Kezdőlap Világ Oldal 170

Világ

Jourova: letilthatják az uniós pénzeket

Magyarország és Lengyelország már idén sem kaphatná meg a neki járó uniós pénzek jórészét a brüsszeli bizottság alelnök asszonya szerint. Vera Jourova, aki az Európai Unió jogi biztosa a Bloomberg portálnak úgy nyilatkozott, hogy azon a címen lehetne letiltani az uniós pénzek átutalását Magyarországnak és Lengyelországnak: ez a két tagállam leépíti a jogállamot és nem teszi lehetővé a pénzek felhasználásának ellenőrzését.

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem lépett be az európai ügyészségbe, amelynek joga van vizsgálatokat indítani a tagállamok területén. Jellemző, hogy a korrupció miatt gyakran bírált Románia belépett az európai ügyészségbe, sőt a vezetőt is ők adják. Laura Codruta-Kövesi korábban Románia korrupcióellenes főügyésze volt.

Magyarország 7,2 milliárd eurót veszíthet

Lengyelország pedig csaknem 24 milliárdot. Mindkét kormány az európai bírósághoz fordult, mert szerintük az Európai parlament jogállamiságról szóló döntését nem szabad az uniós pénzek kifizetéséhez kötni.

Vera Jourova szerint a brüsszeli bizottság arra hivatkozva akadályozhatná meg a hatalmas összegek átutalását, hogy képtelenség ellenőrizni a pénz útját a két tagállamban. Elvben ez a magyar és a lengyel igazságügyi hatóságok dolga lenne, de ezek olyannyira a kormány ellenőrzése alatt állnak, hogy nem gyakorolnak valóságos kontrollt.

Ha Vera Jourova elképzeléseit a brüsszeli bizottság elfogadja, akkor kínos helyzetbe kerülhet a magyar és a lengyel kormány, amely igencsak számít az uniós válságkezelő alap pénzére.

Magyarországon jövőre választásokat tartanak, és akkorra a kormánynak gazdasági eredményeket kellene produkálnia. Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a vírusválság miatt a GDP még 2022-ben sem éri el a 2019-es szintet Magyarországon.

Abban értettek egyet, hogy más a véleményük

Az USA és Kína legfelsőbb tisztviselői befejezték a Biden-adminisztráció első személyes tárgyalásait. Mindkét fél elmondta, hogy hangot adtak nézetkülönbségeiknek és jelezték, hogy nem sikerült megegyezniük a felvetett problémák megoldásáról. valójában Tony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt kívánta érzékeltetni Anchorage-ben, hogy az USA a világ vezető hatalma, a kínaiak viszont az egyenjogúságukat szorgalmazzák.

Blinken külügyminiszter megerősítette, hogy Washington számára Kína a legnagyobb stratégiai kihívás.

„Meg akartuk osztani velük azokat a jelentős aggályainkat, amelyek Kína számos intézkedésével kapcsolatban felmerültek”

– mondta Antony Blinken külügyminiszter.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak konfliktust Kínával.

Yang Jiechi, a Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja a kínai újságíróknak azt mondta, miután az amerikai tisztviselők megszólaltak, hogy a tárgyalások „őszinték, konstruktívak és segítőkészek voltak”, de hozzátette, hogy „a két fél között még mindig vannak fontos különbségek”.

„Kína meg fogja védeni nemzeti szuverenitásunkat, biztonságunkat és érdekeinket”

– mondta Yang. ”

Érdekes módon elsősorban politikai témákról volt szó, a korábban oly fontos kereskedelmi ellentétek kis figyelmet kaptak – legalábbis a nyilvánosság előtt.

Trump szankciókkal sújtotta a kínaiak exportjának jórészét, és ezen Biden sem változtatott. Peking a jó kapcsolatok előfeltételeként a szankciók megszüntetését kívánja elérni.

A vírusválság előnyös helyzetbe hozta Kínát

Bár a Covid-19 járvány onnan indult, de a szigorú zárások eredményeképp sikerült azt viszonylag gyorsan leküzdeni. Így Kína gazdasága tavaly is növekedni tudott miközben az USA – más nagyhatalmakhoz hasonlóan – mínuszban van mindmáig.

Ezt a megnövekedett öntudatot fejezte ki Kína két vezető diplomatája Alaszkában. Jang Csiecsi, a Politbüro tagja hidegháborús mentalitással vádolta meg az USA-t. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a demokrácia exportjával. Vang külügyminiszter elítélte azt, hogy Peking hongkongi politikája miatt az USA szankciókat alkalmazott kínai vezetőkkel szemben.

