A müncheni biztonsági konferencián Friedrich Merz kancellár eltávolodott régi szövetségesétől, az Egyesült Államoktól. Európának meg kell szabadulnia az az Egyesült Államoktól való függőségétől, és „új transzatlanti partnerséget kell létrehoznia” – mondta a CDU politikus a konferencia bevezetőjeként.
Friedrich Merz német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: a régi világrend megszűnt, Európának pedig gyökeresen új stratégiára van szüksége. A kancellár szerint csak egy „európai szuperhatalom” képes szembenézni az orosz katonai és a kínai gazdasági fenyegetéssel, miközben az atlanti kapcsolatok is meggyengültek.
„Moszkva nem akar megegyezni” – Merz élesen bírálta Oroszországot
Merz beszédében hangsúlyozta: az orosz fenyegetés valós, és Európának nincs több illúziója.
„Moszkva nem akar megegyezni” – jelentette ki a kancellár.
Példaként említette Orbán Viktor 2024-es moszkvai útját, amikor a magyar miniszterelnök az EU soros elnökeként közvetítési szándékkal látogatott Oroszországba, ám a találkozó nem hozott eredményt. Merz szerint Putyin azóta még intenzívebben támadja Ukrajnát.
Európai szuperhatalom: Merz új víziója
A kancellár szerint az új világhelyzetben Európának nem maradt más választása, mint hogy saját erejére támaszkodjon. A csütörtöki nem hivatalos uniós csúcson Mario Draghi és Enrico Letta volt olasz miniszterelnökök is a gazdasági integráció mélyítését sürgették.
Merz erre építve hangsúlyozta:
„Az EU GDP-je tízszer akkora, mint Oroszországé.”
Szerinte ez az erőforrás lehet az alapja egy valódi európai szuperhatalomnak, amely képes önállóan fellépni a globális kihívásokkal szemben.
Merz amerikai akcentussal üzent Washingtonnak
A kancellár beszédének második felében angolra váltott – jellegzetes amerikai akcentussal –, és felszólította az Egyesült Államokat a transzatlanti kapcsolatok megerősítésére.
„Az USA nem őrizheti meg világhatalmi pozícióját Európa nélkül.”
Merz ezzel egyértelmű üzenetet küldött Donald Trump amerikai elnöknek, aki az utóbbi időben többször bírálta a NATO‑szövetségeseket.
Kína új szerepben: együttműködést ajánl Európának Trump ellenében
A konferencián jelen volt Vang Ji kínai külügyminiszter is, akit a héten Budapesten fogadott Orbán Viktor. Vang tavaly ugyanitt figyelmeztette Európát:
„Aki nincs a tárgyalóasztalnál, az az étlapon van.”
Az elmúlt hónapokban több nyugati vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Carney kanadai kormányfő – is Pekingbe látogatott, hogy együttműködést keressen a kínaiakkal Trump politikájával szemben.
Merz nem ment el idáig, de az európai szuperhatalom gondolatával egyértelműen új stratégiai irányt jelölt ki.
Magyarország különös helyzete: meghívottak és kimaradók
Figyelemre méltó, hogy a müncheni konferenciára meghívást kapott Magyar Péter és Orbán Anita, míg Orbán Viktor és Szijjártó Péter nem.
A magyar kormányt Bíró Marcell, a titkosszolgálatok vezetője, valamint Pappin, a Külügyi Intézet amerikai igazgatója képviseli. Utóbbi jó kapcsolatot ápol JD Vance amerikai alelnökkel, aki tavaly élesen bírálta a NATO‑szövetségeseket Münchenben. A Téli olimpián azonban a közönség kifütyülte Vance-t, így Trump idén inkább a mérsékeltebb Marco Rubio külügyminisztert küldte a konferenciára.
Rubio Budapestre érkezhet – Trump helyett?
Orbán Viktor hónapok óta igyekszik elérni, hogy Donald Trump Budapestre látogasson, ám ennek csekély az esélye. Trump csak akkor jönne, ha Ukrajna és Oroszország békemegállapodást írna alá a magyar fővárosban – erre azonban kevés a realitás.
Orbán a választási kampányban élesen támadta Ukrajnát, így Zelenszkij elnök aligha jönne Budapestre. Trumpnak pedig azt is mérlegelnie kell, hogy Orbán akár el is veszítheti az áprilisi választást, ami kellemetlen helyzetbe hozhatná az amerikai elnököt a saját őszi választási kampánya előtt.
A republikánusok ugyanis elveszíthetik többségüket a kongresszusban, ami Trumpot „béna kacsává” teheti a Fehér Házban – ezt pedig mindenáron el akarja kerülni.
A béke ára: EU‑tagság 2027-ben?
Trump sürgeti az ukrán–orosz egyezményt, mert külpolitikai sikert szeretne felmutatni – részben a hazai közönség, részben a Nobel-békedíj bizottsága felé.
A megállapodás egyik kulcskérdése azonban továbbra is nyitott: milyen biztonsági garanciákat ad az USA Ukrajnának?
Trump ezért azt javasolta, hogy az Európai Unió 2027-ben fogadja be Ukrajnát. Ezt Orbán Viktor határozottan ellenzi.
Marco Rubio külügyminiszter budapesti látogatásának egyik fő célja éppen az lehet, hogy ezt a javaslatot elfogadtassa a magyar miniszterelnökkel. Zelenszkij ugyanis úgy véli: az ukrán közvélemény csak akkor fogadná el a területi engedményeket, ha cserébe megkapná az EU‑hoz való csatlakozás ígéretét.
Merre tovább Európa?
A müncheni konferencia idei üzenete világos: Európa geopolitikai töréspont előtt áll.
- Oroszország nem mutat hajlandóságot a megegyezésre.
- Kína aktívan keresi az együttműködést az európai vezetőkkel.
- Az USA és Európa kapcsolata bizonytalanabb, mint évtizedek óta bármikor.
- Az EU belső megosztottsága továbbra is akadálya a közös fellépésnek.
Merz kancellár szerint a válasz egyértelmű:
„Csak egy erős, egységes Európa képes megvédeni saját érdekeit az új világrendben.”
