A második számú náci vezér, aki a nürnbergi perben már elsőszámúnak számíthatott Adolf Hitler öngyilkossága után, elbeszélgetett a tárgyalás szünetében Gustav Gilbert pszichológussal, aki elsősorban a háborúról kérdezte hiszen a második világháborúba a nácik hajszolták bele Németországot és az egész világot 1939 szeptemberében.
A náci vezérkar teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy Németországban a lakosság többsége nem akar háborút hiszen az első világháború óriási emberáldozatot követelt, és katasztrofális következménnyel járt: Németország területének egy részét elveszítette és óriási jóvátételre kényszerült, mely megrendítette egész gazdaságát. Hogy sikerült mégiscsak rávenni Németország lakosságát a háborúra, mely azután még katasztrofálisabb következményekkel járt mint az első: a teljes összeomlást tetézte a morális csőd. A holocaust- több mint ötmillió zsidó kiirtása – örökös szégyene a német társadalomnak. Hermann Göring – Hitlerrel ellentétben – az elit tagjának számított: édesapja Délnyugat Afrika kormányzója volt. Maga Hermann Göring pedig szépen dekorált háborús hős, aki a légierő tisztjeként országos presztízsnek örvendett miközben Hitler őrvezető a hadsereg propagandistájaként igyekezett elvonni az elit felelősségéről a figyelmet a vesztett világháború után.
Hitler a revansot hirdette meg, és Németország uralmát ígérte meg Európa felett a frusztrált német népnek, mely szívesen képzelte magát Ubermenschnek.
“Mindig az elit dönt!”
Ezt állította Hermann Göring, a német uralkodó osztály tagja, aki fontos szerepet játszott a Harmadik birodalom megteremtésében.
“Az emberek természetesen nem akarnak háborút. Miért tenné kockára az életét az egyszerű paraszt, amikor a legjobb, ami a háború végén történhet vele az az, hogy épségben visszatér a földjére? Senki sem akar háborút sem Oroszországban, sem Angliában, sem az Egyesült Államokban, de még Németországban sem. Végső soron azonban a politikáról mindig az ország vezetői döntenek. Az embereket pedig könnyű rávenni arra, hogy kövessék ezeket a döntéseket. Mindegy, hogy demokráciáról, kommunizmusról, parlamentarizmusról vagy fasisztadiktatúráról van szó”
– hangsúlyozza Hermann Göring.
“Nade a nép a demokráciában elmondhatja a véleményét, maga választja a képviselőit” – veti fel a pszichológus.
“A demokrácia kétségkívül szép gondolat, de a gyakorlatban mindegy, hogy van-e szava a népnek vagy nincsen, mert minden rendszerben rá lehet kényszeríteni a népet az engedelmességre. Méghozzá nagyon egyszerűen: azt kell nekik mondani, hogy megtámadták őket! Ezekután a béke pártján állókat árulónak, a haza ellenségének lehet nyilvánítani. Ez minden országban működik.”
Hermann Göring itt valószínűleg a Pearl Harbor esetre utalt: Roosevelt elnök segíteni akart Nagy Britanniának, melyet Hitler légiereje szinte tönkre bombázott, de az amerikai közvélemény nem akart háborút. Még Roosevelt elnök londoni nagykövete, Kennedy is ellenezte azt, mert ír volt, aki utálta az angolokat. Roosevelt elnök a Távol Keleten lépett akcióba a háború érdekében: olajembargót rendelt el Japán ellen, melynek gazdaságát fojtogatni kezdte az üzemanyag hiánya.
A japán flotta támadásra készült az USA ellen, és bár a hírszerzők tudtak erről, de Roosevelt elnök csak annyit tett: kivonta a legfontosabb hadihajókat Pearl Harbor kikötőjéből, melyet aztán megtámadtak a japánok. Válaszul országos felháborodás tört ki az Egyesült Államokban: a Keresztapa című filmeposz elején az is kiderül, hogy Michael Corleone, a későbbi Keresztapa önként jelentkezett a haditengerészethez, ahol kitüntetést is kapott. Az amerikai hadüzenet láncreakciót indított el: Hitler is hadat üzent az Egyesült Államoknak, és a nyomában Magyarország is, melynek soha semmi problémája nem volt Washingtonnal.