Az amerikaiak felvetették Hongkongon kívül az ujgurok ügyét. Az USA szerint Peking „népirtást folytat” a muzulmán kisebbség megtörésére. Valójában Peking évtizedek óta gyorsított asszimilációra törekszik minden nemzetiséggel szemben.

A nyilvánosság előtti veszekedés azt mutatja, hogy nem várható gyors kibontakozás az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A megbeszélések előtt a tisztviselők felvetették Xi Jinping elnök és Joe Biden elnök közötti csúcstalálkozó lehetőségét a jövő hónapban a Föld napjához kapcsolódóan, de egyik fél sem tett ilyen bejelentést.

Persze Trump elnök is élesen bírálta Kínát első sikeres választási kampánya idején, majd pedig vendégül látta Hszi Csinping elnököt nyári rezidenciáján Floridában. Később pedig az USA elnöke a pekingi Tiltott Városban vendégeskedett. Olyan diplomáciai kegy ez, amelyet csak ritkán adnak meg külföldi vendégnek Kínában.

A két világhatalom együttműködésre van ítélve, de az USA egyelőre nem kívánja elismerni Kína egyenjogúságát, melyet maguk a kínaiak mind határozottabban követelnek. Elsősorban arra hivatkozva, hogy az idő nekik dolgozik: még ebben az évtizedben a kínaiak GDP-je megelőzheti az USA-t, igaz persze, hogy ehhez Kínában több mint 1,4 milliárd ember kell míg az Egyesült Államokban csak 315 millió.

Soros Mianmarban is bűnbak

A katonai junta rendőrsége letartóztatta a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi pénzügyi vezetőjét. Soros György alapítványának több más munkatársát is keresik abban az országban, ahol néhány hete vette át a hatalmat a hadsereg.

Azzal gyanusítják az alapítványt, hogy kapcsolatban állt a demokratikus erők vezetőjével, Ang San Suu Kyivel, akit a tábornokok mondvacsinált ürügyekkel fogva tartanak.

A demokratikus erők megnyerték a választásokat. Ezt nem tudta elviselni a hadsereg, amely évtizedek óta irányítja Mianmart, de az utóbbi időben demokratizálási folyamatba kezdett. Ennek fő oka az volt, hogy szerettek volna minél több nyugati tőkét vonzani az országba. Mianmar ugyanis gazdaságilag teljesen Kínától függ, és ez már a hadseregnek sem tetszik.

Soros a bűnbak

A Financial Times megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány már a kilencvenes évek óta van jelen Mianmarban. Most azért vált a támadások célpontjává, mert a népszerű demokratikus vezetőt, Ang San Suu Kyit ily módon próbálja meg lejáratni a nacionalista katonai junta.

A brit lap ehhez hozzáfűzi, hogy sok más államban is bűnbaknak jelölték ki Soros Györgyöt. Így a szülőföldjén Magyarországon is kampányt folytat ellene a kormány, de Netanjahu izraeli miniszterelnök is ellenefelének tekinti a holokauszt túlélő amerikai milliárdost.

A választásokat elveszítő Donald Trump is politikai ellenfelei közé sorolta Soros Györgyöt, aki a demokraták egyik fő támogatója Washingtonban.

Az új amerikai külügyminiszter családja viszont barátként tekint Sorosra, akinek egyetemét, a CEU-t anyagilag is támogatta az idősebb Blinken és neje.

Orbán, Putyin és a 200 milliárdos HÉV tender

Az oroszok eddig labdába sem rúghattak, de a magyar miniszterelnök hozzásegíti őket, hogy immár újra pályázhassanak a „túlságosan drága ” nyugati pályázók mellett vagy inkább helyett – írja a Direkt 36.

Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cége, a Transmashholding érdeklődött az első tender iránt is, de nem tudta teljesíteni a kiírási feltételeit. Ezért most Orbán Viktor szívességet tett Putyin elnöknek, és új pályázatot írt ki, melyen az oroszok is elindulhatnak.

Nem kizárt, hogy ez a döntés kapcsolatos Szijjártó Péter külügyminiszter moszkvai tárgyalásaival, ahol elsősorban a Szputnyik V vakcina szállításáról volt szó. Az oltóanyagot előállító cég tudományos igazgatója a CNN tudósítójának elmondta, hogy gondjaik vannak a tömeggyártással. Ennek következtében Oroszország rangsorolja a vakcina exportra várakozó államokat.

