USA – Kína paktum jöhet áprilisban, amikor Trump Pekingben vendégeskedik – erről állapodtak meg az amerikai – kínai csúcstalálkozón Dél Koreában, ahol egy óra húsz percet tárgyalt egymással a két világhatalom vezetője. Hszi Csin-ping elnök is ellátogat Washingtonba, hogy az egyenrangúságot hangsúlyozza, de messze van még a G 2, melyet a kínai államfő már Hangcsouban javasolt a G 20 csúcson 2016-ban.
“Kína fejlődése és újjászületése kéz a kézben jár Trump elnök elképzelésével, hogy újra naggyá kívánja tenni Amerikát”
– jelentette ki Hszi Csin-ping elnök miután eszmét cserélt Trumppal, aki a maga részéről “csodálatos csúcstalálkozóról “ beszélt, ahol “csaknem mindenről meg tudtunk állapodni.”
“Ha a két elnök találkozik egymással, akkor mindig van haladás” – jelentette ki Luke Li kínai nagyvállalkozó, aki a CNBC gazdasági portálnak nyilatkozott. Elmondta, hogy
“a kínai üzleti világot elsősorban Trump elnök vámjai érdeklik, mert ezek akadályozzák a kereskedelmet a két állam között.”
Mások Pekingben sokkal optimistábbak voltak:
”jön a kínai – amerikai nászút”
– írta egy befolyásos influenszer.
“Valójában fegyverszünetet kötött a két nagyhatalom vagyis Trump vállalta, hogy egy évig nem áll elő újabb meglepő ötletekkel a kínai kereskedelem korlátozásában, Peking pedig nem korlátozza a ritka földfémexportot 12 hónapon keresztül” – nyilatkozta a BBC-nek a kínai kormány egyik korábbi tanácsadója, aki első kézből értesült a csúcstalálkozóról.
Mind az Egyesült Államokban, mind Kínában annak örül az üzleti világ, hogy biztosabban lehet tervezni, hiszen az első félévben Trump intézkedései teljes káoszt eredményeztek a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolataiban.
Washingtonban nem a külügy, hanem a pénzügyminiszter a kínai kapcsolat fő felelőse
Kissinger külügyminiszter és Csou En-laj miniszterelnök hozta össze 1972-ben a történelmi egyezséget az USA és kommunista Kína között, de azóta a kínai gazdaság annyit fejlődött, hogy immár a pénzügyi tárca kapta meg a kínai dossziét. Tavaly ősszel Yellen asszony egy hetet töltött Pekingben, és utána elmondta: az USA arra készül, hogy lepaktál Kínával, ha a demokraták megnyerik a választásokat. Trump nyert, és új Kína politikát ígért. Meghívta Hszi Csin-ping elnököt januárban a beiktatási ünnepségre, de a kínaiak alaposan kiismerték Trumpot első elnöki periódusa idejében, ezért nem dőltek be neki: csak az alelnök utazott Washingtonba. Trump ki is mutatta a foga fehérét: április másodikán Kína kapta a legmagasabb vámtételeket, melyek megszüntették volna a két nagyhatalom kereskedelmét. Peking beleállt a vámháborúba: leállította a ritka földfémexportot, mely óriási csapást jelent az amerikai informatikának és hadiiparnak. Trump értette a finom célzást, és Scott Bessent pénzügyminiszter megkezdte tárgyalásait He Lifeng miniszterelnök-helyettessel, amelyek azután elvezettek a dél-koreai csúcstalálkozóig.
Nemcsak a ritka földfémek jelentik az amerikaiak gyenge pontját, hanem a költséghatékonyság is: Kínában egyharmad annyiba kerül egy Iphone előállítása mint az Egyesült Államokban.
