Trump szankciói ellenére rekordot döntött a kínai kereskedelmi többlet: csaknem 1200 milliárd dolláros többlettel erősítette meg vezetőszerepét a világkereskedelemben Kína, melynek exportja az USA-ba tavaly 20%-kal csökkent.
20%-kal nőtt a kereskedelmi többlet, amely 1190 milliárd dollárt ért el 2025-ben. Trump szankciói visszavetették az USA – Kína kereskedelmet: decemberben 30%-kal kevesebb kínai áru érkezett az amerikai kikötőkbe mint egy évvel korábban, a kínai import is csökkent 29%-kal. Kilenc hónapja folyamatosan csökken az Egyesült Államok és Kína kereskedelme. Ha ez volt Trump célja, akkor ezt elérte.
Lu Daliang, a kínai vámhivatal szóvivője az adatok ismertetése után csak annyit mondott, hogy
“Kínának és az USA-nak kölcsönösen előnyös együttműködésre kell törekednie, amelyből mindkét fél hasznot húzhat.”
A valóságban annyi történt, hogy Peking villámgyorsan átirányította exportját más piacokra, és ez sok helyen – például Európában – aggodalmakat váltott ki.
Emiatt Kristallina Georgieva, amikor Sanghajban megnyitotta az IMF irodáját decemberben, arra kérte a kínaiakat, hogy
“fogják vissza exportoffenzívájukat, és fordítsák figyelmüket a belső piacra.”
A Nemzetközi Valutaalap főnökasszonya arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy kínai kereskedelmi többlet egyensúlyzavarokat okoz a világkereskedelemben. Peking évek óta ígéri ezt a fordulatot, de ez nem következett eddig be, mert a kínai cégek számára jóval előnyösebb az export, mint a hazai piac hiszen magasabb árakat érhetnek el.
A kínai kereskedelmi többlet éppúgy lassítja a globális növekedést mint Trump szankciói
A kínai vállalatok költséghatékonyságával szemben a vetélytársak tehetetlenek – különösen így van ez a zöld ágazatban, ahol a párizsi klímavédelmi konferencia tíz évvel ezelőtti döntései után Pekingben általános offenzívát határoztak el: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok, elektromos járművek stb. A kínaiak ezekkel a termékekkel elárasztják a világpiacot miközben a hazai fogyasztás csak lassan nő, mert a kínai munkajövedelmek még mindig jócskán elmaradnak az amerikaiaktól vagy az európaiaktól.
A Brookings Institution arra számít, hogy emiatt más országok is követik majd Trump szankciós politikáját Kína ellen, melyre Washington buzdítja is partnereit például az Európai Uniót:
“az óriási kínai kereskedelmi többlet éppúgy fékezi a világgazdaság növekedését, mint Trump szankciói, melyeket szerintem mások is követnek majd”
– nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Eswar Prasad, a Brookings Institution vezető kutatója.
Az Európai Unió hosszas tárgyalások után megállapodott az elektromos járművek kereskedelméről Kínával, és ígéretet kapott arra, hogy Peking törekszik a kereskedelmi többlet csökkentésére: decemberben 12%-kal nőtt az általános kínai export az Európai Unió irányában, míg ellenkező irányban 18%-kal!
Kína idén 19 millió elektromos járművet szeretne eladni, ebből 7,4 milliót a világpiacon – írja a pekingi Global Times, amelynek az autógyártók szövetségének főtitkárhelyettese elmondta, hogy
“az elektromos járművek informatikai rendszerei versenyképesek a világpiacon, ezért az idei évben újabb rekordot várunk.”
A világ második legnagyobb gazdaságának – 19 ezer milliárd dollár – vezetői arra hivatkoznak, hogy a defláció náluk nagy gond: az árak egyáltalán nem emelkednek, és emögött sok helyen csökkenés van.
Kína idén 4,4%-kal növekedhet
Legalábbis ezt jósolja a Világbank friss előrejelzése. Maguk a kínaiak 5%-ot várnak. Ez több mint a vetélytársak nagy részénél – kivéve Indiát. Szakértők emiatt úgy vélik, hogy minden fogadkozás ellenére idén is marad a kínai exportoffenzíva legalábbis addig ameddig Trump elnök és Hszi Csin-ping nem találkozik újra egymással. A két óriás vezetői legutóbb tavaly ősszel Dél Koreában találkozott egymással a G 20 csúcstalálkozó után, és fegyverszünetet kötöttek.
Ennek megfelelően Kína ritka földfém szállításainak értéke 32%-kal emelkedett az USA-ba decemberben. Kína szójaimportot is vállalt: tavaly 112 millió tonnát importált az Egyesült Államokból.
Most áprilisra várják a következő találkozót a Tiltott Városban Pekingben. A tárgyalások teljes titokban folynak, de az sokat elmond a Trump kormányzatról, hogy a nemzetbiztonsági stratégiája már nem nevezi első számú fenyegetésnek Kínát, mint Biden elnök tette 2021-ben. Kínát kereskedelmi vetélytársnak és nem stratégiai ellenfélnek tekinti Trump, aki mindenképp szeretne elkerülni mindenfajta katonai konfrontációt. A nemzetstratégiai program ennek megfelelően úgy fogalmaz, hogy
“az Egyesült Államoknak nem érdeke egy katonai konfliktus Kínával Tajvan miatt.”