Persze az oroszok győzelme távolról sem vehető biztosra, mert a pályázaton a svájci Stadler és a francia Alstom a fő vetélytárs. Mindkét nyugati cég bőséges referenciákkal rendelkezik Magyarországon is.

Ráadásul a Stadlert szoros üzleti kapcsolat fűzi Magyarország leggazdagabb emberéhez, Mészáros Lőrinchez. Ez aligha lehet hátrány manapság egy tenderen Magyarországon.

Uniós pénzek

Nem javítja az oroszok esélyeit az sem, hogy a magyar kormány az EU helyreállítási alapjából akarja finanszírozni a 200 milliárd forintos HÉV programot. Csakhogy a csúszás miatt kifuthatnak az időből, ezért veszélybe kerülhet az uniós finanszírozás.

Annál is inkább ez lehet a helyzet, mert az orosz teljesítéssel korábban is sok gond volt Magyarországon.

Ugyanennek a Transmashholdingnak egy másik leányvállalata szállított 70 metrókocsi a budapesti 3-as metróhoz, de rengeteg műszaki probléma jelentkezett.

Még Tarlós István idejében a főváros be is perelte emiatt az oroszokat, akik több milliárd forintot fizethetnek ki a metrókocsik problémái miatt.

Moszkvában persze jól tudják, hogy Magyarországon nem ez számít hanem a jó kapcsolat a kormányzattal. A Transmashholding Hungary Kft. egyik tulajdonosa Szalay Bobrovniczky Kristóf, Magyarország egykori nagykövete, a jelenlegi kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje – írja a Direkt 36.

Romlásnak indul hajdan erős Orbán?

Győzelmet aratott Hollandiában Mark Rutte miniszterelnök, aki negyedszer is kormányt alakíthat. A holland miniszterelnököt nevezte Dutch guy-nak, holland fickónak Orbán Viktor miniszterelnök az uniós viták hevében. A holland kormányfő tapintatlanul aziránt érdeklődött, hogy hova is kerülnek az uniós pénzek Magyarországon?

A fukar négyek majd ötök vezetője volt Mark Rutte, aki sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy csakis akkor kaphassanak uniós pénzeket a tagállamok, ha azok elköltését ellenőrizni lehet.

A magyar kormány taktikusan nem lépett be az európai ügyészségbe, amelynek joga van vizsgálódni a tagállamokon belül is a pénzek elköltéséről.

Orbán szövetségese leszerepelt Hollandiában

Korábban a magyar miniszterelnök nagy reményeket fűzött Geert Wilders szélsőjobb pártjához, amely migráns ellenességre alapozta programját. Ez a párt most a választásokon gyengén szerepelt, és a második helyről visszacsúszott a harmadik helyre. A gyenge szereplés egyik oka az, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, melyet Thierry Baudet vezet, sok szavazót elhódította Geert Wilderstől.

A szélsőjobboldali mozgalom megosztottsága, amely nemcsak Hollandiában áll fenn az Európai Unióban, komoly gondot okozhat Orbán Viktornak, aki egy nagy szélsőjobboldali csoportot akar létrehozni az Európai parlamentben. Jelenleg két szélsőjobboldali frakció is működik az Európai parlamentben, és nemigen hajlanak az együttműködésre.

Korrupció

A fukar hollandok igen érzékenyek a korrupcióra. Ezért Mark Rutte újra meg újra felveti majd ezt a kérdést az uniós csúcstalálkozókon.

Erős külső szövetségese lesz ebben az USA, melynek külügyminisztere a napokban erősítette meg: külföldön is vizsgálják a nagy korrupciót ügyeket!

Malajzia ex miniszterelnökét tavaly 20 év fegyházbüntetésre ítélték korrupció miatt. A több milliárd dolláros ügy felderítését a New Yorki korrupció ellenes ügyészség kezdte meg. Amíg Malajzia miniszterelnöke uralmon volt addíg a főügyész nem talált okot a vizsgálatra. Miután azonban elveszítette a választásokat a kormányfőt és nejét azonnal letartóztatták, és a jövőben nemigen lesz gondjuk kosztra és kvártélyra.

Orbánt előbb ki kellett volna tenni

Sokáig tartott, amíg az Európai Néppárt (EPP) megszabadult a Fidesztől, de a szövetség a tagok eltérő érdekei folytán továbbra is megosztottak maradtak a jogállam kérdésében – jósolja az a tanulmány, amely a WP vitarovatában jelent meg.

