Franciaország és Németország szakít az amerikai Palantirral, és európai fejlesztésű rendszerekre vált. A döntés mögött nem technológiai kifogások állnak, hanem az egyre sürgetőbb igény: Európa nem akar az amerikai informatikai óriásoktól függni, különösen akkor, amikor a transzatlanti szövetség jövője bizonytalanná vált.
„Meg akarjuk teremteni Európa szuverén digitális hálózatát” – jelentette ki a francia és a német titkosszolgálat. A bejelentés nem egyszerű technológiai váltás, hanem stratégiai fordulat: Európa az egyik legkritikusabb szektorban, az adatkezelésben és mesterséges intelligenciában nem kíván tovább az Egyesült Államokra támaszkodni.
A Palantir világszínvonalú rendszer, ezt senki sem vitatja. A digitális szuverenitás egyik francia szószólója, Philippe Latombe úgy fogalmazott: „Olyan ez, mint a cukor a Coca-Colában.” A Palantir hatalmas adatmennyiséget képes precízen kezelni, algoritmusait folyamatosan fejleszti, és újabb szektorokban terjeszkedik. Éppen ez a hatékonyság teszi veszélyesen függővé a felhasználókat.
A francia és német titkosszolgálatok döntése lavinaszerűen terjed Európában. Spanyolországban Pedro Sánchez bejelentette, hogy az állami tenderekből kizárják az amerikai céget. Nagy-Britanniában az új miniszterelnök azt fontolgatja, hogy megszakítja az NHS és a Palantir 330 millió fontos együttműködését. Franciaország és Németország már át is állt a ChapsVision nevű francia rendszerre.
A Palantir visszavág – és Európát hibáztatja
A Palantir vezérigazgatója, Alex Karp élesen reagált: „Nem működik az együttműködésünk Európával, mert Európa nem működik hatékonyan” – mondta a Fox Business Newsnak. Karp német zsidó családból származik, tanulmányait részben Frankfurtban végezte, mégis az európai rendszerek lassúságát okolja.
A valóság azonban nem a hatékonyságról szól. A CIA a Palantir első befektetői között volt, a cég alapítója, Peter Thiel pedig Donald Trump egyik legfontosabb szponzora. Thiel ezért kapta meg az amerikai állami adatbázisokhoz való hozzáférést. Trump „America First” politikája pedig komoly bizalmi válságot okozott Európában: egyre többen teszik fel a kérdést, mennyire megbízható partner az Egyesült Államok.
A Palantir európai megítélését súlyosan rontja, hogy a cég neve összefonódott Trumpéval, akit a NATO-szövetségesek egyre kevésbé akarnak látni vagy hallani. A brüsszeli diplomáciai körökben már felmerült, hogy jövőre ne is tartsanak NATO-csúcstalálkozót, mert Trump jelenléte bénító hatású lenne.
„Elemi utálat a Palantir iránt” – de pénz nélkül nincs európai alternatíva
A ChapsVision vezetője a Politicónak úgy nyilatkozott: „A deklaráció önmagában nem elég. A kormányoktól pénzt várunk a fejlesztéshez.” Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök 100 milliárd eurós uniós informatikai alapot javasolt, de ezt közös hitelfelvételből kellene finanszírozni – ehhez pedig hiányzik a 27 tagállam egyhangú támogatása.
Az európai kormányok többsége komoly költségvetési hiánnyal küzd, így nincs elegendő forrás iparpolitikára. Olivier Dellenbach, a ChapsVision vezetője legalább azt szeretné elérni, hogy a kormányzati megbízások európai cégekhez kerüljenek.
Alternatívát jelenthet az Artemis AI, amelyet a Thales fejlesztett a francia hadsereg megbízásából. Nemcsak uniós tagállamok érdeklődnek iránta, hanem Kanada is, amely szintén csökkentené digitális függését az USA-tól.
A NATO még nem tud meglenni a Palantir nélkül
Pierre Vandier admirális, a NATO informatikai főnöke szerint „nincs alternatívája annak a mesterséges intelligenciának a hadműveletekben, amelyet a Palantir fejlesztett ki.” A rendszer képes hegyek között is azonosítani a célpontokat, meghatározza a megfelelő fegyvert, és automatikusan újratölti a lőszerraktárat a kilövés után.
A Palantir piaci értéke 330 milliárd dollár, és élvezi az amerikai hadsereg minden előnyét. Trump elnök egyetlen év alatt 50 százalékkal növelte a katonai költségvetést – békeidőben ilyenre még nem volt példa.
Európai pénzek mégis ömlenek a Palantirba
Miközben Európában sokan bírálják a Palantirt Peter Thiel szélsőjobboldali nézetei miatt – Magyarországon is járt az MCC és a CPAC rendezvényein –, az európai bankok és vagyonkezelők továbbra is jelentős összegeket fektetnek a cégbe.
A Palantir már régóta jelen van Európában. A 2015–16-os franciaországi iszlamista merényletsorozat után kiderült, hogy a francia titkosszolgálatok nem tudják kezelni a hatalmas információmennyiséget. A Palantirhoz fordultak, és azóta nem történt hasonló nagyszabású támadás.
A Covid-járvány idején az egészségügyi rendszerek szintén a Palantir segítségét kérték. Az NHS azóta is együttműködik az amerikai céggel, és Andy Burnham miniszterelnöknek hamarosan döntenie kell, meghosszabbítják-e a szerződést.
A Palantir a brit hadügyminisztériumban is sikeresen lobbizott: leszerződtettek több magas rangú tisztviselőt, aminek eredményeként 240 millió fontos megállapodás született.
A NATO-n keresztül is erősödik a Palantir szerepe: július 1-jétől a Maven Smart System köti össze a parancsnokságokat az óceán mindkét partján, így a Palantir lett az összekötő kapocs Észak-Amerika és Európa között.
