Trianonra emlékezve a magyar államfő állást foglalt amellett, hogy a Krím félsziget továbbra is Ukrajna része annak ellenére, hogy Oroszország azt már bekebelezte. Áder János egy olyan tanácskozáson vett részt Kijevben, melyen Zelenszkij ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna célja a Krím felszabadítása.
A magyar államfő természetesen emlékeztetett arra is Kijevben, hogy a nyelvtörvény ellentétes a magyar és más nemzeti kisebbségek érdekeivel.
Lavrov Budapesten
A sors iróniája, hogy keddre várják Budapestre Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, akinek épp az az egyik legfőbb diplomáciai feladata, hogy a külvilággal elismertesse a jelenlegi helyzetet vagyis azt, hogy a Krím félsziget Oroszország és nem Ukrajna része.
Bár Áder János a trianoni békét emlegette a Krím félsziget kapcsán, de az analógia távolról sem pontos. Az egykori tatár kánságot a cár csapatai foglalták el, és így lett Oroszország része. Ahol azután berendezkedett az orosz flotta, melynek parancsnoksága Szevasztopolban volt. A szovjet időkben sokáig fennmaradt ez az állapot, de Nyikita Szergejevics Hruscsov odaajándékozta a Krímet Ukrajnának egy jeles évfordulón amikor Oroszország és Ukrajna egyesülését ünnepelték. Ez nem pusztán gesztus volt, a Szovjetunió akkori első embere így akarta biztosítani az ukrajnai kommunisták támogatását, mert az volt akkor a legerősebb csoportosulás a birodalmat kormányzó pártban.
Miután amerikai támogatással Kijevben megbuktatták Putyin emberét, Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, ahol egy népszavazás szentesítette az aktust.
A Krím félszigeten viszonylag kevés ukrán lakik. A lakosság többsége orosz, és a legnagyobb kisebbség sem ukrán hanem tatár.
Lavrov orosz külügyminiszter nyilván nem erről tárgyal majd Budapesten hanem a földgázról, a Szputnyik V vakcináról, és arról, hogy az afganisztáni összeomlás után újfajta világrend van kibontakozóban, mert az USA immár nem negligálhatja Oroszországot és Kínát oly könnyedén ahogy ezt Biden amerikai elnök szövetségeseinek javasolta még júniusban.