Erre maga az Apple főnöke hívta fel Donald Trump figyelmét: az amerikai elnök a múltban él amikor újra akarja iparosítani az Egyesült Államokat. A bérköltségben az USA és általában a Nyugat nem tud versenyezni a Kelettel mindenekelőtt Kínával. A Nyugatnak előre kell menekülnie, és ezt a mesterséges intelligenciában találta meg. Csakhogy a kínaiak már jóval korábban rájöttek a mesterséges intelligencia fontosságára:
Hszi Csin-ping elnök már 2019-ben jelezte, hogy meg akarják előzni az Egyesült Államokat ezen a téren. Dátumot is mondott: 2025!
Ez egyelőre nem jött be, de ahhoz elég volt, hogy 2021-ben Biden elnök első számú stratégiai kihívásnak nevezze Kínát. Miután Oroszországot említette a második helyen, ezért Kissinger ex külügyminiszter nekitámadt, és csaknem százéves korában elrepült Pekingbe, hogy helyrehozza a két nagyhatalom viszonyát. Csakhogy ez ma már egyáltalán nem diplomáciai, hanem gazdasági kérdés: Washingtonban sokan úgy akarják megrendszabályozni Kínát ahogy Japánt sikerült negyven évvel ezelőtt a Plaza hotelben New Yorkban, ahol letörték a távol-keleti szigetország szarvait, és megakadályozták a G 7 államok pénzügyminiszterei, hogy a japán jen megingassa a dollár világhatalmát, amely évente az amerikai GDP 2-3%-ával dobja meg az amerikai gazdaságot.
“Az USA az első számú ingyenélő a globális gazdaságban”
– szokta mondogatni ezzel kapcsolatban Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank ex elnöke.
Trump számára is hamar kiderült, hogy Kína nem Japán, ezért szépen lassan visszahátrált a bideni diplomáciához: szövetség Európával, Japánnal, Dél Koreával és Ausztráliával Kína ellen. Trump mindenkihez nagyon kedves volt mostani útján Japánban és Dél Koreában, Ausztráliával pedig nagyszabású üzletet kötött a ritka földfémek közös kiaknázására.
Kinek dolgozik az idő?
Pekingben azt tervezik, hogy a népköztársaság megalakításának századik évfordulóján, 2049-ben vehetik át a vezető szerepet a világgazdaságban, addig pedig G 2 megoldást javasolnak Washingtonnak, ahol hallani sem akarnak erről.
Az USA semmiképp sem akarja kiengedni a kezéből a világhatalmat, ezért torpedózta meg a nagy kontinentális együttműködést Európa – Oroszország – Kína között.
Orbán az utolsó mohikán
Már csak a magyar miniszterelnök hisz abban, hogy helyreállítható a nagy kontinentális együttműködés az ukrajnai háború lezárása után. A meghirdetett budapesti csúcstalálkozó, melyre Trump ázsiai útja után kellett volna sort keríteni, hamvában holt ötlet, mert az amerikai elnök már leírta Európát és Oroszországot.
Trump Európával fog össze, mert enélkül nem tudja megőrizni a világhatalmát, Putyin pedig Kínával, hogy megőrizze a világhatalomnak legalább a látszatát.
Oroszországnak kampec, és ezt Orbán Viktor is észrevehette már, de nem tud szabadulni kedves “barátjától“, Vlagyimir Putyintól, aki a titkosszolgálaton keresztül figyelmeztette: kijárat csak a temetőn keresztül!
Trump leállítja az orosz olajexportot, melyen keresztül Putyin Orbánt finanszírozza, ezért a jövő héten a magyar miniszterelnök Washingtonba repül, hogy rádöbbentse Trumpot: ha elvágja Orbánt az orosz energia szállítmányoktól, akkor megadja a kegyelemdöfést a nemzeti együttműködés rendszerének a 2026-os választások előtt. Ezért Trump felmentést adhat átmenetileg egyetlen európai “barátjának”, de a zsákutcából nem tudja kivezetni Orbán Viktort, akinek egyedül kellene megmentenie csőd szélén táncoló rendszerét.
