A magyar átlagkereset csak egyharmada az osztráknak

0
947
Repubblica

A magyar álom a rendszerváltáskor 1990-ben az volt, hogy utolérjük Ausztriát, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke még nem is oly rég erről fantáziált, de a magyar közvélemény már régen rádöbbent: erre nemcsak az elmúlt nem egészen 34 évben nem volt esély, de a közeli jövőben sem lesz – akárki is jut kormányra Budapesten.

A nagy pofára esés számokban az Eurostat szerint: a legjobban Luxemburgban kerestek az Európai Unióban, havonta 1.560 ezer forintot. Luxemburg adóparadicsom az Európai Unióban éppúgy mint Írország, amely a harmadik helyen áll 1.373 ezer forinttal. Kettejük között Hollandia az ezüstérmes 1.440 ezer forinttal. Ausztria az ötödik 1.224 ezer forinttal. Az uniós átlag: 898 ezer forint. Ezek mind nettó számok. Magyarország hátulról a negyedik a 27 uniós tagállam között, a szegényházban utánunk már csak Horvátország, Románia és Bulgária következik.

És a vásárlóerő?

Egy euró jóval kevesebbet ér Párizsban az olimpia idején amikor elszállnak az árak mint Budapesten  vagy pláne vidéken Magyarországon. Bár Magyarország uniós rekorder volt tavaly az inflációban, azért még a gazdagabb nyugat-európai uniós államokban magasabb az árszínvonal. Az Eurostat elvégezte a jövedelem számítást vásárlóerő paritáson is, itt sincs mivel dicsekednie a nemzeti együttműködés rendszerének  Magyarországon: az átlagkeresetből elérhető fogyasztási szint csak a kétharmada az uniós átlagnak. Vagyis a magyar lakosság többsége szegénynek számít az Európai Unióban akkor is, ha van munkája és rendszeres havi jövedelme. Ha vásárlóerő paritáson mérjük össze az unió 27 tagállamát, akkor Hollandia kerül az első helyre, ahol 41%-kal haladják meg az uniós átlagot a keresetek. Luxemburg a második, Ausztria pedig a harmadik 30 illetve 27%-kal. Magyarország itt kicsit jobban áll, mert öt uniós tagállam van mögöttünk: Észtország, Horvátország, Bulgária, Lettország és Bulgária. Ez egy picit árnyalja a balti államok gazdasági felzárkózásáról szóló sikerpropagandát.

Orbán tisztában van a helyzettel

“A magyar választópolgárok 45%-a támogatta a Fideszt az európai választáson, és ezért hálásak vagyunk hiszen a 2023-as év gazdaságilag nehéz volt”

– nyilatkozta Tusnádfürdőn Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a 24.hu portálnak.

Orbán Viktor azért is állította középpontba a békepropagandát, hogy elfedje a kínos tényt: tavaly az átlagos szavazópolgár életszínvonala csökkent a magas infláció miatt. Időközben sikerült megfékezni az inflációt, de az bármikor visszatérhet, mert a magyar gazdaság teljesítménye nem ad okot optimizmusra. Ilyenkor pedig Orbán Viktor úgy segít magán, hogy újabb különadókat ró ki a gazdaság szereplőire: bankokra és cégekre. Erről írta azt Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója  a Mandineren, hogy

Orbán Viktor különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek “ideiglenesen állomásoztak” Magyarországon 1945 és 1991 között.

Orbán Viktor a hétvégén beszél Tusnádfürdőn, de valószínű, hogy inkább a békepropagandát folytatja majd nehogy szóba kerüljön a magyar életszínvonal, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében a béka segge alatt tartózkodik az Európai Unióban miközben a korrupció az eget hasogatja, és a miniszterelnöknek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp lehet ezen változtatni. Miért nincs?

Mert a szavazó polgárok döntő többségének szegénysége Orbán Viktor politikai hatalmának alapja.

Magyar Péter támogatói jórészt a középosztályból kerülnek ki, és elsősorban a nagyvárosokban élnek a saját jövedelmükből. Orbán korrupt elitjének politikai szövetségese viszont az a sok millió szegény, aki állami támogatás nélkül a vízszint alá süllyedne. Csakhogy Orbán Viktornak elfogyott a pénze, és ezzel együtt lehet, hogy a politikai szerencséje is. Ingyen ugyanis az ő hatalmát sem őrzi a kutya sem…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .