Szent Benedek, a bencés rend alapítója fogalmazta így meg a szerzetesek küldetését: ”non timore, sed amore Christi” – nem félelemből, hanem a Krisztus iránt szeretetből tesszük, amit teszünk!
Ez jellemzi Várszegi Asztrik atyát, a bencés rend nyugalmazott tartomány főnökét, Pannonhalma püspökét, aki most ünnepli nyolcvanadik születésnapját.
Mindig is két lábbal állt a földön, egy interjúban így jellemezte a magyar katolikus egyházat:
”A reformoktól félve, azokat késleltetve viszonyulunk a világhoz. Egy történetileg elszigetelt világból jöttünk, és nem értjük, hogy más világrészekben a katolicizmust, a katolikus hívő embereket milyen problémák foglalkoztatják. Magyarországon – fejlődésünk mostani fokán – mi még jobbára a velünk élő történelmi /feudális/ népegyházi hagyományokat hordozzuk, nem érzékeljük, hogy milyen sokféle változásnak van kitéve az egyház, nem sejtjük, hogy már most mennyire összetett a mi világunk is.”
Várszegi Asztrik atya azok közé a katolikus főpapok közé tartozik, akik megértették Ferenc és Leó pápa reformista irányvonalát míg a püspöki kar jelentős része a konzervatív irányzatot, Orbán Viktor politikáját támogatja.
Asztrik atya párbeszéd képessége
“A kilencvenes években Magyarországon Asztrik püspök jelenítette meg egyházában a kulturáltságot és a párbeszédképességet” – írta születésnapi méltatásában Fabinyi Tamás nyugalmazott püspök, az evangélikus egyház egykori vezetője. Aki emlékeztetett arra, hogy Várszegi Asztrik püspök kétszer is vendégül láthatta II. János Pál pápát Pannonhalmán és Győrben. A bencés kolostor Pannonhalmán jó kapcsolatot ápolt az orosz ortodox egyházzal, és hasznára volt a Vatikánnak is ezzel a diplomáciai erőfeszítéssel. Mindez persze az ukrajnai háború előtt volt amikor a lengyel pápa kereste a kapcsolatot az orosz ortodox egyházzal.
Várszegi Asztrikot 1989 februárjában szentelték püspökké Esztergomban. 1991 januárjában választotta meg a bencés rend pannonhalmi főapáttá, ezt a tisztségét 2018-ig töltötte be. Lengyel Lászlóval közös könyvet publikált a kilencvenes években jelezve nyitottságát a párbeszédre.
A rendszerváltástól a magyar katolikus egyház rendszerváltását remélte
Ezt írta Várszegi Asztrik egyházpolitikai szerepéről Lengyel László politológus, aki emlékeztetett rá, hogy a fiatal szerzetes mentorát a Kádár rendszer lemondásra kényszerítette, mert a második vatikáni zsinat szellemében akarta átszervezni a bencés rendet. A kommunista diktatúra – éppúgy mint ma Orbán Viktor – a konzervatív hagyományokat támogatta a katolikus egyházban, hogy a hatalom szolgájává tegye azt. Ez az erőfeszítés nem is volt eredménytelen sem a Kádár rendszerben sem a nemzeti együttműködés rendszerében. Várszegi Asztriknak akkor kellett erre rádöbbennie amikor a püspöki kar titkáraként azt a bizottságot vezette, amely feltárta a katolikus egyház együttműködését a kommunista állambiztonsággal.
“Várszegi Asztrik nemet mondott az állam és az egyház rosszhiszemű szövetségére. Nemet mondott az államfogoly egyházra”
– hangsúlyozta Lengyel László.
Oroszországban jól látszik, hogy hova vezet ez: Kirill pátriárka az állambiztonság tábornokaként az orosz ortodox egyház nevében támogatja Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Egykori budapesti kiküldöttje, Hilarion metropolita, aki az orosz hírszerzés európai hálózatának oszlopos tagja, kiváló kapcsolatot ápolt Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettessel. Romániában az ortodox egyház a magyarfaló George Simion egyik legfőbb támogatója, azé a Simioné, akit Orbán Viktor is támogatásáról biztosított az elnökválasztási harcban.
Várszegi Asztrik más utat választott a párbeszédét. Megkísérelte megbékéltetni a keleti és a nyugati kereszténységet, megtartotta az évtizedekig elmaradt párbeszédet a holokausztról.
“Példát adtál, emberhez és Istenhez méltó életet éltél”
– írta Lengyel László a Népszavában.
Nádasdy Ádám versben köszöntötte Várszegi Asztrikot. Íme egy részlet :
“Szegletkő, mely a kocsi kerekét
nagyot szikrázva utasítja rendre,
s ha árkot vájt is benne nyolcvan év,
attól csak szebb az ilyen régi gránit.
Ma is ott áll, terel és mosolyog.”
