Kim Ir Szen 1945-ben a szovjet csapatokkal érkezett meg a koreai félszigetre, amelyet az USA és a Szovjetunió kettéosztott. Az északi rész a kommunistáké lett. Sztálin Kim Ir Szen-t jelölte ki vezetőnek. A dinasztia azóta is mindenható uralkodói az országnak.
Kim Ir Szen fiatalabbik öccse, a most elhunyt, Kim Jong Dzsu bátyja uralkodása idejében fontos tisztségeket töltött be. Tagja volt a Politikai Bizottságnak, és egy időben vezette a kommunista párt személyzeti osztályát. Aztán amikor Kim Ir Szen kinevezte a fiát, a Szovjetunióban született Kim Dzsong Il-t trónörökösnek, az öccs karrierje megindult lefelé. A hatalom második vonalában élt mint a semmiről sem döntő parlament egyik alelnöke. A családra nem jellemző módon 101 évet élt.
Őssejt kezelések
Kínai mintára Észak Koreában is őssejt kezelést kapnak az öregedő vezető elvtársak. Ez nem tesz csodát: a dinasztia második tagja, Kim Dzsong Il viszonylag fiatalon meghalt szívrohamban. Rémes egészségi állapotban volt, súlyos cukor betegsége és alkoholizmusa miatt. Fia, a jelenlegi diktátor, Kim Dzsong Un sem egészséges. Nyilvánvalóan túlsúlyos és állítólag még mindig a Covid vírus szövődményeivel küszködik – bár hivatalosan a vírus nem jutott be Észak Koreába.
Akinek viszont nincsen különösebb egészségi problémája, az elérheti a 101-ik életévét is. Ez annál is jelentősebb eredménynek számít mert Kim Jong Dzsu fiatalkorában a sztálini Szovjetunióban élt, ahol az élet minősége még a káderek között sem volt lenyűgözően magas.
Lesz-e negyedik tagja a Kim dinasztiának?
A nemzeti kommunista rendszer jelenlegi uralkodója még fiatal, de szemmel láthatóan egészségi problémákkal küszködik. Egyszer sírvafakadt a nyilvánosság előtt, és bocsánatot kért népétől. Egy kőkemény diktatúrában ezt általában a gyengeség jelének tekintik.
Különösen egy olyan országban, amely a második nagy éhezési hullámmal néz szembe.
Az első a kilencvenes években több tízezer ember halálát követelte. Akkor azzal magyarázták a tömeges éhezést, hogy megbukott a Szovjetunió, amely támogatta Észak Koreát. Most azzal indokolják, hogy Észak Koreát hermetikusan el kell zárni a világtól a Covid járvány miatt.
Valójában Észak Koreában mindmáig hadikommunista gazdálkodás folyik: mindent a fegyveres erők kapnak meg. A parasztok egyáltalán nem érdekeltek a gazdálkodásban: siralmas életszínvonaluk egyáltalán nem függ az elért termés eredményektől. Kína reformokat javasolt az ifjú diktátornak, aki cserébe megölette Peking emberét a phenjani vezetésben.
A hadiállapot Dél Koreával viszont véget érhet, mert hála a szöuli diplomáciának megszülethet a békeszerződés. A BBC szerint Mun Dzsein dél-koreai elnök bejelentette, a két Korea, az Egyesült Államok és Kína elviekben megegyeztek abban, hogy hivatalosan is kinyilvánítják a koreai háború befejezését. A koreai háború 1950-től 1953-ig között tartott, és fegyverszünettel ért véget. A békeszerződés normalizálhatná a két Korea kapcsolatát. Kim Dzsong Un az ifjú diktátor most azt mérlegeli: a normalizálódó viszony Dél Koreával nem ássa-e alá a nemzeti kommunista diktatúrát, amely a Kim dinasztia uralmát jelenti Észak Koreában háromnegyed évszázada.
