A Hormuzi‑szoros lezárása miatt kialakult nemzetközi válság új szintre lépett: Donald Trump amerikai elnök nyílt ultimátumban fenyegette meg Iránt, miközben Kína és Pakisztán diplomáciai közvetítéssel próbálja elkerülni a konfliktus eszkalációját.
A világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának blokádja már most súlyos gazdasági következményekkel jár, és a közelgő pekingi csúcstalálkozó kulcsfontosságú lehet a feszültség enyhítésében.
Trump ultimátuma a Hormuzi‑szoros ügyében
Donald Trump amerikai elnök szerdán közösségi oldalán jelentette be: ha Irán nem nyitja meg újra a Hormuzi‑szorost, az Egyesült Államok „bombázni fog”. A kijelentés a háború lezárására irányuló tárgyalások része, ám a megállapodás részletei egyelőre nem ismertek.
Trump szerint a harcok beszüntetésének feltétele, hogy Teherán elfogadja az amerikai javaslatot a szénhidrogén‑szállítás újraindításáról. „Ha nem fogadják el, megkezdődnek a robbantások” – írta az elnök.
A fenyegetés azt követően érkezett, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette a Project Freedom nevű műveletet, amely civil hajók védelmét látta el a konfliktusövezetben. Bár május 4. óta tűzszünet van érvényben, a helyzet továbbra is ingatag.
A Hormuzi‑szoros lezárásának globális hatása
A szoros blokádja drámai következményekkel járt a világ energiapiacára. Elsősorban az olajárakra hatott. A Brent hordónkénti ára 70 dollárról 120 dollárra emelkedett. Akadoznak az ellátási láncok, ugyanígy akadozik a földgáz, a műtrágya és számos kőolajtermék szállítása. Mindez elsősorban Kínát érinti legnagyobb mértékben, mivel energiaimportjának jelentős része ezen az útvonalon halad át.
A Hormuzi‑szoros a világ egyik legfontosabb tengeri folyosója: békeidőben a globális olaj- és LNG‑szállítmányok mintegy 20%-a halad át rajta.
Kína és Pakisztán közvetít a felek között
A válság enyhítésére Kína és Pakisztán is diplomáciai offenzívába kezdett. Wang Yi kínai külügyminiszter Pekingben találkozott iráni kollégájával, Abbas Araghchival. A kínai álláspont szerint átfogó tűzszünetre lenne szükség, és az Egyesült Államoknak is el kellene el kell ismerni Irán jogát a békés nukleáris energiafelhasználáshoz.
Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök üdvözölte az amerikai katonai műveletek szüneteltetését, és hangsúlyozta: a diplomáciai megoldás az egyetlen járható út. Pakisztán az elmúlt hetekben kulcsszerepet játszott a Washington és Teherán közötti közvetítésben.
Közeleg a pekingi csúcstalálkozó
A feszültség közepette Donald Trump május 14–15-én hivatalos látogatásra érkezik Pekingbe, ahol találkozik Hszi Csin‑ping kínai elnökkel. A találkozó a nemzetközi diplomácia egyik legfontosabb eseménye lehet a konfliktus kezdete óta.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra kérte Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Iránra a szoros megnyitása érdekében. Szerinte Teherán lépései „globális elszigetelődéshez” vezetnek.
Irán: „Megmutattuk erőnket”
Abbas Araghchi iráni külügyminiszter a helyi médiának úgy nyilatkozott. állítása szerint Irán „magas nemzetközi pozíciót” vívott ki magának, fényesen igazolta a konfliktus február 28-i kezdete óta katonai képességeit, és határozottan kijelentette: Irán nem enged a külső nyomásnak.
Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szoros lezárása „önvédelem”, amíg az amerikai haditengerészet blokád alatt tartja iráni kikötőit.
