Mindent egy Nobel díjasért

0
1167
wikipedia

A Süddeutsche Zeitung, liberális lap „Hogyan kerített hatalmába a magyar kormány egy Nobel-díjast” címmel közölt terjedelmes cikket. Ebben megállapítja, hogy a Kertész Imre hagyatékával kapcsolatos jogokkal mostantól egy kormányhoz közelálló alapítvány rendelkezik, amely a jövőben megakadályozhat publikációkat, vagy maga is közzé tehet ilyeneket, azzal a céllal, hogy a korábban bírált szerzőből „a kormánnyal kompatibilis írót” faragjon. Ezért a Berlini Művészeti Akadémiának, ahol Kertész hagyatéka van, és az eddig különféle jogokkal rendelkező Rowohlt kiadónak tisztáznia kell viszonyát az alapítvánnyal. Január 15-én ugyanis az illetékes budapesti bíróság másodfokon, és véglegesen úgy ítélkezett, hogy a Kertész-hagyatékhoz fűződő jogok a kormányhoz közelálló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, illetve az azon belül működő Kertész Imre Intézetet illetik. [Az interneten a Kertész-intézet a Terror Háza múzeum oldalán lelhető fel – a szerk.]

A szerző ismerteti a per történetét, és rámutat, hogy az író nem sokkal elhunyta előtt a Berlini Művészeti Akadémiának adta el mintegy 35 ezer oldalas hagyatékát, amelyet ott a jelenlétében 2012 novemberében mutattak be. Kertész Imre évekig dolgozott az akadémián, de ösztöndíja lejárta után is a német fővárosban maradt, mert – mint nemrég az akadémia által publikált naplójegyzeteiből is kiviláglik – ijesztővé vált számára a hazája. A budapesti ítélettel a szerzői jogok végleg elváltak a Berlinben őrzött hagyatéktól, amely Berlinben is marad. Viszont a 2017-ben alapított Kertész Imre Intézet kulcsszerephez jut minden ezutáni publikáció ügyében. Megakadályozhat közléseket, és maga is publikálhat. A Berlini Művészeti Akadémiának minden további megjelentetéshez, kiállításhoz meg kell szerezni a magyar intézet hozzájárulását.

A Rowohlt kiadó, amely eddig a kiadásokra az egész világra kiterjedő jogokkal rendelkezett, az eddig már ott megjelent anyagokat továbbra is forgalmazhatja, de nem tervezhet független publikációkat a hagyatékból. A jogi helyzet arra kényszeríti mindkét német felet, hogy tisztázza viszonyát a magyar alapítvánnyal, és csak két lehetséges út létezik: a távolságtartás vagy az együttműködés. „Egyelőre erősen ajánlott a távolságtartás. Ugyanis az alapítvány és a Kertész Imre Intézet szándékai nem kétségesek és egyértelműen a jelen kormány kultúrpolitikájához kötődnek: a zsidó Nobel-díjast be akarja vonni a hivatalos emlékezet-politikába. A cél Kertész átformálása a kormánnyal kompatibilis szerzővé, noha hagyatékában sok helyen olvasható, hogy Magyarországon támadták zsidósága, kozmopolitizmusa és németországi lakhelye miatt” – írta a szerző.

Az akadémia számára a távolságtartás azt jelentené, hogy kérésre a magyar alapítvány rendelkezésére bocsát anyagot a hagyatékból, de nem köt együttműködési megállapodást. A Rowohlt kiadó számára azt jelentené, hogy nem tesz engedményeket a koncepciójából csak a jogok megszerzése érdekében. „Az együttműködési megállapodások a budapesti alapítványnak elismerést és felértékelődést jelentenének.” A szerző szerint a hagyatékból keletkező publikációk Kertész esetében különösen kényesek lehetnek, ugyanis előre látható, hogy lehet olyan elszigetelt részeket találni, amelyek olyan színben tüntetik majd fel az írót, mintha Orbán Viktor híve lett volna.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .