Az iráni háború zsákutcába jutott. Donald Trump villámháborúként tervezett akciója helyett Teherán a világ gazdasági torkát szorítja: a Hormuzi‑szoros lezárása miatt olajhiány fenyeget. Washingtonban már azt a katasztrófa‑forgatókönyvet számolják, mi történne, ha egy hordó Brent‑olaj ára elérné a 200 dollárt.
Larry Fink, a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock elnök‑vezérigazgatója a BBC‑nek kijelentette:
„Ha az olaj ára 150 dollár fölé emelkedik, globális recesszió indulhat.”
A Fülöp‑szigeteken már szükségállapotot hirdettek, mert az ország olajimportjának 98 százaléka az Öbölből származik. A Bloomberg News információi szerint Trump tanácsadói most azt vizsgálják, milyen következményekkel járna, ha az olajár átlépné a 200 dolláros szintet – ezt korábban az iráni forradalmi gárda szóvivője is fenyegetésszerűen emlegette.
A válság árnyékában: Kína nevet a végén
Trumpnak egyelőre nincs győzelme: a szankciókat kénytelen volt felfüggeszteni, hogy az energiapiac legalább részben stabilizálódjon. Irán közben zavartalanul exportál olajat, elsősorban Kínába, amely már évekkel ezelőtt felkészült a Hormuzi‑szoros blokádjára, és a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkezik.
Larry Fink szerint a 100 dollár feletti olajár „tartósan velünk maradhat”. Ez a szint már most is megterheli az energiát importáló országokat, miközben Európa különösen kiszolgáltatott az egységes energia‑hálózat hiánya miatt.
150 dolláros olaj, globális recesszió
A BlackRock elnöke szerint a 150 dollár/hordó ár a következő dominóláncot indíthatja el:
- Tartós infláció az energia‑ és ipari termékek piacán.
- Műtrágya‑ és élelmiszerár‑robbanás, ami a legszegényebb régiókat sújtja leginkább.
- Agrárár‑emelkedés, ami élelmiszer‑hiányhoz vezethet az importfüggő országokban.
„A műtrágya drágulása felveri a gabona és a kukorica árát, a legszegényebb országok lakói pedig jövedelmük nagy részét élelemre költik – ők lesznek a válság fő áldozatai”
– figyelmeztet Fink.
A „pragmatikus energiaforradalom”
A szakember szerint csak racionális energia‑politikai fordulat enyhítheti a krízist:
„Minden forrást igénybe kell venni – az olajat, a földgázt, az atomenergiát és a megújulókat egyaránt.”
Fink hangsúlyozta, hogy Európa versenyhátrányban van, mert energia‑infrastruktúrája széttagolt, miközben a mesterséges intelligencia‑ipar adatközpontjai hatalmas energia‑ és vízigényűek. „A globális gazdaság új motorja a MI lesz – de ezt áram és víz nélkül nem lehet működtetni.”
Az MI‑korszak új realitása
„Kevesebb ügyvédre és több vízvezetékszerelőre lesz szükség” – fogalmazott Fink, utalva arra, hogy az automatizáció a szellemi munkát kiváltja, a fizikai szakértelem viszont felértékelődik.
A BlackRock‑vezető szerint a társadalom túlértékelte az egyetemi diplomát, miközben a technikusok és szakmunkások munkája válik nélkülözhetetlenné.
A globalizáció vége?
Fink nem a globalizáció összeomlását, hanem újraosztását várja.
A világgazdaság eddig néhány hatalom – főként az Egyesült Államok – számára volt kedvező. A jövőben Kína és India kerülhet előtérbe, az USA relatív súlya csökkenhet.
Stabilabb pénzügyi háttér, mint 2008-ban
A BlackRock elnöke szerint egy 2008‑hoz hasonló pénzügyi összeomlás nem valószínű:
„A 2200 milliárd dolláros magánhitel‑állomány ma transzparens, világosan szabályozott limitekkel.”
De ha az olajár 150–200 dollárig emelkedik, a világgazdaság akkor is válságspirálba sodródhat. És bár a tőzsdék még reménykednek a gyors rendeződésben, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon Trump háborúja a geopolitika történetének legdrágább tévedése lesz‑e – vagy az új gazdasági korszak születése.
