Kilenc hónappal elcsúsztatja a kormány a hazai oltóanyaggyár megvalósíthatósági és piaci környezeti tanulmányának elkészítését. A több tízmilliárdos projekthez jövőre 140 milliót ad a kormány.
Eredetileg idén augusztus végéig kellett volna elkészíteni a Nemzeti Oltóanyaggyár létesítésének előkészületi tanulmányát. Ez nem sikerült, ezért a kormány jövő május végére határozatban rendelte meg Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől a vakcinagyár megvalósíthatóságát és a piaci környezetet felmérő tanulmányt. Ezt a Debreceni Egyetemmel együttműködve kell elkészíteni.
Jó ideje zajlik az előkészítése annak, hogy – miként a határozat szövege is tartalmazza – az ellátásbiztonság szavatolása és az importkitettség csökkentése érdekében
újraindítják az oltóanyagok hazai előállítását.
Ez nemzetstratégiailag kiemelt érdek – fogalmaz az Orbán Viktor által aláírt határozat.
A vakcinaüzem létesítése több tízmilliárdos beruházásnak ígérkezik. Az előkészítő tanulmányra most 140 millió forintot utal ki a kormány a hajdúsági egyetem számára.
Jövő júliusra hozzák előre az egészségügyben a 8 százalékos béremelést. Ezután 2022-ig még összesen kétharmados béremelés lesz.
Megjelent a kormányhatározat, amely a korábbi bejelentést rögzíti jogszabályban. Eszerint jövő évtől 70 százalékot meghaladó béremelést hajt végre a kormány az egészségügyben. Mindenekelőtt arról döntöttek, hogy a védőnőkre is kiterjesztik ezt.
A jövő novemberi helyett július elsejei hatállyal emelik meg az ágazat béreit 8 százalékkal. Ezután 2020-ban 14, a következő két esztendőben pedig 20, illetve 30 százalékkal nőhetnek a fizetések.
Hogy a végén kezdjem: minden várakozás ellenére az elmúlt időszak legbékésebb tüntetései zajlottak tegnap – mármint az utcán. Az MTVA székházán belül viszont továbbra sem szabadult el a humanizmus szelleme és a tárgyalási készség, az öt pontot még mindig nem olvasták be az állami televíziók egyikében sem, sőt, további képviselőket bántalmaztak.
Egyszóval, volt miért tüntetni, és a demonstráció békésre, ötletesre, elegánsra sikeredett.
Tegnap ott hagytuk abba, hogy Szél Bernadettet és Hadházy Ákost kidobták a székházból, Varju Lászlót földre vitték, Kunhalmi Ágnesnek megsérült a lába. Innen folytatjuk.
Tehát, míg tegnap déltájban még semmit sem lehetett tudni a székházban tartózkodó képviselők állapotáról, beindult a propagandaüzem, és Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója bejelentést tett, miszerint „elfogadhatatlan, hogy politikusok erőszakkal akarnak beavatkozni egy szerkesztőség működésébe. Ezek a bevándorláspárti Soros-hálózat módszerei, így akarják megfélemlíteni azokat, akik nem értenek egyet velük.” Elfogadhatatlan is lenne, ha beavatkozni akartak volna: csakhogy az nem elfogadhatatlan, ha valaki be akar vinni egy rövid iratot és azt egy szerkesztő tulajdon kezébe akarja adni. Az inkább mindennapos gyakorlat. Az emberben feléled a gyanú: lehet, hogy azért nem találtak ennyi idő alatt sem egy ügyeletes szerkesztőt az MTVA székházában, mert adásaikat nem szerkeszti senki?
A rendőröket nem engedték be a biztonságiak
Időközben Tordai Bence kihívta a rendőrséget és a mentőket a földre tepert Varju László állapota miatt. A rendőrséget nem engedték be a biztonságiak – akiket állítólag egyenesen a Belügyminisztériumból irányítanak – a mentőket, jóval később, igen. A rendőrség részéről kevés ellenszenvet tapasztalhattunk tegnap a tüntetők iránt, de erről később.
Az épületben tartózkodó képviselők közül öten, úgymint Jakab Péter, Bősz Anett, Gréczy Zsolt, Bangóné Borbély Ildikó és Niedermüller Péter tiltakozásul a Varju Lászlót ért atrocitás miatt tarkójukra kulcsolt kézzel a földre feküdtek a biztonsági őrök előtt. Ezt a gesztust – mert gesztus volt, nem egyéb – az Origo úgy értékelte, hogy:
„Ismerős lehet ez a látványvilág azoknak, akik figyelemmel követték az arab tavaszt, de más forrongásnál, Soros-féle tiltakozásnál is előkerült a földre fekvés.”
Érdekelne, hogy a fenti sorok szerzője, az Origo munkatársa, az általunk már pertraktált Bordács Bálint képes-e akár minimális testi funkcióit is gyakorolni sorosozás nélkül, de van egy olyan érzésem, hogy nem: annyira rászokhatott már, hogy kialakult a függőség. Tessék vigyázni ezzel, ha szokássá válik, már majdnem képtelenség abbahagyni.
Azonban a III. kerület jegyzője időközben hiperűrsebességgel futtatta le a birtokvédelmi eljárást, minek következtében a már elkészült felszólítások alapján a rendőrök kivethették volna a képviselőket az épületből, mármint, ha beengedik őket. Meg ha sikerült volna kézbesíteni a felszólításokat. A hatalom ennen farkába harapott, teljesíthetetlen feladat elé állította saját magát.