Lise Herman, Julian Hoerner és Joseph Lacey az Exeteri Egyetem, a London School of Economics, illetve dublini University College tanárai rámutatnak, hogy Orbán Viktor választási autokráciává alakította Magyarországot, és ezzel szembe ment az EU alapvető értékeivel.

A Néppárt mégis éveken át elviselt minden bírálatot, sőt, leszavazta az EP határozati javaslatait a magyar kormány elítélésére.

Azért védelmezte a szélsőjobbos Orbán-kabinetet, mert az cserébe támogatta az EPP programját Strasbourgban és segített megszerezni fontos posztokat. 2011-19 között a kontinentális törvényhozók 24 esetben döntöttek az európai alapjogokat érintő kérdésekben, ezek közül négy közvetlenül Magyarországra vonatkozott, hét esetben pedig olyan tagokra, mint Lengyelország és Szlovákia.

Amikor magyar kérdés volt napirenden, az EPP-képviselői 20 százalékkal kevesebben szavazták meg az indítványt, mint a többi ügyben, azaz feltételezni lehet, hogy itt mind a négy esetben valamiféle háttér-megállapodás működhetett. Ám emellett más tényezők is szerepet játszottak.

(1) Ha egy jobbközép párt hatalmon van, akkor jóval kisebb a valószínűsége, hogy ütközik radikális szövetségeseivel. Ellenzékből inkább hajlandó erre. Ennek alighanem az az oka, hogy nem akar ártani a hivatalos kapcsolatoknak, még akkor sem, ha a másik fél a tekintélyuralom felé tart.

(2) A liberális demokráciát támadó rendszerek küldöttei kevésbé kaphatóak az alapértékek megóvására. A viszonzás reményében, ha legközelebb az ő országuk kerülne pellengérre.

(3) Az ilyen képviselőket a jelek szerint ideológiai megfontolások is véd- és dacszövetségre ösztökélik, mert a spektrum szélsőjobbos széléhez közelebb eső pártok szintén nem nagyon jeleskedtek, amikor a kulcsfontosságú normákért kellett kiállni. Az Európa-szkeptikusokkal ugyanez a helyzet.

(4) Fontos a földrajz is: a visegrádiaknál 27 százalékkal többen utasították el az esetleges szankciókat, mint a többi néppártiak esetében. Ezzel szemben nagyon is szorgalmazták a demokrácia területén visszalépő kormányok megbüntetését a belga, finn és holland képviselők, akik liberálisabb és a jogállamot inkább fontosnak tartó országokból érkeztek.

Az európai értékek szempontjából kedvező, hogy a jobboldal érdeke változhat, és ezt igazolja, hogy kitették a Fideszt, miután annak tagsága egyre jobban kikezdte az EPP hitelét, ráadásul Orbán mind harciasabb lett a Néppárt vezetőivel szemben.

A pártcsalád általában egységesen voksol, de amikor az alapértékekről esett szó, ez az egyetértés visszaesett 67,3 százalékra. Magyarország esetében pedig még nagyobb volt az ellentét: átlagosan csak 59 százalék fogadta el az előterjesztett kezdeményezést.
És még valami: ahogy haladt az idő, úgy ütközött ki egyre inkább, hogy mennyire eltérő az ország megítélése a szövetségen belül. A Fidesz kilépése után a Néppártnak elvileg nem érdeke, hogy eltűrje, amikor valamelyik tagja az alapértékeket támadja. Ám erre aligha lehet számítani, mert változatlanul az eltérő érdekek és ideológiai szempontok diktálnak. És a belső választóvonalak csak még markánsabbá válnak.
Európában nyomul a szélsőjobb, ezért a jobbközép tovább tolódik jobbra és mind borúlátóbb lesz az integráció kapcsán. Ily módon aligha lesz képes egységesen megnyilatkozni a normák védelme ügyében, noha a Fidesz már nem tagja a frakciónak – vélekedtek a szakértők.

ford.: Ara-Kovács Attila

Covid teszt jutatta a csúcsra

Kína ásványvíz királya volt sokáig Zsong Sansan, aki a koronavírus járványból is hasznot tudott húzni. Nemcsak hazája, de egész Ázsia leggazdagabb embere lett csaknem 71 milliárd eurós vagyonával – írja az RFI portál.

