűzési adó jelentősen érinti az önkormányzati bevételeket, tavaly 827 milliárd forint (előző évben 711 milliárd) bevétel folyt be ebből, ezért egyeztetést kezdenek az önkormányzatokkal a javaslat részleteiről.
A hatályos szabályozás szerint az amortizációt nem számolhatják el a vállalatok az iparűzési adóban, a jövőben
lehetővé válna az értékcsökkenés leírása az adóalapból.
Mintegy 850 ezer vállalkozást érintene a lehetőség, amely hatásosan segítené a beruházások bővülését, és leginkább a termelékeny vállalkozásokat erősítené.
Amásik elképzelés, a
kutatás-fejlesztési költségek levonhatóvá tételének
jelentős bővítéséről Varga kifejtette: a jelenlegi kedvezményt az ötszörösére emelnék, ami jelentősen erősítené a kutatás-fejlesztési tevékenységet a magyar gazdaságban, javítaná a vállalatok termelékenységét és ezzel a gazdasági növekedést. Körülbelül 1800 olyan vállalkozás van, amely egy ilyen típusú kedvezményt igénybe tudna venni.
A december 20-i adófeltöltési kötelezettséget a társasági adó esetében már megszüntették, ugyanezt indítványozza a versenyképességi tanács az iparűzési adónál is. Ezzel javítható a vállalkozások likviditási helyzete és csökkenthetők adminisztrációs terheik – közölte a pénzügyminiszter.
További elemzéseket végeznek a várható hatásokról, de a versenyképességi tanács ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását indítványozza a kormánynak. Varga Mihály közölte, hogy a következő kormányülésen tájékoztatja a kormányt a javaslatokról. A pénzügyminiszter arra számít, hogy idén módosítják a törvényt, és még az idén, vagy jövő január 1-jétől életbe léphetnek a kedvezmények.
A Varga által említett 827 milliárd az ezen adót beszedni képes önkormányzatok legnagyobb, gyakran egyedüli saját bevétele. Arról nem beszélt a miniszter, hogy mekkora összeg maradna a vállalkozásoknál, vagyis mennyi pénztől esnének el a helyhatóságok. És főleg nem világos, hogyan pótolnák – ha egyáltalán – a kieső bevételt.
Ha ezt nem normatív alapon tennék, akkor a „jó” önkormányzatokat kisegíthetik, a „rosszakat” nem. Utóbbiak esetében
ez egyenlő lenne a csőddel.
Elég, ha Budapest példáját említjük, ahol ez a változás adalék lenne a kormány által indított „bekerítésnek”. Annak, hogy a decemberben elfogadott törvénymódosítás értelmében a hipát elsőként a közösségi közlekedésre kell fordítania az önkormányzatnak.
A főváros – még nem lezárt 2019-es évében – várhatóan 155 milliárd a hipa-bevétele volt. Ez legnagyobb része a 282 milliárdos bevételnek. Budapest teljes hipa-bevétele 287 milliárd, ennek 54 százaléka a fővárosi önkormányzaté, 46 a kerületeké. (A múlt héten elfogadott forrásmegosztási rendelet alapján 2020-ban a kerületi önkormányzatokat összesen 145,5 milliárd, a fővárosi önkormányzatot 171,1 milliárd illeti meg az iparűzési és az idegenforgalmi adóból. Ez 323 milliárd tervezett helyi iparűzési adóból indul ki.)
A tavalyi
kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé,
amire 91 milliárdot terveztek; ez a legnagyobb kiadási hányad a teljes költségvetésen belül. (A Fővárosi Önkormányzat költségvetési hiánya egyébként brutális, 137 milliárd 2019-ben, amelyet nagy részben hitelből és értékpapírok eladásából fedez.)
Könnyű belátni, hogy az iparűzési adó csökkentése – ha az érezhető a cégeknél – nagy léket vágna az önkormányzatoknál, a fővárost pedig végleg lehetetlen helyzetbe hozná. Már a törvénymódosítás is azt jelenti, hogy ha tényleg minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti a többi közszolgáltatást.