Fotó: FüHü
Röviddel ezután dulakodás kíséretében kidobták az épületből Vadai Ágnest
Pont a kezdődő nemzetközi sajtótájékoztató előtt, egyszóval tudnak időzíteni a biztonságiak. Vadai feljelentést próbált tenni egy jelenlévő rendőrnél, ám az türelmet kért tőle. Vadai kompetens, intézkedni tudó rendőrt követelt.
A nemzetközi sajtótájékoztató úgy ért véget, hogy a rendőrök a sajtó képviselőit távozásra szólították fel, csak a képviselők maradhatnak ott. Önök az Országimázs Központ műsorát láthatták.
Vadaiék ellen is megpróbálták érvényesíteni a birtokvédelmi eljárást ezek után. Vadai nem vette át a papírt, amit egyébként Kunhalmi Ágnes és társai ellen fogalmaztak meg.
A rendőrség odament az épületen kívül, de a kerítésen belül tartózkodó országgyűlési képviselőkhöz, ismertetvén, hogy a III. kerületi jegyző határozata alapján el kell hagyniuk a területet, különben rendőri intézkedésre kerülhet sor.
Varju László lejutott az emeletről társaihoz, mentőt hívtak hozzá (aznap már sokadjára), csak ezúttal sikerült is bejussanak hozzá, a kórházban zúzódásokat állapítottak meg nála.
A többi képviselő úgy hitte, bezárták őket az udvarra, ám röviddel ezután mégis kinyitották nekik a kaput és távozhattak. Hadházy Ákosnak nem volt szerencséje, ő még a kapunyitás előtt távozott, létrán.
Fotó: FüHü
Egységben az erő, ha kell, akkor napokig, hetekig folytatják
Körülbelül ezek után, ezzel a háttérrel kezdődött a tüntetés, melyen nekem is volt szerencsém részt venni – a politikusok egy kis, kordonnal körülvett színpadon beszéltek, mely eléggé kiesett a figyelem középpontjából, és nem is mondtak semmi világrengetően újat vagy meglepőt, netán mulatságosat. Elhangzott az öt pont (mely azért lehetne hét is, ha belevennék a civiltörvény és a hajléktalan-törvény tarthatatlanságát is, hátha valakinek eszébe jut), Hadházy elmondta: szerinte az aljas, lejárató kormánypropaganda a legfontosabb bástyája a hatalomnak. Nem elfoglalni kell az MTVA-t, de elindult egy folyamat, amivel kikényszeríthetik, hogy leálljon a kormányzati propaganda.
Tóth Bertalan MSZP-elnök beszédében kiemelte, hogy múlt szerdán még nem gondolták volna, hogy az ellenzék együtt tud működni, és van értelme országgyűlési képviselőnek lenni. Azonban most megérezték, hogy egységben az erő, ezt az ellenállást pedig folytatni kell. Szabó Tímea azt mondta, hogy üzenik a közmédia vezetésének, Orbán Viktornak és Pintér Sándornak: hiába nem engedik be őket, nem engedik, hogy beolvashassák a követeléseket. „Nem fogunk elmenni, ha kell, akkor napokig, hetekig itt leszünk, amíg nem teljesítik a követeléseket” – mondta.
Szintet lépett az erőszak rendszere
„Szintet lépett az erőszak rendszere, tegnap valami megváltozott – mondta Szél Bernadett. A politikus azt mondta, hogy álmában sem gondolta volna tegnap, hogy ma „smasszerek fogják kidobni” a köztévé épületéből. Szél megköszönte a tüntetőknek a hősies kitartás, hogy tegnap éjszakába nyúlóan várták őket a mínuszokban.
Az volt az a pont, amikor Szél szerint átléptünk egy vörös vonalat, amikor rájött, hogy a köztévé épületében nem a rendőrség az úr. „Négyfajta egyenruhát tudtunk beazonosítani, és tele voltak fegyverrel”. Van egy ember, aki mindenért felel, ami ebben az országban zajlik – mondta Szél, aki szerint Orbán felel azért, hogy parlamenti képviselőket „ütnek-vernek” egy közintézményben.” (Index)
Lehetnek sztrájkok is
Fekete-Győr András után Kepli Lajos beszélt, majd meghallhattuk Székely Tamástól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökétől a nap egyik legfontosabb ígéretét: „Ha Áder aláírja a rabszolgatörvényt, akkor elindul a sztrájkok szervezése”. Beszélt még Hadházy Ákos (újból) és MárkiZay Péter is, majd bejelentették a hivatalos tüntetés végét.
Ez lehetett volna – az elmúlt hét tapasztalatai alapján – a legérzékenyebb és legveszélyesebb időszak, ugyanis az atrocitások kivétel nélkül a programok befejezése után szoktak történni. Csak épp most semmi ilyesmiről nem volt szó. A tömeg jelszavakat skandált, néha ugrált egy kicsit, hogy meg ne fagyjon, és igen civilizáltan figyelte a székházat, melynek tetején egyszer csak megjelent egy forgatócsoport, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felvételeket készítsen. Azonban erős fényű reflektorokat, valamint lézeres mutatópálcákat irányítottak rájuk és ezt nem tűrhették: a jelenlévő tüntetők szemlátomást nem kívántak biodíszletté válni egy propagandafilmben.
A rendőrség és a demonstrálók egyaránt roppant szelíden és udvariasan viselkedtek egymással
Ahangulatban nyoma sem volt erőszaknak. A karhatalom átvizsgálta az érkezők táskáit, de ezt mindenki természetesnek tekintette.
Kiváló szórakozásnak bizonyult a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ötlete: rájöttek ugyanis, hogy az épület falának egy része nem üvegből van, így arra remekül lehet vetíteni: egy olyan Super Mario-játékot vetítettek ki, amelyben Mészáros Lőrinc alakítja a főszereplőt. Túlzás nélkül állítható, hogy az utóbbi idők egyik legjobb ötlete volt: ezrek kaptak röhögőgörcsöt.