Putyin a NATO, Orbán Viktor pedig az ukrán fenyegetésre hivatkozik
A nácik – saját propagandájuk szerint – Európát védelmezték Sztálingrádnál. Bayer Zsolt is egyetértett ezzel. Putyin – saját propagandája szerint – nem agressziót követ el egy rokon nép leigázására hanem megvédi Oroszországot a NATO fenyegetésétől. Más oldalról persze a NATO és az Európai Unió orosz fenyegetésről beszél.
Valójában a németek is azért fogadták el a Führer eszelős tervét a fél világ meghódítására, mert a náci kormányzat kivezette Németországot a gazdasági válságból, és azt ígérte nekik, hogy a brit birodalomhoz hasonló világbirodalmat teremt.
Nem sok realitása volt ennek hiszen három nemzetállam: Németország, Japán és Olaszország állt szembe három birodalommal: az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és a brit birodalommal. A náci propagandának ezt az alapvető tényt el kellett hallgatnia.
Orbán Viktor gazdaságpolitikája, diplomáciája és nemzetpolitikája látványosan megbukott: a magyar gazdaság stagnál, nem jött létre Trump – Putyin paktum, melyről a magyar miniszterelnök álmodozott, a magyarfaló szélsőjobboldali George Simion támogatása megingatta a bizalmat a határon túli magyarokban. A háborús hisztéria propaganda fegyvere már 2022-ben is hatott, és ma is elszántan forgatja ezt a csatabárdot Orbán Viktor, aki szerint a háborúpárti Európa fenyegeti Magyarországot holott a helyzet pontosan fordított: az agressziót végrehajtó Putyin érdekében akadályozza Ukrajna támogatását a magyar diplomácia. Magyarországot semmiféle háború sem fenyegeti, de Orbán mégiscsak vészhelyzetet tart fenn. Miért?
Mert nem Magyarország hanem Orbán Viktor van vészhelyzetben: elveszítheti a hatalmát!
Ami az ő esetében egzisztenciális válságot is jelent hiszen a lopott milliárdok után a bukás után nemcsak az új kormányzat tudakozódna, hanem az Európai Ügyészség is. Orbán győzelemre van ítélve, ezért adja ki a kubai kommunisták jelszavát: Patria o muerte! – haza vagy halál! Orbán már régóta azonosítja magát a hazával, már évtizedek óta hirdeti, hogy “a haza nem lehet ellenzékben.” Holott épp a háború kapcsán látszott: a haza épp az ellenzékben volt Magyarországon!
Lehet bírálni Károlyi Mihály politikai teljesítményét 1918 után, de azt Tisza István miniszterelnök is elismerte:
”Károlyi Mihálynak igaza volt: ez a háború, melyet elvesztettünk, nem Magyarország érdeke! volt”
1914-ben Tisza István szavazta meg az első világháborút a haditanácsban a kezdeti fenntartások után.
A második világháborúba Horthy Miklós kormányzó vitte bele Magyarországot. Akik ellenezték, jelentős kisebbségben voltak, de nekik lett igazuk. Magyarország katasztrofális vereséget szenvedett.
Most Orbán Viktor Putyin oldalán áll az ukrajnai háborúban: ezért tehette fel Koppenhágában az uniós csúcs szünetében Donald Tusk lengyel miniszterelnök a kínos kérdést Orbánnak:
”Viktor, kinek az oldalán állsz?!”
Akárhogy is alakul a háború Ukrajnában, Putyin már biztos lúzer hiába nyilvánította őt győztesnek Orbán Viktor Kötcsén. Putyin világhatalmi álmainak vége: Oroszország kénytelen elfogadni Kína vezető szerepét a keleti blokkban.
Egy lúzer csicskásának lenni nem épp lenyűgöző perspektíva de hát Orbán Viktor már a túlélésért küzd, és kapkod mint a fuldokló a vízben. A baj csak az, hogy vele együtt Magyarország is süllyedőben van…
