A szabad társadalomtól is beszélt Pannonhalmán a lengyel katolikus egyház reform irányzatának vezetője, Lodz városának érseke. Jellemző a lengyel katolikus egyház viszonyaira, hogy a Vatikán bíborosi kalapot adott Grzegorz Rys érseknek, míg a konzervatívok vezére Krakkóban nem kapta meg a lehetőséget, hogy bekerüljön a világegyház irányító testületébe annak ellenére, hogy Krakkó előző érsekei között ott volt II. János Pál pápa is.
A mélységesen megosztott lengyel katolikus egyház reform irányzatának vezetője nem véletlenül látogatott el Pannonhalmára hiszen ott Várszegi Asztrik püspök óta szintén reformszellem honol, mert utóda Hortobágyi Cirill apát is követi ezt a vonalat. Nem véletlen, hogy Magyar Péter Pannonhalmán mondhatta el válaszbeszédét Orbán Viktor tusnádfürdői előadására.
Rys bíboros szerint korszakváltás részesei vagyunk, és ezt nagyon sokan még nem érzékelik.
“Amikor Ferenc pápa korszakváltásról beszélt, akkor olyasmikre gondolt mint a mesterséges intelligencia, a közösségi média és az ezekkel járó radikálisan új társadalmi környezet. Paradox módon az emberek ma sokkal magányosabbak pedig minden eszköz a rendelkezésükre áll a kommunikációhoz. A magány ma tömeges jelenség!”
A lengyel társadalom ma szabadságban él – fogalmazta meg a helyzetet a bíboros finoman elkerülve azt, hogy Magyarországról beszéljen, de utána olyasmit mondott, ami feltehetően minden posztkommunista társadalomra igaz:
”Néha arra gondolok, hogy nem véletlenül bolyongott a zsidó nép negyven esztendőn át a sivatagban: azok, akik sokáig rabszolgaságban éltek nem képesek azonnal szabad társadalmat építeni. Ehhez generációváltásra van szükség.”
A katolikus egyház viszonya az államhoz Lengyelországban mindig is nagy nagy kihívást jelentett, a kommunista uralom idején a lengyel pápa az ellenállás szimbolikus vezetője volt, ezért is próbálta meggyilkolni II. János Pált a KGB. A rendszerváltás után a katolikus egyház szerepe megváltozott: a konzervatív jobboldal meghirdette a politikai katolicizmust. Krakkó nemrég nyugdíjba vonult érseke ennek a képviselője volt, de Jaroslaw Kaczynski a rendszer erős embere problémát is látott benne:
”Ha erőltetjük a politikai katolicizmust, akkor ezzel felgyorsíthatjuk a vallás hatásának a csökkenését Lengyelországban.”
Ez meg is történt – éppúgy mint Magyarországon. Lengyelországban különösen a szigorú abortusz törvény váltott ki tömeges tiltakozást, ezért Orbán Viktor nem is kísérletezik ezzel Magyarországon.
“Nincs olyan politikai párt, amely képviselné a katolikus egyházat”
“Sem Lengyelországban sem Magyarországon, de sehol másutt sincs ilyen” – hangsúlyozza Lodz bíboros érseke, aki a valasz.hu-nak nyilatkozott Pannonhalmán.
“A mi feladatunk nem az együttműködés bármilyen politikai párttal hanem a társadalom egységének a szolgálata” – fejti ki röviden politikai filozófiáját Rys bíboros. Aki utalt arra, hogy “Auschwitz bábája” Lodzban élt: Stanislawa Leszczynska több, mint háromezer nő szülésében segédkezett a lágerben. Mengele megkérdezte tőle, hogy hány problémás vagy halott gyerek született? Egyetlenegy sem! – válaszolta Auschwitz bábája, aki túlélte a világháborút, és jelenleg folyamatban van a boldoggá avatása.
“Érdekes, hogy Mengele nevét szinte mindenki ismeri, míg Leszczynska nevét jóformán senki sem. Ismerjük a gonoszság elkövetőit, de azokét alig, akik rendkívül sok jót tettek. Nem furcsa ez?”
– kérdi Lodz bíboros érseke.
A lengyel katolikus püspöki kar intenzíven foglalkozik a gyerekzaklatási ügyekkel
“Tizennégy éve veszek részt a püspöki konferencián, és nem emlékszem egyetlenegy olyan ülésre sem, ahol ezek a visszaélések valamilyen formában ne kerültek volna szóba. A jogi szabályozás és a protokollok terén már komoly előrelépés történt, a következő lépés a múlt feltárása. Folyamatban van egy történelmi bizottság létrehozása, amely 1945-től egészen a rendszerváltásig feltárja ezeket a jelenségeket” – mondja Lodz érseke, aki közölte: ”a saját egyházmegyémben már létre is hoztam ezt a vizsgáló bizottságot.”
Ökumenikus tanácskozás Pannonhalmán
Több vallás püspökei találkoztak Pannonhalmán, amely jó kapcsolatot ápol az ortodox egyházakkal is, melyek az ukrajnai háború idején erős kihívással találják szembe magukat: mennyire azonosuljanak a nemzeti célokkal?
“Lodz négy vallás találkozóhelye volt a múltban: katolikusok, zsidók, ortodoxok és evangélikusok éltek itt a XIX. században.”
Andrzej Wajda az “Ígéret földje” című filmjében mutatta be a soknemzetiségű és sokvallású kapitalizmus hőskorát Lodzban.
A sokvallású és soknemzetiségű Lodzban békés együttélés volt a gyakorlat:
”az ortodox székesegyházat egy katolikus, egy zsidó és egy lutheránus vállalkozó építette”
– hangsúlyozza a bíboros-érsek, aki az ökumenikus tanácskozáson képviselte a lengyel katolikus egyházat Pannonhalmán.
