Orosz ellenzéki források szerint a Kremlben már nem bíznak abban, hogy Orbán Viktor meg tudja őrizni a miniszterelnöki pozícióját. A Meduza által idézett információk alapján Moszkva külön munkacsoportot működtet Orbán támogatására, ám a belső értékelések szerint a magyar kormány stratégiája kudarcot vallott. Eközben európai titkosszolgálatok és elemzők is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a magyar választás geopolitikai következményei messze túlmutatnak az ország határain.
A Meduza orosz ellenzéki portál egy névtelenséget kérő kormányzati forrást idéz, aki szerint a Kremlben egyre inkább az a vélemény alakult ki, hogy Orbán Viktor nem tudja megőrizni a miniszterelnöki posztot. A forrás úgy fogalmazott: a magyar kormány kampánya többször is irányt váltott, előbb a listás győzelemre épített, majd a választókerületekben próbált előnyt szerezni, de egyik stratégia sem hozta meg a várt eredményt.
A portál szerint Moszkvában külön munkacsoport dolgozik Orbán támogatásán, amelyet Szergej Kirijenko helyettes kabinetfőnök felügyel, és amely egyszerre igyekszik erősíteni a magyar miniszterelnök nemzetközi imázsát, valamint gyengíteni Magyar Péter hitelességét. A Meduza úgy tudja, hogy az orosz kommunikációs kampány elsősorban az ukrán és nyugati titkosszolgálati szálak hangsúlyozására épül.
A portál beszámolója szerint több nyugati szolgálat is jelezte: tisztában vannak az orosz befolyásolási kísérletekkel, és ennek jelzéseként időről időre nyilvánosságra hoznak olyan dokumentumokat, amelyek Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter orosz vezetőkkel folytatott tárgyalásairól szólnak. Ezek a kiszivárgott anyagok nem tartalmaznak különösen érzékeny információkat, de a szolgálatok célja egyértelmű: jelezni, hogy további, súlyosabb tartalmú felvételek is létezhetnek.
A magyar kormány európai titkosszolgálatokat gyanúsít
A Mandiner „Stratéga” című műsorában Horváth József tábornok és Földi László ezredes arról beszélt, hogy szerintük a magyar kormány megbuktatására irányuló külföldi befolyás már nem amerikai, hanem brit, német és lengyel titkosszolgálati körökből érkezik. Értelmezésük szerint David Pressman amerikai nagykövet korábban aktívan támogatta Magyar Pétert, de Trump hatalomra kerülése után az amerikai politika visszafogottabbá vált, és a szerepet európai szolgálatok vették át. A műsorban elhangzott az is, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyíltan bírálta Orbán Viktort, oroszbarátsággal vádolva őt.
Elemzők szerint Orbán Viktor kampányának egyik gyenge pontja, hogy az ukrán vezetés bírálata mögül több országban is „kilóg az orosz narratíva”, miközben a magyar gazdasági nehézségek nem magyarázhatók Ukrajnával. A helyzetet tovább bonyolítja az Irán elleni amerikai támadás nyomán kialakult energiaválság, amely egész Európát érinti, és amelyben Orbán két legfontosabb nemzetközi partnere, Donald Trump és Vlagyimir Putyin is háborús konfliktusban áll, miközben a magyar miniszterelnök a béke üzenetével kampányol.
Moszkva már a Magyar Péter-korszakra készül?
A Meduza értesülései szerint az orosz diplomácia már felkészült arra az eshetőségre, hogy Magyarországon kormányváltás történik. A Kreml ezt a lehetőséget egy újabb „színes forradalomként” értelmezi, amelynek célja Oroszország geopolitikai elszigetelése. A „színes forradalmak” fogalma azokra a nyugatbarát fordulatokra utal, amelyek több posztszovjet országban zajlottak le, köztük a 2014-es kijevi Majdanon, amely az oroszbarát Janukovics bukásához vezetett. A Meduza szerint Moszkvában úgy látják: a magyarországi fordulat is ebbe a sorba illeszkedne.
Európai szuperhatalom vagy orosz orientáció?
A nemzetközi kontextusban különösen hangsúlyossá vált Friedrich Merz német kancellár müncheni beszéde, amelyben az európai stratégiai önállóság és egy „európai szuperhatalom” koncepcióját vázolta fel. Merz szerint Európának egyenrangú szereplővé kell válnia az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, Oroszországot pedig nem tekinti világhatalomnak. A beszámolók szerint Merz Münchenben találkozott Orbán Anitával, Magyar Péter külügyminiszter-jelöltjével, és a Tisza Párt vezetője több nyilatkozatában is jelezte: egyetért a kancellár elképzeléseivel.
A választás így geopolitikai értelemben is két irány között zajlik: az Európai Unióhoz ezer szálon kötődő Magyarország számára az egyik út az európai integráció megerősítése, a másik pedig az orosz orientáció fenntartása lenne. Elemzők szerint a magyar gazdaság jövője szempontjából meghatározó, hogy az ország melyik irányt választja, különösen egy olyan időszakban, amikor a globális energiapiac és a biztonságpolitikai környezet egyszerre vált bizonytalanná.
