Kezdőlap Címkék Tajani

Címke: tajani

Olaszország blokkolta az EU-csúcsot

0

Az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat, mondta Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban. Az Európai Parlament elnöke szerint az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat. Egyelőre nincs közös nyilatkozat, mert az olaszok blokkolták az EU-csúcsot.

Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.

Orbán szerint bajban van az európai demokrácia

Az emberek most már nemcsak Magyarországon, nem csak Közép-Európában, nem csak Olaszországban, vagy Ausztriában, hanem egész Európában azt akarják, hogy védjük meg a határokat – jelentette ki Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban csütörtökön.

A miniszterelnök a Brüsszelben rögzített üzenetében kijelentette, „az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat és ezzel védjük meg az emberek biztonságát. Azt akarják, hogy akik már bent vannak, azokkal szemben folytassuk le az eljárásokat, és vigyük őket haza. Az európai vezetők erre eddig nem voltak hajlandók, ezért van bajban az európai demokrácia”.

Kijelentette, a tét nagy,

a kérdés ugyanis az, hogy sikerül-e Európában helyreállítani a demokráciát.

A demokrácia azért bicsaklott meg Európában, mert az európai vezetők nem azt teszik, amit az emberek akarnak és elvárnak tőlük. Mint elmondta, éles vitákra számít a délután kezdődött két napos uniós csúcstalálkozón.

Orbán Viktor szerint a csütörtök esti, migrációról folytatott vitáján megállapodás születhet a teljes határvédelem elrendeléséről az Európai Unió teljes külső határszakaszán, valamint arról, hogy menekülttáborokat hozzanak létre az unió területén kívül. „Ezzel még nem oldottuk meg a problémákat, de tettünk egy komoly lépést. Ma ezért fogok harcolni, hiszen a magyar emberek is ezt akarják. Sok sikert Magyarország!”.

Tajani: a legfontosabb a külső határok védelme

Az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat, ezért egy olyan Európai Uniót akarnak, amely biztosítani tudja a határok védelmét és a migrációs áramlások teljes körű ellenőrzését, a legfontosabb prioritás tehát a földközi-tengeri útvonalak lezárása – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben.

Tajani az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásának kezdetét követően tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, a fő cselekvési irányt külső határaink védelmének kell jelentenie, ugyanis

az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába vagy itt maradni.

Először is meg kell állítani a tranzitországokból és az afrikai partokról útra kelőket, és csak azokat kell biztonságos módon beengedni Európába, akik valóban arra jogosultak. Szerinte szükség van a tranzitországokkal való együttműködés folytatása és megerősítésére, valamint támogatásukra határaik védelme érdekében. Különösen sürgető a Líbiával való együttműködés megerősítése. Támogatni kell az egyes afrikai államok erőfeszítéseit az emberkereskedők elleni küzdelemben, és az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése révén biztosítani kell a tengerek ellenőrzését.

Véleménye szerint a lehető legtöbb afrikai tranzitországban, a menedékkérők által Afrikában igénybe vett fő migrációs útvonalak mentén létre kell hozni az ENSZ és az Európai Unió által irányított védő- és befogadó központokat, amelyek lehetővé teszik az üldöztetések vagy háborúk elől menekülők számára, hogy segítséget találjanak, és nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be anélkül, hogy emberkereskedők kezébe kerülnének, vagy a sivatagban, a tengeren életüket kockáztatnák.

Tajani hangsúlyozta, az uniós tagországi vezetőknek közös megoldást kell találniuk a közös problémákra, akkor is, ha a nemzeti érdekek eltérnek egymástól. Amennyiben a „mindenki önmagáért” logika érvényesül, nemcsak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem közös európai projekt hitelessége is végzetes csapást szenved. A migrációs probléma külső vonatkozásában konkrét intézkedéseket kell elfogadni az uniós csúcson.

