A kémkedést elsősorban nem úgy kell elképzelnünk, mint a James Bond-filmekben, de tény: nem csak a hidegháborúban volt nagyon fontos, ma is komoly szerepet játszik. Európában a legtöbb kém, hírszerző ma Brüsszelben dolgozik, sokan közülük diplomáciai fedésben.
Aggódnak az Európai Unió tárgyalódelegációjának tagjai amiatt, hogy a brit titkosszolgálatok kémkednek a brexitről szóló egyeztetéseken – ezt írta nemrég a Daily Telegraph. Egy magas rangú, de meg nem nevezett európai uniós forrásra hivatkoztak, és azt írták: a britek július elején
megszereztek egy olyan bizalmas dokumentumot, amelyet nem sokkal előtte mutattak be az uniós tisztviselőknek.
A lap szerint a dokumentum rendkívül negatív becsléseket tartalmaz az Európai Bizottság részéről az arról szóló brit tervekkel kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia valamilyen formában az EU belső piacának része maradjon. Azt írták: a brit kormány órákon belül lobbizni kezdett, nehogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a dokumentumot, Theresa May például még aznap tárgyalt erről Angela Merkellel.
A dokumentumot végül nem hozták nyilvánosságra.
A lapnak egy másik magas rangú, a brexit-tárgyalásokban érintett diplomata is azt mondta: mindig is voltak kémkedéssel kapcsolatos félelmeik. Éppen ezért intézkedéseket is hoztak, hogy csökkentsék a biztonsági kockázatokat a tárgyalásokon: telefonokat például nem is lehet bevinni.
Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa a Politico cikke szerint. Azt írják,
Brüsszel kiemelkedően fontos kémkedési célpontnak számít,
hiszen egyrészt itt van az Európai Unió és a NATO központja, afrikai és közel-keleti biztonsági szervezetek pedig az itt élő, nagy létszámú, az otthoni politikát befolyásolni képes diaszpóra miatt mutatnak aktivitást.
Az osztrák hírszerzés vezetője két hónapja egyenesen azt mondta: Brüsszelben már több kém van, mint az eddigi „fővárosban”, Bécsben.
Bécs a hidegháború alatt lett kifejezetten fontos város hírszerzési szempontból, de a vasfüggöny leomlása után is az maradt, hiszen ENSZ-szervezetek működnek itt, például az Atomenergia Ügynökség, itt van az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet székhelye, és sok nagykövetség több más országot is „ellát” Bécsből. A hírszerzési vezető szerint
Bécsben több száz kém lehet, Brüsszelben még ennél is több.
A Politicónak egy volt belga hírszerző azt mondta: most több kém van a városban, mint a Berlini Fal leomlása előtt, szerinte főleg kínaiak, oroszok, amerikaiak és marokkóiak vannak sokan. Az elmúlt években több kémet ki is utasítottak az országból.
A lap forrásai szerint a Brüsszelben dolgozó diplomaták
tisztában vannak vele, hogy bármikor lehallgathatják őket.
Howard Gutman, az Egyesült Államok volt belgiumi nagykövete egyenesen azt mondta: tudták, hogy a rezidencia lehallgatását semmiképp nem tudják megakadályozni, ezért néha hangosan jó éjszakát is kívánt a hallgatózóknak a hálószobájában.
Az is igaz persze, hogy ilyen szempontból az amerikaiak is aktívak Brüsszelben: öt éve derült ki, hogy egy olyan programot működtettek, amely keretében uniós intézményeket is lehallgattak.
A sok potenciális hírszerzési célpont mellett Brüsszel esetében az is fontos, hogy könnyű odajutni vagy adott esetben elhagyni a várost.
Egy, szintén a Politicónak nyilatkozó belga hírszerző szerint a kémkedés minden területen megjelenik, az energiaügyektől a védelmi kérdéseken át a migrációig. Mint mondta,
„vannak baráti, semleges és barátságtalan szervezetek”,
a tagjaik pedig általában diplomáciai fedésben dolgoznak.
Az uniós szerveknek és a NATO-nak is megvannak a saját biztonsági szervezeteik, de a kémelhárítási munka jelentős része így is a belga titkosszolgálatra hárul. Ugyanakkor ez és a belgiumi kormányzati rendszer bonyolultsága megnehezíti az információáramlást.
A belga hírszerzőket ráadásul lefoglalja az iszlámista terrorizmus elleni küzdelem is (a párizsi és brüsszeli terrortámadásokat végrehajtó sejt európai központja is Brüsszelben volt), így kevesebb energiájuk és kevesebb emberük marad arra, hogy a „klasszikus” kémelhárítói feladatokat is elvégezzék.