Én magam körülbelül ekkor hagytam el a helyszínt, ám elhamarkodott lépés volt ez, ugyanis a vetítés után egy-két ezer ember propagandaturnéra indult, érintve a Hír TV székházát, a Ripost szerkesztőségének épületét, a Figyelőt, aztán a Mediaworks székházához is elmentek. Ez szimbolikus épület, a Népszabadság utolsó szerkesztősége volt, most már a Mészáros-lapok központja.
Külön hangsúlyoznunk kell, hogy az említett szerkesztőségekben és székházakban nem tettek kárt, az ott dolgozóknak hajuk szála sem görbült és munkájukat sem zavarták meg – azonban mindegyik állomáson felolvasták az öt pontot és jelszavakat skandáltak.
Itt azért el kéne gondolkodjunk azon, hogy a kormánymédia állandó és mélyen hazug propaganda-nyomása milyen mértékű ellenszenvet váltott ki – ahelyett, hogy elhitték volna a hazugságaikat, tüntetnek ellenük, voltaképpen tehát nem a sajtó ellen tüntetnek, hanem éppenséggel a sajtóért, azért, hogy az legyen hiteles és korrekt, szavahihető, független és szabad.
A vonulók visszatértek a székházhoz, és mintegy kétszáz fő kivételével mindenki hazament. Ez a csoport még meggyújtott egy tüzet, de azt a rendőrség atrocitás nélkül eloltotta, egyikük eldobott a rendőrök felé egy petárdát, de társai leállították, „ne dobáld a rendőrt!” kiáltásokkal – és mindenki hazament.
És így ért véget békében a békétlennek induló tegnapi nap.
Folytatása következik?
Mindenképpen: ha máskor nem, pénteken, mikor is a Kétfarkúak Nemzeti Összkarácsonyi Békemenetet hirdettek, ez 18 órakor indul, a Kossuth térről. És nem kétlem, hogy aki velük tart, pompásan fog szórakozni.
De van egy olyan érzésem, hogy lesz demonstráció addig is.
Birtokvédelmi eljárást kért az óbudai jegyzőtől Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. A furcsa eljárás a székházban zajlik.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatójának kérésére Óbuda-Békásmegyer jegyzője, Kiss Anita fél egy után megjelent a képviselők által elfoglalt székház elkülönített-lezárt stúdió előtti területen. Közölte, hogy birtokvédelmi eljárást kért tőle a mindmostanáig láthatatlan Papp.
A korábban riporterként működött, majd bíróság által is jogerősen hírhamisítónak nevezhető vezérigazgató szerint a képviselők „zavarják közmédia munkabékéjét”, és zaklatják munkatársait.
A képviselő elmondták a jegyzőnek, hogy képviselőként joguk van ott tartózkodni, ismertették követeléseiket és a székházban történteket. Az álláspontok jegyzőkönyvben rögzítése, laptopba történt beírása után a jegyző és munkatársa negyed kettő előtt távozott.
A tegnap és ma Budapesten lezajlott események ismertetése előtt hangsúlyoznunk kell: a legfontosabb az, bárki bármit is mondjon később, hogy nem lehet tehát valamiféle ellenzéki 2006-nak beállítani a tiltakozó demonstrációkat: a tüntetők részéről minimális erőszak volt tapasztalható, a rendőrség is takarékoskodott a könnygázzal.
Erőszak azonban mégis volt: az MTVA biztonsági szolgálata alkalmazta, fegyvertelen és békésen viselkedő országgyűlési képviselők ellen. De lássuk sorjában, mi történt.
Csábító volna percről percre beszámolni a történtekről, de terjedelmi okok miatt egyszerűen lehetetlen, próbáljuk inkább kivonatolni az eseményeket. Minden úgy kezdődött, hogy tegnap délután háromkor a Hősök terén elindult a „Boldog karácsonyt, miniszterelnök úr” elnevezésű tiltakozás. Ezt leginkább az elismert ellenzéki pártok hirdették meg, tehát az MSZP, a DK, az LMP, valamiért a Jobbik is közéjük számítja magát… de részt vettek rajta Parlamenten kívüli erők is. A Hősök teréről különösebb rendbontás nélkül vonult a sok ezres – a Reuters tízezer résztvevőről számol be – tömeg az Alkotmány utcába, ahol is a felszólalók szép és igen okos beszédekben fejtették ki ellenvéleményüket a kormány által hozott két új, vérlázító törvény kapcsán, sürgették a közös fellépést ellenük, elmondták: mindenkinek elege van. Ezekről a beszédekről illenék tudósítani, de az utánuk következő tettek sokkal többet mondtak minden szónoki teljesítménynél. Mikor a rendezvény hivatalosan is véget ért, a szervezők felszólították a tömeget, menjenek békével haza, ők el is indultak, csak épp nem haza, hanem az MTVA Kunigunda utcai székházához.
Éspedig azzal a céllal, hogy részint tiltakozzanak az állandó, agymosó kormánypropaganda ellen, szót emeljenek a sajtószabadság érdekében és végül, de nagyon nem utolsósorban, hogy beolvastassák öt pontból álló petíciójukat. Lássuk ezt az öt pontot!
Követelik:
a rabszolgatörvény azonnali visszavonását,
kevesebb rendőri túlórát,
a fideszes (közigazgatási) bíróságok megszüntetését,
a csatlakozást az Európai Ügyészséghez,
és a független közmédiát.
Rövid, pontos összegzése az aktuális problémáinknak: és nagyon sokat jelent, hogy nem feledkeztek meg benne a közigazgatási bíróságok ügyéről sem.
