Nyugati hírszerzési források szerint az orosz SZVR attól tart, hogy Orbán Viktor elveszíti a közelgő választást, ezért még egy megrendezett merényletkísérlet lehetőségét is felvetette a kampány befolyásolására. A Washington Post értesülései szerint Moszkva olyan „játékmódosító” akciót keres, amely érzelmi sokkot okozva a miniszterelnök mellé terelné a közvéleményt, miközben a magyar kormány tagadja az orosz beavatkozás minden formáját.
A lap szerint az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR arról számolt be a Kremlnek, hogy az Európai Unióban legszorosabb szövetségesük, Orbán Viktor vereség felé tart az április 12-re kiírt választáson. Az SZVR egy „játékmódosító” lépést javasolt: egy színlelt támadást Orbán ellen, amely a kampányt az ő javára billentené. Egy ilyen sokkoló esemény – még akkor is, ha a miniszterelnök sértetlen marad, és a kamerák előtt azt kiáltja: „Harcolni, harcolni, harcolni!” – lehetőséget adna a kormánynak, hogy az ellenzéket tegye felelőssé, és rendkívüli intézkedéseket vezessen be.
A jelentés akkor látott napvilágot, amikor egyre több bizonyíték utal orosz beavatkozásra a magyar választásokba – ezt nyugati hírszerző szervek is elismerik, Orbán kormánya viszont határozottan tagadja. Szijjártó Péter külügyminiszter, aki 2021-ben megkapta az Oroszország Barátság Érdemrendet, „ukrán és tiszás álhírnek” nevezte a Washington Post cikkét.
Szijjártó a hónap elején Moszkvában járt, és alkalma lett volna megkérdezni Vlagyimir Putyint az SZVR tevékenységéről, amely korábban azt állította, hogy „Brüsszel” magyar vezetésű puccsal próbálja destabilizálni Magyarországot. A Washington Post cikke Szijjártót is megemlíti: egy hírszerzési forrás szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen élőben számolt be orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak az EU-s ülésekről, ahol a Kreml elleni lépésekről és Ukrajna támogatásáról tárgyaltak.
Ha igaz, hogy Magyarország Oroszországnak kémkedett, annak súlyos következményei vannak: minden NATO-információ, amelyhez Magyarország hozzáfér, feltételezhetően már a Kreml szerverein is megtalálható.
A feltételezett „hamis zászlós” merényletterv híre akkor érkezett, amikor sorra bukkannak fel olyan provokációk, amelyek orosz trollgyárakhoz és a magyar kormánypárthoz köthetők. A magyar iskolák ellen bejelentett ukrán bombafenyegetésekről kiderült, hogy Oroszországból indultak. A választási gyűléseken hirtelen felbukkanó „tüntetők” ukrán zászlókat lengetnek, miközben a kormányközeli média már ott is van, hogy rögzítse az eseményt. Többükről kiderült, hogy a kormánypárt emberei, egyikük például egy budapesti fideszes politikussal közös Instagram-fotón szerepel.
Miközben Orbán kampányának központi eleme az állítólagos ukrán katonai fenyegetés, drónincidensekről is érkeztek hírek, de eddig nem történt fegyveres összecsapás. A két ország a legközelebb március 5-én került a konfliktushoz, amikor magyar kommandósok lefoglaltak egy ukrán állami bank által Ausztriából Kijevbe szállított készpénz- és aranyszállítmányt. A magyar hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkoztak, noha az ukrán bankok évek óta ugyanígy pótolják tartalékaikat. Semmilyen bűncselekményre utaló bizonyíték nem került elő, Magyarország mégis lefoglalta a 83 millió dollár értékű ukrán vagyont, és üres páncélautókat küldött vissza Kijevbe.
A rajtaütés a kormányzati média kamerái előtt zajlott, amelyek gyorsan arra a következtetésre jutottak, hogy a pénz Péter Magyar és a Tisza Párt kampányát szolgálta volna. Az akció elterelte a figyelmet az ellenzék témáiról, de nem világos, hogy befolyásolta-e a közvéleményt. A legutóbbi független felmérések kétszámjegyű Tisza-előnyt mutattak, bár az elmúlt két hétben nem jelent meg új adat. A független sajtónak nincs pénze gyakori kutatásokra, a kormányközeli intézetek pedig hónapok óta nem publikálnak – ezek rendszerint elsöprő fideszes győzelmet jeleznek, és bekerülnek olyan nemzetközi összesítésekbe, mint a Politico vagy a The Economist, torzítva a képet.
A bankrablás-szerű akció eredeti célja azonban még sötétebb lehetett. Szabolcs Panyi oknyomozó újságíró szerint a magyar titkosszolgálat hetek óta figyelte az ukrán páncélautókat, és azért csaptak le rájuk Budapest közelében, mert fegyvereket vártak bennük. Ha találtak volna, a két ország közti feszültség új szintre lépett volna, és Orbán akár hadiállapotot is kihirdethetett volna. Ki merne háború idején a kormány ellen szavazni?
Magyarország már most is a második legmagasabb terrorkészültségi szinten van, noha évek óta nem történt terrortámadás. Az utolsó politikai indíttatású robbantássorozat 1998-ban volt.
Meglepő módon az ukrán őrök fegyvertelenek voltak (a bankrablók kedvéért ezt az információt ne terjesszük). Panyi szerint a magyarok ezután gyorsan a NAV-ra bízták az „eljárást”, hogy utólag törvényessé tegyék a rajtaütést. A NAV azóta sem talált semmi szabálytalanságot.
Hírszerzési források hónapok óta figyelmeztettek arra, hogy Orbán és orosz szövetségesei „hamis zászlós” műveletekkel próbálhatják meg eltorzítani a választást. Az ukrán bombafenyegetések voltak az első próbálkozás, a bankakció a második, de sokan attól tartanak, hogy az igazi „tűzijáték” a választás napjához közeledve jön. Egy jól elhelyezett, senkit meg nem sértő bomba vagy egy rejtélyes keleti drón – mindkettőt reális forgatókönyvnek tartják.
Magyarországon alig van tapasztalat valódi, emberéletet veszélyeztető terrortámadásokról. Van viszont egy furcsa hagyomány: olyan robbantások, amelyek inkább demonstratív jellegűek, és amelyeket soha senki nem vállal magára. Az 1998-as választási kampány „bombamerényletei” is ilyenek voltak. A robbanások megrongálták a Fidesz és más ellenzéki szereplők irodáit, de senki sem sérült meg. Az egyik támadás előtt az elkövető állítólag felhívta a célpont irodáját, hogy bent van-e – nem volt.
A támadások valódi indítéka sosem derült ki. Befolyásolták-e a választást? Az új miniszterelnök szerint nem. Úgy hívták: Orbán Viktor.
I.K.
