A magyar társadalom rosszkedvű, mert egyre nagyobb része él szegénységben – derül ki az ELTE friss kutatásából. A társadalmi különbségek drámai növekedése átrendezi a politikai erőviszonyokat, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengélkedik. A régió országai közül Magyarország az utolsók között kullog, és ez már a választási kampány hangulatát is meghatározza.
Az ELTE frissen publikált vizsgálata szerint a magyar lakosság 43 százaléka szegény. A kutatás vezetője, Kovách Imre úgy fogalmazott: „2021 és 2025 között 31 százalékról 43 százalékra ment fel a legalsó réteg aránya. Mi sem akartunk hinni a szemünknek.” A felső réteg aránya közben 9-ről 5 százalékra zsugorodott, a felső középréteg 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középosztály aránya enyhén nőtt, de ez nem ellensúlyozza a társadalom általános lecsúszását.
Az ELTE szociológusai szerint a társadalmi különbségek növekedése közvetlenül hat a politikai preferenciákra, és szerepet játszhat a Tisza Párt gyors erősödésében is.
Orbán Viktor másképp látja a helyzetet
A miniszterelnök a Hír TV-ben arról beszélt, hogy a társadalmi különbségeket nem a kormány politikája, hanem a globális piac növeli. Szerinte a magyar állam éppen hogy mérsékli ezeket a különbségeket a rezsicsökkentéssel, a fiataloknak adott adókedvezményekkel, a családtámogatásokkal és a lakáshitelekkel.
A közvélemény-kutatások alapján ugyanakkor az is látható, hogy Orbán a legszegényebb, legkevésbé tájékozott rétegekben a legnépszerűbb. Ha ez a társadalmi csoport aránya nő, az akár erősítheti is a miniszterelnök választási esélyeit.
Gyenge gazdasági teljesítmény: Magyarország a lista végén
A régió gazdasági adatai sem festenek kedvező képet. 2025-ben:
- Románia GDP-je 1,6 százalékkal visszaesett,
- Magyarország mindössze 0,6 százalékos növekedést produkált, ami lényegében stagnálás.
A gyenge teljesítmény Romániában látványos politikai következményekkel járt: a szélsőjobboldali, oroszbarát George Simion majdnem megnyerte az elnökválasztást. Orbán Viktor nyíltan támogatta Simiont, ám az erdélyi magyarok szavazatai végül az Európa‑barát Nicușor Dan győzelmét hozták.
Orbán a magyar gazdaság gyenge eredményeit elsősorban az ukrajnai háborúval magyarázza. A régiós adatok azonban árnyalják ezt a képet: Lengyelország, amelyet közvetlenül érint az orosz agresszió, 4 százalékos GDP‑növekedést ért el, és továbbra is az élvonalban van.
Varsó mint politikai iránytű
Magyar Péter bejelentette: ha miniszterelnökké választják, első hivatalos útja Varsóba vezet majd. Ez nem véletlen: Lengyelországban a korábbi konzervatív kormányt egy liberális, Európa‑barát koalíció váltotta, és a gazdaság továbbra is stabilan növekszik.
Érdemes felidézni, hogy 2010-ben Orbán Viktor is Varsóba utazott elsőként, ahol akkor még Donald Tusk volt a miniszterelnök. Akkor mindketten az Európai Néppárt tagjai voltak – ma viszont Orbán már nem tagja a pártcsaládnak, míg Magyar Péter igen. Az Európai Néppárt jelezte is: őt támogatja Orbánnal szemben az áprilisi választásokon.
A magyar társadalom rosszkedvűsége mögött valós, mérhető gazdasági és társadalmi folyamatok állnak: növekvő szegénység, szélesedő társadalmi különbségek, gyenge gazdasági teljesítmény. Ezek a tényezők nemcsak a mindennapi életet, hanem a politikai erőviszonyokat is átrendezik.