Nos: ezt a petíciót, ezt a pár sort nem lehetett beolvasni a köztelevízióban mostanáig sem. Nem és nem.
De vegyük csak sorjában az eseményeket. A vonuló tömeg út közben megrongált, vagyis letépett több nemzeti konzultációs plakátot, a rendőrség kameráinak kereszttüzében, és mire a Kunigunda utcába ért – legalább nyolc kilométeres séta! – hatalmas rendőri jelenlét várta őket. Ez arra mutat, hogy a rendvédelmi szerveket nem érhette nagy meglepetésként az odavonulásuk, bár arra is utalhat, hogy a motorizált rendőri egységek sokkal gyorsabban haladnak, mint egy gyalogos tömeg.
Mindenképpen, mikor mindenki odaért, Fekete-Győr András felült egy tüntetőtársa nyakába, és beszédet mondott:
„Itt vagyunk a Kunigunda úton, ahova 2006 után a köztévét és a közrádiót rakták, hogy ne lehessen megközelíteni. Mi most itt vagyunk. Ezekben a pillanatokban Orbán Viktor tévéje hazudik. Azt mondják rólunk, csőcselék vagyunk. Azt mondják rólunk antikeresztények vagyunk, hogy nem dolgozunk…” – majd ismertette az öt pontot.
Ezek után jelentette be Hadházy Ákos képviselő, hogy az atrocitások elkerülése érdekében a tömegben jelen lévő országgyűlési képviselők fogják bevinni a petíciót az épületbe, őket ugyanis be kell engedni: hiszen az MTVA székháza középület, a törvény biztosítja a bejutásukat.
Bejutni sikerült is nekik, és azonnal találkoztak az este és éjszaka másik főszereplőjével, aki Darth Vadert alakította ez alkalommal: az MTVA biztonsági főnökével. Rögtön az első kérése az volt, hogy kapcsolják ki a telefonjaik kameráját, bizonyos „belső szabályzat értelmében”. Ennek a kérésnek nem tettek eleget, így a nagyközönség majdnem folyamatosan láthatta és hallhatta az eseményeket, főként Szél Bernadett közvetítésében.
Kint közben volt némi nyomakodás, a rendőrség egy esetben könnygázt is alkalmazott, de ennél több összeütközés nem történt, már itt is megbicsaklana bármilyen 2006-os párhuzam. Itt senki nem ostromolt semmit, ellenben az épületbe bejutott képviselőcsoport megtapasztalhatta, mit érezhetett Alice Csodaországban.
Elsősorban hírszerkesztőt kerestek, azonban az említett biztonsági vezető közölte velük: „Nem áll módomban segíteni, hogy egy szerkesztővel egyeztessenek, és ezt a petíciót beolvassák.” Nos, ha nem áll módjában segíteni, megkeresik segítség nélkül, mondták a honanyák és honatyák, aztán elindultak a túlzás nélkül óriási székházban. Szerkesztőre nem bukkantak – annak ellenére, hogy az adás közben folyamatosan zajlott, de nem történt említés benne az ablakuk előtt zajló tüntetésről, ellenben a sporthíreket és az időjárásjelentést sosem tapasztalt részletességgel ismertették, nem is szólva teljesen indifferens politikai beszélgetésekről – egy stábot viszont találtak, akiknek a kamerája előtt Hadházy felolvasta az öt pontot, ám ez a felvétel nem került adásba.
Közben eleinte még ki-kimentek a tömeghez beszámolni arról, hol tartanak, ez később abbamaradt – túl nehéz lett volna visszajutniuk a székházba. Ekkor írta ki Hadházy Ákos Facebook-falára:
„Nem hagyott más lehetőséget az MTVA: mi maradunk, holnapra pedig újabb tüntetést szervezünk.”
Maradtak, ám az események újabb fordulatot vettek: megint előkerült a biztonsági főnök, aki az MTVA rendeltetésszerű működésének megzavarásával vádolta őket. Holott csak illetékest kerestek, akivel tárgyalhatnának, egészen reggelig. Ekkor jutott el Hadházy Ákos Pap Dániel vezérigazgató ajtajához, megpróbált bejutni és ekkor verték meg majd dobták ki a székházból.
Munkáját végző országgyűlési képviselőt vertek tehát a biztonságiak ma reggel. És Hadházy csak az első volt!
A még bent maradt képviselők ugyanis rábukkantak egy állítólag működő stúdióra, ami előtt azonban fegyveres őrök álltak. Itt ordibálás és káosz tört ki, majd az MSZP képviselőjét, Bangóné Borbély Ildikót öt biztonsági támadta meg és vitte a földre. Közben annyira megnehezedett a bejutás az épületbe – hiszen a biztonságiak minden kaput lezártak a főbejárat kivételével – hogy maguk az alkalmazottak sem képesek mindannyian és zökkenőmentesen bejutni, a mai adás érdekesen fog kinézni. Lehet, hogy el is marad, mert a dolgozókat csoportosan hazaengedik.
Az épületben leállították a felvonókat is, hogy senki se juthasson el a híradós szintig.
Kunhalmi Ágnes egy dulakodás során térdre esett, most bekötött lábbal nyilatkozik, Oláh Lajos a rendőrséget riadóztatta telefonon, miután Varju Lászlót leteperték a folyosón a biztonsági őrök. A rendőrség azonban nem jut be az épületbe, ugyanis őket sem engedik be a biztonságiak. Mintegy 30-40 fegyveres és körülbelül 20 fegyvertelen biztonsági őrről van szó, ennyien lehetnek az épületben.
