Szerbia akár 1,5 milliárd eurónyi uniós támogatást is elveszíthet, ha továbbra sem igazodik az Európai Unió jogállamisági és külpolitikai elvárásaihoz – figyelmeztetett Marta Kos bővítési biztos a Politicónak adott interjúban. A brüsszeli aggodalmak szerint Aleksandar Vučić elnök Moszkvához fűződő szoros kapcsolatai, valamint a belpolitikai folyamatok egyre inkább az Orbán-kormányéhoz hasonló konfliktusokhoz vezethetnek: az EU pénzügyi támogatásának felfüggesztéséhez és a „trójai faló” szerepének kockázatához.
Szerbia akár 1,5 milliárd eurónyi uniós támogatást is elveszíthet, ha továbbra is fenntartja szoros kapcsolatait Moszkvával – erről beszélt Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa a Politicónak. A biztos szerint a szerb kormány olyan törvényeket fogad el, amelyek gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét, a rendőrség rendszeresen fellép az ellenzéki tüntetőkkel szemben, és a hatalom beavatkozik a független média működésébe.
Kos – aki szlovén diplomataként jól ismeri a térséget – emlékeztetett: Szerbia 2014-ben kérte felvételét az Európai Unióba, és jelentős támogatásokra jogosult, de csak akkor, ha megfelel az uniós normáknak.
Korábban a bővítési portfóliót a magyar Várhelyi Olivér vezette, aki a sajtóértesülések szerint támogatta Szerbia gyorsabb integrációját. Orbán Viktor és Aleksandar Vučić között évek óta szoros politikai együttműködés van, és mindketten jó kapcsolatot ápolnak Vlagyimir Putyinnal. Szerbia továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és számos orosz cég települt át Belgrádba, hogy elkerülje a nemzetközi korlátozásokat.
Szerbia legnagyobb támogatója továbbra is az Európai Unió
2021 és 2024 között Szerbia 586 millió euró támogatást kapott az EU-tól. A most veszélybe került 1,5 milliárd euró nagyságrendje miatt érthető, hogy Szerbia EU-nagykövete igyekezett megnyugtatni Brüsszelt:
„Sohasem juthatunk el odáig, hogy az Európai Unió felfüggessze a támogatást.”
A szerb vezetés számára Orbán Viktor példája intő lehet: Magyarország uniós forrásainak jelentős részét befagyasztották a jogállamisági viták miatt. A cikkek szerint Vučić ezért sem volt hajlandó teljesíteni Orbán kérését, hogy a Vajdaságban történt, vitatott hátterű „merényletkísérletet” Ukrajnának tulajdonítsa.
A jogállamiság a kulcs – a velencei bizottság jelentése dönthet
Az EU a további 1,5 milliárd euró átutalását két feltételhez köti:
- Szerbia teljesítse az Európa Tanács Velencei Bizottságának jogállamisági ajánlásait.
- Igazodjon az EU külpolitikai irányvonalához.
A Velencei Bizottság jelentése hamarosan megjelenik, és ebből kiderül, mennyire felel meg Szerbia az elvárásoknak. A szerb nagykövet előre jelezte, hogy Belgrád kész a követelmények teljesítésére, ám a brüsszeli értékelések szerint a gyakorlat és a kormányzati ígéretek között jelentős a távolság.
Az EU-ban attól tartanak: ha Szerbia csatlakozna, Vučić – Orbánhoz hasonlóan – „trójai falóként” akadályozhatná a közös döntéshozatalt. Brüsszelben már egy ilyen szereplő is komoly problémát okoz.
Vučić decemberben nem vett részt az EU–Balkán csúcstalálkozón, ami tovább növelte a bizalmatlanságot.
Energiaválság, szankciók és a magyar választás árnyéka
Marta Kos hangsúlyozta: Szerbiának igazodnia kell az uniós külpolitikához, különösen az energiabiztonság kérdésében. Az EU-ban jelenleg heves vita zajlik az orosz olajszankciók fenntartásáról, amelyet az Orbán-kormány feloldana. Ursula von der Leyen azonban egyelőre kitart a szankciók mellett.
Brüsszelben sokan figyelik a magyar választás eredményét, mivel Orbán Viktort több uniós vezető Putyin trójai falovának tartja. Magyar Péter kampányában hangsúlyozza: a választás tétje, hogy Magyarország Brüsszel vagy Moszkva felé fordul-e.
A Tisza Párt vezetőjét nemcsak uniós politikusok támogatják, hanem Friedrich Merz német kancellár is, aki Münchenben bejelentette az „európai szuperhatalom” programját. Merz találkozott Orbán Anitával, a Tisza külügyminiszter-jelöltjével is.
Moszkva már nem alternatíva
A cikk végkövetkeztetése szerint Orbán Viktor és Aleksandar Vučić továbbra is együttműködik Oroszországgal, de mindkét vezető számára világos lehet: Moszkva már nem világhatalom, és nem kínál valódi alternatívát az Európai Unióval szemben.
