Magyarország és Bulgária régóta verseng az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa címért, ennek megfelelően a populista pártok aratnak a választásokon: Rumen Radev nemrég alakult mozgalma nyert a hétvégén Bulgáriában.
“Erős Bulgáriát akarok egy erős Európában!” – hangsúlyozta a választásokat megnyerő államfő, aki miniszterelnökként az ország első számú vezetője lehet. A népszerű politikus, aki kilenc évig volt Bulgária államfője, korábban MIG 29-es vadászpilóta volt, őket a Szovjetunióban képezték ki azokban az időkben amikor Bulgária – Magyarországhoz hasonlóan – a Varsói Szerződés tagja volt. Ez volt az anti NATO, amely a Szovjetunió bukásával – 1991 – végképp eltűnt a színről. Rumen Radev a légierő főparancsnokává küzdötte fel magát, majd közéleti karriert futott be: így vált államfővé 2017-ben.
Radev oroszbarát, de nem Orbán
Miután Putyin hadserege megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én Radev államfő – kortársához, a szintén 63 éves Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan – nem értett egyet Ukrajna támogatásával, melyet mind a NATO, mind az Európai Unió fontosnak tart.
Radev, mint a Szovjetunióban képzett vadászpilóta úgy vélte, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni, de Ukrajna már több mint négy éve ellenáll az orosz támadásnak.
Az Európai Unió 90 milliárd eurós támogatást határozott el Ukrajna javára, ebből a kijevi kormányzat mintegy két évig ki tud tartani az orosz agresszióval szemben. Orbán Viktor megvétózta ezt a 90 milliárdos támogatást Ukrajnának arra hivatkozva, hogy Zelenszkij elnök nem sürgeti a Barátság kőolaj vezeték helyreállítását, melyen keresztül az orosz olaj Magyarországra érkezik. Putyin légiereje mért csapást a Barátság kőolaj vezetékre, ezért nem jött azon az orosz olaj. Nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor elveszítette a választást, Zelenszkij elnök bejelentette: április végén újra indulhat az orosz kőolaj szállítása a Barátság kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia felé.
Radev nem Orbán
Bulgária hagyományosan oroszbarát állam, hiszen a cár hadserege szabadította fel a bolgárokat az ötszáz éves török uralom alól a XIX. század második felében. Bulgária kommunista diktátora, Todor Zsivkov annak idején felajánlotta a szovjet vezetőknek, hogy Bulgária mint tizenhatodik tagállam csatlakozik a Szovjetunióhoz. Miután így a Szovjetunió veszélyesen közel került volna a Földközi tenger felé vezető víziúthoz, ezért az USA lebeszélte erről a szovjet vezetőket. Bulgária Magyarországhoz hasonlóan rendszert váltott, de miután semmiféle stratégiai érdek nem fűződött a fejlődéséhez – ellentétben a szomszédos Romániával – ezért a demokrácia siralmas gazdasági eredményeket produkált miközben a velejéig korrupt vezetés egymás kicsinálásával volt elfoglalva: a lakosság száma kilencről hét millióra csökkent, a fiatalok tömegesen vándoroltak külföldre a kilátástalan körülmények miatt.
Az uniós eurómilliárdok ilyen körülmények között létfontosságúak voltak Bulgária számára, amely január elsejétől belépett az euró övezetbe is, hogy bizonyítsa Brüsszel előtt európai elkötelezettségét.
Radev, aki államfőből miniszterelnökké válik vagyis ő lesz az első számú felelős a gazdasági helyzetért, minden bizonnyal figyelemmel kísérte Orbán Viktor bukását: Magyarország volt az egyetlen olyan tagállam, amely nem kapott egy eurócentet sem a 750 milliárd eurós helyreállítási alapból. Ilyen kockázatot egyetlen bolgár miniszterelnök sem vállalhat fel. Ennek következtében Radev oroszbarátsága józan keretek között maradhat. Ezt megkönnyítheti, hogy Trump esztelen iráni háborúja olyan feszültséget idézett elő a Hormuzi szoros körül, amely komoly energiaválságot eredményezhet, mert békeidőben itt haladt át a világ olaj és cseppfolyósított földgáz exportjának a 20%-a. Ennek hiányában felértékelődik az orosz kőolaj és földgáz. Erre célzott Magyar Péter leendő miniszterelnök is első nemzetközi sajtóértekezletén, melyet a győztes választás után tartott meg.
A Rheinmetall Bulgáriában is aktív
Az európai fegyverkezési programban viszonylag fontos szerep jut Bulgáriának: a Rheinmetall tavaly egymilliárd eurós közös bolgár – német gyár építését jelentette be. Ez a hadiipari üzem évente 100 ezer tüzérségi lövedéket gyárt majd. Ezenkívül a Rheinmetall egy másik közös vállalkozása Bulgáriában lőport állít majd elő nagy mennyiségben. Mindez része annak a nagyszabású programnak, melyet Friedrich Merz német kancellár vázolt fel Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. A hetvenéves kancellár – Macron francia elnök és Tusk lengyel miniszterelnök támogatásával – arra törekszik, hogy európai szuperhatalmat hozzon létre, mely egyenrangúvá tenné a 450 milliós Európai Uniót a 330 milliós Egyesült Államokkal és az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Ennek része az a nagyszabású fegyverkezési program, melynek keretében Németország 10 év alatt 100 milliárd eurót költene katonai célokra. Ennek az európai szuperhatalomnak a kifejlesztésében számít Merz kancellár Magyar Péter kormányára, ezért találkozott Orbán Anita kijelölt magyar külügyminiszterrel Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián.
