A Hetek-nek adott interjút Orbán Viktor, és két blaszfémikus kijelentést is tett, amiről érdemes néhány szóban megemlékezni.
„A Szentlélek nélkül nem fog több gyerek születni Magyarországon…. Mindannyian tudjuk, hogy Semjén Zsolt… nem mondom, hogy egy szent ember, de majdnem.”
Itt két, nagyon fontos kérdésre utalt, mindkettő a gyerekekkel van összefüggésben. A Szentlélekkel kapcsolatos gondolata arra utalhat, hogy 2022-től a hazai születésszám elkezdett látványosan csökkenni, és 2024-ben az utóbbi évtizedek legkedvezőtlenebb szintjére esett vissza.
A majdnem szent Semjén Zsoltra való utalásnak előzménye pedig a „Zsolti bácsi ügy”, az a politikai botrány és pletyka, amely a Szőlő utcai javítóintézet körüli, azzal összefüggésben előkerült pedofília-gyanús állításokhoz kapcsolódik.
Ebben az ügyben egy forrás említette „Zsolti bácsit”, a magas rangú politikust, aki állítólag szexuális kapcsolatba került nevelt a gyerekkel. Az ellenzék erre felkérdezte a kormánypártiakat, hogy mondják meg, ki „Zsolti bácsi”, amire Semjén Zsolt – láthatóan nem egyeztetve a kormányképviselőkkel – igen meglepő módon maga válaszolt papír segítségével a Parlamentben.
A kormány és a Fidesz–KDNP visszautasítja a vádakat, lejáratási kampánynak minősíti azokat, és azt állítja, – ebben a pillanatban tényszerűen –, hogy nincs bizonyíték bármely politikusuk érintettségére.
A téma azért nagyon lényeges, mert kormánybuktató hatású lehet, látva mi történt a kegyelmi ügyben Novák Katalinnal és Varga Judittal.
Ennyi bevezető után kiegyezhetünk abban, hogy nem ártott volna az orosz ortodox Kreml által erősen befolyásolt református Orbánnak kifejteni, hogy ő mit is ért a Szentlelken, mert eléggé aggasztó a gyerekszületéssel kapcsolatos gondolata. Így nem tudhatjuk, hogy ezt azért mondta-e, mert annyira elrontotta a kormányzást, hogy annak következtében isteni segítségre van szükség a demográfiai bezuhanás megállításához? Esetleg arra utal, hogy romlik a nemzőképessége az ateistáknak, vagy azoknak, akik nem hisznek a Szentlélekben? Esetleg a szerető Isten a Szentlelket magukhoz nem engedőket kihalásra ítélte, egyfajta szaporodási Özönvizet bocsát most a Földre? Megkockáztathatjuk-e azt a gondolatot, hogy a római katolikus egyház lelki vagy testi segítsége szükséges a népszaporulat javításához?
Nem ártana pontosan fogalmaznia vallási kérdésekben annak, akit a feleségével a protestáns Iványi Gábor adott össze, s akinek első gyermekeit, Ráhelt és Gáspárt is ő keresztelte meg.
Csekély tudásom van a Szentlélekről, de annak egyetlen eleme sem kapcsolódik a magyar párok átlagos 1,5 gyermekvállalásának javításához. Teológiai értelemben „Isten Lelkéről” beszélünk, amely élteti, megszenteli, vezeti az embert, egyben megvalósítja az Isten jelenlétét a világban. A hívők számára pedig a hit, a szeretet, a közösség és a remény forrása. A Szentháromság szempontjából pedig az Atya, a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek együtt alkotják az egy Istent három személyben.
Ki tehát Orbán Viktor, aki megmondhatja, hogy az egyharmad (Szentlélek) erősebb a kétharmadnál (Atya és Fiú)? Ez olyan spirituális nemzeti konzultáció-szerű megoldásnak tűnik nekem.
A szentekről még kevesebbet tudok, de abban biztos vagyok, hogy az egyház nem ismeri a „majdnem szent” fogalmát. Az előbbi témához csatlakozva: egy nő nem lehet majdnem várandós. Vagy az, vagy nem az. A fő keresztény politikusunknak, Semjén Zsoltnak az ilyen hit-illiberális meghatározása is istenkáromlás. Legyinthetnénk rá, ha normális országban élnénk, de nem ott élünk, hanem ahol az ilyen beszéd értelmet nélkülöző érzelmi alapú szavazáshoz vezet. Amúgy, ha normális országban élnénk, akkor vagy nem Orbán lenne kormányon, vagy ha igen, nem ilyeneket mondana, hanem már évekkel korábban „kinyomoztatta” volna, mi is történt a bántalmazott gyerekekkel.
A Szentlélekre tolni a felelősséget 15 év NER után, illetve majdnem szentté avatni valakit, aki az őt is magában foglaló rendszer bűnei miatt nem képes a személyét tisztázni, egy másik istenkáromlás.
Akárhonnan vizsgáltam az orbáni üzenetet, hozzá kellett szólnom: nem az ügy érdeméhez, hanem annak beteg politikai kihatásához. Hiszen a gyerekeinkről van szó, éljenek azok családban vagy őket védeni hivatott intézmények falai között.