A rendőrség erősítést kért, ugyanis az őrség egyértelműen bűncselekményeket követ el, méghozzá sorozatosan.
Az MTVA az Országos Sajtószolgálaton keresztül a következőket tette közzé:
„Országgyűlési képviselői jogaikra hivatkozva léptek be az MTVA épületébe vasárnap este ellenzéki politikusok, élükön Hadházy Ákossal. A volt LMP-s, most független képviselő először azt mondta információt akarnak kérni, majd azt hangoztatta, hogy be kell őket engedni a szerkesztőségbe, mert élőben akarják elmondani nyilatkozatukat. Az MTVA biztonságért felelős vezetője felhívta az ellenzéki politikusok figyelmét arra, hogy az a joguk, hogy beléphetnek az intézménybe nem egyenlő azzal, hogy zavarhatják az ott folyó munkát. A biztonsági vezető többször is figyelmeztette a politikusokat arra, hogy az MTVA közérdekű üzem, így nem léphetnek be sem a stúdióba sem a szerkesztőségekbe.
Az ellenzéki politikusok azzal próbálták megzsarolni az MTVA – t, hogy amennyiben nem teljesül a kívánságuk, akkor majd „bejön” az utcáról több ezer dühös ember. Mindeközben az utcán kövekkel, üvegekkel dobálták a rendőröket, egyiküket csaknem felgyújtották.
A politikusok az egész éjszakát az MTVA gyártóbázisán töltötték, hamis tűzriadót csináltak, ajtókat nyitogattak igyekeztek bejutni az elzárt területre. Végül a műsorelőkészítés egyik helyiségében éjszakáztak, mindezt közvetítették a közösségi médiában. Több alkalommal kilátásba helyezték, hogy a tiltás ellenére is be kívánnak menni a stúdiókba.
Az országgyűlési képviselők mandátumából eredő jogon való túlterjeszkedés miatt az MTVA feljelentést is tett a rendőrségen. Reggel aztán a képviselők ismét megpróbáltak bemenni a munkaterületekre. Rendszeresen zaklatták az MTVA munkatársait, a folyosókon kergették a dolgozni érkezőket. Hadházy Ákos megpróbált egy lépcső korlátján átmászva üzemi területre behatolni. A biztonságiak figyelmeztették, felszólították, de nem állt el szándékától, végül a belekapaszkodó Szél Bernadettel együtt eltávolították az épületből.
A képviselők viselkedése, fenyegető magatartása félelmet keltett a közmédia munkavállalóiban. Folyamatos igaztalan vádaskodásaikkal, csúsztatásaikkal megpróbálták lejáratni az intézményt.”
És még mindig nem szakadt rá a födém az MTVA vezetőségére, talán a bent lévő, tiltakozó képviselőkre való tekintettel.
Idáig tart az események krónikája pillanatnyilag, próbáljuk meg összegezni, mit tudunk.
A kormánymédia elutasította egy petíció felolvasását, melynek pusztán annyi lett volna a célja, hogy ismertesse a kormánykritikus erők véleményét és követeléseit.
Nem, azaz nem zajlott ostrom, ellenben volt brutális erőszak épületen belül, méghozzá országgyűlési képviselők ellen, akik kötelességüket tették.
Az események ilyetén alakulása mindenképpen a lehető legsúlyosabb kárt okozza a kormánynak, mely vitára képtelennek mutatkozott és megsértette a magyar törvényeket is a fegyveres biztonsági őrök bevetésével. A Ligetben történt atrocitásokkal ellentétben a biztonságiak most nem számíthatnak a rendőrség segítségére vagy félrenézésére: most a rendvédelmi szervekkel is szembekerültek.
A történteknek csakis olyan mértékű bizalomvesztés lehet a politikai hozadéka, amely a kormány bukásával jár előbb vagy inkább utóbb: a választók nem fognak olyanokra szavazni, akiket senki más véleménye nem érdekel, így az övék sem.
Előreláthatóan sosem látott mértékű rágalomhadjárat indul majd a kormánysajtóban minden és mindenki ellen, aki ellenzéki, vagy azzal gyanúsítható. A helyzet tovább romlik, nem tudni, meddig még.
Sok múlik a rendőri és igazságügyi szervek hozzáállásán a közeljövőben: a helyzetet az ő fellépésük döntheti el, hiszen legrosszabb esetben sor kerülhet tömeges letartóztatások elrendelésére is.
Nem túl valószínű azonban Orbán Viktor részéről az erdogani recept alkalmazása, tehát az, hogy puccskísérletnek nevezze az eseményeket és vaskézzel letörjön minden mozgolódást, ugyanis ahhoz erős hadseregre és karhatalomra van szükség, mellyel nem bír.
A kormány most kéne visszavonja a két törvényt, akár a téli ünnepek békéjére való tekintettel, és így megúszhatnák az azonnali krízist – a bizalomvesztés azonban már elkerülhetetlen.
Nem tudjuk megállapítani, pontosan mire számíthatunk, de az bizonyos, hogy a mostani eseményeknek nagyon komoly hatása lesz a közelebbi és távolabbi jövőnkre egyaránt, így bölcs lenne, ha mindenki komolyan, felelősen, ép esze és lelkiismerete szerint cselekedne ezekben az időkben.
Kérem, itt tartunk. Folyamatosan követjük az eseményeket és minden fejleményről beszámolunk.
Hajnalra 13 képviselő maradt-érkezett az MTVA épületében, akik az öt pontos petíciót akarják beolvasni. Kora reggel a felfegyverzett biztonsági őrök rátámadtak Hadházy Ákosra és kidobták az épületből, később így járt Szél Bernadett is.
