A politikai diktatúra kombinációja a piacgazdasággal sok balkáni állam számára vonzó alternatíva lehet a liberális demokráciával szemben, különösen, ha a kínaiak nagy pénzekkel támogatják is előrenyomulásukat a Balkánon – mondta az egyik uniós biztos.
Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa a Politicónak beszélt arról, hogy sok szó esik Oroszország balkáni nyomulásáról, de ez kevésbé veszélyes, mint a kínaiak térnyerése.
Oroszország ugyanis gazdaságilag sikertelen:
nem tud olyan modellt felmutatni, mint Kína, és nincsen pénze sem, hogy a diplomáciai elképzeléseket anyagilag támogassa. Kínának viszont van pénze az Új Selyemút program támogatására.
Hahn szerint jó példa erre Montenegro: az alig félmilliós állam nagy pénzt kapott autópályák építésére Kínától. A sztrádának sok értelme ugyan nincs, de látványos beruházás, amely a helyi elit meggazdagodását is elősegítheti, az államot pedig
pénzügyileg függővé teszi Kínától.
Montenegro és Szerbia 2025-ben szeretne az Európai Unió tagja lenni. Ez Johannes Hahn szerint kissé túl ambiciózus terv, de mindenképp jó, ha a balkáni államok az EU fele keresik a megoldást.
Csakhogy ebből is problémák adódhatnak: egyes balkáni államok, ha a kínaiak receptjét alkalmazzák, akkor Peking trójai falovának a szerepét játszhatják majd az Európai Unióban. Ezt meg kell akadályozni, de az osztrák biztos szerint nem úgy, ahogy Emmanuel Macron francia elnök teszi.
Macron szerint ugyanis sokkal inkább az eurozóna integrációja a kulcskérdés nem pedig a bővítés. Johannes Hahn szerint viszont folytatni kell a bővítési folyamatot. Abban bízik, hogy Montenegro és Szerbia mellett jövőre újra megkezdődhetnek a tárgyalások Albániával és Macedóniával, és még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót sem tartja reménytelen esetnek, bár ott még sok mindent meg kellene változtatni ahhoz, hogy az uniós tagság komolyan felmerüljön.
