A magyar miniszterelnök voltaképp ezért utazott népes küldöttséggel Washingtonba, hogy engedjék meg, hogy Magyarország működhessen kínai – orosz protekturátusként – állítja Bogár László.
Az Orbán kormány egykori államtitkára állandó szereplője a Háttérkép című műsornak, ahol Bayer Zsolt, az ötös számú fideszes tagkönyv tulajdonosa a műsorvezető.
Bogár László azzal indokolta meg állítását, hogy Orbán Viktor korábbi nemzetközi együttműködési programja elveszítette az aktualitását: a német technológiára és orosz nyersanyagokra alapozott nagyszabású elképzelést az amerikaiak megfúrták, és az együttműködés szimbólumát, az Északi Áramlat földgázvezetéket, mely közvetlenül Oroszországból hozta a nyersanyagot Németországba, látványosan felrobbantották. Az USA véleményét az Északi Áramlat földgázvezetékről Donald Tusk lengyel miniszterelnök mondta ki:
“nem az volt a bűncselekmény, hogy felrobbantották, hanem az, hogy megépítették.”
2026 után új korszak kezdődik Magyarországon akárki nyeri is a választást, mert a régi rendszer már nem működik – fejtegette Bogár László, aki feltette a kérdést: mi lesz ezután? A Bogárnapló szerint Orbán Viktor kínai – orosz protektorátussá kívánja tenni Magyarországot, ahol az oroszok adnák a nyersanyagot és az energiát, Kína pedig a technológiát. Az nem egészen világos, hogy Bogár László miért gondolja azt, hogy Trump elfogadhatja ezt a kínai – orosz protektorátust Magyarországon és néhány más közép-kelet-európai államban?
Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenféllé Kínát és Oroszországot, mert aggasztotta, hogy a kialakuló együttműködés Európa, Oroszország és Kína között kérdésessé teheti az Egyesült Államok világhatalmát. Trump ebben a tekintetben nemigen különbözik Bidentől.
Amerikai – orosz béketerv az ukrajnai háború befejezésére
28 pontos béketervet dolgozott ki Miamiban Witkoff, Trump megbízottja és Dmitrijev Putyin külgazdasági tanácsadója. Minthogy Dmitrijev neve szerepel a szankciós listán, ezért mentességet kellett kapnia ahhoz, hogy Floridában találkozhasson Trump megbízottjával, Witkoffal. A kelet-európai zsidó családból származó Witkoff eredetileg közel-keleti tanácsadója volt Trumpnak, nagy szerepet játszott a gázai fegyverszünet megteremtésében, mostanában pedig Ukrajna ügyeivel foglalkozik. Nem két diplomata tárgyal tehát, mint Rubio és Lavrov külügyminiszterek, hanem két olyan tanácsadó, aki a bizniszből jön.
Ebből az is látszik, hogy Trump mindenekelőtt üzleti egyezséget akar Putyinnal: Németország helyére akar állni!
Ez nem új az amerikai republikánus pártban, amely a veterán Henry Kissingert küldte Oroszországba miután felbomlott a Szovjetunió 1991-ben. Kissinger azt az üzleti ajánlatot vitte Oroszország régi új urainak, hogy fogjanak össze az Egyesült Államokkal, amely remekül ki tudná termelni a kőolajat és a földgázt a világ legnagyobb területű államában, ahol mind nehezebben hozzáférhető területeken találtak olaj és földgáz lelőhelyeket, melyeket maguk az oroszok – megfelelő technológia hiányában – nem tudtak kitermelni. Henry Kissinger Szentpéterváron találkozott az akkor még politikai pályáját épphogy megkezdő egykori KGB alezredessel, Vlagyimir Putyinnal, aki a főpolgármester külgazdasági tanácsadója volt. Kissinger hiába adta elő az amerikai üzleti ajánlatot, mert Putyin lehűtötte reményeit:
”Nekünk a Nyugat az Németország, a fejlett technológia az német!”
– fejtegette Putyin, aki éveken keresztül a KGB drezdai irodáját vezette, és jól beszélt németül. Merkel kancellárral felváltva cseréltek eszmét németül és oroszul, mert Angela Merkel az NDK-ban nőtt fel, ahol kötelező volt az orosz tanulás, és fizikusi tanulmányainak egy részét Szentpéterváron végezte, melyet akkoriban Leningrádnak hívtak. Merkel és Putyin együttműködésébe kapcsolódott be Orbán Viktor, aki mindmáig fájlalja ennek a korszaknak az elmúlását, de a mai német kancellár, Friedrich Merz, Angela Merkel régi ellenfele, sziklaszilárd atlantista, akárki is van hatalmon Washingtonban.
Trump csodafegyvere az energia
Az amerikai elnök ki akarja szorítani mind az orosz földgázt, mind pedig a kőolajat Európából, hogy el tudja adni az amerikai cseppfolyósított földgázt és piacot teremtsen a kőolajnak, és mindezzel megerősítse Európa függését az Egyesült Államoktól. A katonai függés mellett így energia függés is kialakul, vagyis Brüsszel nemigen mondhat nemet Washingtonnak. Jól látszott ez akkor amikor a kereskedelmi egyezmény ügyében Ursula von der Leyen pillanatok alatt kapitulált Trump előtt Skóciában.
Vésztartalék a venezuelai olaj
Ha az USA kiszorítja az orosz olajat a világpiac nagy részéről, akkor az olaj hiány áremelkedést idézhet elő. Márpedig Trump egyetlen igazán értékelhető gazdasági sikere az, hogy egy gallon benzin 3 dollárba kerül, míg a Biden kormány idejében ez 3,03 volt! Ha ez is elvész, akkor a republikánusok keresztet vethetnek az időközi választásokra az ősszel, és, ha a demokraták többségbe kerülnek a képviselőházban és a szenátusban, akkor Trumpból béna kacsa lehet elnökségének megmaradt idejére. Ezért fogadta lelkesen Trump elnök Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst, a világ legnagyobb olajexportőrét, aki eddig Putyinnal működött együtt az ár megállapításában. Trump kívánja meghatározni a kőolaj világpiaci árát, ezért lép fel egyre keményebben Venezuelával szemben, ahol a föld mélyén a világ legnagyobb olajkincse található, melyet nem tudnak kitermelni, mert nincs meg hozzá a technológiájuk, melyet az USA nem szállít a szankciós politika miatt.
Az olaj már régóta fontos tényezője a világpolitikának: már Hitler is úgy nyilatkozott, hogy
“Baku olaja nélkül nem tudjuk megnyerni a világháborút!”
A Wehrmacht nem tudta elfoglalni az azeri olajvidéket, a náci Németország el is bukta a világháborút. Jaltában osztozkodtak a szövetségesek Európán, onnan hazahajózva Roosevelt amerikai elnök megállt Szaúd Arábiában, ahol kulcsfontosságú egyezményt kötött Szaúd királlyal: az USA garantálja a biztonságot a dinasztiának, amely pedig vállalta, hogy a világ olajellátását úgy intézi, ahogy az az Egyesült Államok érdekeinek megfelel.
Orbán Viktor azért utazott ki Washingtonba, hogy mentességet kapjon az amerikai szankciók alól, melyek az orosz olajat sújtják. Legkevesebb egyéves mentességet kapott is, és ez fontos lehet a jövő évi választások szempontjából hiszen Putyin épp az olaj és földgáz szállításokon keresztül finanszírozza “legjobb magyar tanítványát”.
