Oroszországgal kapcsolatos állítások és titkosszolgálati értesülések kerültek elő a magyar választási kampány idején. A beszámolók szerint Moszkva külön munkacsoportot működtet a volt szocialista országok politikai folyamataira, és ennek tevékenysége Magyarországot is érintheti. A hazai közéletben vitát váltott ki, hogy a kormányzati kommunikációban megjelentek olyan állítások, amelyek titkosszolgálati forrásokra hivatkoznak, miközben szakértők ezek hitelességét megkérdőjelezik.
A beszámolók szerint Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője irányítja azt a munkacsoportot, amelynek feladata a volt szocialista országok politikai folyamataira való befolyásgyakorlás. Kirijenko korábban a Roszatom vezetője volt, amely a Paks II. beruházás kivitelezője.
A szövegben szereplő állítások szerint Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor kapcsolata a 2000-es évek végén vált szorosabbá, amikor Magyarország az orosz féllel kötött megállapodást az új atomerőművi blokkok építéséről. A szöveg több, ellenőrizetlen korrupciós vádat is említ, amelyekről különböző forrásokban már korábban is megjelentek állítások, de ezek hitelessége nem bizonyított.
Orosz titkosszolgálati jelenlét és regionális befolyás
A szöveg szerint Kirijenko irányítása alatt külön igazgatóság foglalkozik a volt szocialista országok belügyeivel. A beszámolók alapján: Romániában oroszbarát jelöltek indultak az elnökválasztáson, de nem szereztek többséget. Moldovában az Európa‑párti Maia Sandu győzött. Magyarországon a sajtóban megjelent információk szerint orosz diplomaták és titkosszolgálati kapcsolatok is jelen vannak.
A Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróra hivatkozó állítások szerint az orosz nagykövetségen dolgozó személyek kapcsolatban állhatnak a magyar kormánypárt kampányával, de ezek a hírek hivatalosan nem nyertek megerősítést.
A „nemzetbiztonsági dokumentum” és a kampánykommunikáció
A miniszterelnök egy televíziós interjúban hivatkozott egy titkosszolgálati dokumentumra, amely szerinte bizonyítékot tartalmaz arra, hogy Ukrajna pénzügyi támogatást nyújt a Tisza Pártnak. A dokumentum tartalma nem nyilvános, és a titkosszolgálatok részéről nem történt hivatalos megerősítés.
Telkes András, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgató-helyettese a Népszavában úgy fogalmazott, hogy a helyzet mintázata hasonlít a 2002-es választások idején kiszivárogtatott titkosszolgálati anyagokhoz. Szerinte az ilyen dokumentumok politikai célú felhasználása nem ritka, és gyakran nem valós hírszerzési információkon alapulnak.
Titkosszolgálati módszerek és kommunikációs technikák
Telkes András szerint a nyilvánosság elé tárt,
„hírszerzői értesülésekre” hivatkozó kommunikáció gyakran a közvélemény befolyásolását szolgálja.
A szakértő úgy véli, hogy a mostani állítások is ebbe a kategóriába tartozhatnak, és szerinte az ukrán finanszírozásra vonatkozó vádak „szinte bizonyosan alaptalanok”.
A cikkben felmerül az a kérdés is, hogy egy esetleges választási fordulat esetén milyen további információk kerülhetnek nyilvánosságra a titkosszolgálati anyagok felhasználásáról. A dokumentumban említett korrupciós vádak és titkosszolgálati értesülések hitelessége nem bizonyított, és több elemük vitatott. A téma érzékenysége miatt a források és állítások körültekintő értelmezést igényelnek.