Éjfél tájban ért véget az esti spontán tüntetés az állami tévé (MTVA) óbudai, Kunigunda útjai épülete előtt. Az ott lévő képviselők (mások mellett Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes) arra kérték a 3-5 ezer tüntetőt, hogy akinek kell, menjen haza, aki tud, maradjon. Nagyjából 200 ember maradhatott a fagyban. Később önkéntesek forró teát és zsíros kenyeret vittek a kitartók számára.
Éjszaka több parlamenti képviselő benn maradt az épületben folyamatosan azt akarván elérni, hogy élő adásban mondhassák el öt pontos követelésüket: a rabszolgatörvény azonnali visszavonása, kevesebb rendőri túlóra, független bíróságok, csatlakozás az Európai Ügyészséghez és a független közmédia visszaállítása.
Nem sikerült beolvasniuk a petíciót.
Éjszaka további képviselők érkeztek az épületbe, ezzel 13-an lettek. Minden párthoz tartozók. Köztük volt Ujhelyi István és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselők, Hadházy Ákos és Szél Bernadett (független), Ungár Péter (LMP), Varju László, Vadai Ágnes (DK), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Kepli Lajos, Varga-Damm Andrea (Jobbik).
A képviselők egy része megpróbált bejutni az egyik stúdióba, hogy beolvassák a petíciót. Hadházy Ákos egy külső folyosó korlátján kísérelt meg felmászni. A felfegyverzett biztonságiak egy csoportja lerángatta, földre teperte, majd megmarkolva őt kidobta az épületből. Később így tettek Szél Bernadett-tel is. Mindketten aztán visszajutottak az épületbe.
A bent lévő politikusok a rendőrség segítségét kérték, de elmondásuk szerint a biztonságiak őket se engedték be a ház, ahogyan később odaérkező képviselőket se.
A képviselők reggel megkíséreltek eljutni az MTVA-t vezető Papp Dánielhez, de a biztonságiak testükkel torlaszolták el a lépcsőket. Eközben megsérült a térdén Kunhalmi Ágnes, aki futva akart átjutni egy belső ajtón egy másik folyosóra, de az ajtót egy MTVA-s rácsapta. A képviselő ettől a földre esett.
Kilenc óra után feltűnt az épületben az MSZP-s Molnár Zsolt, a jobbikos Szilágyi István és Tordai Bence (Párbeszéd). Vélhetően egy hátsó bejáratot találtak meg nyitva.
Jelenleg pár tucat ember van az épület előtt, kint tartózkodnak a képviselők is, akikhez további társaik csatlakoztak.
Több parlamenti képviselő átmászott az MTVA-t körülvevő kerítésen és elindult befelé a házba.
Tegnap nem volt tüntetés, ma lesz csak, de ma érdekes események várhatóak: azonban, mivel előre képtelenség volna megírni ezeket, a mai kávé mellé megint pártpolitika következik. Éspedig az érdemtelenül kevés figyelmet kapó, különleges kezdeményezésként induló Modern Magyarország Mozgalomra (MoMa) kerítünk sort.
Mikor indult, tényleg modern volt, és voltaképpen most is az – hogy miért nem lett belőle tömegpárt? Annak több oka is lehet, nem foghatjuk egy indokra – de előbb lássuk a párt történetét.
A Modern Magyarország Mozgalom Párt (röviden MoMa) megalapítását 2013. április 21-én jelentette be Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, egykori pénzügyminiszter. Elnöke Bokros Lajos, alelnöke Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) és a Centrum Párt egykori politikusa. Az elnökség tagja volt még Kajdi József, Antall József miniszterelnök kormányhivatalának vezetője, Pálfy G. István egykori tévés újságíró, valamint Cselényi László, a Duna Televízió volt elnöke.
A MoMa alakuló gyűlésén magam is részt vettem, mint tudósító, és azt kell mondanom: sajtószempontból pártot alapítani így kell. A Körúton áll a világszintű Grand Hotel Corinthia, ott alakultak, meglepően népes, több száz fős társaság gyűlt össze, és az elegáns környezethez méltóak voltak a célkitűzések, felszólalások: Bokros Lajos szó szerint minden eszközt bevetett, Ady-idézettel kezdte és egy focilabdával dekázgatva fejezte be, szegény fotósok majdnem megőrültek, nem tudták követni a labdát – az operatőrök viszont kedvelték. Mozgóképnek tökéletes volt.
Én kicsit kényes helyzetben voltam akkor és ott, ugyanis pár nappal korábban – Pálfy G. miatt – csúnyán megcsípdestem Bokros Lajost egy jegyzetben, de ő volt olyan gentleman, hogy nem helyreigazítási kérelemmel vagy sajtóperrel reagált, hanem meghívott az alakuló gyűlésre. Ez valóban elegáns volt tőle – máig meggyőződésem, hogy valódi úriember.
De lássuk, mi történt később?
A párt a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson nem szándékozott indulni, mivel ehhez még nem érezte elég erősnek az ismertségét és támogatottságát, valamint kritizálta az újabb választási rendszert, de a Fidesz kritikusaként kívülről támogatta a baloldali Összefogást.
A MoMa a 2014-es európai parlamenti választásra már listát akart állítani – részben az addig EP képviselő elnök, Bokros Lajos miatt is –, de nem sikerült a szükséges minimum 20 000 támogatói aláírást összegyűjtenie, ezért a párt elesett az indulástól, így Bokros képviselői mandátuma is véget ért. A MoMa kezdeményezte az ajánlások újraszámolását, mivel szerintük elegendő érvényes ajánlás gyűlt össze, amit a Nemzeti Választási Iroda munkatársai a párt általi megbízottakkal együtt el is végzett, de a vizsgált 24 264 ajánlásból a harmadik újraszámolás után is csak 18 633 volt érvényes (a három újraszámlálásnak három különböző eredménye volt, de mindháromnak nagyjából 18 és fél ezer volt az eredménye), amely eredményt és az ez általi vereséget ezután a pártelnök is elismerte. Bokros közölte, hogy ezután a párt országos szervezetének kiépítésébe kezdenek.