Vörös üvegben árusítja a Nongfu Spring ásványvizet Zsong Sansan, aki szorgos munkával a hatalmas kínai piac egynegyedét meghódította negyed évszázad alatt. A vörös a boldogság színe Kínában, no meg persze a kormányzó kommunista párté – ez semmiképp sem volt hátrány a titokzatos milliárdosnak.

Aki éppúgy Hangcsou városából startolt mint Jack Ma, aki nem is oly rég még Kína leggazdagabb embere volt. Az Alibaba alapító atyja éppúgy élvezte az akkori helyi párttitkár támogatását mint Zsong Sansan. A korábbi hangcsoui helyi vezető, Hszi Csinping ma egész Kínát irányítja.

Mindkét kínai milliárdost self made man-nek nevezi a pekingi sajtó, amely nem siet rámutatni a politikai támogatás fontosságára. Pedig ez meghatározó volt akkor is amikor Kínában kitört a koronavírus járvány 2019 novemberében. Hirtelen nagyon nagy szükség lett vírus tesztelésre. Ki kapta a legnagyobb megbízatást? A nem túlságosan ismert Yangshentang Wantai nevű cég, amely a kristályvíz király tulajdona volt. Arattak a piacon, ahol szinte monopol helyzetet élveztek.

Miközben Jack Ma összekülönbözött Hszi Csinping elnökkel, és így elhomályosult a szerencse csillaga, Zsong Sansan viszont a csúcsra ért.

Neki engedélyezték a hongkongi tőzsdei színrelépést, amit Jack Ma Alipay cégétől – máig ismeretlen okból – megtagadtak.

A 65 éves milliárdos – ellentétben Jack Mával – óvakodik a nyilvánosságtól.

Talán ezért is lett az egykori kőműves , aki egy ideig újságíró is volt, Kína és egész Ázsia leggazdagabb embere.

Harc a vakcina jogdíjakért

A gazdag államok egyelőre sikerrel akadályozták meg több mint 80 szegény ország kérését, hogy ingyen megkaphassák a Covid vakcinák gyártási jogát – írja a Reuters.

India és Dél Afrika volt a zászlóvivője a mozgalomnak, amely azt szerette volna elérni, hogy a szegény országok gyógyszergyárai is hozzájussanak a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonához, és ezt követően millió számra gyárthassanak az életmentő védőoltásokból.

Dél Afrika küldötte arra mutatott rá a WTO ülésen, hogy a HIV vírus elleni harc több mint 11 millió afrikai életet követelt, mert a helyi gyógyszergyárak nem kapták meg a vakcina gyártási jogát. Most hasonló helyzet állhat elő, mert a világon hiány van a koronavírus elleni vakcinákból, ennek következtében az árak oly magasan vannak, hogy a szegényebb államok azt nem tudják megfizetni.

Az Orvosok Határok Nélkül szervezet (Medecins sans Frontieres) már múlt októberben hasonló felhívással fordult a döntéshozókhoz. Mozgalmat indított ebben az ügyben, és ehhez már több mint 375 civil szervezet csatlakozott a világon.

A gazdag országok viszont egyöntetűen ellenezték  a javaslatot, mely így el is bukott a Világkereskedelmi szervezetben. Az  USA, Nagy Britannia, az Európai Unió és Svájc egyaránt nagy gyógyszergyárakkal van jelen a globális piacon, ezért semmiképp sem akarnak lemondani a jogdíjakról, amelyek szép hasznot hoznak.

A vitának egyáltalán nincsen vége: a résztvevők abban állapodtak meg, hogy áprilisig, a WTO következő üléséig még kétszer találkoznak, és újra megtárgyalják a jogdíjak ügyét.

A Világkereskedelmi Szervezet új elnökasszonya, aki Nigériából érkezett azt javasolta, hogy a nagy gyógyszergyártó cégek képviselői üljenek tárgyalni le olyan érintett nemzetközi szervezetekkel mint a WHO vagy a GAVI nevű nemzetközi vakcina szövetség.

„Végül gyakorlati  eredményre kell jutnunk, mert emberek milliói várják tőlünk a konkrét megoldást” – hangsúlyozta a WTO elnökasszonya, Nigéria egykori pénzügyminisztere.

A korona vírus populista politikusokat buktathat meg

Csehország áll a világranglista élén az egymillió lakosra számított Covid-19 vírus halálozásban a Johns Hopkins egyetem szerint.

