10 éve nyolc helyszínen támadtak rá Párizs polgáraira az iszlamista merénylők, akik többszáz embert gyilkoltak le – máig nem egészen világos, hogy miért. Bődey János, a Telex fotóriportere épp egy bisztróban üldögélt feleségével, amikor észrevette a terrortámadást, amely meglepte a francia rendőrséget. Kapta a fényképezőgépet, és végig fotózta Párizs rémes estéjét, amikor mondvacsinált ürüggyel lemészároltak több mint kétszáz ártatlan embert.
Az öngyilkos terroristák többségét a rendőrök lelőtték, egyet ítéltek el életfogytiglanra, ő most is börtönben ül éppúgy mint Carlos, az előző nemzedék vezető terroristája, aki Párizsban is ölt méghozzá a kémelhárítás két tisztjét, akik épp le akarták tartóztatni a terroristát, aki a KGB-nek dolgozott, és a Nyugat destabilizálása érdekében ügyködött a Közel Keleten éppúgy mint Európában.
Fáradalmait olykor Budapesten pihente ki. Liszkai László magyar újságíró volt a kísérője Budapesten, ő később könyvet is adott ki erről Párizsban. A magyar hatóságok nem nagyon örültek ennek, hiszen Carlos keleti kapcsolatainak leleplezése furcsa fényben mutatta be a titkosszolgálatokat azokban az országokban, melyek a Szovjetunió és ezen belül a KGB irányítása alatt álltak.
Ma is Moszkva áll az iszlamista terrorakciók jelentős része mögött
A 2015-ös terrortámadás után helyén maradt a francia terrorelhárítás és a rendőrség minden vezetője annak ellenére, hogy ilyen nagy és összehangolt terrorakció se azelőtt sem azután nem volt Franciaországban, ahol az elnök meg volt győződve arról, hogy
a vérfürdőt nem az iszlamista terroristák, hanem Moszkva szervezte a török titkosszolgálat támogatásával.
Ilyen nagy mennyiségű fegyvert ugyanis csak profi titkosszolgálatok tudnak becsempészni francia földre. Ráadásul az iszlamista terroristák viselkedése is azt mutatta, hogy profi módon képezték ki őket, méghozzá az iraki titkosszolgálat tisztjei, akik munka nélkül maradtak miután az USA elfoglalta Irakot 2003-ban, és Szaddám Husszein hadseregét és titkosszolgálatát feloszlatták. A titkosszolgálati tisztek egy része török szolgálatba lépett, és Ankara vállalta az együttműködést Moszkvával. Amely megkezdte Európa destabilizálását.
Putyin szakítása a Nyugattal
Az orosz elnök valószínűleg mindmáig nem bocsátotta meg a Nyugatnak, hogy hűséges hívét, Janukovicsot megpuccsolták Kijevben, ahol beköszöntött a nyugatbarát demokrácia.
Victoria Nuland külügyi államtitkárhelyettes később elmondta: csak az USA-nak 5 milliárd dollárjába került a fordulat. Válaszul Putyin bevonult a Krímbe, amelyet Oroszországhoz csatolt. A Nyugat ezt követően kizárta Oroszországot a G 8-ból, mely ezután G 7- é változott. Az Egyesült Államok 2021-ben deklarálta stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Putyin az agressziót 2022 február 24-én kezdte meg Ukrajna ellen: a háromnaposra tervezett villámháború mindmáig tart. Putyin hívei a Patrióták Európában, ahol a szélsőjobb, de nemcsak ő felvállalta az orosz érdekek képviseletét.
Putyin Marine Le Pen asszonyt akarta hatalomra juttatni Franciaországban
Az iszlamista terrorakció egyik fő célja épp az volt 10 évvel ezelőtt, hogy a szélsőjobboldal vezérét bejuttassa az Élysée palotába, hiszen Putyin és Marine Le Pen arra számíthatott, hogy a francia közvélemény reakciója a terrortámadásra épp az iszlám és bevándorlás ellenes szélsőjobb támogatása lesz.
Putyin és Marine Le Pen számítása nem jött be pedig ők ketten a Kremlben deklarálták közös fellépésüket az iszlamista terrorizmus ellen.
Érdemes emlékeztetni arra, hogy Putyin is az iszlamista terrorizmus elleni harcban szerezte meg elnöki presztízsét. Az egykori KGB tiszt a csecsen terrorizmus elleni küzdelemmel vált népszerűvé Oroszországban.
Hiába kapott komoly pénzügyi támogatást is Putyintól, de 2017-ben Marine Le Pen asszony elbukott a választáson a liberális Macron ellen annak ellenére, hogy az orosz titkosszolgálat mindent megtett Marine Le Pen győzelméért.
A választások után a párizsi parlament úgy döntött, hogy francia pártok csakis uniós államoktól fogadhatnak el pénzt vagyis, Putyin nyílt támogatása lehetetlenné vált.
Az orosz elnök nem esett kétségbe: a következő francia elnökválasztás alkalmából hűséges “barátjához” fordult, és Orbán Viktor utasítására egy kormánypárti bank Budapesten sietett is pénzügyileg megtámogatni Marine Le Pen mozgalmát. A szélsőjobb megint veszített Franciaországban 2022-ben, de 2027-ben már nyerni akarnak – Putyin és Orbán Viktor legnagyobb örömére.
Milyen szép új világot készít Európának Trump, Putyin és Orbán?
A magyar miniszterelnök nagy terve az, hogy puccsot készít elő Brüsszelben, ahol a Patrióták és szélsőjobboldali szövetségeseik, mint az Alternative für Deutschland Németországban átvehetik a hatalmat. Az Alternative für Deutschland egyik társelnöke nemrég a német közszolgálati televízióban kijelentette:
”nekem Putyin nem ellenségem, Németországot Oroszország nem fenyegeti!”
Trump is támogatja az Alternative für Deutschland mozgalmat, hogy destabilizálja az Európai Uniót.
Lesz-e Trump – Putyin paktum Budapesten? A magyar miniszterelnök még mindig reménykedik, de Marco Rubio külügyminiszter kerek perec megmondta a G 7 külügyminiszterek értekezletén: Oroszországgal nem lehet megállapodni! Trump mindinkább visszahátrál a bideni politikához: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfele.
A világ mindinkább két táborra szakad mint a hidegháború idejében.
Orbán ebben a helyzetben Ausztria korábbi helyére pályázhat: a Nyugat keleti határán számtalan üzleti lehetőség nyílt, és az osztrák sógorok éltek is ezzel. Orbánnak nem sikerült csökkenteni az életszínvonal különbséget Ausztria és Magyarország között, a diplomáciai fontoskodás a magyar választók számára pótcselekvés, őket ugyanis egy dolog érdekli igazán: jobban élünk-e mint négy évvel ezelőtt? Erre e kérdésre Orbán Viktor és családja minden bizonnyal igennel válaszolna, de nagy kérdés, hogy a választópolgárok többsége is így látja ezt majd jövő áprilisban?