A 2014-es önkormányzati választáson a párt 100 jelöltet indított, köztük a pártelnököt, Bokros Lajost budapesti főpolgármester-jelöltként, aki 213 550 szavazatot (36,04%) kapott, ezzel második lett a fideszes Tarlós István mögött.
Megállapodás helyett végül vita a DK-val
2017 szeptemberében a párt megállapodást kötött a Demokratikus Koalícióval (DK) a 2018-as országgyűlési választásokra, ezt Gyurcsány Ferenc jelentette be a Közös Ország Mozgalom Agórájának megnyitásakor. Bokros 500 napos programja keretében kerülne sor a szövetségre, ezután új, kétfordulós választási rendszerű választásokat írnának ki. 2018. január 12-én azonban Bokros egy Facebook-posztban bejelentette, hogy a DK „négy hónapnyi hitegetés után” végül nem kívánt megegyezni velük, ezért a MoMa a megszüntetést elkerülendő önállóan indul a 2018-as választásokon. A DK válaszában azt közölte, hogy a MoMa hagyott fel az egyeztetésekkel, miközben szerintük a DK méltányos ajánlatával a „nem mérhető támogatottságú pártnak” parlamenti képviselete lett volna. A párt az országgyűlési választáson országos lista nélkül 617 szavazatot kapott, mely mindössze 0,01%-ot jelentett.
A torzsalkodást most hagyjuk, ne részletezzük, de az az 500 napos program, ha azt tudnám feledni… Volt ugyanis annak egy különös gondolata, idézném is:
„Kedves ellenzéki sajtó! A népszavazás után remek elemzéseket olvastam arról, hogy a helyzet még rosszabb és nem is fog változni, mert az ellenzék milyen vacak. Nektek eszetekbe sem jut, hogy a helyzeten Ti magatok is tudtok változtatni? Kedves maradék demokratikus sajtó! Kedves publicisták, bloggerek, véleményvezérek! Ne fanyalogjatok! Harcoljatok a szabadságért! Bő egy évre félre kell tegyétek a látszat-függetlenségeteket!”
Ezt hiba volt mondani.
Azt akarta „elkérni” a sajtótól, ami a lényege: a független véleményt. Mert rendben van, én azt nem gondolom, hogy Bokros Lajosnak lennének vagy akár csak lehetnének mocskos, titkolnivaló vagy kétes ügyei, róla ez elképzelhetetlen. De nem állíthatom előre, hogy akár ártatlanul is nem keveredik ötszáz nap alatt botrányba, nem rágalmazzák meg vagy nem lesz mondjuk koccanásos közlekedési balesete. Ahogy akkori koalíciós társairól sem: a jövőre nézvést újságíró nem adhat biankó csekket. Sem Bokros Lajosnak, sem másnak. Ezzel a meggondolatlan mondatfüzérrel azt kívánta, hogy az akkor is, most is független (igen kicsi) sajtó tegyen szent esküvést, miszerint minden esetleges ballépésnél félrenéz.
Márpedig független újságíró ezt nem teheti: én a magam részéről azt a megoldást választottam, hogy mivel rosszat nem akartam írni (nem is volt mit), jót nem nagyon lehetett, ezért azoknak a politikusoknak a nevét, akik csatlakoztak ehhez az abszurd kéréshez épp úgy nem írtam le mostanáig, mint Bokros Lajosét sem. Sajtót ne tessék zsarolni: inkább nem ír az ember, minthogy pártkatona vagy szócső legyen belőle, esetleg cinkos, adott esetben.
Bár még egyszer leszögezem: kevés ember él magyar földön, akitől távolabb állna a törvénysértés vagy a botrányos élet, mint Bokros Lajos. Máig nem értem, mi vezette erre a kérésre.
No, de lássuk: mit mond a MoMa programja? Mi a céljuk?
A párt elsődleges célja a nemzeti és európai, a konzervatív és szabadelvű értékek hiteles képviselete és terjesztése Magyarországon.
Ezzel összhangban törekszik az alkotmányos jogállam visszaállítására, az alapvető szabadságjogok megerősítésére, a 2011-ben elfogadott egyfordulós választási rendszer helyett egy arányos, kétfordulós választási rendszer kialakítására, a befektetői és beruházási bizalom visszaszerzésére, a korrupció minden válfajának megszüntetésére. De idézzük magát a pártelnököt!
„A rendszerváltás igénye mindent felülír. Nem újkeletű vélemény ez. Pontosan másfél évvel ezelőtt fogalmaztuk meg, amikor útjára bocsátottuk az 500 napos programot. Elsőnek a Modern Magyarország Mozgalom.
Mit jelent ma a rendszerváltás? Három dolgot.
Az önkényuralom felszámolását és az alkotmányos jogállam, a demokrácia helyreállítását. A hazug, tolvaj és pazarló kormányzás felváltását igazmondó, hatékony és tisztakezű vezetéssel.
Az ország végzetes leszakadásának megállítását és megfordítását ésszerű, szakszerű és becsületes gazdasági, társadalmi és nemzetközi politikával.
Ordító szükségszerűséggé, mindent elsöprő paranccsá vált a demokratikus ellenzék és a civil szervezetek együttműködése.”