A New York-i Bloomberg ennek kapcsán azt írja, hogy Babis miniszterelnök pártjának, az Anonak a népszerűsége a mélypontra süllyedt, mert a csehek többsége őket is felelőssé teszi a sikertelen járvány kezelésért.

Csehországban októberben tartják a választásokat, de jelenleg az Ano párt népszerűsége mindössze húsz százalék! A Kalózpárt nevű proteszt mozgalom csaknem ugyanennyire számíthat.

A Bloomberg emlékeztet rá: Trump bukását jelentős részben az okozta az amerikai választásokon, hogy kezdetben igyekezett elviccelni a koronavírus járványt, amely azután napjainkra több mint félmillió amerikait ölt meg. Biden elnök viszont azt ígérte az amerikaiaknak, hogy az első száz napban 100 millió embert oltanak be az USA-ban! Ez az oltási program jól halad és Biden 1900 milliárd dolláros támogatási csomagjával együtt reményt ébreszt az amerikaiakban a vírusválságból való kilábalásra.

És Orbán?

Kezdetben

a magyar miniszterelnök sem vette igazán komolyan a korona vírus járványt, később pedig elsősorban nagy üzletet látott benne.

A koronavírus járvány első hullámának kezelése – éppúgy mint Csehországban – sikeres volt. A második és a harmadik hullám viszont súlyos következményekkel jár Magyarországon is, ahol a halottak száma immár meghaladja a 17 ezret.

Választásokat jövő tavasszal tartanak Magyarországon, ahol a halálozási adatok már rosszabbak az USA-nál, és a gazdaság támogatása is messze elmarad a Biden csomagtól.

Az uniós válságkezelő pénzek érkezését pedig a magyar kormány késlelteti azzal, hogy az európai bírósághoz fordult az ügyben.

Trump után Babis és Orbán egyaránt megihatja a vírusválság levét annak ellenére, hogy az ellenzék nemigen képes alternatívát nyújtani sem Csehországban sem pedig Magyarországon.

Salvini: együtt Orbánnal és a lengyelekkel

Az olasz Liga vezére cáfolta, hogy a Fidesz helyének az elfoglalására készül az Európai Néppártban. Ehelyett Matteo Salvini új frakciót akar az Európai parlamentben, amelyben a Liga, a Fidesz és a PiS együtt küzdene Brüsszellel szemben.

Salvini jól ismeri Brüsszelt, mert korábban maga is parlamenti képviselő volt ott. Putyin emberei látták meg benne a jövő emberét, és így került a Liga élére és lett az olasz jobboldal vezére. Aki azonban most nehéz helyzetbe került: belépett az olasz kormányba, amely határozottan támogatja az Európai Uniót. Maximális együttműködésre törekszik az USA-val Oroszországgal és Kínával szemben.

Olaszországban a szélsőjobboldali Giorgia Meloni mozgalma szorongatja, amely azzal vádolja őt, hogy elárulta régi eszményeit amikor belépett Mario Draghi kormányába.

A moszkvai kapcsolat

Orbán Viktor miniszterelnököt egyáltalán nem zavarja az, hogy Matteo Salvini jó kapcsolatokat ápol Putyinnal, de a lengyel pártokat annál inkább. Varsó Oroszországgal szemben maximális mértékben támogatja az USA és az EU álláspontját, amely szankciókkal sújtja Moszkvát Navalnij ügyében. Nem lesz tehát könnyű létrehozni egy koaliciót az Európai parlamentben, mert a lengyel pártok egyöntetűen elvetik az együttműködés lehetőségét Oroszországgal.

Vakcina diplomácia

Matteo Salvini épp ezért a vakcina ügyben akar egységet. Születésnapi interjújában ezért bírálta határozottan Brüsszelt. Fejeket követelt mondván, hogy az EU nem biztosít megfelelő mennyiségű vakcinát a polgárok megmentésére.

Olaszországban gyártani fogják a Szputnyik V orosz vakcinát, melyet az Európai Gyógyszerügynökség még csak vizsgál.

Lengyelország a maga részéről közölte: csakis olyan vakcina igazolványt fogad el, amelyben az EU által engedélyezett oltás szerepel. Ez gondot jelenthet a magyar polgároknak hiszen közülük sokan orosz vagy kínai védőoltást kaptak.

Állítólag maga Orbán Viktor is kínai védőoltást kapott, ezt pedig nem ismeri el az Európai Unió vagyis utazgatásai problematikusak lehetnek a jövőben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!