Afrikában, Ázsiában és Európában megdőlt minden korábbi hőségrekord júliusban, és a hőhullámok folytatódhatnak – jelzi a Global Climate Report, melyet a US National Center for Environmental Information- NCEI.
A hőhullámok hétköznapi jelenségekké válnak és a szélsőséges időjárás megszokottá – írja a jelentés, amely kiemeli, hogy július egy 14 hónapos folyamatos rekord végső állomása, amelyet valószínűleg augusztusi csúcs is követ majd. Mindennek az egészségügyi következménye katasztrofális lehet: Európában 60 ezer halálos áldozatot követelt a hőhullám 2022-ben. Idén a mediterrán országokból többszáz halottat jelentettek, melyeket a hőséggel lehetett kapcsolatba hozni.
Afrikában az a gond, hogy a hőhullámok idején a moszkitók is igencsak elszaporodnak, és emiatt jelentősen növekedhet a malária megbetegedések száma – ez pedig még mindig fontos halálozási ok ezen a kontinensen.
3,5 milliárd embernek kell az embertelenül magas hőmérséklethez hozzászoknia
Az emberiség döntő többsége olyan helyen élt eddig, ahol az évi középhőmérséklet 11-15 Celsius fok volt. A 29 Celsius feletti átlaghőmérséklet csak nagyon kis területen volt eddig jellemző: a Föld 0,8%-án. Ez az, ami megváltozik, és különösen nehéz lesz hozzászokni a városi körzetekben:
Európában elsősorban Athént fenyegetik a folyamatos hőhullámok. Hogy védekezik a görög főváros? Helyreállítanak egy 1500 éves vízvezeték rendszert, melyet még a rómaiak építettek, és ily módon zöld környezetet varázsolnak Athén köré, mely csökkentheti a hőhullámok hatását. Sevillában, Spanyolországban létrehoztak egy rendszert, amely kategorizálja, és előre jelzi a hőhullámokat, hogy fel lehessen készülni rájuk.
Az Egyesült Államokban Miami talán a legveszélyeztetettebb nagyváros: ott hőség szezon rendszert vezettek be, amely szabályozza az egész környező floridai térség életét a hőhullámok időszakában.
Afrikában Sierre Leone fővárosa Freetown úgy próbál védekezni a hőhullámok ellen, hogy elindították a Freetown-tree town programot, amely egymillió fa ültetésével kívánja enyhíteni a hőhullámok hatását.
Az ENSZ környezetvédelmi programja ajánlja a parkosítást és a fásítást a nagyvárosokban, mert ily módon csökkenteni lehet a magas hőmérsékletet a nagyvárosokban.
2,4 milliárd dolgozó van veszélyben a hőhullámok miatt
Ez a világ munkaerejének több mint 70%-át jelenti. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás okozza a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat világszerte. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO felvázolta, hogy melyik kontinensen a munkaerő hány százalékát érintik a hőhullámok:
Az első helyen Afrika áll, ahol a munkavállalók csaknem 93%-át sújtja a rendkívüli hőség. Az arab félszigeten ez az arány 83%. Európában ez az arány lényegesen kisebb, de itt a leggyorsabb a növekedés: 2020 óta 17%.
Az USA munkabiztonsági hivatala szerint a hőség elsősorban a következő szakmákban jelent komoly gondot: tűzoltók, pékek, farmerek, építőmunkások, bányászok és ipari munkások. A hőhullám láthatatlan gyilkos, de világszerte csaknem 23 millió munkahelyi baleset hozható vele kapcsolatban – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.
Mit hoz a jövő?
Ha minden így megy tovább, akkor a forróság 1,6 millió ember időelőtti halálát okozhatja világszerte 2050-ben. Különösen veszélyeztetett a 65 fölötti korcsoport és a szívbetegek. 26,2 millió ember krónikus vesebeteggé vált a munkahelyi hőség miatt – írja az ILO jelentése.
A davosi világgazdasági fórum és a Rockefeller központ közös akció tervet dolgozott ki a hőhullámok ellen, mely természetes módon kíván védekezni vagyis anélkül, hogy felhasználna a klímaváltozást felgyorsító energia hordozókat. Heat Action Platform – hőség akció platform – HAP a program neve. Ez fontosnak tartja, hogy minden városnak legyen hasonló hőség akció terve, melyet alkalmazni tud a hőhullámok idején, melyek a jövőben gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az egész világon.
