A magyar titkosszolgálatok ismét politikai fegyverré váltak – állítja Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere és Orbán Viktor volt washingtoni nagykövete. A nyolcvanéves diplomata szerint a Szijjártó–Lavrov-botrány nem egyszerű külpolitikai ügy: a magyar állam orosz befolyás alatt működik, miközben a kormány azokat hallgattatja el, akik a kényes kapcsolatokat feltárják. „Pont ott tartunk, ahol a kommunista korszakban – csak most a Kremlből jönnek az utasítások” – mondta a Magyar Hangnak.
A titkosszolgálatok régi szelleme új testben
Jeszenszky nem véletlenül beszél „hidegháborús deja vu‑ről”. A Washington Post hosszú cikke nyomán a magyar kormány oroszbarát politikáját nemzetközi ügyként kezelik, miközben az újságírót, Catherine Belton brit tényfeltárót – akit a miniszterelnökség budai várbeli hivatalában fogadtak – Rogán Antal felügyelte.
Jeszenszky keserűen megjegyezte:
„Nem lepne meg, ha ezt a beszélgetést is lehallgatnák. Engem 18 éves korom óta figyelnek.”
A volt külügyminiszter szerint a magyar titkosszolgálatok 1945 óta a politikai hatalom szolgálatában állnak, az ÁVH öröksége ma is él, csak épp új ideológiai köntösben. „Most is ugyanaz történik, mint Putyin Oroszországában – a szolgálatok politikát csinálnak” – mondta.
Szijjártó és az orosz kapcsolat
Jeszenszky szerint Szijjártó Péter nemzetközi szinten kompromittálta Magyarországot, amikor Lavrov orosz külügyminiszternél személyes segítséget kért Szlovákia választásainak befolyásolásához. Orbán Viktor utasítására 2020-ban Szijjártó közvetített azért, hogy Moszkva fogadja Peter Pellegrinit, a szlovák szociáldemokrata kormányfőt – ezzel segítve Robert Fico visszatérését.
„Ez nyílt választási beavatkozás és az orosz érdekek szolgálata – pont az, amitől a Fidesz mindig óvott” – mondta Jeszenszky.
Szerinte ezzel Magyarországot is az ellenség oldalára sodorta a kormány: „Oroszország nem barátunk, hanem ellenfelünk. Célja az EU és a NATO gyengítése. Szijjártó Péter az ellenséggel cimborál.”
Az ellenzék vezére, Magyar Péter, ennél is tovább ment: hazaárulással és az európai szövetségi rendszer elárulásával vádolta meg Szijjártót.
A rendszerváltás titkos kezei
Jeszenszky felidézte: a magyar titkosszolgálatok politikai szerepe nem most kezdődött.
A rendszerváltás idején Moszkva és Washington egyaránt szponzorálta a Fidesz felemelkedését. A nyolcvanas évek végén a KGB utolsó vezetője, Krjucskov tábornok közbenjárt Kádár Jánosnál a párt engedélyezéséért, miközben amerikai politikai körök is stratégiai projektként tekintettek a „kelet‑európai liberalizációra”.
„Orbán Viktor mindkét nagyhatalom bizalmát élvezte, amíg világossá nem vált számára: Washingtonnak Közép‑Európa csak hadszíntér, nem gazdasági partner. Ekkor fordult szembe a Nyugattal” – fogalmazott Jeszenszky.
Az egykori külügyminiszter szerint innen vezetett az út a Putyin‑barátság, a Soros‑ellenes retorika és a nemzeti szuverenitásnak álcázott függőség felé.
Európa útelágazása: Brüsszel vagy Moszkva
Miközben Orbán Viktor a „Patrióták Európáját” építi Putyin pénzén, Friedrich Merz német kancellár Münchenben az ellenkező irányt hirdette meg.
A 450 milliós EU‑t szuperhatalommá akarja formálni – egyenrangúvá Amerikával és Kínával. Ennek feltétele a közös kül‑ és védelempolitika, sőt az uniós közös hitelfelvétel is, amit Orbán évek óta vétóval blokkol.
Merz a biztonságpolitikai konferencián találkozott Orbán Anitával, Magyar Péter külügyminiszter‑jelöltjével – a találkozó szimbolikus: a jövő Magyarországa vagy Brüsszelben, vagy Moszkvában dől el.
Jeszenszky szerint a választás így leegyszerűsödött:
„Aki Európát választja, a jövőt választja. Aki Putyint, az a múltat és a szolgálatot.”
Új hidegháború, régi módszerekkel
Az Antall‑kormány egykori diplomatája szerint ma Magyarországon minden adott a post‑kommunista állam visszatéréséhez: pártállami propaganda, politikába beépült titkosszolgálat, személyi kultusz, és a Moszkvára épülő külpolitika.
„A kommunizmus idején a Kreml határozta meg, miről beszélhetünk. Ma ugyanez történik, csak sokkal kifinomultabb eszközökkel. Aki kényes ügyet tár fel, annak a hangját némítják el.”
Jeszenszky Géza szerint a kérdés nem az, hogy Oroszország befolyásolja‑e Magyarországot, hanem hogy mennyire. És ahogyan fogalmaz:
„Úgy tűnik, visszatértünk a kommunista korszakba – csak most önként.”