Ezekkel az elvekkel megint csak egyetérteni lehet. Egyáltalában, kevés helyen találkozik az ember annyi jó szándékkal, mint a magyar ellenzék politikai irataiban, szerintem az Ördög is innét szerzi be a macskaköveket a Pokolba vezető úthoz. De ne legyünk rosszmájúak: a MoMa igenis egy korszerű centrumpárt, komoly és átgondolt programmal, kiváló szakértőkkel, derék, fennkölt gondolkodással.
Igazán megérdemelnék a sikert. Még akkor is, ha ezt a centrista gondolkodást – vagy egy ahhoz nagyon hasonlót – a Momentum is a zászlajára tűzte.
Mi lesz a sorsuk?
Sajnos nem látom a fényes jövőt a mostani körülmények közepette. A 2018-as választási szereplés után sürgősen ki kéne találjanak valamit, hogy népszerűsítsék a mozgalmat, különben egyszerűen elfelejtik őket. És az nagy kár volna.
Remélem, csak találnak egy rátermett szakértőt, aki visszaemeli őket a köztudatba.
A Modern Magyarország Mozgalom jobb sorsra érdemes párt, mely ígéretesen indult, és most méltatlanul kevéssé ismert.
Pedig kezeskedem érte: Bokros Lajos művelt úriember és kiváló pénzügyi, politikai szakértő.
Lehet, az is vele a baj.
Ha csavargó és sikkasztó lenne, manapság meglehet, hogy jobban odafigyelnének rá – csak arra ő képtelen.
Szabadlábra került Czeglédy Csaba. Az ex-politikus ügyvédje szerint az mindenképpen fordulat, hogy a bíróság elfogadta tételes cáfolatukat az letartóztatásban tartás szükségtelenségéről. Furcsaságok azért maradtak az eljárásban.
A Szegedi Törvényszék fellebbezés nyomán szombaton elrendelte Czeglédy Csaba szabad lábra helyezését azután, hogy a járásbíróság 11 napja újabb 30 nappal meghosszabbította a letartóztatást. Hankó Faragó Miklós, Czeglédy ügyvédje a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy telefonon beszélt védencével, de még nem látta a bíróság végzését. Ezért nem is tudja megerősíteni a volt politikusnak a hvg.hu-nak mondott szavait.
Ezek szerint a törvényszék egyetértett azzal, hogy indokolatlan őt letartóztatásban tartani, mert befejeződött a nyomozás, közel a vádemelés, hiába állítja ennek ellenkezőjét az ügyészség, s már nem tudja befolyásolni a büntetőeljárást. De elmondása szerint a kiengedését azzal is indokolta a bíróság, hogy már nagyon hosszú ideje áll a legsúlyosabb kényszerintézkedés alatt.
Ezzel a bíróság elfogadta a legutóbbi letartóztatás-hosszabbítás idején tett állításaikat,
amelyekben tételesen cáfolták a nyomozók állításait.
Ez mindenképpen fordulat – mondta Hankó Faragó Miklós. Iratokkal bizonyították, hogy Czeglédy tavaly nem akadályozta a házkutatást, szabad lábon nem hiúsítja meg a nyomozást és nem áll fenn a bűnismétlés veszélye. Ez utóbbi fogalmilag is kizárt lenne, mert Czeglédy cége felszámolás alatt van, alkalmazottak sincsenek – mondta az ügyvéd.
Hankó Faragó Miklós úgy tudja, hogy a többi, 21 gyanúsítottal szemben már minden kényszerintézkedést megszüntettek, Czeglédy most a lakás elhagyását tiltó bűnügyi felügyeletbe került. Ez a korábbi lakhely-elhagyási tilalom és a házi őrizet keveréke: naponta két órára elhagyhatja a lakást személyes ügyek intézésére.
Az ügy furcsaságai nem szűnnek. Tart Czeglédy pót-magánvádas feljelentésének elbírálása a nyomozást vezető Szanka Ferenc ügyész ellen hivatali visszaélés miatt – erről itt írtunk bővebben. Azóta pedig kiderült, hogy a december negyedikei – a letartóztatás meghosszabbításáról szóló – végzéshez benyújtott iratokban felfedezték: az ügyészség
már csak felbujtással gyanúsítja Czeglédyt
a hatmilliárdot meghaladó gazdasági bűncselekményekben.
A rendőrségi minősítés megváltoztatása szabályos, de erről jegyzőkönyvben értesíteni kell a gyanúsítottat, ez azonban nem történt meg – mondta az ügyvéd. Hankó Faragó arról is tud, hogy az ügyészség a napokban vádat kíván emelni, noha ennek törvényes feltétele hiányzik. Ugyanis
tegnap újabb 200 oldalnyi irat érkezett a vádhatóságtól,
emiatt újraindul a 30 napos irattanulmányozási idő. Erről az ügyvéd írásban értesítette a megyei főügyészt, kérve az eljárási szabályok betartását.
Hankó Faragó Miklós ismét nem akart elébe menni a futó büntetőügytől függetlenül lehetséges jogorvoslati lépésekről. Azt azonban megerősítette, hogy ha a szabad lábra helyezési végzésben benne van, hogy túl hosszú ideje tartott a letartóztatás, az közelebb vihet az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduláshoz. Ebben euróezrek kifizetését rendelhetik el Czeglédy javára az indokolatlanul hosszú letartóztatás miatt.
Czeglédy Csaba és 21 társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt zajlik a nyomozás, 6,2 milliárd forint áfa be nem fizetése és/vagy be nem vallása gyanújával. Czeglédy tavaly júniusa óta volt letartóztatásban, úgy, hogy október elején volt egy éve az utolsó kihallgatása. Azóta „mindössze” annyi történt vele, hogy húszat meghaladó bizonyítási indítványukat mind elutasították.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