Egyelőre nincs közös nyilatkozat

Egyelőre nem tudtak elfogadni közös nyilatkozatot az európai uniós vezetők a csütörtökön kezdődött csúcsértekezlet eddig tárgyalt témáiról, miután Olaszország blokkolta azok jóváhagyását, amíg nem kerül sor a migrációs vitára.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az ülés résztvevői már egyeztettek a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklus, a biztonság- és védelempolitika, a kereskedelem, a munkahelyteremtés, az innováció és a bővítés kérdéseiről. Olaszország azonban blokkolta a közös nyilatkozatok elfogadását ezen ügyekről, így az uniós intézmények vezetőinek sajtótájékoztatóját is péntekre tették át.

Giuseppe Conte új olasz kormányfő már a találkozó előtt a migrációügyi zárónyilatkozat megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállami vezetők nem tudnak Róma számára is elfogadható megoldásra jutni a bevándorlásról. Később azonban névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy

Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.

„Olaszország meg akarja várni a migrációs vitát, csak utána hagyja jóvá a zárónyilatkozatokat” – mondta egy neve elhallgatását kérő illetékes, aki szerint Conte az európai szolidaritás világos és gyakorlati megnyilvánulását várja a többi tagállamtól.

Részmunkaidős európai uniós tagállamok

0

Magyarország az egyik olyan tagállam, amelynek kormányát úgy illette Jean-Claude Juncker, mint amely csak részmunkaidőben európai. Fokozódhat a nyomás ennek megváltoztatására.

 

„A menekültválság idején, de már a pénzügyi krízis alatt is azt tapasztaltuk, hogy több tagállam kormánya csak részmunkaidőben európai: hol bejárnak dolgozni, hol nem; hol együttműködnek, hol nem. De én azt szeretném, ha az EU minden tagállamának teljesen európai kormánya lenne” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke Firenzében, az uniós költségvetéssel foglalkozó beszédében. Jean-Claude Juncker nem is titkolta, hogy politikai költségvetés készül, azzal a céllal, hogy növekedjen az európai szolidaritás.

Ezzel elég nyilvánvalóan Magyarországra és Lengyelországra célzott, arra a két tagállamra, amely a legtöbb uniós pénzt kapja gazdasági lemaradásának csökkentésére, de fikarcnyi hajlandóságot sem mutat a szolidaritásra a menekültügyek rendezésében.

Közben Olaszországban egy eléggé egyértelműen Európa-ellenes kormány van megalakulóban: a Liga és az 5 csillag egyaránt bírálja a gazdasági ügyek rendezésében és a menekültproblémák megoldásában folytatott uniós gyakorlatot. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker az Európai Parlament olasz elnökének, Antonio Tajani-nak az álláspontját hangsúlyozta, aki szerint Olaszországnak nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége

Magyarország, Lengyelország és Olaszország szavazatára éppen úgy szüksége van Brüsszelnek, mint bármely más tagállaméra, hiszen a közös költségvetés elfogadásának a teljes konszenzus a feltétele. Erre célzott Orbán Viktor miniszterelnök, mondván:

Magyarország csakis akkor szavazza meg a büdzsét, ha az megfelel a magyar kormány elképzeléseinek.

Más „részmunkaidős” európai uniós kormányok is halogató taktikát fontolgatnak, ámbár ezt nem árt alaposan megfontolniuk. Legalábbis erre figyelmeztetett Firenzében Corina Cretu, regionális politikáért felelős román uniós biztos: ha késik az EU költségvetésének az elfogadása, akkor többezer Brüsszel által finanszírozott program állhat le pénzhiány miatt.

Vagyis, ha valaki pénzt akar kapni az EU-tól, akkor előbb vagy utóbb, de el kell fogadnia a közös költségvetést.

EU csúcs: Orbánék vereség előtt?

0

Hiába találgatott reménykedve a magyar közmédia és küldött harcias Facebook üzenetet a magyar miniszterelnök, az Európai parlament elnökének nyilatkozata arról tanúskodik, hogy igenis kevesebb pénzt kapnak azok, akik nem szolidárisak (menekültválság) és lábbal tiporják a jogállamiságot.

Meg kell fontolni az javaslatot, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az uniós állam- és kormányfők brüsszeli, egynapos informális csúcstalálkozóját követően.

