242 ezer forintra rúgott tavaly az átlagnyugdíj Magyarországon, ez alig több mint 500 euró, de a nyugdíjasok többsége ennél kisebb pénzből gazdálkodhat: 1,2 millióan kevesebbet kapnak havonta mint 220 ezer forintot!
Mit jelent ez? Azt, hogy a korábbi 500 ezerhez képest ma már 800 ezer nyugdíjas él szegénységben! Közülük 300-350 ezren mélyszegénységben tengődnek. “Az éhhalál szélén állnak“ – mondta Farkas András nyugdíj szakértő. Aki hozzátette: a mélyszegénység általában azokat a nyugdíjasokat jellemzi, akik olyan kis településeken élnek, ahol nincsen munka, nincs posta sőt bolt sem. “A legalacsonyabb nyugdíjakat azonnal emelni kell!” – hangsúlyozta Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke.
Kétszeresére lehetne emelni az alacsony nyugdíjakat
Karácsony Mihály szerint a magyar állam működése hihetetlenül nem hatékony, jobb működéssel lehetőség lenne a nyugdíjak emelésére. Hogyan?
01 a NAV behajtatlan követelései meghaladják a 2800 milliárd forintot
02 a fekete gazdaság aránya Magyarországon 13% miközben Dániában csak 5%
03 a közbeszerzéseket átlagosan 40%-kal túlárazzák a nemzeti együttműködés rendszerében
“Ezekből a nyugdíjakat a duplájukra lehetne emelni” – állítja az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, aki nem beszélt arról a 18 milliárd euróról, melyet Brüsszelben fagyasztottak be, mert az Orbán kormány nem teljesíti az Európai Unió jogállami normáit, és arról sem, hogy a magyar banktörténet legnagyobb botrányában Matolcsy György alapítványai mintegy 600 milliárd forint közpénzt tüntettek el.
Miért a 2,6 millió nyugdíjas Orbán Viktor leghűségesebb szavazója?
A miniszterelnök politikai számításainak alapja az, hogy a nyugdíjasok döntő többsége rá szavaz. Ezt erősítik meg a statisztikák is. Vajon miért? A szegénység általában nem forradalmi indulatokat szít hanem szervilizmust hiszen a kiszolgáltatott ember szinte mindenben a hatalomtól függ. Nekik utal ki most 30 ezer forintos szánalmasan kisértékű élelmiszerutalványt az Orbán kormány, hogy megpróbálja enyhíteni az infláció hatását. Kompenzációról szó sincs legfeljebb kárenyhítésről, de akinek 240 ezer a havi nyugdíja annak ez a pénz is sokat jelent! Ráadásul az Orbán kormány fenntartja az ingyenes egészségügyet és oktatást, amely ugyan nagyon rossz hatásfokkal működik, de van! Magánegészségügyet a nyugdíjasok döntő többsége nem tudna megfizetni. Ugyanez a helyzet a közösségi közlekedéssel. Lehet, hogy a MÁV lepukkadt, mert évtizedek óta nem kap elég pénzt, de a nyugdíjasok ingyen közlekedhetnek rajta!
A nyugdíjasok rettegnek a liberális reformoktól, mert azok megszüntetik az ingyenes állami szolgáltatásokat, és ezzel kizárják őket a fogyasztói körből. Ezért nem beszél Orbán Viktor sohasem reformokról, mert a nyugdíjasok körében Bokros Lajos csomagja óta ezek különösen népszerűtlenek.
Magyar Péter is megértette ezt, ezért is nem fogalmaz meg semmiféle gazdasági programot.
Észszerűség és népszerűség ellentéte
Horn Gyula populista kampányt folytatott 1994-ben, és ezzel nagy győzelmet aratott annak ellenére, hogy korábban a rendszerváltás idején sokan az utódpárt végét jövendölték. Horn Gyula tudta, hogy népszerűtlen reformokat kell végrehajtania, de nem ezekkel kampányolt hanem a háromhatvanas kenyérrel. Utcahosszal nyert, majd jött a Bokros csomag, amely radikális életszínvonal csökkenést jelentett szinte az egész társadalomnak, a nyugdíjasoknak különösen a magas infláció miatt.
Orbán Viktor emiatt utasította el az IMF reform terveit 2010-ben, és paterolta ki a Nemzetközi Valutaalapot Magyarországról. Aztán persze megszorító csomagot hajtott végre, de ezt nem sietett bejelenteni holott 500 milliárd forintot vett ki a költségvetésből.
A mostani költségvetésben benne van az a 18 milliárd eurós átutalás is, melyet Brüsszelben befagyasztottak, mert az Orbán kormány nem teljesíti a jogállami normákat vagyis magyarra fordítva: ellopja a pénz jórészét!
Magyar Péter ebben jelenthet fordulatot: Brüsszelben neki megígérték, hogy megkapja az uniós euró milliárdokat. Mire lesz ez elég? Ezt senki sem tudja hiszen a gazdaság valóságos állapota hétpecsétes titok majdnem annyira mint a rendszerváltás előtt amikor a legfontosabb adatok csakis a hatalom számára voltak elérhetőek.
A baj az, hogy a nyugdíjas társadalom folyamatosan azt tapasztalta, hogy a nagy politikai fordulatok számára egzisztenciális válságot eredményeztek: így volt ez a rendszerváltás után vagy a nemzeti együttműködés rendszerének kezdetén. A politikai fordulatok idején nehéz fenntartani a gazdasági stabilitást márpedig ez a nyugdíjas társadalom számára létszükséglet. Nekik nem lehet a csodálatos jövőről beszélni, amelyért érdemes áldozatot hozni, mert számukra a szánalmas jelen permanens egzisztenciális fenyegetést jelent. A Gyurcsány kormányzat bukásával elveszítették a tizenharmadik havi nyugdíjat, melyet csak jóval később kaptak vissza Orbán Viktortól.
A hála nem politikai, hanem egzisztenciális kategória. Bokros Lajos a legutóbbi választások előtt megírta a Népszavában: a nyugdíjasoknak nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj! Minden bizonnyal ez a fenyegetés is benne volt abban, hogy a nyugdíjas társadalom jórésze Orbán Viktorra szavazott, aki kétharmados győzelmet aratott 2022-ben. Az egzisztenciális félelem nagy úr, és felülírhatja a politikai meggyőződést 2026-ban is.
