Egy sikeres Trump-Kim Dzsong Un csúcs elvezethet a háborúhoz Iránnal – legalábbis a Háárec izraeli ellenzéki lap szerint, amely a héják álláspontját elemzi Washingtonban. A tét nem csak a két fél számára nagy, nemzetközi színtéren is sokan aggódva vagy éppen reménytelien figyelik, mi történik holnap Szingapúrban.
Korábban az ifjabb Bush elnök a gonosz tengelye három résztvevőjének nevezte Irakot, Iránt és Észak-Koreát. Irakot az amerikaiak megszállták, Szaddám Huszeint felakasztották, az ország pedig összeomlott (a romokból feltámadt az Iszlám Állam). Trump kedden tárgyal Kim Dzsong Unnal. „Optimista vagyok” – jelezte Twitteren az amerikai elnök, aki ezt megelőzően jól összeveszett a szövetségeseivel, elsősorban Kanadával.
Ha sikerül megállapodni Észak-Korea diktátorával, akkor a gonosz tengelyéből már csak egyetlenegy marad. Irán.
Teherán azóta áll az USA célkeresztjében, amióta a forradalmár lázadók 1979-ben elfoglalták az amerikai nagykövetséget és Khomeini ajatollah a Sátán küldöttének nevezte Amerikát. Barack Obama megpróbált megállapodni Iránnal, létre is jött az atomalku, melyet öt más nagyhatalom is aláírt, Izrael tiltakozása ellenére. Trump azonban nemrég kilépett az atomalkuból, az öt másik nagyhatalom – Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína – kitart mellette.
Az izraeli miniszterelnök mindeközben tapsol Trumpnak, és nyíltan ösztönzi az Egyesült Államokat arra, hogy mérjen megelőző katonai csapást Iránra.
Az izraeli lobbi és a héják szövetsége azzal érvel, hogy most még meg lehet előzni Irán atomhatalommá válását, ám később ezt már jóformán lehetetlen lenne megakadályozni.
Csakhogy egy katonai csapásnak komoly következményei lennének. Oroszország szövetségben áll Iránnal, amellyel közösen mentették meg a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot. Az eredmény: Irán katonailag berendezkedik az Izraellel határos Szíriában. Irán pedig továbbra sem ismeri el a zsidó állam jogát a létezéshez. Érthető tehát az izraeli kormány aggodalma. Csakhogy egy háború Iránnal egyáltalán nem lenne sétagalopp. Ezt az amerikai tábornokok is jól tudják, nem véletlenül beszélik le Trumpot arról, hogy katonai eszközökkel próbálja meg térdre kényszeríteni Iránt. Az amerikai elnök ezért is vezet be újra gazdasági szankciókat, hátha a gazdasági nehézségek meghátrálásra kényszerítik a teheráni vezetést. A valóságban azonban Iránban a kemény vonal kerekedett felül azt követően, hogy Trump kilépett az atomalkuból.
A mérsékeltek elveszítették legfontosabb ütőkártyájukat: a gazdasági előnyöket cserébe azért, hogy lemondtak az atomfegyverről.
Alaposan fel van tehát adva a lecke Donald Trumpnak, aki ráadásul eredményeket kell, hogy produkáljon a novemberi kongresszusi választásokra is. Ha ugyanis ott a republikánusok veszítenek, akkor Trumpnak a hátralevő időszakban egy vele szemben álló kongresszussal kell megbirkóznia a következő két évben.
Trump eddig nem mutatott különösebben nagy diplomáciai képességeket, de fatális hibát sem követett el.
Márpedig lehet, hogy egy Irán elleni háború csődbe vinné egész elnöki periódusát. A világ pedig még sokkal többet veszíthetne.
Az viszont pozitív – már ha a Háárec washingtoni információi megfelelnek a valóságnak –, hogy a szingapúri csúcs sikerre van ítélve, hiszen Trumpnak valamit fel kell mutatnia. Hasonló helyzetben van Kim Dzsong Un is, aki mindenképp szeretné elkerülni Szaddám Huszein sorsát.
A csúcs kedden helyi idő szerint kilenckor kezdődik Szingapúrban.