Az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában hangoztatott véleménye szerint „meg kell fizetniük az árat” azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat.

Komolyan meg kell vizsgálni a strukturális támogatások feltételekhez kötésének lehetőségét azon tagállamok meggyőzése érdekében, amelyek nem kívánnak részt venni az uniós migrációs politikában.

Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené – vélekedett. Ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül – mondta.

Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját – húzta alá.

 

Elbeszélgetett Orbánnal az EP-elnök a sorostervezésről

0

Antonio Tajani Göteborgban megerősítette az Indexnek, hogy valóban találkozott a magyar miniszterelnökkel. „Sok kétoldalú találkozóm van” – tárta szét a kezét. Amikor a nemzeti konzultációról kérdezték, elismerte, hogy ez is egy téma volt a sok közül, de szűkszavú volt arról, pontosan hogyan ment az egyeztetés. „Világossá tette az álláspontját” – mondta a magyar miniszterelnök válaszáról.

Mint korábban a Független Hírügynökség is megírta Guy Verhofstadt, az uniós képviselőtestület liberális frakcióvezetője szerdán a Twitteren közölte, hogy

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke be fogja kéretni a magyar uniós nagykövetet a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció leállítása érdekében.

A magyar kormány részéről Dömötör Csaba államtitkár így reAgált: „ha Guy Verhofstadtnak valóban számítanának a demokratikus értékek, akkor ő is megkérdezné az európai embereket arról, hogy mit gondolnak az illegális bevándorlásról, és a betelepítési tervekről”.

Végül az a megállapodás született, hogy Tajani és Orbán Göteborgban, az EU csúcson találkoznak.

6 milliárd eurót adnának Líbiának

0

Az Európai Parlament elnöke bejelentette: a migráns áradat megállítására ugyanolyan egyezményt kell kötnünk Líbiával mint amilyet Törökországgal írtunk alá 

6 milliárd eurót adtunk Törökországnak, hogy ne jöjjenek a migránsok, ennyit kell fizetni Líbiának is!- javasolja az Európai Parlament elnöke. Antonio Tajani az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott. Ezt már Olaszország belügyminisztere is javasolta, de ő még csak 3 milliárd eurót  kért. Jelenleg Itáliában van is egy megállapodása egyes líbiai milíciákkal, amelyek vállalták, hogy visszatartják a migránsokat. Csak épp nem ingyen. Az olasz kormány fizet, és így a migránsok száma csökken Itáliában, ahol már telt  ház van. Idén eddig 100 ezer migráns érkezett Afrikából.

Azzal persze Antonio Tajani is tisztában van, hogy hosszabb távon egy ilyen migráns egyezmény nem oldja meg a problémát.

Az okot kell megszüntetni vagyis azt, hogy a fiatalok nagyon jelentős része semmiféle jövőt nem lát maga előtt Afrikában. 50-60 milliárd eurót kellene Afrika fejlesztésére fordítanunk- javasolja az Európai Parlament elnöke. Aki szerint aztán ez az összeg felmehet akár 500 milliárd euróra is, ha a magán szektor követi Brüsszelt.

Korábban Oettinger, az EU költségvetési biztosa úgy nyilatkozott, hogy a Törökországnak járó esedékes három milliárd euró sincs meg. Ebből ugyanis csak egymilliárdot vállalt az EU, a többit a tagállamoknak kellene befizetni. Németország már vállalt 500 milliót, de még másfél milliárd hiányzik.

Olaszország a maga részéről nyakig el van adósodva: több mint 1300 milliárd euró az államadósság!

Mely egyre csak növekszik. Hamarosan választások lesznek és ezzel a kínos problémával ilyenkor senki sem kíván foglalkozni. De ki fog leperkálni ilyen csillagászati összegeket Afrika fejlesztésére vagy akár a migráns probléma ideiglenes rendezésére? Ezzel kapcsolatban sem Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének sem másnak nincs világmegváltó ötlete. Legfeljebb annyi, hogy fizessenek mások

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!